Somogyi Néplap, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-10 / 59. szám

SOMOGYI NÉPLAP 1990. március 10., szombat 6 KÖZÖS ÜGYEINK Televíziózás Kaposváron NEM LEHET CSAK AZ IKV GONDJA Frekvencia- és térerösségmé- rés — precíziós műszerrel. Kaposváron szerencsés esetben 16 adó műsorából le­het válogatni. Ott, ahol viszont kedvezőtlenek a viszonyok, jó, ha három adás vételére van lehetőség. E két szélső­ség is jelzi: a megyeszékhe­lyen nincs minden rendben a televíziózás körül. A szer­kesztőségünkbe érkezett pa­naszokban a kaposvári tévé­nézők különösen azt kifogá­solják, hogy nem fogható az osztrák 1-es műsor. A vételi lehetőségekről és a panaszok okáról beszélget­tünk az IKV-nál Komáromi At­tila termelési főmérnökkel, Urbán József antennaüzem­vezetővel és Somogyi Sándor gépészeti osztályvezetővel. Az IKV 1984 óta — saját erőből — üzemeltet Kaposvá­ron a sávházra, mint fejállo­másra települt parabolaan- tennás közösségi antenna- rendszert. Erre épül a városi kábeltelevízió is. Szolgáltatá­sait ma már mintegy tízezren veszik igénybe: közülük négy­ezer körül van az IKV-lakás- ban élők száma. Ezenkívül a városban „foltokban” műkö­dik kisebb — nem parabo- laantennás — közösségi rendszer is. Az említettekhez nem tartozó tévétulajdono­sok, főként a kertes házak­ban élők, úgynevezett egyedi (hagyományos) antennákkal fogják a műsorokat. Az IKV az említett rendszer­hez tartozókhoz a földi adók közül két jugoszláv, az oszt­rák, a két magyar és a városi adó műsorát juttatja el. Mű­holdról három műsor vételét garantálja: a Tv 5-öt, a Super Channelét és az Eurosportét. Ezek úgynevezett „jogtiszta” műsorok, amelyekért díjat is fizet. A többi műholdas adás még kísérleti stádiumban van. Közülük a PRO 7-et, amelyet osztrák 1 helyett adnak, „le­keverik” a földi adások közé. Kaposvár a tévéműsorok vételét tekintve tehát nincs kedvező helyzetben. Urbán József szerint ennek az az oka, hogy a helyi adóállomás, amely kitűnő minőséget nyújt ugyan, áramkimaradás miatt gyakran van kitéve üzemza­varnak. A Kab-hegyi adó a múlt év novemberében meg­hibásodott, azóta ingadozik a teljesítménye. (Főként a kék szín megjelenésekor hallható kellemetlen zaj.) A Kab-hegy- ről érkező jeleket mikrohullám segítségével Pécsen átjuttat­ják Kaposvárra. A szomszé­dos országok számunkra szá­mításba vehető központi adói túl messze esnek, ezért gyen­ge minőségű képet kapunk. A jugoszláv és az osztrák adók térereje nem éri el a magyar szabványt. Ezért igazából sehová sem szabadna őket beszerelni. Az osztrák 1-et, sajnos, kellően felerősíteni sem lehet, ezért döntöttek úgy, hogy a német nyelven sugárzó PRO 7-et adják he­lyette. Kitűnő minősége, vál­tozatos műsora miatt a nézők többsége kedveli — állítják az IKV-nál. Sajnos, a tévétulajdonosok is gyakran okoznak vételi za­varokat azzal, hogy barká­csolnak; belenyúlnak a rend­szerbe, villanyvezetékek­kel!) hosszabbítják meg az antennazsinórt stb. Egymás műsorát is zavar­hatjuk. Urbán József hozzá­fűzte: — Hiába dolgozunk szabványos anyagokkal; amint a lakók a televízióból kihúzzák a csatlakozókábelt, azonnal szabványérték alá esik a minőség, sugározni kezd a „házhálózat”. Ugyan­ez történik akkor is, ha a kon­nektorból veszik ki a dugaszt (ekkor a konnektor is sugároz) vagy megtoldják a csatla­kozókábelt. Előfordult már, hogy a Füredi út 8—10. szá­mú ház hálózatával zavartuk a saját — mintegy fél kilomé­terré eső — antennánkat, mert valamelyik lakó szabály- ellenesen megtoldotta a csat­lakozót. Somogyi Sándor: — Őszintén be kell vallani, hogy a mi rendszerünk is za­varhat másokat, ha például A megyeszékhelyen nézhető műholdprogramokat vevő para­bolaantenna — a Honvéd utcá­ban az egyik háztetőn. egy egyedi antennával ellátott családi ház közelében megy el a kábelünk, akkor nagy a valószínűsége, hogy kelle­metlenséget okozunk. Itt is érvényes: az erősebb zavarja a gyengébbet. Ilyen esetben nincs más megoldás, mint hogy a szenvedőnek rá kell csatlakoznia a mi rendsze­rünkre. Sok kellemetlenséget okoznak a fegyelmezetlen rá­dióamatőrök és a szabályokat figyelmen kívül hagyó, CB- rádiót üzemeltető gépjármű­tulajdonosok. Nem teszik föl például az antennaszűrőt, hogy készülékük nagyobb ha­tósugarú legyen. így gyakran megszólalnak a taxisofőrök a Tv 1 -es csatornáján. Előfordul, hogy áramszüne­tek miatt hosszabb ideig szü­netel az adás is. Mivel nincs még meg a folyamatos ellá­tást biztosító áramoforrás, szakembereinknek előbb üzembe kell helyezniük a vá­rosba telepített áramforráso­kat— mondják. Van tehát mit tenni Kapos­váron, televíziós vétel javítá­sáért. Nem kétséges, hogy teljesen új helyzetet teremtett a közösségi antennarendszer alkalmazása. A jövő legfonto­sabb feladatai között első he­lyen említették az IKV-nál sa­ját közösségi antennarend­szerük fogyatékosságainak megszüntetését, a kívánt műszaki színvonal állandósí­tását. Bekapcsolásfelvételi stopot mondtak ki, hogy ezt megtehessék. Ám a kérelmek nagy száma is bizonyítja, hogy a közössségi antenna- rendszeré a jövő. Kétségtelen azonban, hogy jelentős előre­haladás csak akkor várható, ha a városi tanács is kellő támogatást nyújt fejlesztésé­hez és elterjesztéséhez. — Szükség volna arra is, hogy antennarendszerünket közműnek nyilvánítsák — mondta Somogyi Sándor. — Ebben az esetben ugyanis igénybe vehetnénk például a posta föld alatti csőrendsze­rét. Ily módon sok igényt kielé­gíthetnénk. A meglehetősen szerteága­zó, műszakilag is bonyolult te­levíziós vételi rendszer vala­mennyi gondjának ismerteté­sére e cikk keretében nyilván nem vállalkozhattunk. Véle­ményünk szerint azonban érdemes volna — ahogy az IKV is óhajtja — mielőbb a városi tanács végrehajtó bi­zottsága elé vinni ezt a kér­dést. Ugyanis a televíziós műsorvétel — a sikeres vállal­kozás ellenére — sem marad­hat csupán egyetlen vállalat, az IKV gondja. Szegedi Nánc Fotó: Csobod Pét Bérelt vonalak CSENDÉLET A távközlési üzem vezetője a lehallgatásokról A Duna-gate ügyről már sok minden kiderült. Mi most a posta egyik vezető munkatár­sát faggattuk azt feltételezve, hogy a lehallgatásokról min­denképpen tudnia kellett. Kot­tái István, a megyei távközlési üzem vezetője csak részben igazolta teóriánkat. Beszélge­tésünk közben halkan szólt a tévé: régi reflex, elmossa a lehallgató mikrofonjába jutó hangokat. —A postának milyen szere­pe volt, vagy egyáltalán volt-e, van-e szerepe a lehallgatás­ban? — A posta nem hallgat le te­lefonokat, nem is hallgatott le korábban sem, s a jövőben sem fog. Ehhez speciális be­rendezések szükségeltetnek, amelyek nekünk nincsenek meg. Viszont a posta és a fegyveres szervek között vol­* tak megállapodások... — Melyek voltak ezek a fegyveres szervek? — Belügyminisztérium, honvédség, határőrség, a munkásőrség is és a Belügy­minisztérium hatáskörébe tar­tozó szervezetek. Az együtt­működési szerződések per­sze nem voltak nyilvánosak, csak bizonyos körökben tud­tak, tudhattak ezekről. — Milyen körökben? — Attól függően, államtitkot vagy szolgálati titkot képezett. — A szerződés ténylege­sen papíron létezett? Ön, mint üzemvezető, részese volt az efféle titkos szerződéseknek? — Nem, mert államtitoknak minősültek. Ezek szabályoz­ták a különböző együttműkö­déseket. A bérelt áramkörö­ket például a fegyveres testü­letek megrendelték tőlünk, a Somogy Megyei Távközlési Üzemtől, de a felhasználásról semmit nem tudtunk. — Bérelt áramkör? Mit je­lent ez? — Fizikai, pont-pont közötti kapcsolatot, tegyük fel két ob­jektum között, de lehetett al­kalmi, állomások közötti ösz- szeköttetés. — Ha jól értem, itt arról van szó, hogy mondjuk a rendőr­ség és egy állomás között fizi­kai összeköttetést létesítet­tek, vagy pedig a rendőrség és egy alközpont között léte­sült állomás. — Vagy adott vállalat kö­zött. De nemcsak fegyveres szervek rendelnek meg tőlünk bérelt áramköröket, hánem a vízügy, a kögáz... Köztudo­mású, hogy van külön BM- hálózat, külön honvédségi hálózat..., s ahhoz, hogy ezek valahol mégis egységessé legyenek, a kapcsolódásnak meg kellet lennie. — Ide tartoznak a K-vona- lak is? — Az is egy önálló rend­szerben funkcionál. — Elképzelhetőnek tartja, hogy valamelyik vállalat saját bérelt hálózatát a Belügymi­nisztérium, vagy a rendőrség lehallgatás céljára használta fel? — Azt hiszem, igen... — A megrendelések ho­gyan érkeztek? Kaptak egy levelet, hogy ezt a két pontot össze kell kötni és kész? — Igen. A levelek jöhettek vállalattól is. Tehát, hogy kér­nek egy közvetlen összeköt­tetést a rendőrséggel. De, hogy ezt mire használták... — Én is kérhetek ilyen ösz- szeköttetést, ha megfizetem? — Igen, természetesen. — Mennyi ennek a havi díja? — Ha végleges, egy hosz- szabb távú, akkor 2-szer 90 ezer forint. Alkalmi összeköt­tetésnél először egy hónapra lehet bérelni, és utána még egyre, ez pár száz forint. Plusz, hogy milyen távol kéri az összeköttetést, mert az lehet akár-Kaposvár—Buda­pest között is, de lehet itt, Kaposváron a Mező Imre— Füredi utca között is. — Volt arra példa, hogy ilyen összeköttetés létesíté-. sét megtagadták? — Nem volt ilyen. — Az összekötött állomás végpontjaira milyen berende­zéseket lehet rákötni: gondo­lom, valahol működtek lehall­gatókészülékek. — A lehallgatás módszere végtelen. Ismerve a nyugati technikát... ez a berende­zéstől függ, hogy egy föld alat­ti kábelen egy adott berende­zéssel ezer vonal közül akár egyetlen vonalat is le lehetne hallgatni. Hogy mire használ­ható a két pont közötti fizikai kapcsolat, az mindig a beren­dezéstől függ. Az egészben az a legrosszabb, hogy koráb­ban ezt nem szabályozta tör­vény. (1990.10-es törvény.) — A posta azok ellen is el­jár, akik telefonon másokat sértegetnek..A lehallgatás a sértegetéstől sokkal aljasabb dolog. A postán szerintem sokan tudtak erről, hogy bérelt vonalakon törvénytelen visz- szaélések történnek. Senki­nek sem jutott eszébe a po­stán, hogy protestáljon ez ügyben? — Mi is feltételeztük, hogy van ilyen, de konkrét bizonyí­téka — vélhetően — senkinek sem volt róluk. A lehallgatás­sal korábban összekeverték a zaklató hívásokat. Ezek figye­lését a posta a telefontulajdo­nosoktól beérkezett írásos megrendelés alapján végzi, de a felügyeleti szervünk en­gedélye is kell a zavaró hívá­sok figyeléséhez. — Ez hasonló a lehallgatás­hoz? — Nem. Egy automata be­rendezés figyel és regisztrál. Tehát olyan információkat gyűjt, amely a személyiségi jogot nem sérti. — Különben füllel észre le­het azt venni, ha egy telefont lehallgatnak? — Nem. Az utóbbi időben elterjedt az a téves hit, hogy kattog a telefon: akkor biztos lehallgatják. Az országos há­lózat homogén, tehát több kü­lönböző típusú központ kap­csolódik — elektronikus, crossbar stb. Attól lehet katto­gás vagy sercegés, mert az adott vonalak elektromos pa­raméterei nem egyformák. Véleményem szerint füllel a lehallgatást nem lehet érzé­kelni. — A Komber Kft. kifejlesz­tett egy olyan berendezést, amely jelzi, hogy lehallgatják az Illető telefonját. — Igen, a műszer az adott állomás elektromos paramé­tereit figyeli. A szappandoboz nagyságú berendezést rá­hangolják az adott állomás' műszaki paramétereire, és ha ez utóbbiban változás törté­nik, jelez. — Ezzel minden lehallga­tást ki lehet szűrni? — Nem mindet, de többsé­gét igen. — Olvasóink a Somogyi Néplap egyik számában lát­hattak egy japán lehallgató­készüléket, melyhez nem kell postai vonal, egyszerűen csak némi leleményesség és bárki — rossz tréfából — le­hallgathatja az ellensége be­szélgetéseit. — Szerintem ez sokkal ve­szélyesebb, mint amiről ko­rábban beszéltünk, mert ez fegyver is lehet az emberek kezében. 100 méteres körzet­ben használható, s csak az al­katrészektől függ, hogy akár több kilométeres körzetben is dolgozhassanak vele. — Ezek kiszűrésére lesz a postának lehetősége? — Erről eddig semmilyen in­formációm nincs, de több mint valószínű, hogy a műsorszóró vállalat ezeket az illegális le­hallgatókat fel tudja deríteni egy adott bejelentés esetén. Ha más utasítás közben nem érkezik. Faragó László

Next

/
Thumbnails
Contents