Somogyi Néplap, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-01 / 51. szám
4 SOMOGYI NÉPLAP 1990. március 1., csütörtök „Mindenki minket szid, pedig...” Százötven liter ivóvíz két szál cigarettáért A Dunántúli Regionális Vízművek fölött is egyre gyakoribbak a „baljós felhők'’ (egyre több a gazdálkodással kapcsolatos gond, nehézség), ahelyett, hogy csapadékot adó valóságos felhők könnvítenének a helyzetén. (A múlt év szeptembere óta ugyanis 120 mm- nyi csapadék hiányzik a talajból, s ez különösen a Balaton északi partján csökkenti a mélységi vízkészleteket, s okozhat fennakadást az ellátásban hőséges nyári napokon; ez történt a múlt év júliusában is, amikor Révfülöpön tüntetett a lakosság a vízhiány — 30 százalékkal csökkent a kutak termelőképessége —, illetve az ivóvíz leromlott minősége miatt.) A révfülöpi demonstráció ellenére a vállalatnak jelentős — 25 millió forintnyi — veszteséget okozott az egyébként kedvezőtlen időjárás, amelynek következtében kevesebb vízre volt szüksége a lakosságnak, mint a korábbi években. A költségek nagy része pedig független a fogyasztás mennyiségétől. Gondolunk itt az amortizációval, az állóeszközökkel kapcsolatos költségekre; a villamosenergia-felhasználás, a víztisztításhoz szükséges anyag sem csökken jelentősen, ha kevesebb víz fogy. — Az említett s a fürdők fenntartásával kapcsolatos veszteségeket vállalkozással igyekeztünk pótolni — mondta Topscháll József, a DVR igazgatója. — Például építőipari tevékenységgel, amely 500 millió forint árbevételt hozott 17 százalékos nyereséggel. Határidő-túllépés vagy minőségi kifogás miatt — az elmúlt évekhez hasonlóan — kötbért nem kellett fizetnünk, s ennek is köszönhető, hogy végül 3 milliárd 40 millió fornitnyi termelési értéket, illetve 84 millió forint nyereséget értünk el a múlt év végére. Az említett időszakban javult a déli part vízellátása. A szezon kezdetéig tervezett Topscháll József beruházási munkákat sikerült időben befejezni, például a „siófok—zamárdi-' ösz- szekötő vezeték megépítését, ez sokat segít az utóbbi helység ellátásában. Kenésén az úgynevezett csúcsvízmű második szakasza is megvalósult, következésképpen kevesebb vizet kellett Siófokról Kenese térségébe küldeni, s ennek köszönhetően a város ellátása tökéletesnek bizonyult. . 1090-ben a vállalati gondok, nehézségek — előreláthatóan — megsokasodnak. Főként az állami támogatás jelentős csökkenése, bizonyos tevékenységek esetében megszűnése a fő gond. — Itt van például az öntözés kérdése — folytatja az igazgató. — Fejér és Tolna megyében mintegy tízezer hektárnyi mezőgazdasági területet öntöztünk. Most. miután az állami dotáció megszűnt, a vízdíjat a többszörösére kell emelnünk, hogy a tevékenység gazdaságos legyen. Csakhogy ezt a másik lel nem fogadja el. Az öntözés árának R0 százalékát eddig az állam fizette, ennek ellenére a múlt évben is csak 30—40 százalékig használhattuk ki a kapacitásunkat. Mi lesz ezután? Ha az árakat nem fogadja e! a mezőgazdaság, lehet, hogy fel kell számolnunk a tevéVállalkozásfejlesztési alapítvány A Pénzügyminisztérium csaknem 1 milliárd, az Állami Fejlesztési Intézet pedig 2 milliárd forintos hozzájárulással létrehozta a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványt, amelynek célja, hogy elősegítse a kis- és közepes méretű, elsősorban új vállalkozások létrejöttét — jelentette be Nagy István pénzügyminiszterhelyettes szerdán a Pénzügyminisztériumban. Kevés a konyhapénze? Segítünk Önnek Siófokon a Sió Áruházban március 1-jétől április 15-ig 20 százalékkal olcsóbban vásárolhatja meg a Bácskai Húsipari Vállalat h úskészítményeit többek között párizsit, virslit, füstölt kolbászt és egyéb húskészítményeket. VÁSÁROLJON A SIÖ ÁRUHÁZBAN! MEGÉRI! (110095) kenységet, s ez a vállalatunknál is zavart fog okozni. (A többi között munka nélkül maradnak az öntözéssel foglalkozó dolgozók egy része.) Persze, amíg gazdaságilag bírjuk, bizonyos veszteségek elviselésére is hajlandók vagyunk, ám a mostani kilátások szerint a szükséges árbevételnek a leiére sem számíthatunk. A tárgyalások még folynak.'.« Fürdőink bevétele 02 millió forint volt tavaly, 45 miiPö pedig az állami támogatás. (Somogybán három fürdőnk van: a kaposvári fedett termál, a csokonvavisontai és az . igali. Ezenkívül még Agárdon tartunk fenn egy fürdőt.) Itt az állami támogatás az idén még megmarad, de az infláció okozta veszteséget ki kell valahogy gazdálkodnunk, jövőre azonban föltehetöleg megszűnik. Ezért az idén mindent meg kell tennünk avégett, hogy a fürdőink nyereségesek legyenek, mert másként nem tudjuk őket fenntartani, Giokonyavisontán például ezért létesítettünk autós- kempinget, des ez csak a kezdet. Partnereket, vállalkozókat kell keresnünk a további fejlesztések megvalósításához. A vízdíj, mint ismeretes, hatósági ár, tehát (a hiedelmekkel ellentétben) nem a vállalat állapítja meg, hanem az anyag- és árhivatal. Eddig a lakosság a vízdíj 20, a csatornadíj 15 százalékát fizette. Ehhez, az idén 11 milliárd forint támogatásra lett volna szükség. az. állam viszont csak 5-öt tíjdott adni. Annak ellenére. hogy — országos átlagban — 336 százalékkal nőtt a víz- és csatornadíj. az előbbihez 60. az utóbbihoz 40 százalékkal járul hozzá még mindig az állam. A Balatonnál, (illetve Somogybán az állampolgárok vízköltségének az 57, csatornahasználati díjának a 20 százalékát fizeti. (Azzal, hogy itt a csatornadíját jobban támogatja, a balatoni igényesebb fejlesztés szükségességét, a nagyobb költségei ismeri el.) — Most rrtindenki minket szid, pedig hát nem tehetünk arróL hogy az állam nem bír többet fizetni. Ehhez még hozzá kell tenni: a vállalatnak nem lesz többletbevétele az áremelés révén, ellenben a gondjai, feladatai sokasodnak. A fogyasztók 10—12 százaléka már a múlt évben sem fizetett vízdíjat. Mi pedig ilyen esetben nem „kapcsolhatjuk” ki a vizet, mint a Dé- dász az áramot, hanem egy idő után felszólítjuk a. fo gyasztót, hogy rendezze tartozását. Ezután a per következik. szóval, hónapok, évek telnek el, mire a pénzünkhöz hozzájuthatunk, őszintén szólva az idén mintegy 50 millió forint „kiesésre"’ számítunk az említett ok miatt, mert föltehe- tőleg egvre többen lesznek, akik nem tudják vagy nem akarják kifizetni a víz- és csatornadíjat. A vízellátásról pedig csak akkor leszünk képesek gondoskodni, ha a díjakat is beszedjük. Több párt agitátora, szóvivője arra buzdította a lakosságot, hogy ne fizesse be a díjat. Nem tudom, okos dolog volna-e lezülleszteni ezt a szolgáltatást . . . Természetesen belátom, hogy amikor ilyen drasztikus áremelésekre került sor, minden fillér számit a háztartásban. Mégis úgy vélem: talán még mindig a víz- és csatornadíj a legkisebb tehertétel. Ha egy lakos napi 150 liter vizet használ (ennyi az átlag), a megemelt díj szerint ezért 1,40 forintot fizet. Ha csatornát' is használ, az összeg 2,60-ra nő. Ez körülbelül két szál cigaretta ára... A rendelkezés kimondja, hogy nem kötelező leolvasni a vízórákat áremelés előtt. A DRV február B-án ezt megtette. hogy a fogyasztók jobban járjanak. Az új vízdíj ettől a naptól lépett életbe. Eddig évente egyszer olvasták le a vízdíjat, az idén többször meg fogják tenni, sőt. fontolóra vették a kéthavonkénti számlázást is egy-két éven belül. Ügy gondolják, ha több részletben fizethet a lakó. kevésbé érzi a terheket. Sz. A. Fák vagy biztonság ? Veszélyes útszakasz Aki autózott mar a Zseli- cen át Pécsre viharos időben és sikerült elkerülnie a bajt, áldhatja jó szerencséjét. Ez a szakasz ugyanis szeles időben — az út két oldalán álló nyárfák miatt — az átlagosnál is veszélyesebb. A minap ránk tört viharos szélben minden eddiginél kritikusabb helyzet alakult ki. Szinte százméterenként vágódtak az útra a karvastagságú száraz ágak. Akiknek kocsijára estek, mehettek a karosszérialakatoshoz. A nyakukat önkéntelenül is behúzó autósok — noha tudjuk, mivel jár a sérült autó javítása — mégis attól tartottak, hogy valamelyik ágtól szétrobban a szélvédő Vagy a nyárfák csúcsai letörnek. Nem nehéz elképzelni,, hogy ezek milyen kárt okozhatnak aut ban és autósban egyaránt. De nem ecsetelem tovább a veszélyeket. Ezeket csak úgy lehet megszüntetni, ha • a nyárfákat kivágják és helyettük jóval alacsonyabb, a szél erejének jobban ellenálló fákat ültetnek. Van erre már ,jó példa hazánkban is. Tudom, érzékeny pontra tapintottam, hiszen a fákat mindenki szereti, különösen ha olyan romantikusak is, mint a zselici nyárfasor. De inkább értük szóljon a rekviem, mint a miattuk elpusztult emberekért. A fákat lehet pótolni,.. (Szegedi) Csernobil böhönyei kísérlete? Illegális sugárzásmérők a komposzttelepen A Böhönyei Állami Gazdaság igazgatója ismeretlen tettesek ellen följelentést tett. miután szombaton délután — az állategészségügyi rendszabályok semmibevételével — behatoltak a gazdaság állattenyésztési telepére, majd kiutasításuk után az esti órákban a telep mögötti komposztálótéren felbolygatták a kísérleti komposztálásra elföldet bőröket. Szerkesztőségünk is kapott névtelen bejelentést. Az anonim informátor szerint az állami gazdaság területén nagyobb mennyiségű állatbőrt tárolnak, és ezek sugárszennyezettek. — Igaz-e a hír? Van-e a gazdaság területén veszélyes hulladék? — tettük föl a kérdést. — Gazdaságunk területén semmiféle veszélyes hulladékot nem tartunk, nem is tartottunk' — mondta Magyar István igazgató. A sertéstelepen képződő hígtrágyát szántóterületeinkre szállítjuk, a vegetációs időszakban pedig az erre a célra telepített 70 hektáros nyárfásba- juttatjuk. — Hírek terjedtek el arról, hogy úgynevezett „csernobili" bőröket hoztak a gazdaságba, és elásták. — Ebben az ügyben ille- tékteleri személyek már próbáltak hangulatot kelteni. Ma megtettem a följelentést a rendőrségen. A témáról bővebb felvilágosítást a helyettesem, Horváth Gyula ad. Az igazgatóhelyettes tájékoztatott az ÁG állati tetemeket feldolgozó üzeméről. Ennek folyamatos üzemeltetése gazdaságossági szempontból indokolt volna. Jelenlegi alapanyaggondjaik' megoldására Zalából vásárolják a húsipari melléktermékeket, de próbálkoztak már csatornazsírokkal, bőripari hulladékként vánvolt zsiradékkal, sőt biogiliszta pépesítésével is. — Az exportlehetőségek szűkülése miatt már nem kifizetődő a zsírüzem fenntartása, ezért mintegy 7 millió forintos beruházással egy fehérjelisztüzemet készítünk, s a húspépből nagy fehérjetartalmú, állati takarmányozásra alkalmas lisztet gyártunk majd. — Hogyan kerültek ide a bőrök? — A lisztüzem folyamatos ellátásához kerestünk újabb alapanyagot, például vérkoagulátumot, halfeldolgozói hulladékot. A Com- pack vállalat ajánlotta a demecseri termelőszövetkezet borzsovai telepéről mintegy 1000 tonna — feldolgozásra engedélyezett — termelési alapanyagnak minősített nyersbőrt. Ennek a hasznosítását próbáltuk megoldani. Kérésünkre az igazgató- helyettes sorra bemutatta a dokumentációkat, amelyek az ominózus bőrtétel radioaktivitás-vizsgálatának eredményeit tanúsítják. 17 152' 1987.06.01. Debrecen. Köjál: a nyersbőr-szállítmánnyal kapcsolatban sugáregészségügyi korlátozást nem tartunk indokoltnak. Az Országos Frededic Joliot- Curie Sugárbiológiai és Su- gáregészségügvi Intézet D— 88. 03. 15. sz. ellenőrzőmérési levele szerint mesterséges eredetű radioizotópo- kat nem találtak. Doziméterviselési . jegyzőkönyv (1213 88.) a rak területen dolgozókról. Kpf 917 88. számú levél: ebben az országos intézet a rendszeres ellenőrzést és a további méréseket megszünteti. Mérési jegyzőkönyv és szakvélemény a bőrkomposzt vizsgálatáról; eszerint felhasználása sugáregészségügyi szempontból nem kifogásolható. — Mi okozta a felfokozott illegális kíváncsisko- dást? — Húsz mázsa nyersbőrt szállítottak ide a gazdaságba. A húspépüzemben nem tudtuk megoldani a feldolgozását, mert különböző sa- vakkat fel kellene tárni az emészthető fehérjéket; vegyes tüzelésű kazánunkban nem tüzelhettük el, mert a kibocsátott bűz és a füstgázanyagok jóval az engedélyezett érték felettiek voltak. Maradt tehát a komposztálás lehetőségének kipróbálása. Fél év múlva bontjuk föl a prizmát. — Milyen tanulságul szolgál ez az ügy az igazgatónak? — A telepről kiutasított személyek mondtak ugyan nevet, és egy politikai szervezet nevében léptek fel, de nem kívánok politikai ügyet csinálni az eseményből. Szabálytalanságot nem követtünk el; ha megkérdeztek volna tisztességesen, a kellő felvilágosítást megadtuk volna. A gazdaság ügyei egyelőre a felelős vezetőkre tartoznak, a jó hírünket pedig védenünk kell. Mészáros Tamás Épül a vezeték, mely Ságvár, Som és Nyím vízellátását fogja szolgálni
