Somogyi Néplap, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-24 / 70. szám
4 SOMOGYI NÉPLAP 1990. március 24., szombat KEVESEBB A HALÁLOS BALESET Szükség van a munkavédelmi törvényre Területi vitára készülnek Kaposváron Egy-egy súlyos üzemi baleset — mint például az ózdi — mindig ráirányítja a figyelmet arra, ki mit tesz a balesetek megelőzéséért. Böröcz Györggyel, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség megyei felügyelőségének hivatalvezetőjével először arról beszélgettünk, hogy az előző évi adatokkal összehasonlítva jobb vagy rosszabb a baleseti helyzet a megyében. Sok a hanyagság — Ha 1984-től vizsgáljuk Somogy megye baleseti helyzetét, amióta állami felügyelet működik, egyértelműen elmondható, hogy lassú javulás tapasztalható. Érdemes összehasonlítani két adatot: 1984- ben 2622 üzemi, munkahelyi baleset történt, tavaly pedig 1913 munkahelyi, foglalkozási baleset következett be. Közben csak 1988-ban fordult elő az, hogy a balesetek száma csekély mértékben emelkedett, akkor 2001 volt. Ezek az adatok nem tartalmazták az úgynevezett úti baleseteket. Az egyszerű úti balesetek száma csökkent, így amíg 1984-ben 499 fordult elő, tavaly csak 355. Az azonnal bejelentendő csonko- lásos baleset az 1988. évi négyről kettőre csökkent tavaly. — Kevesebb halálos baleset fordult-e elő mostanában? — 1984-ben még 15 halálos foglalkozási balesetet jelentettek be a felügyelőségnek, tavalyelőtt és tavaly azonban 13—13 fordult elő. Ez csekély javulás. A balesetek vizsgálatakor megállapítottuk, hogy szó sem volt nagy munkavédelmi hiányosságokról, a halálos balesetek könnyen elkerülhető kisebb emberi vagy munkáltatói hanyagság miatt következtek be. Szeretném elmondani, hogy az ezer főre jutó balesetek szamát tekintve Somogy a legjobbak közé tartozik az 1989. évi mutatói alapján. Nem viszgálják a balesetek okait — Hogyan lehetne tovább csökkenteni a munkahelyi balesetek számát? — Akkor, ha a munkáltatók a bekövetkezett balesetek okait megfelelően feltárnák vagy hatékony megelőző intézkedéseket tennének. Ha jó a baleset kivizsgálása, akkor hatásos intézkedéseket tudnának tenni az okok, körülmények ismeretében a balesetek megelőzése érdekében. Sajnos, az egyéni vagy magánvállalkozásról, az újonnan alakult gazdálkodó szervekről ez nem mondható el. Ugyanezt tapasztaljuk az — úgymond — vállalati formában gazdálkodó egységeknél is. Elmarad a balesetek megfelelő kivizsgálása, az okok feltárása, a szükséges intézkedés megtétele elsősorban inkább arra irányul, hogy a dolgozó mulasztását helyezzék előtérbe. Ez pedig nem szolgálja megfelelően a balesetek megelőzését. Ha ebben lényeges javulást tudnánk elérni — a felügyelőség mindent megtesz ennek érdekében —, akkor tovább csökkenhetne a balesetek száma. Ehhez azonban az is kell, hogy a munkáltatók jelenlegi anyagi érdekeltségi rendszere a munkavédelmi törvény hatálybalépésével megváltozzon és ösztönözzön a balesetek valódi okainak feltárására. — Milyen átfocjó vizsgálatot tervez a felügyelőség az idén? — Elsősorban központi indíttatású vagy előírt átfogó vizsgálatokat végzünk, másodsorban pedig olyanokat, amelyek a megyében szükségesek, mert egy-egy területen kiugróan magasnak találtuk a baleseteket okozó körülményeket. A központi vizsgálat kiterjed például a fakitermelési munkát általános vizsgálatára az országosan és a megyében is előforduló halálos, súlyos balesetek miatt. Ugyanazért megnézzük a vasúti kocsik ki- és berakásának körülményeit, mert tavaly több volt a baleset. Megvizsgáljuk az anyagtárolás biztonsági előírásainak betartását a szabálytalan anyagtárolás miatti balesetek miatt. A felügyelőség a saját elhatározására megyei célvizsgálatot tart tizenhárom gazdálkodó szervnél, ahol tavaly lényegesen megnőtt a balesetek száma az 1988. évihez képest. A felügyelőség ugyanis elsősorban oda összpontosítja a célvizsgálatait, ahol több a baleset, az emiatt kiesett napok száma. Meghívják a pártokat is — Már megkezdődött a munkavédelmi törvény előkészítése. Somogy szintén szerepet kap a vélemények továbbításában. — A munkavédelmi törvény belső szakmai vitája lezárult. A februári kétnapos hivatalvezetői vita alapján tovább formálódott a törvény, most dolgozzák át és körülbelül március végén lesz a törvénytervezet olyan állapotban, amikor ki lehet adni szakmai és társadalmi vitára a megyéknek. Országosan hat helyen, tudomásom szerint Debrecenben, Kecskeméten, Győrben, Budapesten két helyen és Somogy megyében lesz róla szakmai es társadalmi vita. Olyan megtiszteltetés ért bennünket, hogy Tolna, Somogy, Baranya, Zala területi vitáját Kaposváron, a Pannon Agrártudományi Egyetem állattenyésztési karának tanácskozó termében rendezhetjük meg április második felében. Mindenhonnan gyakorlott munkavédelmi szakemberek, jogászok, gazdasági vezetők vesznek részt a kaposvári területi vitán. Minden megyében meghívják e pártok képviselőit, ezt tesszük mi is. Az ő hasznos véleményüket is várjuk majd a törvénytervezetről, amelyet előre kiadunk nekik. Szerintünk a munkavédelmi törvényre szükség van, bármilyen kormány lesz a választások után, bármilyen pártok irányítják az országot, mert a dolgozó ember élete, egészsége mindenkorfontos. Lajos Géza Keresd a házasságkötő termet! Tavasz, napfény, szerelem, s ami ezek után jobb helyeken szóbajöhet, az csak a házasság. Ámor nyilainak törvényesítésére dicső emberiségünk már számtalan formulát kitalált, de Kaposvár nem érte be ennyivel Mert kérem hagyomány ide vagy oda, mi az újítás szellemében élünk. S hogy miből áll ez az újítás? Na nem sipped, dobbal vagy nádi hegedűvel adják össze a párokat, ilyenről még szó sincs, csupán egy játékos fejtörőt iktattak a ceremónia elébe, mely „keresd a házasságkötő termet!"jeligére hallgat. A városi tanács épülete ugyanis felújítás alatt áll, s ez idő alatt a házasságkötésre kiszemelt terem sem töltheti be funkcióját. így az bánatában hónapról hónapra mindig más helyre vándorol attól függően, hogy ki fogadja be. S hogy éppen mikor hol található, arról sajnos csak igen kevesen tudnak. így fordulhatott elő többször is, hogy az idegenből ide érkezett ünneplő tömeg erős idegzete egy idő után gyengévé változott, sőt még humorérzéküket is elveszítették, amikor senki nem tudta megmondani hol találhatják a boldogító igentől harsogó termet. Ennek köszönhetően a násznéppel zsúfolt kis ter- mecske nálunk már csak a múlté, s az is elképzelhető, hogy pár év múlva csak a hagyományőrző körökben találkozhatunk ilyennel (Bánfai) Stihl-fürészt loptak a kirakatból Hol volt az éjjeliőr? Nem várt látogatók érkeztek a négynapos ünnep során atabi Béke tsz-hez. Betörtek a mező- gazdasági vas- és faáruk boltjába —adtak egymásnak a hírt az emberek. Igaz-e a szóbeszéd? A kérdéssel dr. Szűcs Józsefhez, a termelőszövetkezet jogtanácsosához fordultam. — Csak részben igaz. Nem az üzletet törték fel, csak a kirakati ablakot törték be. Ezt ellenőrző körútja során március 16- án éjjel egy óra körül éjjeliőrünk vette észre. Rögtön értesítette az üzletvezető-helyettest, majd a siófoki rendőrkapitányságot. Elloptak két Stihl-fürészt. A tegnap délelőtti meghallgatáson egyértelművé vált, hogy a portásnak hallani kellett volna a betörést. Hogy hol volt, mit csinált azt nem tudjuk. Druzsin István ellen megindítottuk a fegyelmi és a kártérítési eljárást. A siófoki rendőrkapitányságról Várhegyi Géza százados a következőket mondta: — Március 15-ről 16-ra, éjjel egy óra 50 perckor értesítettek a kapitányság ügyeletét, hogy Ta- bon az Afor benzinkút mellett levő mezőgazdasági bolt kirakatát betörték és elloptak két darab Stihl-fürészt, melynek értéke 78 ezer forint. Az elsődleges intézkedést azonnal megtettük... Huszár Nándor százados helyszínelő: — Reggel hét óra körül érkeztünk a bűnügyi technikussal a helyszínre, ahol megállapítottuk: az üzlet 5 centimeter vastag kirakatüvegét egy 42 centiméter hosszú 5 centiméter átmérőjű akác szerszámnyéllel törték be, ugyanis a feltételezhető bűnjel a helyszínen maradt. A betörők valószínűleg gépkocsival voltak, mert gyorsan távoztak. A rendelkezésünkre álló adatok alapján folytatjuk a nyomozást. KJ. KORSZERŰ GÉPEKKEL Folyamatos a műszak a Kaposvári Villamossági Gyár bakelitüzemében. A korszerű nyugati gyártmányú gépek beállításával, valamint a korábban más vállalatokkal végeztetett bérmunka leállításával a gyár a termelését mintegy 40 százalékkal növelte. Fotó: Gyertyás László Négy napra bérelik a fák metszéséhez a kaposvári városgazdálkodási vállalat dolgozói a Közúti Építő Vállalat darus teherautóját, hogy a város legveszélyesebb helyein tudják a fákat metszeni — különösen ott, ahol a magasra nőtt fák már az épületeket is veszélyeztették. Székelyek Nagybaj ómban Romániában forradalom volt. És Nagybajom megmozdult. December 22-én történt. A tanácselnök első hívó szavára félórán belül összeült a rendkívüli vb. A vb-tagok és a gazdasági vezetők egy emberként határozták el, hogy igen, segítünk. Mégpedig azonnal. Másnap reggel útnak indult egy élelmiszerrel megrakott Barkas- autó. De csak Makóig jutott. A segélyszállítmányt onnan mások szállították tovább. Ez a Barkas-autó még egyszer útnak indult, február 6-án. Ezúttal tovább jutott. Egészen az erdélyi Gyergyószárhegyig. Ment néhány fiatal, hogy szóban is elmondja, hogy segíteni akarunk. Mindenben, amiben lehet. És márciusban útnak indult két Dacia. Ezúttal nem Erdély felé. Nagybajomba, Erdélyből. Amit csak titkon reméltünk, valóra vált. Eljöttek. Ők, a bajbajutottak, az erdélyiek. Hét jobbra törekvő fiatalember: Kulcsár Géza polgármester, Ferenc Béla gépállomás-igazgató, Ferenc Zoltán elektromérnök, Bene Antal általánosiskolaigazgató, Horváth Miklós tsz- elnök, Poráczki Ede, a Meg- mentési Front elnöke, és Oláh László jegyző. A rendkívüli vb március 16-án este újra összeült. Most héttel többen voltunk. A vb-tagok, gazdasági vezetők, tanácsi dolgozók és falusi fiatalok arcán ugyanaz a kifejezés ült, a tiszteleté. Hallgattuk őket, akik eddigi és jelenlegi nyomorukról, küzdelmükről, forradalmukról, mindennapjaikról, vagyis az életükről beszéltek. Ők ott Erdélyben most mentik azt az „árva keveset”, azt a „talpalatnyi helyet”. Fölemelő volt, amikor a tanácselnök felolvasta március 15-i beszédéből a romániai magyarokról szóló megemlékezést. Hét erdélyi és számtalan nagybajomi magyar szemében jelentek meg a fájdalom és a remény könnycseppjei. Valamennyien azt éreztük, hogy a könnycseppeket le kell törölni. Segítségnyújtással, vigasszal, igaz magyar szóval. Hogy mennyire komolyan gondoljuk mi ezt itt Nagybajomban, arra élő példa a református templom előtt felállított — és március 15-én felavatott—székelykapu. E kapu lelki együttérzésünket és baráti, segítség- nyújtó jobbunkat jelképezi. Kulcsár Géza, a gyergyószár- hegyi polgármester mondta, hogy amikor e kaput megpillantotta, Tamási Áron szavai jutottak eszébe: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne” és hozzáfűzte: Én Nagybajomban is egy kicsit otthon érzem magam. A rendkívüli vb — majd, a közelmúltban megtartott tanácsülés is egyhangúlag kinyilvánította a kapcsolatok felvételét az erdélyi Gyergyószárhegy községgel. Ezek után felcsendült a székely és a magyar Himnusz a tanácsház nagytermében. Ők mondták, hogy: „Mi már kereken ezer éve várjuk, hogy ez a pici rossz véget érjen és jöjjön a jó!” Másnap megmutattuk gyer- gyószárhegyi vendégeinknek a község intézményeit és gazdálkodó egységeit. Gelencsér László esperesünknek átadták a gyergyószárhegyi plébános baráti üdvözletét. Református templomunkat is megnézték. Sajnos másnap délután már indultak vissza Erdélybe. Űzte őket a romániai március 15-i eseményekről való hallgatás szülte bizonytalanság. Aggódtak az otthonmaradottakért, szeretteikért, azért az erdélyi nagy családért. Félelmük — mint azóta tudjuk —- nem volt alaptalan. Fekete Lajosné Nagybajom Nagyközségi Közös Tanács önkormányzati főelőadója
