Somogyi Néplap, 1990. április (46. évfolyam, 77-95. szám) / Somogyi Hírlap, 1990. április (1. évfolyam, 1-5. szám)

1990-04-03 / 78. szám

4 SOMOGYI NÉPLAP . 1990. április 3., kedd Bolondnap egy taxiközpontban Kroko d i Ifü rdetés és „lukra hívás"' Vicces nép vagyunk—bolon­dos jókedvünket még holmi vá­lasztás, rendszerváltás sem szegi. Április elsején valahogy mindenről megfeledkezünk, bár e tavasz eleji bolondozást nem mi, magyarok találtuk ki, mégis élünk ezzel a „lehető­séggel”. Ezen a napon jórészt elfeledjük búnkat, bánatunkat, s felhőtlen vidámsággal „szívat­juk” egymást. Nincs is ezzel baj, ha nem zsebre megy. „Taxi- séknál” azonban ez kemény fo­rintokat jelent. Milyen volt április elseje a Karaván taxinál érdeklődtünk Laxner Csillától, az ügyeletes központostól. — Hát, túl vagyunk rajta — mosolyog sokatmondóan. Az mondjuk természetes, hogy a fürdőkádamban meg kellett ereszteni a vizet, mert a főváro­si állatkertből kikapcsolódni vá­gyott a krokodil. Ez egy klasszi­kus tréfa, a lehető legudvaria­sabban biztosítottam a telefo­nálót, hogy a fürdőhabos víz készen áll. Ám volt számos „lukra hívás” is. Ilyenkor a taxis hiába nyomkodja a kaputele­font, maximum ingerült hang válaszol: menjen a ..., ne zak­lasson. De kértek kocsit két pár­huzamos utca sarkára is. — Az egyik vicces kedvű utas — folytatja a központos — le­számolta a kiállás tíz forintját a számlából és biztosította a ta­xist, legközelebb is ezzel a cég­gel utazik. A másik pedig — miután 68 forintot mutatott az óra —, kért kétszáz forintot a sofőrtől, hogy legközelebb há­romszázzal jön. Tulajdonkép­pen még borravalót is számí­tott! Vasárnap egy autót vontat­ni kellett, ám a vontatókötél el­szakadt. A hívó a költségekért elnézést kért, megköszönte az immár használhatatlanná vált kötelet, azt ki is fizette és eltávo­zott. A taxisunk jogos elképedé­sével azonban a kifizetetlen számlával magára maradt. — Ezt a sorozatos kudarcél­ményt hogy élik meg a taxisok? — Tudomásul veszik, hogy aki április elsején dolgozik, mire számíthat és egymást is „szí­vatják”. Természetesen ebben sem egyformák, volt olyan taxi­sunk, aki lekapcsolt a központ­ról, mert nem bírta a gyűrődést. — És mi van akkor, ha a hívás komoly, de tréfára veszik? — Ilyen nem fordulhat elő. Vasárnap kaptam egy olyan in­formációt, hogy az Április 4. ut­cában egy ember fekszik a par­koló autók mellett. Félve hívtam a mentőket, hiszen tudom, hogy ezen a napon ez a szervezet is ki van téve—ebben az esetben már otrombának nevezhető — tréfának. Aztán magamban imádkoz­tam, hogy el ne tűnjön, el ne másszon, rnert akkor senki sem mossa le rólam ezt a hülye vic­cet. „Szerencsére” valóban ott volt. — És még volt egy érdekes, idekívánkozó eset vasárnap: egy lerobbant autóhoz hívták a taxit vidékre. Az óra már több mint ötszáz forintot mutatott, amikor a kuncsaft azt kérte, hogy a taxis emelje ki az akkut és azzal próbálják újraéleszteni az ő kocsiját. Ez meg is történt, ám abban a pillanatban az óra lenullázódott. Hogy ez véletlen volt vagy f if ika, most már ki tudja? De az biztos, hogy a telefonfülkében félretett hallgatók rosszindulatból szár­maznak. Ugyanis amíg a tíz vagy húsz forintért járó idő le nem telik, a központunk nem hívható! Azt hiszem, sokunknak sze­rencse, hogy ma már április harmadika van... Tamási Erdőmentés, madármentés A Dráva mentén a folyótól át­karolva terül el egy öreg, hábo­rítatlan erdő, amelyen a kormo- rántelep mellett más védett madarak fészkei is megtalálha­tók. A madárkolóniát veszély fenyegeti, mert tervbe vették az erdő kivágását. A fa kitermelé­séből befolyó összegre a ta­nácsnak nagy szüksége van, mert iskolát akar építeni. Ezt méltányolni kell. Ha viszont megvásároljuk a fákat, s az így befolyt összeget eljuttatjuk a tanácshoz, nem vágják ki az erdőt, megmenekül sok ezer madár és ugyanakkor megépülhet az iskola is. Úgy gondoljuk, hogy ez a lehetőség szép példája lehet a környezet- védelemnek, hisz Magyaror­szágon még nem fordult elő, hogy megvehettük volna egy erdőrész fáit, s így a madáréle­teket is megmenthetjük. Csatlakozzunk minél többen az erdő- és madármentő akció­hoz forintjainkkal! Akár egy fo­rinttal is segíthetünk. Az össze­gyűlt vagy egyénileg felajánlott összeget a Drávaszabolcs Kö­zös Községi Tanács 588- 331116-os számú csekk­számlára lehet befizetni. Bízunk abban, hogy a ter­mészetvédők és madarakat szeretők cselekedni fognak. A mentés sürgős, mert a motoros­fűrészek rövidesen megindul­hatnak. Legyen ez az akció a föld napja alkalmából a magyar természetszeretők hozzájáru­lása a környezet védelméhez. A RENOVA Építőipari Kisszövetkezet értesíti ügyfeleit, hogy Kaposvár, Berzsenyi u. 6. szám alá költözött. Továbbra is várjuk megrendeléseiket | I s (110459) J új épületek kivitelezésére régi épületek átalakítására magastetök komplett kivitelezésére szakipari munkákra Kirakat­lámpák A Tungsram nagykani­zsai fényforrásgyárában számítógép-vezérlésű automata gépsoron ké­szülnek az úgynevezett hidegtükrös kirakatlám­pák. A különleges világí­tótestek jellemzője, hogy a hőt a tükrök hátrafelé átengedik, így előre csak hideg fényt bocsátanak ki, nem károsítva ezzel a kirakatban levő árut. A nagykanizsai üzemrész­ben műszakonként öt­ezer hidegtükrös kirakat­lámpát készítenek 20,30, 50 és 65 Wattos kivitel­ben. Úttörőnek lenni Nagyatádon EGY NEM KÖVETELMÉNYEI Az „Év lakóháza 1989" Hajdú Lászlóné Nagyatádról írta: „Az úttörőszövetségbe való belépés céljából március elején iskolánkban jelentkezési lapot osztottak ki a gyerekek­nek, amelyet a szülőnek aláírá­sával meg kell erősíteni, mert ez már nem az a régi szervezet, amikor a gyerek nyilatkozata is elég volt. Á leendő úttörőknek évi 50 forintos tagsági díj befize­tésével lehetőségük lesz arra, hogy a különféle, úttörő szerve­zésű rendezvényeken, kirándu­lásokon részt vegyenek...” Aki nemmel válaszolt, az au­tomatikusan kizárta magát a szövetségből. így történt ez Hajdú Lóránt, negyedikes kis­fiúval is. Mivel az iskolában — és Nagyatádon — más gyer­mekszervezet nem működik, gyakorlatilag „kiközösítették”; egyéb következménye is volt ennek a lépésnek; közölték az édesanyjával, hogy sem úttörő­táborban, sem más úttörő cím­szóval meghirdetett program­ban nincs helye a gyereknek. Ha például az osztály kerékpár- túrára indul, akkor Lóránt (az egyik legjobb sportoló) otthon marad... Az ősz óta szervezés alatt álló vándortáborozás költségei­nek egy részét Hajduék is befi­zették, ám a nemleges nyilatko­zat miatt a fiú nem mehet, mivel az úttörők előnyt élveznek. A befizetett 600 forintot a család visszakapta. Az asszony szerint sokan azért feleltek igennel az „Akarsz-e úttörő lenni?”-kér- désre, hogy ezáltal ne vegyék el gyerekük örömét a közös túrák­tól, sportvetélkedőktől, s így biztosítsák a nyári táborozáson való részvételüket. Mint kiderült, a nagyatádi Babay János Általános Iskola 417 kisdiákja közül 49 adott nemleges választ a kérdésre. Szakály Gyuláné, az úttörőcsa­pat vezetője. Azt mondja: az úttörőszövetség által meghir­detett táborozáson lehetőleg úttörők vegyenek részt. Megje­gyezte: az alacsony keretszám miatt többen is itthon maradnak majd. Megkérdeztem, hogy a nem úttörő diákok részt vehetnek-e például az iskola tornatermé­ben, az iskola sportszereit igénybevevő „úttörőszervezé­sű” programokon. Azt a választ kaptam, hogy igen. (Mégha a játék helyett pádon nézik is vé­gig azt). A csapatvezető szerint a nem úttörő tanulók nyugodtan alapíthatnak másik gyermek­szervezetet, és akár cserké­szek is lehetnek. Nagyatádon nincs cser­készcsoport. Állítólag az iskolá­ban van olyan diák, aki a somo­gyi megyeszékhelyre jár be, hogy részt vegyen a cserkész­mozgalomban. Biztos megte­heti, ám egy többgyermekes család vállalkozhat-e arra, hogy busszal bekíséri tízéves cse­metéjét? Tudjuk jól: évtizedeken ke­resztül minden iskolás szinte automatikusan úttörő lett. Sza­bó Jánosné Szegedi Ágnes, megyei úttörőelnök most 45— 50 százalékos szervezettségre számít; éppen azért, mert az úttörőszövetség tavaly novem­berben megtartott X. országos konferenciája megújulást ígér. Ez az újjászerveződés azon­ban nagyon nehézkes. Hiszen még most is nehezen választ­ható szét, hogy mi tartozik az iskolai és mi az úttörőfeladatok közé. Éppen ezért sok osztály­főnök ma nyíltan megmondja a szülőknek, ne legyenek úttörők agyerekek, értelmetlennek tart­ják, mert a szövetségbe való belépés nélkül is elviszik tanít­ványaikat bárhová. Ehhez tudnunk kell, hogy et­től a tanévtől a tanárok az úttö­rőmunkáért nem kapnak anyagi juttatást és órakedvezményt sem: mindent társadalmi mun­kában kell végezniük. Somogy­bán van olyan iskola, ahol 280 úttörőre két nefelő jut. Ők to­vábbra is megszállottjai a moz­galmi tevékenységnek, s terve- zik-szervezik a különböző prog­ramokat. Létezik egy táborozási alapít­vány, amely minden gyermek számára nyitott, s a nem úttörők is részesülhetnek belőle. A somogyi diákok jobb helyzet­ben vannak: a megyei tanács ugyanis 350 ezer forintot bizto­sított a vándortáborozók részé­re. Szabó Jánosné Szegedi Ág­nes abban bízik, hogy az úttö­rőszövetség a gyerekek elé vonzó tervezettel áll: olyannal, amiért érdemes lesz belépni az úttörőszövetségbe. A diákönkormányzat pedig — ami az iskola valamennyi tanu­lójának a szabadidős prog­ramját lenne hivatott szervezni — még nem működik hatéko­nyan, nem képes felvállalni a gyerekek érdekképviseletét. A nagyatádi esetet elhibázott pedagógiai lépésnek tartja (Lőrincz Sándor) A Somogy Megyei Tanács ez évben is meghirdeti az „Év la­kóháza 1989" megyei magánla­kás-építési nívódíjpályázatot. A cél az eddigiekhez hason­lóan az, hogy elsősorban a mér­téktartó, funkcionális igényeket gazdaságosan kielégítő, a ma­gánerős lakásépítésben min­den szempontból a példa erejével ható épületek kerülje­nek elismerésre. A pályázatnak tartalmaznia kell: a pályamű építési engedélyezési tervét, műszaki leírását, a használat­bavételi engedélyt és legalább .13 cm x 18 cm méretű színes fényképfelvételeket a jellemző homlokzatról, illetve az épület­belsőkről, valamint a tervező— építtető—kivitelező adatait, aláírásukat, a díj felosztási ará­nyának megjelölésével. Az el­múlt évhez hasonlóan több építtető esetén mindegyik hoz­zájárulását fel kell tüntetni (pl. ikerház, sorház, társasház stb.) A tervpályázat megyei bekül­dési határideje: 1990. május 31. Eredményhirdetésre június 15- én kerül sor. A pályaműveket a tervezőnek a Somogy Megyei Tanács V. B. Önkormányzati és Elnöki Hivatalában a megyei főépítész címére kell eljuttatni postán vagy személyesen. (Somogy Megyei Tanács, 7400 Kaposvár, Csokonai u. 3.) Lehetőség van arra, hogy a megyei pályázaton díjat vagy dicséretet nem nyert pályamű­vek indulhassanak az országos pályázaton, amennyiben a bírá­lóbizottság azokat erre alkal­masnak ítéli. Az országos pá­lyázatra a bírálóbizottság ter­jeszti föl a terveket. Beküldési határidő: 1990. augusztus 31. A pályázattal kapcsolatos további információval a helyi elsőfokú építési hatóságok és a település-főépítészek a pályáz­ni kívánók rendelkezésére áll­nak. A Kaposvári Városi Könyvtár kiadásában & megjelent a közhasznú kaposvári információk tára a KAPOSVÁRI IRÁNYTŰ A könyv tartalmából: — várostörténet, kaposvári látnivalók — Kaposváron működő pártok, érdekvédelmi szervezetek, vallásfelekezetek, kulturális és sportegyesületek, hobbikor felsorolása — hatóságok, hivatalok ügyköre, félfogadása — szociális intézmények, segélyezés — orvosi ellátás (rendelési idők, magánpraxis, gyógyszertárak nyitva tartása) — kulturális intézmények, szórakozóhelyek szolgáltatásai — üzletek, vendéglátóhelyek nyitva tartása — lakossági szolgáltatások (kisiparosok és egyéb szolgáltatók név- és címjegyzéke) — menetrendek, várostérkép, utcanévjegyzék és sok más hasznos tudnivaló Kaposvárról. A 300 oldalas új városi adattár kapható: — könyvesboltokban és utcai árusoknál — a megyei könyvtárban (Csokonai u. 4.) — a városi könyvtárban (48-as ifjúság útja 54—60.) és fiókkönyvtáraiban: Honvéd u. 1„ Ságvári E. u. 15., Tompa M. u. 1., Zrínyi u. 16., Pázmány P. u. 15., Vörös Hadsereg útja 126. Kaposfüred, Kaposfüredi út 173. v (110458) Újra lehet pályázni

Next

/
Thumbnails
Contents