Somogyi Néplap, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-23 / 69. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP 1990. március 23., péntek Növekszik a magyarellenesség Marosvásárhely: dorongokkal felfegyverzett gyilkosok ütik a már élettelenül fekvő férfit Marosvásárhely egyik főterén március 21-én, amikor a Görgény-völgyből beszállított román parasztok irátámadtak a kisebbségi jogaikért tüntető magyarokra (Folytatás az 1. oldalról.) vánítottuk ki az évtizedes elnyomatás után méltósággal és ünnepélyesen, úgy, ahogy az csak elismerést válthat ki minden becsületes emberből. Hogy az ország többi részében mi történt, csak személyes elmondásokból tudjuk, mert a hazai tömegkommunikáció kifejezetten magyarellenes, a román tömegeket ellenünk hangolja. Mit tehetünk ebben a helyzetben? Folytatjuk a marosvásárhelyiekkel szolidarizáló sztrájkunkat, tájékoztatjuk a sztrájkbizottságokat, hogy a további időszakra milyen, álláspontot alakítunk ki. Felkérünk mindenkit, aki hajlandó álláspontunkat közzétenni bármilyen nyelven, aki hajlandó az eseményeket ob- jektívan megítélni. A románságot testvéri módon tisztelő állásfoglalásainkat a televízióban és a román hírügynökségnél nem olvasták be és nem továbbították, törekvéseink sorozatos kudarcba fulladták. Megtaláljuk a módját, hogy a romániai közvélemény és a világ elé tárjuk álláspontunkat és nem alkuszunk meg, mert tisztességes magatartásunk emberi, európai és ez a mi igazi erőnk!” —hangzik a nyilatkozat. Marosvásárhelyről olyan hírek érkeznek, hogy folytatódik a városban a magyarellenes uszítás. A támadók újabban Péter Mihály tanárt verték meg, akit kórházba kellett szállítani súlyos sérülésekkel. Közben a magyar lakosokhoz fekete keretes papíron ilyen szövegű lapokat dobálnak be: „Rohadt soviniszta, kérjél magyarországi útlevelet, ameddig van rá időd!”. Aláírásként „A görgényi lakosok” szerepel, annak a ro- mánlákta Maros megyei községnek a lakosai, akik a Vatra Romaneasca szervezésében vasvillákkal, fejszékkel támadtak a védtelen magyarokra Marosvásárhelyen. A marosvásárhelyi konzervgyár dolgozói felhívást olvastattak be a helyi rádióban.. Felhívásukban követelték, hogy a kormány azonnal vonja vissza magyarellenes nyilatkozatát. Ameddig ezt nem teszi meg, a gyár dolgozói sztrájkolnak. A nap folyamán Maros, Hargita és Kovászna megyében tovább tartott az általános sztrájk. Gyergyó- szentmiklóson nagygyűlé ■ sen ítélték el a Magyarország elleni alaptalan vádaskodásokat. A magyar kormány — a romániai magyarsággal szemben Marosvásárhelyen elkövetett, megdöbbentő atrocitások után — értetlenül áll a román kormány március 21 -i nyilatkozata előtt. Annál is inkább, mert az 1989 decemberi romániai fordulat idején — és azóta is — a magyar nép és kormánya szavakban és tettekben fejezte ki szolidaritását a román demokratizálódás ügyével, önzetlenül segítette Románia népeit. Az elmúlt napok romániai történései minden jó érzésű és becsületes emberben csak felháborodást és elutasítást válthattak ki. Különösen így van ez Magyarországon, hiszen az itt élőket milliónyi szál köti a határon túl élő magyarsághoz. A nemzetiségi ellentét tragikus eseményekbe torkolló elmérgesedését a magyar kormány összefüggésbe hozza azzal a román kormányzati magatartással, amely nem tesz határozott lépéseket a román sovinizmus újjáéledésének megakadályozására, sőt eltűri olyan szervezetek legális működését, mint a fajvédő politikát hirdető Vatra Romaneasca és a fasiszta múltjáról hírhedt Vasgárda. A magyar fél szükségesnek tartja ráirányítani a figyelmet arra, hogy e reakciós romániai erők magyarellenes hisztériakeltése, és ezen keresztül a belső feszültség szítása, súlyos veszélybe sodorja a romániai demokratikus kibontakozást is. Meggyőződéssel hisszük, hogy e tragikus cselekmények elkövetőinek elítélése, a kegyetlenkedők felelősségre vonása nem csupán az európai, valamint a magyar közvélemény és kormány igénye, hanem a romániai megújulás tevőleges alakítóitól sem lehet idegen. Ebbéli hitünkét csak megerősítené, ha a román vezetés a nemzetiségellenes pogrommegnyilvánulások leghatározottabb elítélésével, s a bűnösök felelősségre vonásával együtt minden lehetségest megtenne a romániai magyarok életének és jogainak védelmére, a feszültségek feloldására, a nemzetiségi jogok — korunkban általánosan elfogadott normatíváinak megfelelő, a helsinki záróokmány szellemével és ajánlásaival összhangban lévő — biztosítására. A Magyar Köztársaság kormánya leghatározottabban visszautasítja a román kormány nyilatkozatában a magyar fél címére megfogalmazott vádakat. A külső beavatkozásra utaló román kijelentések megalapozatlanok, a tragikus eseményeket kiváltó valódi okok és az igazi felelősek leleplezésére irányuló törekvéseknek- értékelhetők, s nem szolgálják a bűnös Ceau- sescu-rezsim által szított nemzeti gyűlölködés felszámolását, ami nemcsak a kisebbségek, de a román nép legalapvetőbb érdeke is. A magyar fél diplomáciai úton határozottan kérte a román kormányt a marosvásárhelyi bűnös cselekmények tényszerű kivizsgálására, a felelősök megnevezésére és törvényes felelősségre vonására. Erre mind ez ideig megnyugtató válasz helyett csak minden alapot nélkülöző vádaskodást kapott. A Magyar Köztársaság kormánya változatlanul kész a két nemzet együttműködésén munkálkodni és a két ország feszültté vált viszonyának valamennyi kérdéséről tárgyalásokat folytatni. Ehhez azonban elengedhetetlennek tartja a román soviniszta indulatok megfékezését, a . romániai magyarság létét, valamint a Romániában tartózkodó magyar állampolgárok biztonságát garantáló hathatós intézkedések magtételét. 12 hónap lesz a katonai szolgálat (Folytatás az 1. oldalról) Kárpáti Ferenc miniszter sem tagadta, hogy a könyvnek nagyon sok valóságalapja van. Ám azt is hozzátette, hogy az elmúlt 5—6 évben a hadsereg változott, s újabb vátoztatásokat is terveznek. Az augusztusban bevonuló sorkatonák már csak 12 hónapot fognak szolgálni. Ennyi \dő alatt ugyanis meg lehet tanítani őket a korszerű haditechnika alkalmazására. Valóban katonák lesznek és nem fognák kukoricát törni az amúgy is veszteséges gazdaságokban. Egy idézet abból a jelentésből, amelyet a miniszter a Minisztertanács elnökének küldött el:. „A néphadsereg fennállása óta a hadsereg struktúrája úgy alakult, hogy szinte hajszálpontosan követtük a Szovjet Hadsereg mintáját. Már korábban tudatában voltunk, hogy ez a struktúra nem felel meg a mi adottságainknak. Elődömmel, Oláh Istvánnal együtt első és egyik legfontosabb feladatunknak tekintettük, hogy a hosszú éveken át elhúzódott problémákat megoldva érvényesüljön az a törekvés, miszerint a szárazföldi hadsereget a hadosztály, ezred tagozódás helyett egy, a mai viszonyainknak jobban megfelelő, kevésbé költséges, mozgékonyabb hadsereg, hadtest, dandár szintre vigyük át. A több éves folyamat so.rán eltértük, hogy csökkenteni lehetett a vezetési szinteket, a szervezetek számát, s ezáltal jelentős mértékben felduzzadt vezetőtörzsek létszámát is a tényleges, szükséges szintre sikerült visszafogni.” Kárpáti Ferenc azt is elmondta az újságíróknak, hogy a nagy takarékosság nem jelenti azt, hogy a tartalékos katonákat többet fogják mozgatni. Ellenkezőleg! Senkit sem fognak behívni hónapokra, hanem maximum 20 napra. Ez jó hír. Mint ahogy az is, hogy a Magyar Honvédség a korábbiakkal ellentétben a jövőben csak védelmi feladatokat akar ellátni. Nagy Jenő Megalakult a Történelmi Igazságtételi Bizottság somogyi szervezete Az 1956-os forradalom után kivégzett politikusok hozzátartozói, valamint a bebörtönzöttek és internáltak egy csoportja 1988-an hozta létre a Történelmi Igazságtétel Bizottsága elnevezésű független társadalmi szervezetet. A TIB feladatának tekinti a politikai okból bebörtönzöttek, internáltak és más módon meghurcoltak teljes politikai, erkölcsi és jogi rehabilitációját, az 1945 utáni időszak tárgyilagos, sokoldalú történeti földolgozását, a történelmi dokumentumok nyilvánosságra hozatalát és a jogsértések következményeinek fölszámolását. A TIB most megalakult somogyi szervezete ugyanezekért a célokért tevékenykedik, ám — mint Horváth Gyula, a megyéi szervezet vezetője elmondta — nemcsak a múlt történéseivel, az áldozatok rehabilitálásával kívánnak foglalkozni. A jövőben is föllépnek — pártoktól függetlenül — az emberek védelmében, a szélsőségek és a politikai jellegű jogsértések ellen. E munka részeként jogsegélyszolgálatot hoztak létre, melyet Balatonföldvár Pf. 40 címen bárki megkereshet. Érdekvédelmi tevékenységüket a jövőben az egész Dunántúlra is ki kívánják terjeszteni. Homokot szállít a sivatagba John Keddie skót gazdálkodó homokot exportál a sivatagba. A megrendelő' 'Szaúd- Arábia. ahol elég fiók homok található ugyan, de a szaúdi szemcsék túlságosan puhák, túlságosan kerekre koptatott forrná - júak. Keddie homokja ellenben kemény és szögletes, így aztán megbízhatóbban engedi át a vizet és kevésbé hajlamos arra. hogy dugulást okozzon a különböző vízvezetékek szűrőrendszerében. A szaúdiak elsősorban öntözőhálózatuk és luxususzo- da-infrastruktúrájuk fejlesztése végett' vásárolnak skót homokot. Keddie a szaúdi üzlettel bevereked- te magát a hírneves vállalkozók közé. Tisztelettel megköszönöm a 2. sz. választókörzetnek az ajánlószelvényeket. Kérem, hogy március 25-én támogassanak szavazataikkalCZEGLÉDI JÓZSEF . Somogyi Keresztény Koalíció képviselőjelöltje (Fizetett választási hirdetés) (9778) MAGYAR—SZOVJET KERESKEDELEM Őcskapiac ? Most-akkor hogy van ez? Mert egyfelől azt olvasom, hogy irdatlan összegű rubelaktívumunk jött össze a Szovjetunióval folytatott kereskedésből. Másfelől meg azt olvasom, hogy ha azon nyomban áttérnénk a már jó ideje szorgalmazott dollárelszámolásra, akkor ugyanez az aktívum irdatlan összegű passzívummá változna .. . Harmadsorban azt olvasom, hogy a szovjet partnerek szerint Magyar- országnak is vannak jelentős összegű rubeladósságai. Szóval hogy van ez? Valóban csakis az az egyetlen és járhatónak látszó út, hogy a már többször is említett irdatlan összegű rubelaktívumra hivatkozva, mintegy végső veszélyelhárításként drasztikus exportkorlátozás a Szovjetunióval szemben foganatosítva? Lehet úgy tekinteni és kezelni ezt a hatalmas piacot, mint ami a számunkra egy- szereűn nem létezik, mert gyakorlatilag értéktelen? Hasznavehetetlen termékek Tudom: ez az egész, agyonkuszált, kölcsönösen előnytelen, avitt, s majdhogynem hasznavehetetlen termékekkel operáló magyar—szovjet — s általában véve KGST — kereskedelem és gazdasági együttműködés, meg az ehhez kapcsolódó, az elemi gazdasági törvényeket és piaci szabályokat is felrúgó elszámolási rend sokkal bonyolultabb annál, semhogy egyszerűen kijelenthető lenne: ez a rubelexport-korlátozás számunkra fölér egy öngyilkos- sági kísérlettel. De az is tudnivaló, hogy amit mi • szállítunk a szovjet piacra, az egy olyan reménytelenül és végzetesen elhibázott „iparfejlesztés” következménye és szükségszerű produktuma, amit manapság már a világ minden valamirevaló országában jó esetben is megmosolyognak az üzleti körök képviselői. De mindennek tudatában is, hadd térjek vissza az iménti kérdésre: mi lesz a magyar gazdasággal, ha most egyre mérgesedő kereskedelmi és gazdasági háborúságba bonyolódunk az egyelőre még létező KGST országaival? Jelesül: mi lesz a magyar gazdasággal, ha — akár a Nemzetközi Valutaalap diktátumára, akár az utolsó lehetséges szalmaszálként kapaszkodva a rubelaktívum lehetséges csökkentésébe — egyszerűen fölszámoljuk az eddigi legnagyobb piacot, kivonulunk, mondván a régi vicc szerint, azért a bizonyos egy sovány kutyáért, még azt a bizonyos két sovány macskát sem kapjuk cserébe. Koncepció kellene, nem improvizáció Mi lesz azzal a gazdasággal, amelynek irányítói az efféle hirtelen támadt és kétségbeesett ötleteiket afféle hosszú távú piaci koncepcióként kezelik és érvényesítik, ahelyett, hogy minden lehetőt és lehetetlent elkövetnének e piac megtartása érdekében. No persze: ehhez valóban hosszú távú iparfejlesztési koncepció és megvalósítható stratégia kellene. És olyan termékek, amelyekről nem az a — politikai felhanggal, ám végül is kertelés nélkül kimondott és aligha cáfolható — egyik külföldi vélemény, hogy egyszerűen drágák és használhatatlanok. (Mely kijelentésre mi volt a magyar válasz? „Csak azt kapják, amennyit fizetnek érte ... ”( Hát így nem lehet! Ez az „adok neked valami bóvlit, mert te is csak valami ócskasággal fizetsz, vagy éppen, semmivel sem” —, szóval ez az „üzleti” filozófia egyetlen országban sem lehet a gazdaság élesztője és hajtóereje. A „jól kitolok veled, mert eleve feltételezem, hogy te is kitolsz velem" — nos ez legföljebb a serdületlen kisiskolások idétlen játszadozásainak kategóriájába sorolható. No meg a dilettáns hazai bürokráciára jellemző magatartásforma. Ez a dilettantizmus azárt rémisztő, mert mintha felfedezhető lenne mögötte egyfajta értelmetlen kivagyiság: majd mi megmutatjuk, majd mi diktáljuk a feltételeket, majd — ha másként nem megy — afféle kis kereskedelmi blokádot szervezünk ezen az ócskapiacon. Mi. Magyarországon! Ahol mindig is gazdaságpolitikai vezérjelszó volt, hogy csak „minden piacon jól értékesíthető termékeket kell gyártani...” S ez már önmagában is a dilettantizmus cáfolhatatlan megnyilvánulása, mert mindig is az adott piacra kell, az ottani igényeknek mindenben tökéletesen megfelelő terméket gyártani. Egyelőre azonban ott tartunk, hogy legföljebb csakis az ócskapiacon lehetünk jelen. S innen kéne kikapaszkodni, de nem úgy, hogy még a meglévő vevőink körét is otthagyjuk, ^ert m igazi piacon a vevő számunkra nyilvánvaló ócskaságainkat valóban egyrs inkább csak közönséges kocátokként értékeli. V. Cs, Dr. Pogány Gábor Dr. Páris András Kardos Ferenc Vermes Péter Orzsi Zoltán megköszöni mindazok támogatását, akik ajánlószelvényeiket személyükre adták; megköszöni mindazok figyelmét, akik gyűléseiken megjelentek; megköszöni a választási kampány során tanúsított türelmüket; megköszöni segítő bizalmukat! Szabad Demokraták Szövetsége Somogy Megyei Szervezete (Fizetett választási hirdetés) (110364)
