Somogyi Néplap, 1990. április (46. évfolyam, 77-95. szám) / Somogyi Hírlap, 1990. április (1. évfolyam, 1-5. szám)
1990-04-14 / 88. szám
1990. április 14., szombat SOMOGYI NÉPLAP 3 Egyetemes kapcsolat A német egyetemek elsősorban a kutatásban érdekeltek — Nyelvtudás nélkül semmi sem megy — Kína helyett Magyarországra jönnek a német tudósok Néhány nappal ezelőtt a Pannon Agrártudományi Egyetem Kaposvári Állattenyésztési Karának vendége voft Erwin Reisch profesz- szor, a stuttgarti Hohenheim egyetem elnök-rektora. A neves tudóstól legalább azt szerettük volna megtudni, hogy egy NSZK-beli egyetemen miként vélekednek a velünk történő együttműködés lehetőségéről. Az elnök tájékozódni jött Magyarországra, de mint látni fogjuk: könnyedén eligazodott meglehetősen kusza gazdasági, politikai helyzetünkben. Végezetül megtudhatjuk azt is, hogyan vélekedik a sajtómonopóliumokról. — Az előző megbeszéléseinken konkrét eredmények is születtek. Együttműködési szerződést kötöttünk a budapesti Mezőgazdasági Múzeummal, s szándéknyilatkozatot írtunk alá a gödöllői egyetem munkatársaival. Szeretnénk együttműködni mezőgazdasági és köz- gazdasági tudományos munkákban. Utazásom másik célja, hogy információkat szerezzek Magyarországról; szeretném személyesen is látni a gazdasági, politikai változásokat. Kiváltképpen azt, hogy a mezőgazdasági struktúrák hogyan változnak meg akkor, amikor felszabadulnak a politikai befolyás alól, és hogy milyen változások következnek be, amikor szigorú gazdasági és egyéb szükség- szerűségek vezetik ezeket a változásokat. — Ön szerint a politikai változások túlnyomó része már végbement vagy éppen a dolgok közepénél tartunk? — Az átalakulás első felét élik még, tehát érdemes ezt minél gyorsabban tanulmányozni. Nálunk azt tartják helyénvalónak, ha a politika csak a keretet szabja meg, amelyben az emberek személyes érdekei ki tudnak fejlődni és produkálni képesek. Még nem tudni, hogy ez önöknél is hasonlóan alakul-e majd. — Lát-e valami alapvető különbséget a Hohenheim egyetem és a Pannon Agrártudományi Egyetem kaposvári kara között? — Túlságosan kevéssé ismerem a keszthelyi s így a kaposvári egyetemet is ahhoz, hogy erre a kérdésre tudjak válaszolni. De én nem keresek alapvető különbségeket. — Az már pontosan kiderült: melyik egyetemet alapították korábban? Úgy hallottam, hogy az európai elsőségről kisebb polémia alakult ki. — 1818-ban alapították a Hohenheim egyetemet. A keszthelyit 1799-ben, tehát az önöké sokkal régebbi; de ez közben megszűnt. Viszont a Hohenheim egyetem azóta egyfolytában működik. Annyi azonban bizonyos: mindig nagyon jó kapcsolatok voltak a magyar és a német egyetemek között. — Én az alapvető különbséget az egyetem gazdálkodásában kerestem volna. Ön mint elnök az egyetem financiális működéséért is felelős. Magyarországon ma az egyik legfontosabb kérdés, hogy az egyetemek milyen pénzből, milyen bevételekből tudnak gazdálkodni, hogy munkájukat, kutatásaikat végezni tudják. — A német egyetemek, így a mienk is, sokkal inkább a kutatásban érdekeltek és sokkal kevésbé az oktatásban. Az előbbi kérdésére visszatérve: ez mindenképpen alapvető különbség. Úgy vélem: önök a szovjetektől egy meglehetősen rossz szisztémát vettek át: a kutatást elvették az egyetemektől és az akadémiai intézetek hatáskörébe utalták. Véleményünk szerint ez nem volt helyes. Ez egyszerűen azt is jelenti, hogy a mi egyetemeink rendkívül drága intézetek, hiszen a kutatás ma igen sok pénzbe kerül. Valamennyi egyetemünk a tartományok vezetéséhez tartozik, nem össz-szövetségi intézmény. — A pártoknak van valamilyen beleszólásuk a kutatásra fordított pénzek mennyiségével vagy az egyetem általános gazdálkodásával kapcsolatban ? — Ha ezt tárgyalják, akkor a parlamentnek van beleszólási joga; maga az egyetem autonóm intézmény, ott senki sem szólhat bele, sem szakszervezet, sem egyház... Arra már nincs több pénze a kormányunknak, hogy a mezőgazda- sági terményeket jobban dotálják, de arra rengeteg pénz van, hogy ezeket a magas árakat mi még kevesebb vegyszerrel állítsuk elő. Nos, erre ösztönöznek bennünket. Arra is sok pénzt kapunk most, hogy az NDK-val és más kelet-európai országokkal együttműködést dolgozzunk ki. Ez a jövő útja. — 15 mezőgazdasági akadémiát végzett fiatal magyar mérnöknek ajánl fel egyévi továbbképzést a baden-württenbergi kormány. Kaposvárról is öten utazhatnak majd önökhöz. A költségeket a kormány természetesen magára vállalta. Az együttműködés már elindult, de ezek csak kezdeti lépések. Milyen lehetőséget lát arra, hogy a hohenheimi diákok és a kaposvári diákok, valamint az ottani és ittteni kutatók szorosabb kapcsolatba kerüljenek? — Az egyik legfontosabb: az emberek akarjanak és tudjanak egymással beszélni, s ez nyelvtudás nélkül nem megy. A másik: biztosítani kell ennek az anyagi hátterét. Szinte minden héten megkeresnek bennünket a világ valamelyik pontjáról, hogy nem akarunk-e velük együtt dolgozni. Hat hónappal ezelőtt még egyáltalán nem gondoltunk Kelet-Európára, nem úgy, mint most. Otthon majd elmondon: Magyarországon óriási az igény és a nyitottság az együttműködésre. 1987- ben és 88-ban negyven tudóst küldtünk Kínába. Es most a kínaiak lépése — baklövése — miatt a szakembereket a keleteurópai országokba fogjuk irányítani. De nálunk nagyon kevés ember beszél magyarul. Két olyan tudósunk van, aki 56- ban innen jött el, ám a fiatalabbak nem tudnak magyarul. Mi németül és angolul dolgozunk. — Itt, a kaposvári egyetemen kitűnő nyelvoktatók vannak. Nehezebb megteremteni a másik feltételt, az anyagi hátteret. A baden-württenbergi kormány hajlandó-e esetleg anyagilag is hozzájárulni ahhoz, hogy az együttműködés mielőbb létrejöjjön? — Minden bizonnyal, de a közös európai piac is nagy szerepet fog ebben játszani. — Szokta olvasni a Die Welt című lapot? A Die Welt a Sprin- ger-konszern lapja. Nem tudom, hallott-e arról, hogy a Springer Magyarországon is megjelent, és budapesti kft.-je révén tárgyalt a Somogyi Néplappal is. Szeretném megkérdezni a véleményét erről a fajta tőkebehozatalról. —Szabad egy alapvető megjegyzést ehhez? Nagyon fontos, hogy a különböző politikai mozgalmaknak és felfogásoknak legyen fóruma, legyen újságja. Például a Frankfurter Rundschaut nagyon erősen befolyásolja a szakszervezeti mozgalom. Van olyan újság, amelyik az iparnak vagy a szabad vállalkozóknak a véleményét tükrözi inkább. Az a baj, ha egy vélemény uralkodik. Semmi kifogásom az ellen, ha idegen tőke egy országban befolyást nyer; az a fontos, hogy ne váljon egyeduralkodóvá. Egyet kell megítélni: mennyire válik a Springer most monopóliummá, mennyire nő meg a hatalma, ha átveszi a megyei lapokat. Mindenesetre az döntő kérdés: ahol komoly társadalompolitikai veszélyek vannak, ott rendet kell teremteni, irányt kell szabni. — Köszönöm a beszélgetést, és kívánom: mind az ön munkatársai, mind honfitársaim nyerjünk ezzel a kapcsolatteremtéssel. Nyerjünk azzal, hogy Ba- den-Württenberg tartomány, az önök egyeteme és a magyar agrártudományi egyetemek között létrejöhet a kapcsolat. Faragó László A REGIEK HELYETT ÚJ MÓDSZEREK KELLENEK Valódi nyilvánosságot a képviselők tevékenységének! A képviselőket megválasztottuk, a parlament várhatóan május 2-án megalakul. A honatyák és honanyák még nem láttak munkához, az országgyűlés nyilvánossága azonban már vitatémává vált. A Magyar Demokrata Fórum egyik sajtótájékoztatóján is megkédezték, mi a véleményük arról a nyilatkozatról, amelyet Csurka István adott a Szabad Európa Rádiónak. Ebben ugyanis olyan megjegyzést tett, hogy szerinte nincs szükség az eddigi ország- gyűlési tévéközvetítésekre. Az MDF alelnöke azt válaszolta, hogy ez Gsurka István magán- véleménye, természetesen ezután is szükség lesz a parlamenti munka nyilvánosságára. Sokkal nehezebb azonban ma válaszolni arra, hogy a rádió, a televízió, a sajtó milyen módon tájékoztassa a lakosságot a vitákról, a kompromisszumokról, a döntések előkészítéséről és magukról a döntésekről. A leköszönt Országgyűlés is szakított már azzal a régi, pártállami gyakorlattal az utóbbi időben, hogy volt egy tavaszi, egy nyári, majd őszi és téli ülésszak. A most majd megalakuló parlament csak akkor tud eredményes törvényhozói munkát végezni, ha teljesen más módon tevékenykedik, szinte állandóan ülésezik. Ebben az esetben pedig már elképzelhetetlen az, hogy a rádió, a tévé, a sajtó az eddig megszokott módon közvetítsen és írjon a képviselők tevékenységéről. Minden javaslat hasznos lehet, éppen ezért nagyon örültünk annak a levélnek, amit Jezerniczky Istvánná boglárlel- lei olvasónktól kaptunk. Az ötletet szűkebb környezetében hallotta, s ezt megosztotta a szerkesztőségünkkel. Ők arra gondoltak, hogy a Somogyi Néplap esetleg felvállalna egy havi újságot, amelyben a megye képviselői elmondhatnák, hogy abban a hónapban miként képviselték a választóikat. „Most olyan sok szép elképzelést, ígéretet kaptunk a jövőre vonatkozóan — írta boglárlellei olvasónk. — Hogy ezekből mi valósul meg, ebből az újságból is megtudhatnánk. A különböző parlamenti viták után megtudhatnánk azt is, hogy miként szavazott, s hogy miért. Azt hiszem, ebben a demokratizálódó helyzetben a képviselők ilyenfajta „elszámoltatása” a tetteikről jogos lenne és nagy érdeklődést váltana ki.” Jezerniczky Istvánná még címet is javsolt az újságnak: Képviselők vagy Képviselünk. Ólvasónk javaslata mindenképpen elgondolkodtató, mert szerintem nagyon sok választó- polgár törheti a fejét azon, hogyan értesül majd a most megválasztott somogyi képviselők tevékenységéről, figyelembe véve a várható változásokat a régi gyakorlathoz képest. Ma még a szerkesztőség is gondolkozik azon, hogy miképpen számol be az új országgyűlés tevékenységéről. Akár külön oldalon, akár mellékletben szólaltatjuk is meg a tíz somogyi képviselőt, mindenképpen élnünk kell azzal a lehetőséggel, hogy a somogyi választópolgárok nevében nyilvánosan ellenőrizzük a tevékenységüket a most formálódó sajtószabadság szellemében. Ez arra is felhatalmaz majd bennünket, hogy ha kell, akkor a kormányt is bíráljuk, s ugyanolyan teret adjunk a kormányon levő pártok képviselőinek, mint azoknak, akik az ellenzékhez tartoznak. A vélemények kifejtése, ütköztetése nélkül a választópolgárok sem ismerhetik meg a képviselők gondolkodását, álláspontjuk formálódását, egy-egy szavazatuk miértjét. Csak a teljes nyilvánosság adhat biztonságot, biztatást a most megválasztott somogyi képviselőknek is. Az, hogy ez milyen formájú lesz, majd eldől, mert a régi, megszokott rádió, tévé és sajtótudósítások már nem szolgáltathatják eredményesen a többpárti parlamenti demokratizmust. A Somogyi Néplap szerkesztősége — az olvasók esetleges újabb ötleteit is figyelembe véve — igyekszik majd kialakítani új módszereit az országgyűlés, a képviselők tevékenységének a bemutatásáról. Lajos Géza Májustól gyorsabban utazhatunk Sajtótájékoztató a határőrségnél. (Munkatársunk telefonjelentése) Május elsejétől minden korábbinál gyorsabban kelhetünk majd át az országhatáron — jelentették be tegnap délelőtt Budapesten a Bm. Határőrség sajtótájékoztatóján. Zubek János alezredes, a testület szóvivője — készülve az újságírók várható kérdésrohamára — meghívta a beszélgetésre dr. Bakondi György alezredest, a határőrség határforgalmi osztályvezetőjét, Dobi Miklós alezredest, a Vám- és Pénzügyőrség osztályvezetőjét, illetve dr. Ráczki András őrnagyot, a Bm. útlevélosztályának helyettes vezetőjét is. Az elmúlt években jelentősen nőtt a határforgalmunk. A 74 határátkelőhelyen tavaly már több mit 90 millió utast számláltak. Hasonló forgalomra számítanak az idén is — mondták. Hogy minél gyorsabban folytathassuk utunkat, a határőrök is változtatnak korábbi gyakorlatukon. Május 1-jétől három részre osztják az utasokat a közúti átkelőhelyeken. Az egyikbe a magyar utasok kerülnek, a másikba azok, akiknek nem kellett vízumot kérniük, a harmadikba pedig azok, akiknek a vízumot is fel kell mutatniuk. A magyar útlevélbe ezentúl nem kerül bélyegző sem az Jugoszláviába szállítanak tejet a csurgói sajtüzemböl. Az eladott mennyiség nem veszélyezteti a hazai ellátást, mert a sajtüzem az igényeken túl is képes termelni. ország elhagyásakor, sem a hazatértünkkor. A vámosok mindenhol bevezetik a piros, illetve zöld folyosót. Ezt folyamatosan csinálják meg. Az osztrák határon a műszaki jelzőrendszer után eltűnnek a szuperbiztos sorompók is. A nagyobb határállomások előtt olyan jelzőrendszerek lesznek, amelyeknek segítségével eldönthetjük, hogy melyik határátkelőn juthatunk át a leggyorsabban. Például Sopron szélén választani lehet, hogy Kopháza, vagy Sopron határállomásán akarunk-e áthaladni. A Somogyi Néplap kérdésére elmondták: előkészületben van az Európa-útlevél bevezetése. Ezt azonban legkorábban csak 1992-ben vehetjük kézbe. S nem helyettesíti majd a személyi igazolványt. Elmondták azt is, hogy nem szüntetik meg az egyszerűen csak kishatár-útle- vélnek nevezett határátlépési okmányokat, bár nincs sok értelmük — ebben Dobi alezredes is egyetértett velünk. Ugyancsak tőle kérdeztük, hogy mi igaz abból a hírből, amit tegnap a Népszabadság tett közzé az ASZP-re hivatkozva: kelet-európaiak csak akkor utazhatnak be Jugoszláviába, ha 200 dollár értékű valutát váltanak be. Nos, "ezt a hírt nem tudták megerősíteni. Dobi Miklós alezredes szerint nyugodjunk meg, a magyarokra nem vonatkozik ez a kitétel. S még egy somogyi érdekesség: a balatonkiliti repülőtéren is kezelnek útleveleket, az igényeknek megfelelően. A tegnapi sajtótájékoztató egyértelmű summázata: mindent az utasért. (Nagy)
