Somogyi Néplap, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-23 / 69. szám

1990. március 23., péntek SOMOGYI NÉPLAP 3 Országgyűlési képviselőket választunk írta: Or. iharos Csaba a Somogy Megyei Tanács V. B. titkára a Megyei Választási Szakértőbizottság vezetője Már csak két nap választ el 1990. március 25-től, amikor hazánk választópolgárai az ur­nák elé járulnak, hogy voksaik- kal döntsenek 386 országgyű­lési mandátum sorsáról. A Vá­lasztójogi Törvény szerint 176 képviselőt egyéni választókerü­letben választanak meg, 152 mandátumot a pártok szerez­hetnek meg területi (fővárosi, megyei) listás választással. 58 mandátumot pedig országosan osztanak el. A választópolgárok titkos szavazással csak az egyéni választókerület jelöltjeire, vala­mint a területi választókerület pártlistáira szavaznak. Az or­szágos listán megszerezhető mandátumokat Választójogi Törvényben rögzített számítás alkalmazásával az országos listát állító tizenkettő párt között osztják el. A megyében 6 fő egyéni választókerületből, 5 pedig területi listáról juthat man­dátumhoz. Somogybán 64 egyéni jelölt vetélkedik, hogy bejusson a parlamentbe, közü­lük 53 valamely párt vagy társa­dalmi szervezet által bejelen­tett, illetve támogatott, 11 pedig független jelölt. Az országban legnagyobb számban nálunk állítottak a pártok területi listát. Vasárnap 14 párt közül választ­hatnak a szavazók. Ma éjféltől kampánytilalom! Az elmúlt hetek kiemelkedő eseménye volt a pártokat és je­lölteket népszerűsítő választási kampány. A jelöltek lakosság­gal való találkozásai, a pártok programjait ismertető gyűlések, a hírközlő szervek útján közzé­tett nyilatkozatok, a választási szórólapok és plakátok a lakos­ság tájékoztatását szolgálták, hogy mindezek ismeretében felelősségteljesen foglaljanak állást szavazatukkal, kit kíván­nak mandátumhoz juttatni. Ugyanakkor a mai nap éjfélét (március 23-a 24.00 órát) köve­tően a szabad akaratnyilvání­tást nem befolyásoló légkör biz­tosítása érdekében minden vá­lasztási kampány folytatása ti­los. így Választójogi Törvénybe ütköző cselekménynek minősül falragaszok, hirdetmények, fel­iratok, szórólapok elhelyezése, terjesztése, választási gyűlé­sek tartása. A szavazás lebo­nyolítását nagymértékben elő­segítő kiegyensúlyozott, nyu­godt feltételek megteremtésé­hez alapvetően hozzájárulhat, ha a megye városaiban és fal­vaiban ettől az időponttól kezd­ve semminemű politikai rendez­vény megtartására nem kerül sor. A választási eljárásban meg­határozó az állampolgárok aka­ratnyilvánítását szolgáló szava­zás. Ennek lebonyolításához szükséges személyi és tárgyi feltételeket a tanácsok megte­remtették. A szavazatszámláló bizottságokat mindenütt létre­hozták, tagjai közül három főt választottak. A többi tagot a he­lyi tanácsok, az egyéni jelöltet vagy listát állító pártok, illetve független jelöltek bízták meg. A választott és a delegált tagok a szavazatszámláló bizottság­ban egyenlő jogokkal és kötele­zettségekkel rendelkeznek. Ez a választások pártelvűségét és a választások tisztasága feletti társadalmi ellenőrzést egyaránt szolgálja. A szavazatszámláló bizottságok és a munkájukat segítő tanácsi dolgozók felké­szítése több alkalommal is megtörtént. Feladatuk az, hogy jogszerű működésükkel, dönté­seik törvényességével biztosít­sák a választópolgárok politikai akaratának szabad kinyilvání­tását. A szavazóhelyiségek beren­dezése megkezdődött. A titkos szavazást garantáló szavazó- fülkék és urnák — a korábbi vá­lasztásokhoz képest — na­gyobb számban állnak rendel­kezésre. Úgy ítéljük meg, vala­mennyi szavazókörben a sze­mélyi és tárgyi feltételek biztosí­tottak. Vasárnap reggel 6 óra­kor mindenütt megkezdődhet a szavazás. Bár a Választójogi Törvény — a helyi sajátossá­gokra figyelemmel — lehetővé teszi a szavazás 5 órai megkez­dését, ilyen döntést az erre jo­gosultak nem hoztak. Ehhez hozzájárulhatott az is, hogy a nyári időszámításra vasárnap térünk át, s hajnalban eggyel előbbre kell állítani az órát. A szavazáson való részvétel minden választójogosultsággal rendelkező állampolgár önkén­tes akaratelhatározásán alapu­ló joga. A törvény ezt nagykorú­sághoz, s magyar állampolgár­sághoz köti és csak szűk kör­ben zárja ki a választójogosult­ságot. A választók nyilvántar­tásba való felvételét a már ko­rábban kiküldött „Értesítés” (kopogtatócédula) tanúsítja. Mivel a nyilvántartások kisebb hibát, pontatlanságot tartal­mazhatnak, ezért az érintettek a névjegyzékbe való felvételü­ket kifogás előterjesztésével is kérhették. A szavazás gyakor­lásának nem előfeltétele, hogy a választójogosult a számára kiküldött értesítést a szavazás alkalmával magával hozza. Ugyanakkor a választójogosul­tak névjegyzékéből való gyor­sabb visszakeresése érdeké­ben — a szavazatszámláló bi­zottságok munkájának meg­könnyítésére — arra kérjük az állampolgárokat, hogy az érte­sítést vigyék magukkal. A sza­vazatszámláló bizottságok az értesítést általában bevonják, de nincs jogszabályi akadálya annak sem, hogy az állampol­gár azt visszakérje, illetve visz- szakapja. Kivételesen előfordulhatnak olyan esetek is, hogy az állam­polgár nem szerepel a névjegy­zékben, de választójogosult. Ilyenkor a szavazatszámláló bizottság a személyi igazolvány alapján a választójogosultat névjegyzékbe veszi, ha az ál­landó, ennek hiányában az ideiglenes lakóhelye az adott szavazókor területén van és ezt a lakcímet 1989. december 31. előtt bejegyezték. Amennyiben a választójogosult az előbbi idő­pont után állandó lakóhelyét megváltoztatta és a volt lakóhe­lye tanácsának vb-titkárától „Igazolást” kért, a szavazás napján a szavazatszámláló bi­zottságtól kérheti nyilvántartás- bavételét. Ilyenkor szavazhat mind az egyéni választókerületi jelöltekre, mind a területi (me­gyei) listákra. A Választójogi Törvény az alapvető politikai jog gyakorlá­sát biztosítani kívánja azok szá­mára is, akik bármilyen oknál fogva a szavazás napján állan­dó lakóhelyüktől távol vannak. Ezek a személyek a lakóhelyük tanácsának vb-titkárától szom­baton 16 óráig kérhetik a név­jegyzékbe való felvételüket ta­núsító igazolás kiadását és ennek alapján vasárnap az ide­iglenes lakó- vagy tartózkodási helyükön szavazhatnak. Utóbbi „Igazolással” azonban csak a területi listára lehet szavazni, az egyéni választókerületi jelöltek­re nem. Kivételesen előfordul­hat, hogy az igazolással rendel­kező olyan szavazókörben kí­ván szavazni, amely állandó lakóhelyével azonos egyéni országgyűlési választókerület­hez tartozik. Ilyenkor mind az egyéni jelöltekre, mind a területi listára szavazhat. (A szava­zatszámláló bizottságoknál rendelkezésre áll az egyéni or­szággyűlési választókerületek területi beosztása, amelyből megállapíthatják, hogy az iga­zolással rendelkező az egyéni jelöltekre is szavazhat vagy csak alerületi listára.) A helyi tanácsok vb-titkárai már korábban felhívták a kórhá­zak, szanatóriumok, nagyobb üdülők vezetőinek figyelmét, akik a szavazás napján várha­tóan az intézményekben tartóz­kodnak, időben kérjenek állan­dó lakóhelyük tanácsának vb- titkárától igazolást. Központi intézkedésre — a korábbi gyakorlattól eltérően — a sorkatonák a szavazás napjá­ra eltávozást kapnak, így állan­dó lakóhelyükön mind az egyé­nijelöltekre, mind a listákra sza­vazhatnak. Csak személyesen! Nyomatékosan felhívjuk a fi­gyelmet, hogy a választójog személyhez kötött jogosultság, így szavazni kizárólag szemé­lyesen lehet. A szavazáshoz a személyazonosság igazolásá­ra személyi igazolvány szüksé­ges. Felkérünk valamennyi vá­lasztójogosultat, hogy személyi igazolványát vigye magával. A sorkatonák személyazonossá­gukat katonai igazolványukkal igazolják. Az egészségi állapo­tuk vagy más elfogadható nyo­mós ok miatt mozgásukban gá­tolt választópolgárok szavazá­sának biztosítása érdekében, kérésre a szavazatszámláló bizottság legalább két tagja ún. „mozgó urnával” felkeresi őket. Természetes, hogy a szavazás titkosságára vonatkozó előírást ebben az esetben is meg kell tartani. Szavazni elsősorban a vá­lasztópolgár állandó lakóhelye szerint kijelölt szavazóhelyi­ségben lehet (ennek pontos címét a korábban kiküldött érte­sítés tartalmazza). Kivételesen az előzőekben jelzett „Igazo­lás” birtokában szavazásra sor kerülhet az ideiglenes lakóhe­lyen vagy tartózkodási helyen működő bármely szavazóhelyi­ségben. Keresztet a négyzetbe! A szavazásra jogosultak két szavazólapot kapnak. Az egyik az egyéni választókerület szavazólapja. Országgyűlési képviselő választása 19 ...............................hónap............nap ...................számú választókerület 1 .................(név) 2 .................(név) 3 .................(név) 4 .................(név) ................................(név) ...............................(név) x.............................(név) A jelöltre szavazni a név „+” jellel lehet. |_j ....................(párt neve) ........ ..............(párt neve) ..........(független jelölt) f ~~l ..........(független jelölt) □ ............................................... □ ............................. □ ............................. m elletti Q-ben elhelyezett A szavazólap ábécé sorrend­ben tartalmazza a jelöltek ne­vét, az őket jelölő pártok vagy társadalmi szervek megneve­zését, illetőleg a független jelö­lés tényét. A két szövegrész között szereplő négyzet a vá­lasztójogosult akaratának ki- nyilvánítására szolgál. Az ál­lampolgár, akire szavazatát adja, annak neve melletti □ - ben kell ,,+” megjelölést elhe­lyeznie. Ahhoz, hogy a szava­zás érvényes legyen, kizárólag egy O-be szabad megjelölést tenni, minden más esetben (ha valamennyi négyzet érintet­len marad, vagy több négyzet­ben is megjelölés szerepel), a leadott szavazat érvénytelen, mert abból a választópolgár akarata nem állapítható meg. Ezért alapvető, hogy a válasz­tójogosult a négyzetben tollal és félreérthetetlen módon te­gyen megjelölést. A szavazás érvényes akkor is, ha egyet­len 0-06 „+” helyett „x”, meg­jelölés került. Ugyanakkor fel­hívjuk afigyelmet, hogy az érvé­nyes szavazáshoz nem elegen­dő valamely jelölt nevének alá­húzása, vagy a jelölt neve mel­lett támogatás odaírása (pl. Önre szavazok). A szavazás gördülékeny lebonyolítása miatt is fontos a szavazólapon szereplők neveinek megisme­rése. Az elmúlt időszakban az egyéni választókerület jelöltjei ■ és a Somogyi Néplap kellő pro­pagandát fejtett ki a jelöltek megismertetésére. Ez előzete­sen segítséget nyújtott a titkos szavazással történő döntés­hez. Javasoljuk, hogy a szava­zólapok átvétele után azokat ta­nulmányozzák és döntsék el, kire kívánnak szavazni. Csak ezt követően menjenek be a szavazófülkébe és voksolja­nak. Az átadásra kerülő másik szavazólap a területi (megyei) választókerület pártlistáit tartal­mazza... A szavazólap a listák sorszá­mát, a választópolgár akaratá­nak megjelölésére szolgáló négyzetet, a pártok, valamint a pártlistákon állított jelöltek ne­vét tartalmazza. A szavazólap­ra a pártokat a Somogy Megyei (Területi Választókerületi Vá­lasztási Bizottság által nyil­vánosan megtartott sorsolás szerint tüntették fel. A területi szavazólap a listákat a követke­ző sorrendben tartalmazza: Országgyűlési képviselők választása 19 ...............év................................hónap.............nap ...........................................megyei választókerület 1 . 2 X. □ □ □ (pán neve) (pán neve) (pán neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) (jelölt neve) A listára szavazni a párt neve felett lévőQ-ben elhe­lyezett „+” jellel lehet. 1. Szabad Demokraták Szö­vetsége, 2. Magyarországi Zöld Párt, 3. Magyarországi Szociáldemokrata Párt, 4. Magyar Szocialista Munkás­párt, 5. Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt, 6. Agrárszövetség, 7. Magyar Szocialista Párt, 8. Hazafias Választási Koalíció, 9. Fiatal Demokraták Szövetsége, 10. Szabadságpárt, 11. Magyar Demokrata Fórum, 12. Magyar Néppárt, 13. Vállalkozók Párt­ja, 14. Somogyi Keresztény Koalíció. A területi listán szavazni ki­zárólag valamely pártra, illető­leg listájára — nem pedig a pártok neve alatt feltüntetett személyekre — lehet. Érvé­S ísen szavazni csak egyetlen ben tett megjelöléssel lehet, amely a párt neve felett találha­tó. Az egyéni választókerületi je­löltekre vonatkozó érvényessé­gi szabályokat a területi listánál is alkalmazni kell. Csak emlé­keztetőül: érvényesen szavazni kizárólag egyetlenCD-ben elhe­lyezett megjelöléssel lehet, amelyből a szavazó akarata egyértelműen megállapítható. Nem lesz tehát érvényes pl. az a szavazat, amely egyetlen négy­zetben sem tartalmaz megjelö­lést, de a párt neve alatt felsorolt jelölt vagy jelöltek nevét aláhúz­ták vagy bekeretezték. Mind az egyéni, mind a területi listán ér­vényesen szavazni csak hivata­los szavazólapon lehet. A választási bizottság előtt A választók érkezésük sor­rendjében szavaznak és a sza­vazatuk leadása után a helyi­séget el kell, hogy hagyják. A választójogosultsaguk megál­lapítása és a személyazonos­ságuk igazolása után a szava­zatszámláló bizottság részükre átad egy db. egyéni választó- kerületi és egy db. listás szava­zólapot hivatalos bélyegzővel ellátva. A bizottság egyben tá­jékoztatást ad a szavazás módjáról. A szavazás titkossá­gát a szavazófülkében történő akaratnyilvánítás és a szava­zólapok borítékba történő be­helyezése biztosítja. Felhívjuk a figyelmet, hogy mindenki sa­ját elhatározása alapján dönt, nincs ahhoz kötve, hogy koráb­ban a jelölteket támogató „Ajánlási szelvényt” kinek a javára adta. Amennyiben valaki sze­mélyazonosságát igazolni elfo­gadhatóan nem tudja, az sza­vazólapot nem kapnat, a sza­vazatszámláló bizottság a „Visszautasítottak jegyzéké­be” veszi és egyben felhívja, hogy a szavazás befejezéséig személyazonosságának iga­zolása mellett lehetősége van választójogosultságának gya­korlására. Mivel a szavazóla­pon nem lehet javítás, ezért amennyiben a választópolgár valamilyen hibát ejtett, a szava­zatszámláló bizottság elnöke a rontott szavazólap helyett ké­relmére újat ad. Az a választópolgár, aki nem tud olvasni, illetve akit testi fo­gyatékossága akadályoz a szavazásban, a szavazófülké­ben más választópolgár — en­nek hiányában a szavazat- számláló bizottság két tagjá­nak együttes — segítségét igénybe veheti. A Választójogi Törvény a szavazás törvényességét és tisztaságát egy sor rendelke­zéssel biztosítja. így a szava­zás megkezdése előtt a szava­zóhelyiségben csak a jogsza­bályok megtartására esküt tett szavazatszámláló bizottság tagjai és a munkacsoportba beosztott dolgozók tartózkod­hatnak. A szavazás megkezdé­sekor az elsőként szavazó ál­lampolgárral együtt meggyő­ződnek arról, hogy az urnák üre­sek, majd oly módón lezárják és lepecsételik, hogy a zár feltöré­se nélkül abból szavazólap ne legyen kivehető. A bizottság a szavazás ideje alatt bármilyen megállapításáról, döntéséről jegyzőkönyvet vesz fel, az ál­lampolgári bejelentéseket, kifo­gásokat rögzíti. A szavazással kapcsolatos állampolgári kifo­gásokat a bizottság elbírálja, vagy haladéktalanul a döntésre jogosult egyéni illetőleg területi választókerületi választási bi­zottsághoz továbbítja. A választás nyilvánosságát, egyben a társadalmi ellenőrzést szolgálja, hogy a sajtó képvise­lői külön engedély nélkül jelen lehetnek a választási szervek munkájánál. A pártok és a füg­getlen jelöltek képviselői a sza­vazás eredményét rögzítő jegy­zőkönyvek egy példányát a sza­vazás befejezése után átvehe­tik. A szavazásra vonatkozó ira­tokat — a választói névjegyzék kivételével — három munkana­pon belül megtekinthetik, észre­vételeiket előterjeszthetik. A szavazás lezárását köve­tően — amelyre este 18 órakor, meghosszabbítás esetén 20 órakor kerül sor— megkezdődik a szavazatok összeszámlálása, a szavazóköri eredményeket rögzítő jegyzőkönyvek kiállítá­sa. A szavazás napján 20 óra előtt választási részeredményt nyilvánosságra hozni tilos. A ter­vek szerint ezt az időpontot kö­vetően a televízió és a rádió út­ján a lakosság figyelemmel kí­sérheti a feldolgozás részered­ményeit. A választási szervek közre­működő tagjai a választást kö­vető napon mentesülnek a mun­kavégzés alól és erre az időre átlagkereset illeti meg őket.

Next

/
Thumbnails
Contents