Somogyi Néplap, 1990. április (46. évfolyam, 77-95. szám) / Somogyi Hírlap, 1990. április (1. évfolyam, 1-5. szám)

1990-04-03 / 78. szám

1990. április 3., kedd SOMOGYI NÉPLAP 3 A kár több mint egymillió Perselyes telefonok? A választási kampány utolsó nyomai nemcsak a házfalakon, kirakatüvegeken, villanyoszlo­pokon, hanem a telefonfülké­ken is föllelhetőek. A gyakran kilónyi ragasztóval rögzített plakátok és szórólapok me- gyeszerte beborították a nyil­vános távbeszélő-állomáso­kat. Takarítóik még késsel sem tudják eltüntetni a nyomokat; nem beszélve arról, hogy amíg e propagandaanyagok szinte palástot vontak a fülkében levő köré, akár fényes nappal is „takarják” a készülékek kifosz- tóit. Nem egy ilyen eset történt a közelmúltban. Legutóbb pél­dául a kaposvári Schönherz Zoltán utcában levő készüléket rongálták meg. A távközlési üzem munkatársaitól megtud­tuk: a Balaton-parton is hason­ló a helyzet, s többször előfor­dult, hogy a 20—25 ezer forin­tot tartalmazó perselyen kívül a készüléket is magukkal vitték az elkövetők. (Egy ilyen szer­kezet ára 27 210 forint.) Megyénkben tavaly egymillió 300 ezer forint kár származott ebből, s az idén tovább szapo­rodtak az elkövetők által alkal­mazott módszerek. Lehet, hogy Somogybán ha­marosan a „mentsük, ami menthető” elve alapján olyan telefonfülkék fogadnak majd bennünket — mint, ahogy azt már a fővárosban felvetették— amelyekben a távbeszélő-ké­szülék alatt lesz a persely, hogy a vandálok csak azt vi­gyék magukkal? (Lőrincz)---------------------------------------------------------------------------*--------­S zoftverhardver egy kézben Egym ill járd forintos forgalmat ért el tavaly az 1983-ban alapított Microsystem. Ez azt jelenti, hogy a magyarországi személyi szá­mítógép-piacon a szövetkezet részesedése mintegy 30 százalé­kos. Egy év alatt több mint háromezer személyi számítógépet he­lyez üzembe. Jelentős a szövetkezet szoftverforgalmazása is: gépeivel együtt, illetve attól függetlenül is forgalmaz vásárolt és saját fejlesztésű programcsomagokat. A magyarországi üzlet­szervizhálózat és értékesítési rendszer mellett a fejlődés súlypon­ti területe a hardver- és szoftver-export beindítása, illetve növelé­se. (Folytatás az 1. oldalról) A kapott pénzt befektethe­tik az üdülőövezetbe kipárcel- lázásra kerülő telkekbe, illet­ve a rajtuk építhető villákba, üdülőházakba. A fürdő megtekintése után arra kértem Brúnó Dabizzi-t, az olasz küldöttség vezetőjét, hogy mondja el véleményét a látottakról és a lehetőségek­ről. — Amit eddig láttam — fő­ként a tájra gondolok —, na­gyon szép. Azért is érdekes ez számunkra, mert — Olasz­országra gondolva — már egy Buzsáki remények Olaszok Csisztapusztán ideje elveszítettük ezt a típu­sú, hagyományos, érintetlen tájat. Azok az elképzelések, amelyekkel itt találkoztunk, nagyon érdekesek — bár nem jelentéktelen beruházásokról van szó. A terület minden bi­zonnyal megfelel az elképze­léseknek. A környezet ígéri azt, amiről szó van. Ami bennünket illet: még részletesebb információkra van szükségünk. Ezt az ígéret szerint meg is kapjuk. Ennek tanulmányozása után hatá­rozhatók meg az együttműkö­dés konkrét formái. Nagyon fontos és elsődleges a helyi infrastruktúra kiépítése. Egy­ben ez az egyik legfontosabb kérdés is, vagyis, hogy mek­kora költségekkel jár ez? Vé­leményem szerint sokkal je­lentősebbel, mint a szálloda, vagy egyéb. Ha már látjuk a részletes pénzügyi és urbani­zációs terveket, lehet bizton­sággal dönteni és sikeresen vállalkozni. — Jártak itt már mások is — mondta a tanácselnök — és annak ellenére, hogy megál­lapodás nem született, nem keseredtünk el; továbbra is várjuk az érdeklődőket és re­ménykedünk. Az is lehet, hogy a most itt járt küldöttség csak a kommu­nális rész valóra váltására vállalkozik. Előfordulhat, hogy csupán közvetítők lesz­nek a Prátóban közelükben működő fürdőtulajdonosok és a buzsákiak között. De, ha csak az lesz az ered­mény, hogy Verseghy Ferenc buzsáki fazekasmester alko­tásait viszik magukkal, ame­lyeket a fazekasházban meg­vásároltak, és — mint ahogy ígérték — egy kiállításra is meghívják, már érdemes volt Itália fiait egy napra vendégül látni. Szegedi Nándor TOVÁBB KORSZERŰSÖDIK A KÖZLEKEDÉSI FELÜGYELET A vizsgálatot segíti majd a számítógép Az évek során nemcsak a cégtábla változott a Somogy Megyei Közlekedési Felügye­letnél, hanem a műszaki föl­szereltség is. A mai idők köve­telményeinek megfelelő vizs­gáztatási színvonal, s annak műszerei az itt dolgozó szak­emberek tévedéseit a mini­mumra szorítják. A sok közül csak kettőt ragadunk ki: a fékellenőrzőt, melynek szere­pét az autósoknak nem kell bi­zonyítgatni, aztán az úgyneve­zett CŐ-mérőt, amely a kipufo­gógázok légszennyeződó fo­kozatát regisztrálja. A minap a közlekedési felü­gyelet kaposvári központjánál beálltunk a műszaki vizsgára vállalkozók közé. Ott hallottuk többek véleményét: — Biztonságérzetet ad a to­vábbi vezetésemhez a kocsim állapotáról kiállított „bizonyít­vány" — jegyezte meg egy olyan autós, aki a 10 évnél öre­gebb kocsijával esztendőnként jár időszakos vizsgálatra. — Bizony nem baj az sem, ha netán rejtett hibát fedez föl a vizsgálat. Ez sokkal jobb, mint elakadni az úton, vagy pláne balesetet szenvedni, előidézni — így egy másik várakozó. Ottjártunkkor is vagy tucat­nyian vártak bebocsájtásra, a sorban állás nem a munka szervezetlenségéből fakad. A jelentkező napra és órára kapja — vagy kérheti — a vizsga idő­pontját. Már régen kialakult ez a rend, amely persze, hogy nem változott, amikor ez ev elején új vezető került a felü­gyelet élére. Az alapító igazgató, Ilon Miklós nyuga­lomba vonult. A megüresedő posztra 11 szakember nyújtot­ta be pályázatát. Közülük Kal­már László üzemmérnök nyer­te el a megbízást. 41 éves kora ellenére már gyakorlott közle­kedési szakember, aki koráb­ban a MÁV-nál, a közúti válla­latnál, majd a Somogy Megyei Tanácsnál dolgozott. E leg­utóbbi munkahelyén a közleke­dési felügyelet munkáját is szemmel tartotta. Ez is inspirál­ta, hogy a megüresedett helyet megpályázza. Korábban, mint a megyei autó-motor szövet­ség elnöke is bjzonyította ho­vatartozását. Érthető tehát, hogy „otthon van” mostani munkaterületén. Készséggel is szólt az intézmény munkájáról, eddigi tapasztalatairól, s a jövő terveiről. Hazánk gépkocsiállománya bizony nemcsak korszerűtlen, hanem elöregedett is. Persze, jó ideig ezekkel a járművekkel tudunk és kell is közlekednünk. Szeretném hangsúlyozni, hogy a kaposvári központi, s a me­gye különböző részein levő to­vábbi 18 vizsgáztató helyün­kön szakembereink a biztonsá­gos közlekedéshez kívánnak segítséget nyújtani. Még ab­ban az esetben is, ha netán a vizsga sikertelen. Szerencsére ez utóbbi esetek ritkulnak. Ez azt jelzi, hogy ügyfeleink jó partnerek. Nem folkészítetlen kocsikkal jelennek meg nálunk. Aki nemcsak papírt akar kap­ni, jól teszi, ha a kaposvári állo­másunkon vizsgáltatja meg kocsiját. Itt már szinte mindent korszerű műszerekkel tudunk átvizsgálni. Központunkat to­vább kívánjuk fejleszteni. A következő lépcsőként külön vizsgálósort kapnak a teher­kocsik. Manapság a levegő­szennyeződés vizsgálata súly­ponti kérdéssé vált. Hamaro­san még pontosabb vizsgálato­kat tudunk végezni majd a vizs­gákon, de mar jelenleg a köz­utakon is. Arra törekszünk, hogy szolgáltatásként miha­marabb ne csak a légszennye­ződés fokát állapítsuk meg, hanem a tulajdonost ösztönöz­zük arra, hogy a lehető legki­sebb mértékre csökkentse a légszennyeződést. Szerencsére egy jól bejára­tott rendszert vettem át elő­dömtől. Nálunk a munkarend csak akkor szorul átalakításra, ha a mai napi 80 vizsgálatnál többre lesz szükség a központ­ban. Persze, a pluszmunkát is vállaljuk. Nem szorul reformra a munkamorál sem. Korszerű­sítési terveink is vannak. A gépjárművek emelkedő száma meg pontosabb munkavégzést tesz szükségessé. Tervezzük, hogy a közeljövőben számító­gép segítse Kaposváron szak­embereink munkáját, zárja ki a lehetséges tévedéseket. Gyor­sabbá, korszerűbbé tesszük a vizsgálatokat Siófokon vagy például Marcaliban, ahol a Vo­lán leányvállalatának telepén most április derekán üzembe lép egy külön tehergépkocsi- vizsgáló sor, és minden párat­lan héten csütörtökön 8—14-ig fogadja a gépjárműveket. Ez sok üzemanyag-megtakarítást jelent. Április 2-ától itt, a kapos­vári felügyeletnél adjuk az üzembentartási engedélyt. Szerencsére jó csapat vesz körül. Szakembereink velem együtt igyekeznek fejleszteni tudásukat, lépést tartani a fejlő­dő autótechnikával, hogy együttesen tudjuk szolgálni a somogyi gépjármű-közleke­dést, s az abban részt vevőket — így Kalmár László igazgató. Kelet-Európa és a szovj et kőolaj Az elmúlt hetekben viharos szovjet—magyar gazdasági tárgyalások zajlottak le — nem túl biztató eredménnyel. Las­san az is nyilvánvalóvá válik, hogy az olcsó szovjet olaj mí­tosza végérvényesen szét- foszlik, a hazai autósokat a benzinhiány réme fenyegeti. Mindezek ismeretében különö­sen tanulságos megismerni, miként vélekednek a szovjet kőolaj és Kelet-Európa jövendő kapcsolatáról a nyugati elem­zők. A Reuter londoni informá­ciói szerint ma már egyértel­műen látható, hogy Kelet-Eu-' rópa jövendő olajellátásának kulcsa a keményvaluta, és a Szovjetunió azon van, hogy véget vessen a puha pénzért történő eladásoknak. A szakér­tők szerint az idei év az utolsó, amikor Moszkva árucserében, illetve nem konvertibilis valutá­ban egyáltalán hajlandó olajat eladni ezeknek az országok­nak. A szovjet nyersolajexport az 1989-es napi 3,4 millió hordóról 1990 elejére 2,6 millióra esett vissza. Az elemzők szerint a kelet-európai szállítások drasztikus csökkentésének el­sősorban ez a termeléskiesés az oka. A csökkenő kitermelést egyébként azzal magyaráz­zák, ‘hogy az egész szovjet gazdaság a teljes szétesés ál­lapotába került. Különösen igaz ez az olajiparra, ahol a vezetékek mind gyakoribb hi­bái, az alkatrészeket gyártó kaukázusi üzemek sztrájkjai az egész rendszer működését veszélyeztetik. Persze a nyugati szakértők azt sem hallgatják el, hogy mi­közben a Szovjetunió elhárít­hatatlan akadályokra hivatkoz­va egyszerűen , megszünteti korábbi csatlósai ellátását, magáról azért nagyon jól tud gondoskodni. Utalnak arra, hogy a ma is nagy mennyiség- beh exportált szovjet nyersolaj minden további nélkül megvá­sárolható a mediterrán orszá­gokban és Északnyugat-Euró- pában — persze dollárért. A kelet-európai országokat nem egyformán sújtja az olaj­csap elzárása, de hosszabb tá­von valamennyi volt szocialista ország növekedésének gátja lehet a nyersanyaghiány. A magyarországi helyzetet ele­mezve a Reuter szakértője arra utal, hogy a jövőben való­színűleg nem jön össze még egy olyan jó üzlet, amilyet a Mi- neralimpex kötött, amikor Irak 30 millió dolláros adóssága fe­jében 1,5 millió hordó olajat si­került vennie. Ez részben pó­tolta az első félévi 2,6 millió hordós szovjet lemaradást. A nyugati szakértők szerint Magyarország, Lengyelország és Jugoszlávia az IMF-el kötött megállapodások alapján való­színűleg hozzájut olyan dollár­hitelekhez, amelyekből a gaz­daság- fenntartásához nélkü­lözhetetlen kőolajat meg tudják venni. Más kérdés, hogy ez további lökést ad ezen ország eladósodásához. A többi kelet-európai ország­ban a helyzet még súlyosabb. Amelyik nem tagja az IMF-nek, az csak nagyon lassan jut hite­lekhez, ezért Románia, Csehszlovákia és Bulgária a kőolajhiány miatt igencsak ne­héz év elé néz. Csehszlovákia például március végéig az ese­dékes szovjet olajszállítmány alig több mint felét kapta meg. A volt szocialista országok­nak eddig némi reményt adott, hogy barterüzleteket köthet­nek, azaz áru fejében olajat kaphatnak az OPEC országok­tól. Mivel azonban a kereslet ugrásszerűen nő, és az árak emelkedésére van kilátás, az OPEC exportőrei feltehetően tartózkodni fognak attól, hogy a jövőben effajta üzleteket kö­ssenek. P. É.

Next

/
Thumbnails
Contents