Somogyi Néplap, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-10 / 59. szám
1990. március 10., szombat SOMOGYI NÉPLAP 5 ✓ Allatfarmi mese Föltétien kellett olvassa Aiszó- posz állatmesiét George Orwell, vagy éppen Hészidoszt, Szalont, akik irodalmi munkásságukban fontos helyet szenteltek az állatmeséknek. A kaposvári Csiky Gergely Színház az Orwell Állatfarm című tündérmeséje nyomán készült zenés változatot nemrégiben mutatta be, azóta kevésszer játszva, aminek az a magyarázata, hogy zsúfolttá .vált a tavaszibemutatósorozat. George Orwell tündérmeséje megkésett könyvsiker volt 19.8.9- ben, mégis most sok néző úgy gondolja, a színházi bemutató nem igazán izgalmas 1990-ben. Magyarán a hazai idő az Állatfarm ellen „dolgozott” akkor, amikor fölgyorsultak az események. Az volt az érzésem mégis, hogy Orwell gyümölcsfájáról kissé korán szakította le a színház azt az almát, ami még pirosodhatott volna, hogy zamatét — mert jófajta gyümölcs ám az Állatfarm—job- oan élvezhessük: a bemutatón még ugyanis nem hallottunk érett előadást. well tündérmeséjét Peter Hall, Londoni Nemzeti Színház volt ■'azgatója dolgozta át oly módon, logy színpadivá váljon — talán aki is ellenállt a „nyersanyag”. Richard Peasle zenéje csupán olykor üdítő. Ha a néző az állatfarmi mese néhány pillanatában — a hosszúra nyúlt első részben például —fölü- dülésként az ókori klasszikusok állatmeséire gondol, vagy éppen a francia La Fontaine szintén híressé vált állatmeséire, segítségére van az Álltfarm szereplőinek mélyebb megismerésében, a történet átélt földolgozásában. Az ókorban még erkölcsi aforizmaként szolgáltak az állatmesék — ezt maga Orwell is jól tudhatta, hiszen regénye hasonló felépítésű. Ezen igyekezett változtatni a '•aposvári előadás rendezője, Ascher Tamás, amikor oldottabb színpadi játékot próbált teremteni életszerű figurák segítségével. Már az ókorban is jól tudták, hogy az állatok nyelvén—uram bocsá: jellemén — keresztül nagyon sok emberi is kifejezhető, és talán érthetőbb, plasztikusabbb formában szembesülhetünk magunkkal rajtuk keresztül. És azt sem Orwell találta ki, hogy az állatmeséknek politikai tartalmuk is lehet, hiszen ilyen célzattal művelték már ezt a műfajt az ókorban is, de gondoljunk csak Nagy Lajos Farkas és a bárány című állatmeséjére. Orwell szimbolikus története politikai indíttatású. Áz Állatfarmot 1944-ben fejezte be. Látnoki módon ismerte föl a bolsevizmus belső rendszerét és alkotott véleményt a rendnek nevezett diktatúráról. A szereplő állatok magukért beszélnek: Minimus, a csasz- tuskaköltő disznó, Napolajos, a fődisznó, a doromboló macska, a buta szamár, a szerelmes lovak, a galambok, tehenek, birkák(!) mind-mind a megbolydult—forradalmi — állatfarm jellegzetes alakja. Nagyszerűen élt a be- és felöltöztetés lehetőségével Szakács Györgyi jelmeztervező, aki külsőleg képes volt a belső tulajdonságokat karakterizálni. Az Állatfarm a forradalmi hevületben csírájában magában hordja a zsarnoki megszületését, vele együtt a széthullását: a színészi gárda azonban mindvégig egységes marad a. rendezői elképzelés kivitelezésében, kis- és nagy szerepben egyformán, éppen ezért nem is emelhetünk ki senkit közülük, csupán a fölsorolásukkal vagyunk adósak még: Vén agyaragy: Gyuricza István; Napolajos: Bezerédi Zoltán; a disznók: Quintus Konrád, Spindler Béla Jászai- díjas, Koltai Róbert Érdemes művész; Bandi, a ló: Helyey László; Rózsi, a ló: Molnár Piroska Érdemes művész; Benjamin, a szamár: Hunyadkürti György; Mucus, a ló: Csákányi Eszter Jászai-díjas; Mali, a kecske: Pogány Judit Érdemes művész; Cirmos, a macska: Kulka János Jászai-díjas; Marci, a bika: Szalma Tamás; Mózes, a holló: Lipics Zsolt, Jones, a gazda: Karácsony Tamás. A zenei vezetőnek, Hevesi Andrásnak nem volt különösebben nehéz dolga, a zenei betétek megszólaltatásában, Khell Zsolt díszletei érzékletes helyszínt teremtettek Orwell Allatfarmjához. Horányi Barna Négy művész-tanár bemutatkozása Kiállítás a Bemáth-teremben Kaposvári képzőművész tanároknak nyílott kiállítása csütörtökön a Bernáth-teremben. Három festő és egy iparművész alkotásait láthatja a közönség.' Takács Zoltán és Sörös Sándor a tanítóképző főiskola tanára. Munkáikkal már többször találkozhattunk csoportos kiállításon. Sene János, a Kinizsi általános iskola, Czóbel Gáborné, az Iparművészeti Szakközépiskola tanára. Alkotásaik még kevésbé ismertek a közönség előtt. Ezért is, valamint a mesterségbeli tudásuk magas színvonalának megjelenése miatt fordulhatunk megkülönböztetett érdeklődéssel feléjük. Bene János festőművész érdekes és hatásos módon kutatja a tárgyak térbeli megjelenését, az idősíkoknak a képzőművészet nyelvére való átültetését. Manhattani és II. című kompozíciói, a Tükröződés és az Ábránd című alkotásai jelzik e kísérlet eredményességét. A Lepel grafikai megoldása az emberi test formáinak rejtett, áttételes megjelenítését képviseli, és tanulmány életét kelti. Friss szemlélettel i kotó művész Czóbel Gábor. í Tűzzo- máhcképein—Honty Mártához hasonlóan — főleg a népművészet motívumkincsével sáfárkodik, de másként stilizálja azt, és a vallási eredetű témák is fellelhetőek rendkívül egyszerű, „levegős”, választékos színekkel megkomponált alkotásain. Takács Zoltán legmegraga- dóbb műve a Napernyős hölgy. Nyújtott alakjával a gótikus szobrok jellegzetes tartását idéző nőalakja vonzza a tekintetet. Munkáin a színek és formák áttetszőségének megragadása uralkodik. Impresszionista, expresszív és kubista hatások sajátos, együttes megjelenése jellemzi Sörös Sándor képeit. Gondolkodásra késztető tablóin nemcsak a tárgyi világ, hanem annak „tükörképe” — Egy gondolat — is megfogalmazódik. A kiállítást március 15-ig láthatja a közönség. varrtai Ágnes Foto: Jakab Judit Megemlékezés Szigeti-Gyula Jánosról A KAPOSVÁRI KÓRHÁZ VOLT A SZÍVÜGYE 150 éve, március 10-én született Szigeti-Gyula János (1840—1900), a kaposvári kó^ ház fejlesztésének kezdeményezője. Hadiárvaként nevelődött. 1848-ban Zalántán egész családját legyilkolták. 8 éves korától az enyedi kollégiumban Udo egyedül dönthetett volna közel 11 millió ember sorsa Jeleit. Mert ugye, a mindinkább közelgő választások eredménye fogja eldönteni, merre veszi útját a továbbiakban Magyarország. És ha Udo (hát persze, hogy a Brink- mannékUdója, teszem azt a zöldebbnél is zöldebb libalegelön csak annyit suttogott volna ábrándos szemű. Elkéje fülébe: drágám, nekem a szocialista keresztények demokratikus szövetségének programja tetszik egyedül rajtad kívül — nem lehetne kétséges, melyik párt szerez majd óriási többséget a parlamentben. Állítólag akadt olyan választási kampányfőnök, aki,,afele királyságot" is odaígérte Udo az adu Udónak, hogy az csempész- sze be mondatai közéjelöltje nevét. Szinte látom magam előtt, ahogy Udo ül virágokkal hintett kertjében, háta mögött barna lankák borulnak derűsen egymásra, még a nap is mosolyog... Aztán manikűrözött kezével megfogja a mesterek festette meisseni porcelán teáscsészét, s miközben szájához emeli, halkan azt dörmögi maga elé: — Ha a Tóth Elemér nyer, mégsem Afrikába megyek dolgozni, hanem a kaposvári kórházba. S akkor Tóth Elemérnek csak annyit ' kellene mondania nagygyűlésein: az Udo is megmondta... és elkezdhetné írni parlamenti szűzbeszédét. Tény: most már lehet kedd estére színházi előadást, konce/tet vagy futballmérkőzést szervezni Most már nem kell attól félni hogy ha március 15-e vagy húsvét keddre esik, akkor elmarad az érdeklődés hiánya miatt. Egyik ismerősömnek a névnapját is át kellett szerveznie, mert a rokonok nem voltak hajlandóak a hét második napján felköszöntenl Inkább megnézték a kissé limonádéizű meseszerű filmet. Jó, jó, én is megnéztem. Ha nem teszem, akkor miről másról tudnék beszélgetni embertársaimmal a buszon, az üzletekben sorbanállás közben? A nagy közönségsiker persze nem annak köszönhető, hogy filmtörténeti értékű élményt kaptunk ajándékba. Nem is a „tündérkert", az aranyos, jószívű emberek sokasága, az „igazság"győzelme köt bennünket ezekhez a szórakoztató kedd estékhez. Inkább az: már az első rész első percében tudhattuk: mire számíthatunk. Tudtuk, hogy mi lesz a történet vége. Es bizonytalan világunkban ez nem kevés. Czene Attila szolgadiákként tanult, ahonnan ösztöndíjjal Kolozsvárra került, ott is érettségizett. Korábbi tanára, Gyulai Pál, a tanári pályára hívta, de ő orvos kívánt lenni. Gyulai nevelőnek ajánlotta az Apor, majd az Inkey család gyermekei mellé. 1861 -ben iratkozott be a pesti orvoskarra, 1867-ben kapott diplomát. A Rókus Kórházban Lumnitzer mellett tanult, hol 1868-ban tífuszon átesve annyira leromlott egészségi állapota, hogy néhány hónapra vidékre küldték! Az Inkey család fogadta somogyi birtokára háziorvossá. Ott is ragadt, kellemes ismeretségeket, jó praxist, s menyasszonyt is talált. 1870-ben a megüresedett kaposi kórház igazgatójává választották, melynek 30 évig állt az élén. Ez alatt a 36 ágyas leromlott kórházból 377 ágyas mintakórházat épített. Felújíttatta az anyaépületet, 1878-ban elmepavilont, 1887-ben az anyaépülethez oldalszárnyat, a 90-es években fertőző pavilont, 120 ágyas elmeosztályt, bonctermet és laboratóriumot, szerzetesrendi klauzúrát és kápolnát építtetett. Terveiben még sebészet, belgyógyászat, s a szülészetbábaképző- csecsemőotthon együttes, új konyha, mosoda, varroda építése szerepelt, ebben 1900 telén váratlan halála akadályozta meg. A kórházat önellátó, belső gazdálkodásúvá szervezte; megvalósította a magas szintű betegápolást, szakképzett* szerzetesrendet telepített le. Építési terveit korszerű közmű, villamosítás és az épületek központi fűtésre állítása kísérte. Országos jelentőségű volt a II. fokú bábaképzési rendszere, melyet 1900-ban csecsemőgondozói képzéssel egészített ki. Sokféle társadalmi tevékenységben vett részt, újjászervezte az Orvosegyesületet és könyvtárát, rendszeresítette a továbbképző jellegű tudományos üléseket. Az Országos Közegészségügyi Tanács tagja volt. Puritán, szigorú erkölcsű, fegyelmezett, haladó gondolkodású vezető, nagy tudású, élen- haladásra törekvő orvos. Nagy nyelvtudása segítségével számos eredményes tanulmányúton járt. 1900 karácsonyán temették, több ezer gyászoló részvéte mellett. Or. Bodosi Mihály
