Somogyi Néplap, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-22 / 68. szám

4 SOMOGYI NÉPLAP 1990. március 22., csütörtök Meteorológiai világnap lesz holnap Küzdelem a természeti csapások ellen Földünkön Az emberiség története során számtalan természeti csapást, katasztrófát szen­vedett. Árvizek, földrengé­sek, tornádók, villámcsapá­sok és más természeti je­lenségek — például aszá­lyok, szélviharok = pusz­títottak, A Meteorológiai Világ­szervezet, az ENSZ szako­sított intézménye éppen 40 éve foglalta alapokmányba a világ országainak együtt­működését. A világ 160 or­szága azóta minden esz­tendőben egy-egy fontos témával a nagyközönséghez fordul, beszámol tevékeny-, ségéről. Idén március 23-án az alcímünkben szereplő témát választotta: Küzde­lem a természeti csapások ellen. A téma időszerű a meteo­rológiai és a hidrológiai szolgáltatások lehetőségei­nek kihasználása szempont­jából. Az ENSZ közgyűlése is javasolta, hogy a 90-es években a nemzetközi együttműködés fokozottabb legyen a katasztrófák elő­rejelzésében és csökkenté­sében. Megyénkben tájfunok, hurrikánok nincsenek ugyan, pusztító, házat dön­tő viharok, hófúvások, jég­esők azonban egy-egy tér­ségben már sokszor okoztak kárt a gazdáknak- Afriká­ban egyes helyeken évek óta nincs eső. a megyénkben most _már szinte katasztro­fális szárazságot bizonyára megszüntetik a tavaszi esők. így is ajánlatos az öntözés, bár ez a vízdíjat természetesen növeli. A katasztrófák jó része légköri és hidrológiai fo­lyamatokhoz kapcsolódnak, így azok bármilyen hirtelen csapnak is le egy területre, „előéletük” mindig van. Me­gyénkben most a szárazság. Nagy a szárazság, tehát ön­tözni kellene! Viharokban gazdag a Balaton. 1964 óta vezetem a viharjelző szol­gálatot és ezalatt haláleset, vízbefulladás, . tragédia azért, mert nem jelezte elő­re a meteorológia a vihart, nem fordult elő. Ebben a megelőző munkában csekély a szerepe a rendőrnek — sok ember életét mentették meg, illetve csónakázót fi­gyelmeztettek. Beszéljünk őszintén: a Balaton térségében . közel hatmillió turista fordul meg, a felelőtlen vagy be­tegségből, vagy más okból adódó vízhalál 30 körül van. Gondoljuk meg; egy hétvégén a közutakon mennyi tragédia fordul elő, hány ember ölt emiatt fe­kete ruhát? Ne bántsuk hát egymást — a rendőrt, a meteorológust —, a techni­ka és a tudomány szerény lehetőségeivel próbálunk eleget tenni a megfogalma­zott célnak: küzdünk a ter­mészeti csapások ellen, a viharjelző szolgálat idei — 56. — idényében is az önök megértésével, segítségével. Hat helyen már nemcsak szelet, hanem léghőmérsék­letet, csapadékot, vízhő­mérsékletet, széllökést tu­dunk mérni, és a számító­gépeinkkel regisztrálni. Sajnos, nem merjük elmon­dani, hogy hol, mert egyik helyen már kirámoltak bennünket. Műholdképeket láthatunk színes monitoron, akár az egész Földünkről, de kinagyítva a Balaton térségéről is. Megkezdődött a viharjelző lámpák be­üzemelése és a társadalmi észlelőink igen nagy segít­séget adnak. Két felvételt mutatunk be_ az olvasónak: 1968 nyarán Fálköve tér­ségében egy tornádót köve­tő víztölcsér volt (Járai Kornél mérnök felvétele). Második képünkön pedig a viharjelző tevékenységünk munkafolyamatát szemlél­tető posztert, melyet 1983- ban a Német Szövetségi Köztársaságban egy nem­zetközi konferencián mu­tattuk be. Bevezetőnkben említet­tük: hazánk nem tartozik a természeti katasztrófák öve­zetébe, mégis megemléke­zünk — Isten óvja hazán­kat, megyénket és népün­ket mindenféle elemi, ter­mészeti csapásoktól — a Meteorológiai világnap al­kalmából, bő termést kérve az országnak. Dr. Böjti Béla obszervatórium vezető Ikea-buli Eldöntötte már kire sza­vaz? A fenét! Tessék ne­kem ezer embert mutatni, akinek sikerült kiigazodni a pártok gerincprogramjai között. Természetesen nem a szervezetek prominens személyességeire gondolok, hiszen nekik hivatalból ez a feladatuk. Ott a nép, „az Isten adta nép”. Őket — vagyis minket — kell meg­győzni. Egyik-másik gyat- rácska hirdetést figyelve... nos a meggyőzés, a törek­vések és az image elfogad­tatása nem tökéletes. Szavazz . .., szavazz... mondjuk a fentebb emlí­tett áruházra. Nevét, már csak az esélyegyenlőség miatt sem írom le mégegy- szer (tessék elolvasni a címben). Az áruház reklámfőnökei tudják mire harap a ma­gyar. Fölösleges találgatni: ezer, tízezer sznob és át­lagérdeklődő volt jelen a megnyitón, amikor a ke­reskedelmi tárcánk még néhány napig hivatalban lévő első embere átfűré­szelte a szögekkel telivert deszkát. Az áruházi szakik nem bíztak a véletlenben. (Ugyanis véletlenül is el­vetődött volna hozzájuk többezer vásárló.) A rádió­ból — kivált a Danubius- ból naphosszat szólt a fül­bemászó áruházi szignál: még a botfülűek is utánoz­ni tudják a kellemes dal­lamot. És ez sem utolsó szempont. Vagy ott van a kulcskereső játék. Mind azt szolgálja, hogy az ember­nek egy csöppnyi kételye se maradjon: ha bútorvá­sárlásról van szó csupán egyetlen áruház jöhet szó­ba: ... Meggyőződésem, hogy a fentebb említett céget ma sokkal többen ismerik az országban, mint néhány kisebb jelentőséggel bíró pártocskát. Pedig a svéd áruházláncnak mindössze egy hét adatott meg, hogy elfogadtassa, bemutassa magát Magyarországon. Egy hét, s nem pedig két-há- rom hónap. Erre volt pén­ze a cégnek. Csak ennyi pénze volt az áruháznak a beharangozó hirdetésekre, de a reklámfőnököt az el­ső percben elcsapták vol­na, ha akár egyetlen svéd koronát is hülyeségekre fe­csérel. Az áruház — bármeny­nyire is hihetetlen — egy fitying állami támogatást nem kapott. Pedig ízlésfor­máló kínálatával lehet: többet segít rajtunk, mint egyik-másik elfuserált, szó­lamokkal teli program. A támogatás helyett inkább a tisztes bevételre gondolnak a cégnél. S mindenkivel el akarják hitetni, hogy csak nyerni tudnak. A kereske­delemben ellenzékbe vo­nulni, megsértődni badar­ság, akik mégi ezt teszik, azoknak nincs fogalmuk az üzletpolitikáról. Az áruház reklámkam­pányához hasonlót nem­igen hallgathatott a rádió­zó. Az idétlent rigmusok helyett remek játékokat, nevetni való feladványokat eszeltek ki a reklámosok. S közben százszor, ezerszer is elhangzott az áruház ne­ve. Ha mi esetleg megfe­lejtkeznénk róla, ott van­nak a gyerekek, majd fi­gyelmeztetnek rá. A buli tehát jól sikerült, nemkülönben a megnyitó­főpróba, nincs ezen mit csodálkozni: a forgató­könyvet pontosan megír­ták. Mi bekaptuk a horgot s ez felér egy vagy több szavazattal. Nemde, efféle voksokra másoknak is szükségük lenne? Faragó László Per lesz a teraszház lakóival Egyre többen nem fizetik meg a lakbért, a villany­pénzt, az egyéb szolgáltatá­si díjakat. A kaposvári Ingatlanke­zelő és Közvetítő Vállalat­nál Széki Tibor házkezelési igazgatóhelyettes csaknem hárommillió forint lakossági és körülbelül ugyanennyi közületi „kintlevőségről” tud. Az adósok között van, aki néhány száz, de olyan is, aki csaknem százezer forinttal tartozik. A fő gond az, hogy a hiányzó pénz hátráltatja az amúgy is pénzszűkében lévő szolgál­tató vállalatokat feladataik teljesítésében. Az adósok között szépszámmal akad közismerten jómódú ember is. Mit tesz az IKV? Nem ti­tok: kínlódik az adósokkal. Ahol még nem túl nagy a hátralék, ott türelmesen vár, bízva a lakók jobb be­látásában. Ahol pedig már sok van, bírósághoz fordul. Ezt teszi például hamaro­san Kaposváron a terasz­ház néven ismert épület la­kóival, akik a rendelet fél­reértelmezése miatt nem fi­zetnek. Persze a legtöbbet egy olyan lakásgazdálkodás lendítene a dolgon, amely az eddiginél jobban épít az érdekeltségre, a tulajdo­nosi szemléletre és felelős­ségre. (Szegedi) A lakótelepek építésével le kell állni Közszemlén Kaposvár rendezési terve E hét elejétől mindenki megtekintheti, milyen lesz öt-tíz év múlva Kaposvár a tervezők elképzelése és természetesen a lakosság eddigi javaslatai szerint, A Ferradalmúvók tarén levő oktatási intézményben a kiállításon' a tervezők segí­tenek eligazodni a rajzok között, A jelenleg érvényben le­vő általános rendezési ter­vet csaknem hét éve fogad­ták el Kaposváron. Azóta a mostani lesz az első kor­szerűsítés. Több korábbi el­képzelés természetesen ide­jét múlta. így például a ter­vezők és a város polgárai is azon a véleményen vannak, hogy fel kell hagyni a lakó­telepek építésével. Az egyik legjelentősebb változás az előző tervekhez képest, hogy az elképzelé­seket az országos építési szabályzatoktól függetlenül készítik. Tehát nem hivat­koznak rá, hanem elsősor­ban a kaposvári jellegze­tességeket veszik figye­lembe. Ezzel a sok évtize­des hagyományt szeretnék folytatni, Az ipari fejlesztések he­lyett a városi tanács mun­katársai is az oktatás épü­leteinek gyarapítását, az idegenforgalom és az üdü­lés föllendítését javasol­ják. Ezzel együtt azt is, hogy maradjanak meg a város jelenlegi zöldterüle­tei; a magántulajdon min­denkori tiszteletben tartása mellett. A rendezési tervekből nyílt bemutatót — amely április 12-ig látogatható — hétfőn és csütörtökön dél­után fél kettőtől ötig, szer­dán fél kettőtől hat óráig mindenki megnézheti. Sőt javasoljuk is: aki magáé­nak érzi Kaposvárt, feltét­lenül menjen el az oktatá- ,-si igazgatóságra. VISSZHANG Buszmegállót- kértek a Pipacs ufcaiak (Válasz egy lakossági kezdeményezésre) A Pipacs és Búzavirág utca környék lakói helyi autóbuszjáratok beközlakedését kérték a lakótelepre. A kérelemhez 480 aláírásit gyűjtöttek, amelynek támogatá­sát Pásztohy Andrástól, a megyei képviselőcsoport ve­zetőjétől, a 2. sz. körzet MSZP képviselőjelöltjétől kér­ték. A kérés megoldásának műszaki feltételeit megvizs­gálva és a Volán igazgatójával, dr. de Sorgo Tiborral történt egyeztetés után a következőiket válaszolhatom: — az autóbusz-megállónak a Pipacs utcai területhez kö­zelebb vitele teljesen érthető, reális igény; — a műszaki feltételek megteremtése után a Volán egyes járatok beközlékedtetésót készséggel vállalja: — az autóbusz bemenetele és a Búzavirág utcán való végighaladása a kialakult útparaméterek, parkolási viszonyok alapján nem Lehetséges, valószínűleg az út mellett? lakókat zavarná is; — az a megoldás jöhet szóba, hogy az autóbusz a Pi­pacs utca északi gyűrűjének közelében, a Búzavirág utca északnyugati szöglete körül állhatna és fordul­hatna meg. Ez a megállót 200—,300 méterrel vinné a lakásokhoz kösplebb; — ez utóbbi megoldáshoz egy csuklós autóbusznak meg­felelő fordulót kell kiépíteni, amelynek költsége egy­millió forint körüli összeg, és a Búzavirág utca észa­ki szakaszát is javítani, szélesíteni kellene néhány százezer forintos költséggel; — mivel a tanács költségvetését három hete fogadta el a testűiét, és szabadon felhasználható előirányzatot nem tervezett, ezért a tanács vezetői nem dönthetnek azonnal a fedezet biztosításáról. Az igényt az április­ban soron következő tanácsülésre előterjesztjük, s a testület döntésétől függően foglalkozhatunk a kérés megoldásával. Papp János tanácselnök A hirlapdijakról A Somogyi Néplap március 2-i számában megjelent, a havonkénti újságelőfizetéssel foglalkozó cikkel kap­csolatban az alábbiakat állapítottam meg. Balatonszabadiban több éve alakult ki az a gyakor­lat, hogy a páratlan hónapokban szedik a kéthavi újság­előfizetési díjakat, míg a páros hónapokban kell fizetni a szintén kéthavi gáz- és villanyszámlát. Az újságdíjak ilyen beszedése miatt a postahivatalban még nem tettek panaszt. Természetesen többen így is havonta fizetik a díjakat. Az előfizetők ilyen rendelkezését minden eset­ben elfogadja a helyi postahivatal, ezt okiratai is bizo­nyítják. Olvasójuk közölje a postahivatallal vagy a kéz­besítővel, hogy havonta kívánja kiegyenlíteni a hírlap­díjakat, ennék nincs semmi akadálya. Németh Lajos csoport vezető Pécsi Postaigazgatóság

Next

/
Thumbnails
Contents