Somogyi Néplap, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-22 / 68. szám

1990. március 22., csütörtök SOMOGYI NÉPLAP 3 SZELLEMI CSEMEGE Az 1990-es politikai évkönyv Az önkormányzatok „szabadságharcának" somogyi tapasztalatai A korábbi évek meglehe­tősen egysíkú politikai könyvkiadása egy olvasóré­teget közömbössé tett az ilyen könyvek iránt. Ez nagy káé, hiszen éppen ezek a?, olvasók erősíthetnék meg a véleményemet, hogy wt utóbbi hónapokban rendkí­vül sokszínűvé vált a polk tikai könyvkínálat, Némely politikai tárgyú könyv bízvást izgalmasabb, mint megannyi krimi. Egv bűnügy rejtelmeinek meg­fejtésénél érdekesebb és tétre menőbb dolog megpró­bálni eligazodni bonyolult világunkban avatott kalau­zok segítségével. A most megjelent „ Magyarország politikai évkönyve 1990” kétségkívül lebilincselő ol­vasmány. Főként azért, mert nemcsak hiteles látle­letet ad belpolitikai életünk jelenéről, hanem jól való­színűsíthető tendenciákat is fölvázol. Nem jósolgatások- ról van itt szó, a tudomá­nyos igényű helyzetelemzés tényétből körvonalazódik a közeli jövő képe. Mintha az évkönyvnek nem is lett volna nyomdai átfutási ideje. Va- lószínűtlenül friss, szinte naprakész. A Közgazdaság- tudományi Egyetem kiadó­jának, az AULÁ-nak első, a nagyközönségnek szánt kötete sikeres próbálkozás. Bizonyítsa ezt egy kis ma­zsolázás a 650 oldalról! Gombár Csaba józanító évközi jegyzeteiben örökér­vényű gondolatokat fogal­maz meg egyebek között a propagandáról. „Természe­tesnek mondható, hogy a saját (párt-) célokat hango­san és nyomatékosan kell kifejteni, hogy az ellenfe­lek biztonságukban megren­düljenek, s a még .tétovázók felénk forduljanak. Persze a propaganda egyoldalú pártérdekek politikai logi­kája szerint történik, nem pedig a kutató ész kiegyen­súlyozottságára törekvő, részérdekeket mellőző ter­mészete szerint. Mindahány »persze« és »természetes« mellett tudjuk azonban, hogy a XX. század Európá­jában kevés lejáratottabb szó van, mint a propagan­da, mert e század propagan­dagépezetei túllőttek a cé­lon. Nemcsak híreket ter­jesztettek ugyanis ilyen­olyan egyoldalúsággal, ha­nem alapjaiban rendítették meg az állampolgári bizton­ságérzetet azáltal, hogy olyan ellenségképet formáz­tak, amely túlzottan laza, s kellőképpen megfoghatatlan volt, de így azután önké­nyesen ráhúzható volt bár­kire ...” Ugyancsak rendkívül fi­gyelemre méltó a szerzőnek a parlamentarizmussal kap­csolatos illúziókat föltáró, elemzése. Rámutat, hogy egy demokratikus és szabad vá­lasztás során kialakul majd valamilyen parlamenten be­lüli többség, amely így kor­mányzati hatalomra tesz szert. Ez a többség azonban az ellenzék által szorongat­va mindenkor saját kormá­nya védelmében fog sza­vazni, s majoritása követ­keztében inkább csak tá­masza, nem pedig felügye­lője a kormányzati tevé­kenységnek. „Az pedig, hogy a törvényeket az Ország- gyűlés alkotja, alig több, mint a való folyamatokat elfedő, szép kifejezés . ..” Hankiss Elemér Az ártat­lanság elvesztése című „kór­képében” bizonyítja, hogy a társadalmat vizsgáló tudós­ként mindenkor megőrzi gondolkodásának szuvere­nitását. Szellemesen mutat rá a bolsevik birodalom volt alattvalóiként örökölt záet és paranoiás gondolko­dásmód buktatóira. „Annyu ra megszoktuk negyven év alatt,, hogy az ősellenség, a bolsevik diktatúra az oka minden bajnak, hogy ami­kor összeomlott, s a bajok nem szűntek meg, ösztönö­sen és újra az ellenséget kerestük? És megtaláltuk egymásban. A sárkány el­pusztulása után megterem­tettük a magunk fantom­sárkányait. Megteremtet­tük, s ország-világnak föl­mutattuk a magunk tüzet okádó, pogromra készülő nacionalista narodnyik-anti- szemita-bugrispravincioná lis sárkányát. És megteremtet­tük a magunk ellenpogrom­ra készülő rózsadombi-eli- tista-posztbolsevista-cionista- kozmcipolita • sárkányát. Mi és csak mi vagyunk a prog­resszió és liberális demok­rácia bajnokai, mi vagyunk a tisztesség, az ész és a szakértelem, mindenki más kompromittálódott, megal­kuvó, gyáva, ázsiai, zavaros, maradi, hájas, zsarno'Jcjelölt,- vérnősző barom.i Ifjabb Fekete Gyula „A jövedelmi különbségek jel­legének megváltozása a jö- vedelmadózás első két évé­ben” című tanulmánya íe- héren-feketén bizonyítja, hogy az adórendszer beve­zetése ilyen formában el­hibázott lépés volt. Nem kevésbé izgalmas Solt Otti­lia gazdag érvanyaga a sze­génység okairól és már lát­ható tendenciáiról. Az írást követő karikatúrán az egyik guberáló mondja a másik­nak: Azért nagy dolog, hogy fölzárkózunk Európához. Külön is szót érdemel a kötetet átívelő illusztrációs szerkesztői bravúrsorozat. Például az, ahogy az őszi népszavazás pártplakátjait egymás mellé teszi, minden­nél ékesebben világít rá a propaganda „turpisságaira”. Nem a kötet egyetlen so­mogyi szerzőjével szembeni elfogultság miatt emeljük ki a színvonalas tanulmá­nyok íróinak sorából Kerék­gyártó Istvánt, aki a megyei tanács főosztályvezetőjeként a helyi és területi igazgatás útkereséseinek szakértő kró­nikása. Hej, tanácsok, tanácsok ... címmel közreadott tanulmá­nyában föltárja az eddigi tanácsrendszer betegségeit, s nyomon követi a helyi ön- kormányzatok „szabdság- harcának” lépéseit. Szól a Somogy megyei tanácsnál úttörő módon zajlott korsze­rűsítésről, melynek során az elmúlt évben már a régi keretek között is átalakult a megyei szerepkör. Külö­nösen érdekes, ahogy az új önkormányzati Törvény koncepcióterve alapján föl­vázolja a jövő lehetséges útjait. . Az idei Politikai évkönyv­ben megtalálhatók még többek között a múlt évi közvéleménykutatási föl­mérések, a pártok program­jai és dokumentumai és egy „választási kampánymutató” is, mely elsősorban a pár­tok helyi szervezeteinek ad hasznos tanácsokat a vá­lasztási küzdelem lebonyo­lításához. Bíró Ferenc Október óta folyik a balatoni hajók felújítása Siófokon. Eddig a huszonhat személybe jó tóob mint felén elvégezték a javítási munkákat. A kompok már járják a vizet a két part közt, a személyszállító hajók pedig április 14-én áll­nak munkába. Ez évtől új szolgáltatásként u vállalat né­hány személyszállító hajót bérbe ad. A Csobánc motorost is nosztalgiahajóként közlekedtetik a tavon. Gyertyás László képriportja Eltörölték a teliét Nagyatádon ÜLÉST TARTOTT A VÁROSI TANÁCS Számít a kisgazdaságokra A HOLSTEIN-FRÍZ- TENYÉSZTŐK EGYESÜLETE Vita nélkül törölték el a településfejlesztési hoz­zájárulást a Nagyatádi Vá­rosi Tanács keddi ülésén. Ám sok örömre nincs ok, mert csupán 1990. január l~től nem kell fizetni. Az esetleges hátralékokat pe­dig a hatályos jogszabályok alapján behajtják. Hegedűs László, a Szabad Demokra­ták Szövetségének képvi­selője azt indítványozta, hogy 1986-ig visszamenőleg kártalanítsák az adósokat, mert a tehó megszavazása — szerinte — törvényelle­nes volt. A tanácstagok azonban nem értettek ezzel egyet. Hoffmanné dr. Né­meth Ildikó vb-titkár el­mondta, hogy visszafizetik annak az idei tehót, aki az ez évi kötelezettségét már postára adta — ám csak akkor, ha nincs másféle adóhátraléka. Nagyatád tanácsa a ne­héz lakossági életkörülmé­nyek mérlegelésén kívül foglalkozott az intézmények fenntartásának pénzügyi problémáival. Gondolkod­nak óvodák és bölcsődék bezárásán. Ez már élénk vi­tát okozott a tanácstagok között. Fürst Istvánná ta­nácstag, a 4. Számú Általá­nos Iskola igazgatója, úgy érvelt, hogy csak a műkö­désképtelen intézményeket kellene felszámolni, nem szabad, hogy további hát­rányt szenvedjenek az amúgy is hátrányos hely­zetben levő gyerekek. Is­mét szóba került a kórház ügye. Igaz, hogy január el­sejétől a társadalombiztosí­tási igazgatóság adja a pénzt az egészségügyi in­tézmények fenntartására, de a beruházások és a fejlesz­tések a város költségeit ter­helik. Ismét elhangzott, hogy jó lenne, ha ebből a teherből az érintett váro­sok és falvak is részt vál­lalnának. Mi történne ak­kor, ha azt mondaná a vá­ros, hogy nem fogadja Csur­gó és Barcs betegeit? Bi­zonyára mindenki tilta­kozna. Mint ahogy ezeken a településeken is kifogá­solják a betegek, hogy el­avultak az atádi diagnoszti­kai berendezések — ám az újabbak vásárlásához a településük már nem járul hozzá. Nagyatád költségvetésé­ről már csak azért sem volt különösebb vita tegnap, mert a tanács vezetői ko­rábban kikérték a különbö­ző pártok véleményét. Egy­ben megegyeztek: be kell fejezni a strandfürdőt, fel kell építeni a bevásárlóköz­pontot, s a lehető legjobb megoldást kell találni a volt pártszékház és a mun- kásőrparancsnokság épüle­tének hasznosítására. Az utóbbi két épület sorsáról még nincs döntés. Abban viszont igen, hogy testvér- városi kapcsolatot keresnek a romániai Balánbányával és az olaszországi San Vito al Tagliamentóval. (Nagy) Tavaly alakult 21 törzste­nyészet részvételével a ma­gyarországi Holstein-fríz-te- nyésztők Egyesülete. Az egyesület somogyi tagjainak fórurpán Berend Ferencnek, a pusztakovácsi tsz elnöké­nek, a tsz-szövetség szarvas­marha-tenyésztési választ­mánya vezetőjének köszön­tője után Szávai Gábor is­mertette az egyesület elnök­sége nevében eddigi mun­kájukat. Kiemelte a te­nyésztésszervezést, a gazda­ságos termékelőállítást, va­lamint a hatékony érdek- képviseletet. Hangsúlyt ka­pott a termelői és felvásár­lási árak alakulása, vala­mint a tej és a hús minő­sítési rendszerének tovább­fejlesztése. Szávai Gábor szerint az erős egyesület létrehozását indokolja az is, hogy 1992- ben hazánk rendezi meg a holistein-fríz-tenyésztők és -törzskönyvezők világkonfe­renciáját, s várhatóan megr alakul majd a világszövet­ség is. Dr. Zsilinszky László, az egyesület ügyvezető igazga­tója azt mondta el, hogy a szektorsemlegesség megte­remtése csak óhaj marad addig, amíg a magánterme­lők nem lesznek tagok. Sze­rinte a magántenyésztőknek ma az információkhoz való hozzájutás a legfontosabb. A hozzászólók elmondták: a nyereségérdekelt vállalati forma nem 'kifejezettén ked­vez a jelenlegi tenyésztés­szervezésnek. A Szekszárdi Állattenyésztő Vállalat kez­dettől támogatta ugyan az egyesületet, de a tenyésztés- ellenőrzési és törzskönyve­zési szolgáltatásainak a dí­ját emelni kívánja, pedig az egyesület is tagdíjakból kí­ván élni. A Bárdibükki Állami Gazdaságban megtartott szarvasmarha-tenyésztési fó­rumon elhangzott: az állat- tenyésztés mindennapjait egyre jobban fenyegető kér­désekre egy állattenyésztési törvénynek kell választ ad­nia. — Az állattenyésztőknek a bizalom mellett a hatékony munka költségeit is meg kell előlegezni — summáz­ta a házigazdák nevében Kutas Csaba, a bárdibükki gazdaság főállattenyésztője. — Egy csecsemőt ringatunk, és ki kell várni, hogy az egyesület kinőjön a gyer­mekcipőből. Mészáros Tamás

Next

/
Thumbnails
Contents