Somogyi Néplap, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-01 / 51. szám

1990. március 1., csütörtök SOMOGYI NÉPLAP 5 A drúvai halászat történetével, módszereivel, eszközeivel is­merkedhet meg az érdeklődő, ha ellátogat a barcsi Dráva Múzeumba — ahol c témáról időszaki kiállítás látható Egy magyar Párizsban A siófoki főépítész esete a műemlékekkel amerikaiakat meglepte; a kommunistának tartott vi­lágban nemcsak katonák sétálnak az utcákon, s mi több, egyetemes szintű ered* menyeket is képesek elérni a szakemberek: Igaz, a ma­gyar átlagember tudata meg sem közelíti az európai for* mukultüra átlagos szintjét, Az Európán kívüli világ* ban a műemlékvédelem elé rangsorolják a gazdasági hasznosságot. Az amerikai hallgatók, akik megszokták, hogy a nagyvárosokban Ír* dattnnul magasak a telek* árak, talán még ma is hl* hetetlenkednek: miképp si= került megakadályozni, hogy ne felhőkarcoló épüljön a Hilton helyett a Várban. — Szükség van arra. hogy összeköszönjenek a külön­böző építészeti stílusok — mondta a fiatalember. — És vissza kell állítani az emberi léptéket; ezen fára­dozunk most Siófokon is. Óriási hátrányt jelent a Ba­laton fővárosának, hogy 17 kilométer hosszan terül el a tó mellett, de attól a leg­távolabbi házak is legföl­jebb 500 méterre épültek. Ráadásul a vasút, a Sió­csatorna, az M7-es és a 70-es főút is erőszakosan széttör­deli a várost. Szükséges egy építészeti összefogó erő! A századelő fürdő,jelle* gíi hangulatát akarjuk visz* szuesempészm, hogy a tele* pulésnek újra kisugárzása legyen, Jó példa erre a vas* ótállemásnak és környéké­nek í'endezése, Tévút volt megalomániás ötletek miatt részekre szabdalni a vá* , rost, A helyreállításhoz, saj* nos, legalább annyi Időre van szükség, mint ameny* nyit az elrontása Igényelt, fia esak nem lesz óriási gadasági föllendülés, és nem kerül hatalomra autók* rata vezetés, Ilyen körűimé* nyelt alakították hangulatos' világvárossá például Párizst a napkirály idejében ... Mesélte: Hollóháza, az UNESCO védnöksége alatt álló világörökség környeze­tébe két évig tervezett egy WC-t. Annyi időbe telt, míg a tökéletesre csiszolt meg­oldás kivitelezési engedélyé" re pecsét került. Hát . . . Molnár Árpádnak lesz még munkája Siófokon. C. A. Magyar filológus kitüntetése Közművelődési nívódíjak Kiemelkedő munkájáért az. idén tizenöt amatőr mű­vészeti csoportot tüntetett ki nívódíjjal az Országos Közművelődési Központ Módszertani Intézete. Nívódíjjal jutalmazták a litéri, valamint a szarvasi Gyermektáncegyüttest, a martonvásári Százszorszép együttest, a debreceni Népi Együttest és az abonyi fú­vószenekart. Kitüntették továbbá a szergényi textil* hímző szakkört, a földes! szövőműhelyt, a püspökin" dányi amatőr-képzőművé­szeti alkotótábort, asalorn- várl környezetformáló al­kotótábort, valamint a diós­győri Vasas Fotóművészeti Kört, a gödöllői 88-as Mű­helyt, a Videoton Színját­szó-együttest és a bárándi Lúdanyó bábcsoportot. Családi pótlék alanyi jogon Az Országgyűlés döntése alapján április 1-jétől ala­nyi joggá válik a családi pótlék. Ez az állami támo­gatás m.ijiden 16 évesnél fiatalabb, illetve 16 évesnél idősebb, de 20 évesnél fiata­labb gyermek után jár, ha a fiatal az alap- vagy a kö­zépfokú oktatási intézmény nappali, illetőleg a dolgo­zók általános vagy középis­kolájának ifjúsági, fiatal­korú tagozatán tanul. Ugyancsak . megilleti a csa­ládi pótlék a tartósan be­teg vagy testi, illetve értel­mi fogyatékos gyermeket is. A családi pótlék összege egy gyermek után havonta 1770 forint; ha a szülő egyedül­álló, akkor 2070 forint. A támogatás összege két gyer­mek után gyermekenként 2070 forint, egyedülálló szü­lőnél 2200 forint. Három és minden további gyermek után gyermekenként. 2200 forint családi pótlék jár ha­vonta. Havi 2500 forint a családi pótlék összege a tartósan beteg, a testi vagy értelmi fogyatékos gyermek után. A törvény hatására a családi pótlékban részesü­lők köre 80—90 ezerrel bő­vül. Lehetővé válik, hogy olyan rétegek is részesül­hessenek ebben az állami támogatásban, amelyek ko­rábban a biztosítási feltéte­lek hiányában az ellátásra nem szereztek jogot. Így jo­gosulttá válnak a munka- nélküli segélyben nem ré­szesülő munkanélküliek, pályakezdők is. A családi pótlék folyósításának idő­tartama a 19. életévről a 20. életévre módosult. Teljes körűvé vált a családi pót­lékkal kapcsolatos határo­zatokkal szembeni bírói út igénybevétele is. Mivel a törvény április 1-jén lép hatályba^ rendel­kezéseit első ízben az ápri­lis hónapra járó családi pótlékra kell alkalmazni. Molnár Árpádot, Siófok város főépítészét meghívták az amerikai Stanford Egye­temre, hogy tartson elő­adást arról; miképp lehet műemléki környezetben kor* szerűen, jól és idötállóan építeni. A 34 éves s/.akem* bér nemrég érkezett haza Párizsból, ahol sikeresen szerepelt ezzel a témával, természetesen angol nyel­ven. Felkészültségének kö­szönhető uz újubb szíves In* vitálás. Történt, hogy a Hurvur- don egy padban tanulva szerzett építészdiplomát Paul Turner, aki ma a Stan­ford Egyetem professzora és Robert B. Rétiig pro­fesszor, a Bostoni Műszaki Egyetem tanára. Az előbbi most Párizsban tanít egy szemesztert, s diákjaival az európai kultúrát és hagyo­mányokat igyekszik megis­mertetni. Az utóbbi már évek óta barátjának vallja Molnár Árpádot: amióta megismerkedett elképzelé­seivel, szakmai hozzáérté­sével egy lengyelországi épí­tészkongresszuson ... — Tavaly két hétig jár­tuk és fényképeztük Robert- tel Magyarországot — mond­ta a siófoki főépítész. — 2500 kilométert utaztunk, valamennyi építésre méltó műemléket megnéztünk kí- vül-belül, s újra fölfedeztük magunknak történetüket is. Mintegy 2000 színes diát készítettünk . . . Hazánk épí­tészetét a nagyvilágban az élenjárók közé sorolják. Példaértékűek például a budai Várban történt átala­kítások. A hermetikusan bezárkózott, a világról tu­domást .szinte nem vevő Hét kelet-európai kulturá­lis személyiség kapta meg az idei Herder-díjat. Mint Hamburgban bejelentették, az 1990-es kitüntetettek: Vizkelety András magyar fi­lológus, Liviu Calin román író, Bronislaw Ceremek len­gyel történész. Arisz Konsz- tantinidisz görög* építész, Dejan Medakovic$ jugo­szláv művészettörténész, Virginia Paszka'eva bolgár történész és Adriena Simoto- va cseh festő. A Gottfried von Herder-díj, amelyet évente a bécsi -egyetem ré­vén osztanak ki s amellyel a nemzetközi kulturális kap­csolatok ápolásában való ki­emelkedő részvételt jutái" mázzák, 25 ezer márkával jár együtt. Az idei díjkiosztás május 9-én lesz Bécsben. Béla bácsi esete Béla bácsi a nemzetközi pénzvilág és a belpolitikai hadszíntér legapróbb rez­düléseit is figyelemmel kí­séri. Már eldöntötte, hogy a közelgő választásokon azokra adja majd a vok- sát, akik megígérik neki: nem jut sok zabálni való minden disznónak. (Ké­rem, ezt szó szerint ért­sék!) így hiába találták ki különféle központokban, hogy azok csak úgy roska­dozzanak a temérdek hús­tól soványak lesznek, csupa csont és bar. Béla bácsi (bár utólag már szégyellt) harsányan elröhögte ma­gát, amikor lelki szemei előtt elröfögött egy keszeg disznócsorda — fülében még ma is himnuszként dalol csontjaik zörgése. Kiokoskodta, hogy ezek­ből bizony, több darabot kell majd rendelniük a kereskedőknek, hogy kiló­ra meglegyen a szükséges mennyiség. S ami a lé­nyeg: a több disznónak több csülke, dagadója, ol­csó része van, amire az ö pénzéből is futja. Egyre szegényedő társa­dalmunkban sokak napi megélhetését veszélyezteti, hogy a boltokban náluk „szerencsésebbek" pilla­natok alatt elkapkodják az olcsó „húst". A keres­kedő pedig addig nem ren­del újabb szállítmányt (s őt szintén meg kell érte­ni.'). amíg a drága karaj is vevőre nem talál. A sió­foki Sió Áruház gyorsan megpróbált reagálni a ki­alakult szívfacsaró körül­ményekre: ma már több­nyire olyan fél disznókat rendel, amiből a szállító „kioperálta" a legdrágább húsokat, például a karajt. A korábbi 20 helyett a pénteken érkező „csordá­ból" így is csak 3 sertés kel el... Még ennyin is túl ,sok a hús? Tegnap egy távirat má­solatát kázbesítette a pos­tás. _ Most felolvasom Önöknek: A föníciaiaknak. Stop. Valahová a Földközi-ten­ger környékére, Stop. Gra­tulálok a pénz fölfedezé­séhez. Slop. Kérem, szer­kesszenek most egy olyan disznót, aminek 16 csülke, 8 dagadója, 3 feje és 4 farka van. más semmi. Stop. Mert különben há­rommillió magyar halálá­ért lesznek felelősek. Stop. Béla bácsi. Stop. Föníciaiak már nincse­nek. Stop. Czene Attila. Stop. TV-NÉZÓ Nils Horgersson Magyarországon Nils Horgersson másod­szor is hazatért. Hétfőn be­fejeződött az ismétlés is; akkor hát mit keres Nils mégis -Magyarországon ? Gon- dolta-e Selma Lagerlöf, hogy világhírű regénye, a Nils Horgersson csodálatos utazása Svédországban env- nyire aktuális lesz a XX. század második felében Ma­gyarországon? Hosszú éle­te során (1858—1940) minden elismerést megkapott; 1904- ben elnyerte a Svéd Al>adé- mia aranyérmét, 1907-ben díszdoktorrá avatta az upp- salai egyetem, 1909-ben iro­dalmi Nobel-díjat kapott. 1913-ban tagja lett a Svéd Akadémiának. Lakóházában szinte ő maga is kiállítási tárgy lett: iskoláscsoportok, tudósok, kollégák, államfők lepték meg napról napra, Selma Lagerlöf 1907-ben fe jezte be a Ni lset, s ha több mint nyolc évtized után párhuzamot lehet von­ni a magyarországi ésemé* nyék és a legény cselekmé­nye között, az bizonyára Csak az újságíró dús fan­táziájának köszönhető. De hát miről is szól a regény s a belőle készült 52 ré­szes filmsorozat? Nils, a rakoncátlan kisfiú egy va­sárnap nem akar a szülei­vel templomba menni. El­alszik azon a könyvön, amit olvasásra elébe tesznek, és amikor felébred, egy manó táncol előtte az. asztalon. Nils megfogja, s csak hosz- szas könyörgésre engedi el. A manótól kapott hatalmas pofon törpévé varázsolja Ni’set, s amikor kétségbe­esetten az udvarra rohan, az állatok is megcsípkedik; nem bocsátják meg, milyen gonoszul bánt velük. Szinte megmentőként érkeznek a vadludak. Az egyik fölkap­ja, hátára ülteti, és ezzel el­indul Nils Horgersson cso­dálatos utazása Svédország­ba. Elbűvölő, lebilincselő a re­gény, és az adaptáció, a film is. Nils — és a gyerekek — megismerhetik Svédország területét, gazdaságát, nép­rajzát, állat- és növényvilá­gát. Selma Lagerlöf ifjúsági könyve a hazaszeretetre ne­velés egyik legszebb, leg­értékesebb kísérlete, lehető­sége. Furcsa, hogy erről a me­séről a* embernek a ma­gyar valóság jut eszébe, A Kárpát-medence, ahol tíz­millió Nils él, s így egy ma­nó nem is tudta volna min­det hüvelykmatyivá pofozni, Ehhez legalább két ember kellett — és a tudat, hogy még jót is tesznek velünk. S lám, hamarosan véget ér a varázslat. Ötven-hatvan vad liba várja már, hogy megmutassa: ő az igazi, ö a mi Márton-ludunk. Csak ülünk, hallgatjuk egyforma gágogásukat, s nem tudjuk melyikben bízzunk. Talán egyben igen: ha épségben földet érünk az el­ső kör után, már minden hang felismerhetőbb lesz. Süli Ferenc U,j ivo-tliszkúí készítésén dolgozik Gera Katalin szobrász­művész. A bronzból és kőből készülő kutat a nyár elején szeretnék fölállítani a Délviép irodaháza előtt Épül az ötvöskónyi iskola Átmeneti megoldás — Nem kell már írni ró­lunk! Tavaly csak elmérge­sedett ettől a helyzet — fo­gadott bennünket Grofsics Jánosné, az ötvöskónyi tag­iskola vezetője. Bár tavaly a tagiskola körül kialakult viták során sokat cikkeztek az intéz­mény várható sorsáról, most mégis érdemes visszatérni rá, hiszen kedvező fejlemé­nyekről számolhatunk be. Az iskolavezető elmondta, hogy zömmel társadalmi munkában 2 tantermes is­kolává alakították át a ko­rábbi szolgálati lakást, ez­zel átmenetileg megoldó­dott az 50 kisiskolás hely­beli tanítása. A Somogy Megyei Tanács és a Műve­lődési Minisztérium 2—2 millió forinttal támogatta a régi iskolaépület felújítását; ezt a helybeli kisiparosbri­gád most kezdi meg. Grofsics Jánosné bízik abban, hogy év végére a helyreállított 4 tantermes épületben folytathatják a tanítást, és ezzel végleg le­zárul az ötvöskónyi iskola­ügy.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents