Somogyi Néplap, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-22 / 68. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP 1990. március 22., csütörtök Szükségállapot Maros megyében (Folytatás az 1. oldalról.) könyvek Romániába küldését, amelyek Erdélyt Magyarország részeként mutatják be. A vádak között szerepel, hogy a magyar hatóságok manipulálják a romániai helyzetet bemutató közleményeket. Ez veszélyesen felszította a kedélyeket, újabb akadályokat állít ^ a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének útjába — mondja a nyilatkozat. Végezetül a román kor- . mány felszólítja a magyar felet, hogy intse nyugalomra és észszerű magatartásra állampolgárait, és tartózkodjon a román belügyek- be való beavatkozástól. A marosvásárhelyi magyarok már nem bírják tovább a küzdelmet a túlerővel szemben. Meg vannak győződve arról, hogy a katonaság nem fog a pártjukra állni, s emiatt a halál vár rájuk. Ezért a marosvásárhelyi magyarok kérik az Egyesült Nemzetek Szervezetét, Magyarországot és a világ népeit, hogy segítsenek: ne abban éljék ki magukat, hogy nagyszerű riportokat készítenek a drámai eseményekről, hanem nyújtsanak konkrét segítséget, ha lehet, azonnal. A marosvásárhelyi magyarok e drámai üzenetét Céczy István református lelkész és egy erdélyi teológus tolmácsolta szerdán délben az MTI debreceni tudósítójának, miután szerencsésen visszatértek marosvásárhelyi jószolgálati útjukról. A két lelkész keddről szerdára virradó éjszaka éjféltől hajnali öt óráig tartózkodott Marosvásárhelyen. A református lelkészek elmondták, hogy amikor éjfél körül Marosvásárhelyre értek, a város utcáit két-há- rom centiméter vastagságú üvegcserép borította, kiégett buszokat és teherautókat látták, a város főterén pedig furkósbotokkal, láncokkal, acélrudakkal, vasvillákkal felfegyverkezett emberek tömegét találták. A katonák egy tűzrakásnál melegedtek, huszon- egynéhány tank sorakozott körbe a főtéren. A környező román falvakból szervezetten, állami tulajdonban lévő teherautókkal szállították Marosvásárhelyre a román csőcseléket; a magyarokat azonban megakadályozták abban, hogy bejussanak Marosvásárhelyre. Ennek ellenére elterjedt a hír, hogy ameny- nyiben ezen a héten nem rendeződnek a viszonyok, akkor a csíki vidékről negyvenezer magyar indul meg Marosvásárhelyre. * * * Horn Gyula külügyminiszter szerdán a kora délutáni órákban tanácskozásra hívta meg a 12 politikai párt vezetőit. A megbeszélésen — amelyre az MSZMP kivételével valamennyi meghívott párt elküldte képviselőit —, áttekintették a marosvásárhelyi események nyomán Romániában kialakult helyzetet, az abból adódó következtetéseket és teendőket. A résztvevők a szükséges politkai lépésekről közös elhatározásra jutottak. A Zöld Párt választási fóruma Csurgón (Folytatás az 1. oldalról) A fórumon Vermes Péterrel is arról vitázott Szita Károly, hogy vajon milyen hely illeti meg a környezet- védelmet Magyarországon. Ugyanis az SZDSZ 5. számú választókerületének képviselőjelöltje azt mondta — s nem csak itt, Csurgón, hanem korábban Marcaliban is —hogy a közvélemény nem érzékeny a környezetvédelmi problémák iránt. Erre válaszul fogalmazta meg Szita Károly, hogy a magyarországi demokratizálódási folyamat a bős—nagymarosi vízilépcső megépítésének, illetve megépítése leállításának a vitájával, kezdődött. Ofalut, Apajpusztát sorolta még hozzá, hogy érzékeltesse, mennyire is érzékeny a közvélemény a környezetvédelem iránt. A földkérdésről a választási fórum részvevőinek kérdései nyomán bontakozott ki széleskörű vita, amit így foglalt össze Szita Károly ; — A Kisgazdapárt tűzte először zászlajára a földkérdést, az 1947-es tulajdon- viszonyok visszaállítását. Véleményem: a magántulajdon szent és sérthetetlen. Egyet azonban tudomásul kell vennie mindenkinek, a földkérdés nem oldható meg egyik napról a másikra. Törvényes garanciát kérek arra, hogy a föld meg legyen művelve. A választási fórumon nagy hangsúlyt kapott az önkormányzat is. Erről is beszélt a szónok: — Egyéni választókerületben indulok, ezért elsősorban az ittélők, az ebben a választókerületben lakók érdekeit kell képviselnem. Az első törvény megalkotása az önkormányzatról kell, hogy • szóljon. Somogy aprófalvas szerkezetű megye. Ugyanez vonatkozik az 5. számú választókerületre is. Meg kell állítani a falvak elnéptelenedését. Erre érdekeltségi rendszert szükséges kidolgozni. Az infláció megfékezéséről így vélekedett: — Egyetértünk a Kisgazdapárttal abban, hogy a veszteségesen termelő vállalatokat, üzemeket föl kell számolni, drasztikus adócsökkentést tartok szükségesnek az átmenet idejére, mert a jelenlegi adórendszer sújtja a vállalkozásokat. A kedd esti, fél hétkor kezdődött fórum csaknem három és fél órán át tartott. Horányi Barna Somogyi tiltakozások A marosvásárhelyi eseményeket mély felháborodással fogadta megyénk lakossága. Tegnap az Erdélyi Baráti Kör és az összma- gyar Testület kaposvári szervezete nyílt levelet intézett az Egyesült Államok, Franciaország, Anglia és a Szovjetunió magyarországi nagykövetéhez. Ebben kifejtik, hogy véleményük szerint a marosvásárhelyi eseményekkel a leendő európai ház sérült meg „az 1919-ben Románia által is elfogadott párizsi kisebbségvédelmi szerződés garantálja a nemzeti kisebbségek jogait a marosvásárhelyi események azonban azt bizonyítják, ezeket a nagyhatalmak szerződése által biztosított jogokat durván megsérti” — hangzott a levél, majd így folytatódik: „Kérjük Nagykövet Úr közbenjárását: kormánya vesse latba befolyását annak érdekében, hogy a román kormány és az illetékes nemzetközi fórumok határozottan lépjenek fel az erdélyi magyarságot sújtó nacionalista atrocitások ellen, és Erdélyt helyezzék nemzetközi felügyelet és védnökség alá!” A Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt 110 megyei alapszervezete nevében a megyei vezetés jelentette be tiltakozását az ellen a nemzetközi politika ellen, amelyet a romániai szélsőséges pártok folytatnak. Tiltakozásukban leszögezik, hogy a decemberi romániai forradolom győzelmének számtalan erdélyi magyar hazafi is részese, sokan közülük életüket áldozták. Az itthoni magyarok a nehéz napokban tetteikkel bizonyították, hogy milyen tiszta szívvel gondolnak a román népre. Tiltakozásukban hangsúlyozzák: „össze kell fogni a jóérzésű román és magyar politikusoknak, a becsületesen gondolkodó román és magyar népnek és meg kell akadályozni, hogy új ceau- sescuk telepedjenek a régi helyére.” Bemutatkoztak az SZDP képviselőjelöltjei (Folytatás az 1. oldalról) Ezután a képviselőjelöltek a programjuk gazdaságpolitikai, szociálpolitikai elképzeléseiről vallottak. Kiss Lea Gyöngyit a föl- lebbezés elhúzódása miatt később vették föl az egyéni képviselőjelöltek névsorába. Erről ezt mondta el: — A diszkrimináció, amely engem ért, hátrányos helyzetbe szorított, ez pedig már behozhatatlan. így nem tudtam időben úgy készülni és találkozni az állampolgárokkal, hogy megfelelő módon és részletesen bemutathassam a programomat. Fontosak tartom például az ágazati szakszervezetekkel a szoros kapcsolatot. A pártunknak egyik történelmi küldetése a munkások érdekvédelme. Az érdekvédelem fontos és hatékony eszköze a szakszervezeti mozgalom. Leghatékonyabban, legközvetlenebbül és kizárólag csak az ágazati szakszervezetékkel lehet szoros kapcsolatot kiépíteni. Pártom nem párhuzamos, hanem önálló érdekvédelmet szorgalmaz. • Mint párt együttműködve, mint politikai szerv háttérbázisként kíván működni. A képviselőjelöltek így értékelik a szociáldemokraták választási kampányát. — Nem az elsők vagyunk a kampányban, de nem is az utolsók — mondta Péntek Lajos, a Danuvia nagyatádi gyárának csoportvezetője, aki a megyei listán képviselőjelölt. Úgy ítélem meg, hogy a szociáldemokrata vezetők sikeresen vesznek részt a kampányban, így például Petrasovits Anna elnök nagyon értékes előadást tartott a nagyatádi nagygyűlésen, hozzájárulva a tisztességes helytálláshoz, amelyet elvárnak tőlünk. Most már látszik, hogy van szociáldemokrácia Somogy megyében is, bár vannak még fehér foltok. Rácz Albert azt mondta: — Megalakulásunk óta, s most a választási harcban a legjobban talán az zavar bennünket, hogy az MSZMP volt kommunista tagságának egy része az MSZP-be átkerülve — bizony konkurenciaként — szociáldemokrata érveket hangoztatva vesz részt a kampányban. Dr. Novák János így vélekedett: — Néhány ellenzéki párt, történetesen a Fidesz azt mondja, hogy az SZDSZ- nek, az MDF-nek és nekik van teljes programjuk, amellyel akár kormányzást is tudnának vállalni. Én ezt kiegészítem azzal, hogy a Szociáldemokrata Pártnak taílán még teljesebb a programja 400 oldalon. Nyugati szaktanácsadók bevonásával részletesen elemzi az ország társadalmi, gazdasági helyzetét és az elkövetkező 2, 5, 10 év társadalmi, gazdasági feladatait. Van egy középtávú és egy rövid távú programunk is. — Az eddig meg nem oldott és nyitott kérdésként kezelt, úgynevezett cigány- kérdés megoldásában mindenképpen számítunk a Magyarországi Cigányok Szociáldemokrata Pártjának további működésére — tette hozzá Rácz Albert az elhangzottakhoz. A tájékoztató után Kiss Lea Gyöngyi várta az érdeklődőket programismertető gyűlésre. Lajos Géza Mikor érvénytelen a szavazat? A novemberi népszavazás során is sok vita támadt a szavazatok érvénytelenségének megállapítása körül. Ezt a vitát várhatóan a március 25-i választások után sem lehet „megspórolni”. Ebben a kérdésben önmagában a választójogi törvény szabályai nem igazítanak el teljesen. A jogszabály ugyanis csak a legfontosabb eseteket említi. A törvény szerint érvénytelen a szavazat, ha nem a hivatalos szavazólapon adták le, vagy nem lehet megállapítani, hogy a szavazó kire, illetőleg melyik párt listájára szavazott. Az Országos Választási Bizottság gyakorlatából azonban kitűnik: az érvénytelen szavazatok köre ennél jóval tágabb tehet. Nem vitatható ugyanis, hogy érvénytelennek* kell tekinteni az olyan szavazatokat is, amelyeket választójoggal nem rendelkező személyek adnak le. A szavazat tehát érvénytelen, ha a választásokról szóló törvény rendelkezéseit megsértve szavaz valaki, illetőleg ha nem a hivatalos szavazólapon adja le voksát. Ez a helyzet akkor is, ha a szavazólapról nem tehet megállapítani a szavazópolgár akaratát. Felvetődhet a kérdés, hogj'an kell minősíteni,, ha a szavazatszámlálásnál kiderül, hogy a szavazólapról hiányzik az illetékes tanács bélyegzője. Bármilyen furcsa, ez súlyos törvényességi hiányosság, a szavazóhelyiségben történő bélyegzés ugyanis épp azt kívánja meggátolni, hogy a szavazólapokhoz esetleg hozzáférő illetéktelen személyek „preparált” szavazólapokkal cseréljék ki az urnába helyezett szavazólapokat. Másrészt, hogy a szavazókörön kívül lakó választópolgárok is szavazhassanak. Mindebből következik, hogy csak az a szavazólap tekinthető hivatalosnak, amelyen az illetékes tanács bélyegzője is szerepel. A választójogi törvény úgy fogalmaz, hogy érvényesen szavazni a jelölt, illetve a párt neve melletti négyzetben elhelyezett „4-” jellel l?het. Ebből ugyanakkor nem lehet arra a következtetésre jutni, hogy az ettől eltérő, nem „+” jellé! történő szavazást automatikusan érvénytelennek kellene tekinteni. Sőt, érvényesnék minősíthető az a szavazat is', ahol például „X”-szel jelzik a választói akaratot. A szavazólapok darabonkénti összeszámlálásakor az lesz a döntő, hogy a szavazólapokról egyértelműen, kétség nélkül kiderül-e a választópolgár akarata. GYŰLÉST TARTOTT A SZABADSÁGPÁRT (Folytatás az 1. oldalról) Elmondta azt is, hogy részt vett a párt programjának a kidolgozásában. Ez a program világos — végrehajtásához nem kell más, csak tisztességes, becsületes ember, aki szeret dolgozni, másokon segíteni, s igazán szereti hazáját. Bizakodását fejezte ki, hogy a Szabadságpárt a 16 millió magyart összefogja, hazánk megmentése és fel- emelkedése érdekében. A Szabadságpárt jellemző vonásaival kapcsolatban elmondta, hogy az — okulva más pártok tapasztalataiból — nem fogad soraiba volt MSZMP- vagy MSZP-tago- kat. A párt célja nem a kommunizmus megreformálása, hanem egy szabad és független Magyarország felépítése. Majd arról szól — amely egyben a Szabadságpárt hitvallása is —, hogy „Aki ma a hazából akar meggazdagodni, nem szolgálja hazája érdekeit.” Ma politizálni kell mindenkinek, aki maga és hazája sorsát jobbá akarja tenni. Ez a párt ke- reszténv elveket vall. Nem kíván 'lömegpárt lenni, de tagjai sorába vár minden becsületes magyar hazafit, nemre, vallásra, és foglalkozásra való tekintet nélkül. A párt elnöke ezt követően tömören és áttekinthetően szólt pártjának társadalom- és gazdaságpolitikai elgondolásairól, külön hangsúlyozva a szociális programban megfogalmazott családpolitikával, egészségügygyei és oktatással kapcsolatos elképzeléseket. Ezt követően kapott szót Pongrátz Gergely. Bevezető gond o 1 a ta iban e lmon d ta: nem politikus, hanem szabadságharcos, nem' azért jött haza, hogy különböző pártok mellett agitáljon, hanem — mint mondta — „a nemzet mellett akarok korteskedni”. Érzelmeit sem leplezve szólt arról, hogy mit érzett, amikor több mint három évtized után hazai földre lépett. Ezt követően beszélt dr. Sulyok Dezsőnek (a Szabadságpárt alapítójának) személyiségéről, emberi kvalitásairól, s kettejük kapcsolatáról. Kérdéseket és hozzászólásokat követően szót kapott Papp Miklós is, aki a budapesti párttagok üdvözletét hozta el, majd pedig szólt a pártot ért támadásokról. Dr. Solti Pálné március 15-én Barcson szerzett szép és felemelő érzését osztotta meg a résztvevőikkel. A nagygyűlés lapzártakor még tartott. Lengyel János Az NSZK-ba sem kell vízum májustól EGYSZERŰSÍTIK A HATÁRÁTLÉPÉST A választási szervek taqjainak Vezetőváltozások Mongóliában A nyári idegenforgalmi szezon kezdetére a magyar állampolgárok, hasonlóan a nyugati országok gyakorlatához, útlevélkezelés nélkül léphetik át a magyar határt. Ezt Bakondi György alezredes, a BM Határőrség határforgalmi osztályvezetője mondta el az MTI munkatársának érdeklődésére. Megszűnik az útlevelek pecsételése, a határőrök mindössze egy pillantást vetnek az útiokmányra. A külföldieknek csak belépéskor kezelik majd az útlevelét, a kishatármenti forgalomban pedig egyik" irányban sem. A hegyeshalmi átkelőhelyen külön sávokat jelölnek ki a magyar autósok számára,.valamint a vízumiköteles és a vízummentes külföldiek számára. Az egyszerűsítést az is indokolja, hogy Olaszországgal már megszűnt a vízum - kényszer, s ugyanez május 1-jétől az NSZK viszonylatában is megtörténik. Munkaidőkedvezményéről A Belügyminisztérium Választási Irodája közli: az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének rendelkezése szerint az országgyűlési képviselők 1990. évi választása során, a választási szervek (szavazatszámláló bizottságok, egyéni, területi és országos választási bizottságok) tagjainak a választást követő napon nem kell munkát végezniük, erre az időre átlagkereset illeti meg őket. Tegnap saját kérésére felmentették valamennyi állami tisztsége alól Dzsam‘ bin Batmönhöt és Dumágin Szodnomot. Batmönh az államtanács elnöke volt és ő állt a mongol parlament élén is. Dumágin Szodnom a minisztertanács elnökének posztját töltötte be. A parlament új elnökévé P. Ocsirbatot, a kormány külgazdasági és ellátási miniszterét választották, a minisztertanács elnökének tisztét pedig az új választásokig S. Gungadorzs, eddigi helyettes miniszterelnök tölti be.
