Somogyi Néplap, 1990. április (46. évfolyam, 77-95. szám) / Somogyi Hírlap, 1990. április (1. évfolyam, 1-5. szám)

1990-04-17 / 89. szám

3V£T Magastető a panelházakra? (4. oldal) Ar egyházak a magyarságért (5. oldal) Reformok — kölcsönök A Nemzetközi Pénzügyi Intézet Kelet-Európáról A magánbankok Kelet-Euró- pának szóló további kölcsönei attól függnek majd, hogy mek­kora a bizalom a térség újbóli hi­telképessége iránt. Jelzésérté­kűnek ígérkezik a bankok és a beruházók számára az, hogy milyen ütemben állítják fel az érintett kormányok a kelet-eu­rópai újjáépítési és fejlesztési bankot. Ezt állapítja meg a Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF) jelentése, amelyet hétfőn hoztak nyilvánosságra az ame­rikai fővárosban. Az IIF 180 nemzetközi ma­gánpénzintézetet tömörít; fő fe­ladata az elemzés és a tájékoz­tatás. A közép-kelet-európai országok gazdasági és pénzü­gyi helyzetét felmérve az inté­zet arra a következtetésre ju­tott, hogy a reformok öt terüle­ten kulcsfontosságúak: árre­formra van szükség, a magán- szektort támogató gazdaság- politikát kell folytatni, egészsé­ges pénzpiacnak kell kialakul­nia, föl kell szabadítani a külke­reskedelmet és a beruházáso­kat, meg kell reformálni a devi­zaárfolyamokat. Ugyanakkor alapvetően meg kell változnia az állam magatartásának a gazdaság vonatkozásában: szakítani kell a beavatkozással és támogatni kell a versenyt, enélkül a gazdaság erői nem szabadulhatnak föl. A jelentés rámutat: a tulajdonjogi kérdé­sek rendezése, független ér- dekvédelni szervezetek, bíró­ságok, egységes könyvviteli módszerek is nélkülözhetetle­nek ahhoz, hogy a külföldi beru­házások megélénküljenek a térségben. Ötödik helyen a Bányász A vendég Debrecen NB l-es labdarúgó-csapatának kapujá­ban négyet pottyantott a Siófoki Bányász nyuszija. A Balaton- parti piros-feketék nemcsak önmaguknak, hanem lassan összekovácsolódó szurkolóik­nak is bizonyították: kisiklás volt csak a múlt heti 4-0 az Üllői úton. Okos játékkal fektették két vállra a foggal-körömmel küzdő ellenfelet — úgy, hogy egyetlen pillanatig sem forgott veszély­ben a győzelmük. Tovább tart tehát a nagy tavaszi menetelés: a csapat megkapaszkodott a tabella nagyon előkelő 5. he­lyén. A szombati mérkőzés a két együttes addig 50 százalékos mérlegét a Bányász javára bil­lentette. Hogy miképp, arról munkatársunk a 6. oldalon szá­mol be. Amerikai haderő­csökkentés A tervek szerint 1998-ig csak­nem negyedével csökkentik az amerikai szárazföldi hadsereg és a légierő létszámát. A takaré­kossági intézkedések célja, hogy — e kiadások megtakarí­tásával — elegendő pénz ma­radjon a legkorszerűbb fegyve­rek beszerzésére, jelentette hétfőn a The Wall Street Jour­nal. A lap adatai szerint a követ­kező nyolc évben a hadsereg létszámát a jelenlegi 764 000 főről 580 000-re csökkentik, párhuzamosan mérséklik a nemzeti gárda és a tartalékosok állományát is. A légierőnél 800 gépet vonnának ki, a létszám 45 000-rel csökkenne. A felszabaduló összegek a legkorszerűbb fegyverzet be­szerzését szolgálják majd. Menekültek újabb hulláma Magyarok sérelmei Erdélyben — Kongresszusra készül az RMDSZ Az MDF országos gyűlés után, kormányalakítás küszöbén Németh Miklós az esztergomi nagymisén A húsvéti ünnepi szertartás­sorozat záró aktusaként hétfőn plébániai nagymiséttartottakaz esztergomi bazilikában. A nagymisén ott volt Németh Mik­lós, a Minisztertanács elnöke is. Az ünnepi szertartást követően a kormányfő meglátogatta a ba­zilika kincstárát, Kovács Tibor őrkanonok és Cséfalvay Pál múzeumigazgató kalauzolásá­val. Németh Miklóst a főszékes­egyház palotájában fogadta dr. Paskai László bíboros-prímás, esztergomi érsek. A kötetlen beszélgetést követően a mi­niszterelnök részt vett a prímási palotában rendezett ünnepi ebéden. Erdélyi magyar menekültek újabb hullámának érkezéséről számolt be hajdúszoboszlói je­lentésében Ernest Beck, a The Times budapesti tudósítója. Kiemeli: a földművelők és két­kezi munkások közül kikerült korábbi menekültekkel ellentét­ben most az erdélyi magyar ér­telmiség képviselői jönnek, naponta legalább ötvenen. A románok azt állítják, hogy normalizálódott a helyzet, de az érkezők elbeszélése szerint még a Ceausescu-rezsim leg­sötétebb napjaiban sem volt ennyire erős a magyarellenes- ség — nyilatkozta Patakvölgyi Rudolf, a hajdúszoboszlói foga­dóközpont igazgatója a brit tu­dósítónak. A Romániai Magyar Demok­rata Szövetség április 21—22- én Nagyváradon tartandó első országos kongresszusára ké­szülve valamennyi erdélyi me­gyében befejeződtek a küldött­választó gyűlések . Az egyik küldött, Hajdú Gá­bor, az RMDSZ Hargita me­gyei ügyintéző bizottságának elnöke Csíkszeredán megjele­nő Hargita Népe című lapnak nyilatkozva elmondta: a megyé­ben 131 659 tagja van az RMDSZ-nek, a legtöbb Szé­kelyudvarhelyen, Csíkszere­dán... Hajdú Gábor kitért arra is, hogy milyen sérelmek érték és érik például oktatási területen a magyarságot. „Iskoláinkat el­vették, s tanítási nyelv mindin­kább románra változott. Egye­temet, főiskolát végzett gyer­mekeinket főleg Moldvába irá­nyították, Hargita megyébe pedig olyan végzősöket nevez­Azokat kérdeztük tegnap, akiknek munkával telt a nap­juk. — Már két komp jár Tihany és Szántód között, és mind­kettő teljes személyzete meglpcsolt — újságolta Vi­dék Éva pénztáros Szántód- révben. — Sőt, a törzsutasok sem feledkeztek meg rólam. A forgalom egyébként jóval erősebb a megszokottnál: a révek között a menetrendinél sűrűbben fordulnak a hajók. Az autóbuszjáratokon ez­zel szemben a megszokott­nál jóval kevesebben utaz­tak. — A sorfőrülésről viszont jól megfigyelhető, hogy az utcákon sokan mozognak, főképp kisfiúk — mondta Nagy Ferenc, a Siófok— Ádánd közötti járat pilótája. — Tavaly a kollégák dolgoz­tek ki, akik nem ismerték a magyar nyelvet. Arról a mél­tánytalan helyzetről sem lehet megfeledkezni, hogy például Hargita megyébe 1985—1989 között 462 pedagógust nevez­tek ki, s ezekből mindössze csak 20 volt a magyar”. Az RMDSZ kongresszusára induló küldött végezetül rámu­tatott: „Romániában olyan megoldásokat kell keresni, amelyek a civilizált együttélés kereteit intézményesen bizto­sítják, ahol nem jelentkezik ál­landó veszélytényezőként a gyanakvás..., ahol nekünk, magyar kisebbségnek nem kell unos-untalan hűségnyilatkoza­tot tenni, irredenta és revíziós törekvések vádját cáfolhatni. Vallom, hogy minden dialógus­nak van értelme, mert éneikül nem tudunk továbblépni”. tak, most rám került a sor. Egy­szer azért hazakukkantottam: 12 éves Klára lányomnál már a kora reggeli órákban 6—7 lo­csolójárt... A siófoki szállodasoron min­den kihalt. A nagy portálablako­kon belül egymásra pakolt szé­kek—asztalok hegyeit látni. Vendég ezekben majd csak hetek múltán ülhet. Nem így az üdülőkben! C$ík László, a SZOT Ezüstpart portásától tu­dom, hogy a húsvéti ünnepekre csaknem megtelt a ház. — A kolléganőmet már meg­locsoltam — mesélte. — Délu­tánra lejár a műszak, és akiket meg akarok locsolni, azok ak­kor is megengedik, hogy meg­tegyem. Egyébként nálunk az étteremben piros tojás volt a reggeli. Az Áfor siófoki benzinkútjánál három fiatalember: Gerbovits A szabad választásokon győztes párt, az MDF április 12- én Budapesten, a MOM Műve­lődési Házban tartotta III. orszá­gos gyűlését. Rendhagyó ese­mény vezette be a tanácskozást. Simonfay Fe­renc, a magyar emigráció egyik ismert személyisége — a buda­pesti olasz nagykövet jelenlété­ben — átadta azt a magyar zászlót, amit még 1957-ben kapott az akkori olasz köztársa­sági elnöktől, azzal a felkérés­sel, hogy az első magyarorszá­István, Höptleger Tibor és Szé­les Ferenc állta a locsolkodni siető autósok rohamát. A forga­lom a szokásosnál jóval na­gyobb volt. — Hozzászoktunk már ah­hoz, hogy ünnepeken is dolgoz­nunk kell — mondta Széles Fe­renc. — Szilveszterkor például más mérte a benzint is, mi ott­hon maradhattunk. Most este 9 óra körül érek majd haza, az idén a család, sajnos, nélkülem tölti ezt a napot. A presszós nénit azért mind a hárman meg­locsoltuk... Sárkány Tibor százados tel­jesített szolgálatot ügyeletes tisztként a Siófoki Városi Rend­őrkapitányságon. — Ha nem dolgoznék, akkor baráti körben locsolkodnék bi­zonyosan, miképpen tavaly is tettem. — mondta. — Csalá­dom már hozzászokott, hogy életünket a szolgálathoz kell tervezni. Mindenesetre korán reggel, indulás előtt meglocsol­tam a feleségem. Sárkány Tibor még elmondta: nem történt semmi különös a térségben, az emberek egymás zavarása nélkül köszöntik fel egymást. Czene Attila gi szabad választások után az új kormány elnökének adja át. A Kossuth-címeres lobogóról le­került a gyászszalag is. Tehát megszűnt a magyar gyász, ez­zel a magyar emigráció jelképe­sen is elismerte, hogy Magyar- 'ország szabad és független. Milyen döntések születtek a párt III. országos gyűlésének első szakaszában? Erről nyilat­kozik lapunk 3. oldalán a kaposvári Lévai József, aki az MDF 20 tagú országos kisvá- lasztmányának tagja. Hosszú távon Európa egyesülése A Mainicsi Simbun című ja­pán lap tegnap exkluzív interjút közölt Antall Józseffel külpoliti­kai célkitűzéseiről. A nyilatko­zatban az MDF elnöke — Szato Juki tudósító szerint — egye­bek között kijelentette: Europa egyesülése hosszú távon Kelet és Nyugat egyesülését jelenti majd, beleértve a Szovjetuniót. Egyelőre azonban az a legfon­tosabb feladat, hogy Magyar- ország csatlakozzon az Euró­pai Közösséghez. Antall József a továbbiakban hangsúlyozta: Magyarország nem fog függeni sem a Szovje­tuniótól, sem az Egyesült Álla­moktól, hanem semleges lesz. Mint kis ország Magyarország nehezen fog tudni szabadulni a NATO-n és a VSZ-en alapuló európai biztonsági rendszertől. Antall József arra is rámutatott, hogy a kelet-európai politikai helyzet megváltozása megkér­dőjelezi a Varsói Szerződés lét- jogosultságát. Magyarország ennek ellenére nem akar azon­nal kilépni a szervezetből. Locsolkodók Locsolás? Munka! A pirostojdsós reggeli Fotó: Kovács Tibor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents