Somogyi Néplap, 1990. április (46. évfolyam, 77-95. szám) / Somogyi Hírlap, 1990. április (1. évfolyam, 1-5. szám)
1990-04-03 / 78. szám
1990. április 3., kedd SOMOGYI NÉPLAP 3 A kár több mint egymillió Perselyes telefonok? A választási kampány utolsó nyomai nemcsak a házfalakon, kirakatüvegeken, villanyoszlopokon, hanem a telefonfülkéken is föllelhetőek. A gyakran kilónyi ragasztóval rögzített plakátok és szórólapok me- gyeszerte beborították a nyilvános távbeszélő-állomásokat. Takarítóik még késsel sem tudják eltüntetni a nyomokat; nem beszélve arról, hogy amíg e propagandaanyagok szinte palástot vontak a fülkében levő köré, akár fényes nappal is „takarják” a készülékek kifosz- tóit. Nem egy ilyen eset történt a közelmúltban. Legutóbb például a kaposvári Schönherz Zoltán utcában levő készüléket rongálták meg. A távközlési üzem munkatársaitól megtudtuk: a Balaton-parton is hasonló a helyzet, s többször előfordult, hogy a 20—25 ezer forintot tartalmazó perselyen kívül a készüléket is magukkal vitték az elkövetők. (Egy ilyen szerkezet ára 27 210 forint.) Megyénkben tavaly egymillió 300 ezer forint kár származott ebből, s az idén tovább szaporodtak az elkövetők által alkalmazott módszerek. Lehet, hogy Somogybán hamarosan a „mentsük, ami menthető” elve alapján olyan telefonfülkék fogadnak majd bennünket — mint, ahogy azt már a fővárosban felvetették— amelyekben a távbeszélő-készülék alatt lesz a persely, hogy a vandálok csak azt vigyék magukkal? (Lőrincz)---------------------------------------------------------------------------*--------S zoftverhardver egy kézben Egym ill járd forintos forgalmat ért el tavaly az 1983-ban alapított Microsystem. Ez azt jelenti, hogy a magyarországi személyi számítógép-piacon a szövetkezet részesedése mintegy 30 százalékos. Egy év alatt több mint háromezer személyi számítógépet helyez üzembe. Jelentős a szövetkezet szoftverforgalmazása is: gépeivel együtt, illetve attól függetlenül is forgalmaz vásárolt és saját fejlesztésű programcsomagokat. A magyarországi üzletszervizhálózat és értékesítési rendszer mellett a fejlődés súlyponti területe a hardver- és szoftver-export beindítása, illetve növelése. (Folytatás az 1. oldalról) A kapott pénzt befektethetik az üdülőövezetbe kipárcel- lázásra kerülő telkekbe, illetve a rajtuk építhető villákba, üdülőházakba. A fürdő megtekintése után arra kértem Brúnó Dabizzi-t, az olasz küldöttség vezetőjét, hogy mondja el véleményét a látottakról és a lehetőségekről. — Amit eddig láttam — főként a tájra gondolok —, nagyon szép. Azért is érdekes ez számunkra, mert — Olaszországra gondolva — már egy Buzsáki remények Olaszok Csisztapusztán ideje elveszítettük ezt a típusú, hagyományos, érintetlen tájat. Azok az elképzelések, amelyekkel itt találkoztunk, nagyon érdekesek — bár nem jelentéktelen beruházásokról van szó. A terület minden bizonnyal megfelel az elképzeléseknek. A környezet ígéri azt, amiről szó van. Ami bennünket illet: még részletesebb információkra van szükségünk. Ezt az ígéret szerint meg is kapjuk. Ennek tanulmányozása után határozhatók meg az együttműködés konkrét formái. Nagyon fontos és elsődleges a helyi infrastruktúra kiépítése. Egyben ez az egyik legfontosabb kérdés is, vagyis, hogy mekkora költségekkel jár ez? Véleményem szerint sokkal jelentősebbel, mint a szálloda, vagy egyéb. Ha már látjuk a részletes pénzügyi és urbanizációs terveket, lehet biztonsággal dönteni és sikeresen vállalkozni. — Jártak itt már mások is — mondta a tanácselnök — és annak ellenére, hogy megállapodás nem született, nem keseredtünk el; továbbra is várjuk az érdeklődőket és reménykedünk. Az is lehet, hogy a most itt járt küldöttség csak a kommunális rész valóra váltására vállalkozik. Előfordulhat, hogy csupán közvetítők lesznek a Prátóban közelükben működő fürdőtulajdonosok és a buzsákiak között. De, ha csak az lesz az eredmény, hogy Verseghy Ferenc buzsáki fazekasmester alkotásait viszik magukkal, amelyeket a fazekasházban megvásároltak, és — mint ahogy ígérték — egy kiállításra is meghívják, már érdemes volt Itália fiait egy napra vendégül látni. Szegedi Nándor TOVÁBB KORSZERŰSÖDIK A KÖZLEKEDÉSI FELÜGYELET A vizsgálatot segíti majd a számítógép Az évek során nemcsak a cégtábla változott a Somogy Megyei Közlekedési Felügyeletnél, hanem a műszaki fölszereltség is. A mai idők követelményeinek megfelelő vizsgáztatási színvonal, s annak műszerei az itt dolgozó szakemberek tévedéseit a minimumra szorítják. A sok közül csak kettőt ragadunk ki: a fékellenőrzőt, melynek szerepét az autósoknak nem kell bizonyítgatni, aztán az úgynevezett CŐ-mérőt, amely a kipufogógázok légszennyeződó fokozatát regisztrálja. A minap a közlekedési felügyelet kaposvári központjánál beálltunk a műszaki vizsgára vállalkozók közé. Ott hallottuk többek véleményét: — Biztonságérzetet ad a további vezetésemhez a kocsim állapotáról kiállított „bizonyítvány" — jegyezte meg egy olyan autós, aki a 10 évnél öregebb kocsijával esztendőnként jár időszakos vizsgálatra. — Bizony nem baj az sem, ha netán rejtett hibát fedez föl a vizsgálat. Ez sokkal jobb, mint elakadni az úton, vagy pláne balesetet szenvedni, előidézni — így egy másik várakozó. Ottjártunkkor is vagy tucatnyian vártak bebocsájtásra, a sorban állás nem a munka szervezetlenségéből fakad. A jelentkező napra és órára kapja — vagy kérheti — a vizsga időpontját. Már régen kialakult ez a rend, amely persze, hogy nem változott, amikor ez ev elején új vezető került a felügyelet élére. Az alapító igazgató, Ilon Miklós nyugalomba vonult. A megüresedő posztra 11 szakember nyújtotta be pályázatát. Közülük Kalmár László üzemmérnök nyerte el a megbízást. 41 éves kora ellenére már gyakorlott közlekedési szakember, aki korábban a MÁV-nál, a közúti vállalatnál, majd a Somogy Megyei Tanácsnál dolgozott. E legutóbbi munkahelyén a közlekedési felügyelet munkáját is szemmel tartotta. Ez is inspirálta, hogy a megüresedett helyet megpályázza. Korábban, mint a megyei autó-motor szövetség elnöke is bjzonyította hovatartozását. Érthető tehát, hogy „otthon van” mostani munkaterületén. Készséggel is szólt az intézmény munkájáról, eddigi tapasztalatairól, s a jövő terveiről. Hazánk gépkocsiállománya bizony nemcsak korszerűtlen, hanem elöregedett is. Persze, jó ideig ezekkel a járművekkel tudunk és kell is közlekednünk. Szeretném hangsúlyozni, hogy a kaposvári központi, s a megye különböző részein levő további 18 vizsgáztató helyünkön szakembereink a biztonságos közlekedéshez kívánnak segítséget nyújtani. Még abban az esetben is, ha netán a vizsga sikertelen. Szerencsére ez utóbbi esetek ritkulnak. Ez azt jelzi, hogy ügyfeleink jó partnerek. Nem folkészítetlen kocsikkal jelennek meg nálunk. Aki nemcsak papírt akar kapni, jól teszi, ha a kaposvári állomásunkon vizsgáltatja meg kocsiját. Itt már szinte mindent korszerű műszerekkel tudunk átvizsgálni. Központunkat tovább kívánjuk fejleszteni. A következő lépcsőként külön vizsgálósort kapnak a teherkocsik. Manapság a levegőszennyeződés vizsgálata súlyponti kérdéssé vált. Hamarosan még pontosabb vizsgálatokat tudunk végezni majd a vizsgákon, de mar jelenleg a közutakon is. Arra törekszünk, hogy szolgáltatásként mihamarabb ne csak a légszennyeződés fokát állapítsuk meg, hanem a tulajdonost ösztönözzük arra, hogy a lehető legkisebb mértékre csökkentse a légszennyeződést. Szerencsére egy jól bejáratott rendszert vettem át elődömtől. Nálunk a munkarend csak akkor szorul átalakításra, ha a mai napi 80 vizsgálatnál többre lesz szükség a központban. Persze, a pluszmunkát is vállaljuk. Nem szorul reformra a munkamorál sem. Korszerűsítési terveink is vannak. A gépjárművek emelkedő száma meg pontosabb munkavégzést tesz szükségessé. Tervezzük, hogy a közeljövőben számítógép segítse Kaposváron szakembereink munkáját, zárja ki a lehetséges tévedéseket. Gyorsabbá, korszerűbbé tesszük a vizsgálatokat Siófokon vagy például Marcaliban, ahol a Volán leányvállalatának telepén most április derekán üzembe lép egy külön tehergépkocsi- vizsgáló sor, és minden páratlan héten csütörtökön 8—14-ig fogadja a gépjárműveket. Ez sok üzemanyag-megtakarítást jelent. Április 2-ától itt, a kaposvári felügyeletnél adjuk az üzembentartási engedélyt. Szerencsére jó csapat vesz körül. Szakembereink velem együtt igyekeznek fejleszteni tudásukat, lépést tartani a fejlődő autótechnikával, hogy együttesen tudjuk szolgálni a somogyi gépjármű-közlekedést, s az abban részt vevőket — így Kalmár László igazgató. Kelet-Európa és a szovj et kőolaj Az elmúlt hetekben viharos szovjet—magyar gazdasági tárgyalások zajlottak le — nem túl biztató eredménnyel. Lassan az is nyilvánvalóvá válik, hogy az olcsó szovjet olaj mítosza végérvényesen szét- foszlik, a hazai autósokat a benzinhiány réme fenyegeti. Mindezek ismeretében különösen tanulságos megismerni, miként vélekednek a szovjet kőolaj és Kelet-Európa jövendő kapcsolatáról a nyugati elemzők. A Reuter londoni információi szerint ma már egyértelműen látható, hogy Kelet-Eu-' rópa jövendő olajellátásának kulcsa a keményvaluta, és a Szovjetunió azon van, hogy véget vessen a puha pénzért történő eladásoknak. A szakértők szerint az idei év az utolsó, amikor Moszkva árucserében, illetve nem konvertibilis valutában egyáltalán hajlandó olajat eladni ezeknek az országoknak. A szovjet nyersolajexport az 1989-es napi 3,4 millió hordóról 1990 elejére 2,6 millióra esett vissza. Az elemzők szerint a kelet-európai szállítások drasztikus csökkentésének elsősorban ez a termeléskiesés az oka. A csökkenő kitermelést egyébként azzal magyarázzák, ‘hogy az egész szovjet gazdaság a teljes szétesés állapotába került. Különösen igaz ez az olajiparra, ahol a vezetékek mind gyakoribb hibái, az alkatrészeket gyártó kaukázusi üzemek sztrájkjai az egész rendszer működését veszélyeztetik. Persze a nyugati szakértők azt sem hallgatják el, hogy miközben a Szovjetunió elháríthatatlan akadályokra hivatkozva egyszerűen , megszünteti korábbi csatlósai ellátását, magáról azért nagyon jól tud gondoskodni. Utalnak arra, hogy a ma is nagy mennyiség- beh exportált szovjet nyersolaj minden további nélkül megvásárolható a mediterrán országokban és Északnyugat-Euró- pában — persze dollárért. A kelet-európai országokat nem egyformán sújtja az olajcsap elzárása, de hosszabb távon valamennyi volt szocialista ország növekedésének gátja lehet a nyersanyaghiány. A magyarországi helyzetet elemezve a Reuter szakértője arra utal, hogy a jövőben valószínűleg nem jön össze még egy olyan jó üzlet, amilyet a Mi- neralimpex kötött, amikor Irak 30 millió dolláros adóssága fejében 1,5 millió hordó olajat sikerült vennie. Ez részben pótolta az első félévi 2,6 millió hordós szovjet lemaradást. A nyugati szakértők szerint Magyarország, Lengyelország és Jugoszlávia az IMF-el kötött megállapodások alapján valószínűleg hozzájut olyan dollárhitelekhez, amelyekből a gazdaság- fenntartásához nélkülözhetetlen kőolajat meg tudják venni. Más kérdés, hogy ez további lökést ad ezen ország eladósodásához. A többi kelet-európai országban a helyzet még súlyosabb. Amelyik nem tagja az IMF-nek, az csak nagyon lassan jut hitelekhez, ezért Románia, Csehszlovákia és Bulgária a kőolajhiány miatt igencsak nehéz év elé néz. Csehszlovákia például március végéig az esedékes szovjet olajszállítmány alig több mint felét kapta meg. A volt szocialista országoknak eddig némi reményt adott, hogy barterüzleteket köthetnek, azaz áru fejében olajat kaphatnak az OPEC országoktól. Mivel azonban a kereslet ugrásszerűen nő, és az árak emelkedésére van kilátás, az OPEC exportőrei feltehetően tartózkodni fognak attól, hogy a jövőben effajta üzleteket kössenek. P. É.
