Somogyi Néplap, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-21 / 67. szám

(J 2 SOMOGYI NÉPLAP iwo. március 21., szerda Mélységes a felháborodás a román pogrom miatt (Folytatás az 1. oldalról) egyházmegyéink gyülekezetei a segítő szeretet adományait gyűjtötték össze és juttat­ták el Romániába, nemcsak magyar, hanem román test­véreink részére is. Azt sze­retnénk, és azon fárado­zunk, hogy a Kárpát-me­dencében békességben élhes­sen együtt, egymással és egymásért minden nép, hi­szen „nem személyválogató az Isten, hanem minden nép közt kedves előtte az, aki igazságot cselekszik.” Meggyőződésünk, hogy a gyűlölet és az indulatok sá­táni, antikrisztusi lelkülete egész Európa számára ve­szélyes játékot kezd, ami­kor régi jelszavakkal loval- ják az erdélyi magyarok el­len a románság félrevezet­hető, megtévesztett rétegét. Aggodalmunk arra kész­tet, hogy felhívjuk Dél-Du- nántúl területén a testvér­egyházakat és gyülekezetei­ket. hogy a húsvétig terjedő böjti időszakban minden al­kalommal imádkozzunk templomainkban az erdélyi románok és magyarok bé­kességéért.” Az Erdélyi Baráti Kör kaposvári szervezete hatá­rozottan elítéli a nyílt fa­siszta megnyilvánulásokat, ami létében veszélyezteti az erdélyi magyarságot. „Egy­ben és nem utolsó sorban követeljük — hangzik a nyi­latkozatuk —, hogv a jelen­legi és a mindenkori román kormány haladéktalanul ga­rantálja az erdélyi magyar­ság létbiztonságát, a Romá­niában élő leszakított nem­zetünk egyéni és kollektív jogait.” Ion Iliescu, az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács elnö­ke a Marosvásárhelyen ki­(Folytatás az I. oldalról) rekasztal munkájában mind­végig játszott, s melynek eredményeként számos, a demokratikus átmenet fej­tételeit megteremtő törvény született. Hangsúlyozta: hin­nünk kell abban, hogy láb­ra tudjuk állítani az orszá­got, s hogy. itt az ideje tu­datára ébredjünk saját ké­pességeinknek. Utalt rá, hogy a most zaj­(Folytatás az 1. oldalról) — Ezt nevezik ők a re­formkommunizmus kezde­ményezte állampárt lebon­tására — mondta. — Vol­taképpen a Nyugat zörgette az ablakot, hogy .másként szeretnénk, hiszen kérnek hitelt. Ha ezt nem tette vol­na a párt, ennek politikai és pénzügyi összeomlás lett volna a vége, mint több di­cső szomszédunknál láthat­juk. Azt is tapasztaltam: az ország eladósodik, s nem azokat érinti leginkább, akik ezt kiváltották, hanem azokat, akik ezt' viselik: az a tömeg, amelyik politikai és jogi értelemben áldozata az államnak. Makai Zoltán szeriint a Fidesz radikális, szakértői párt. A Fidesz nemcsak a fiatalokat képviseli. Sajátos­sága az, hogy fiatalok a tagjai, ugyanakkor mind­azokat képviselik, akik a programjával egyetértenek, vagy akiknek az érdekei a Fidesz programjával egyez­nek. — Számunkra egyértelmű: alakult helyzet miatt keddre virradóra televíziós beszé­det intézett az ország né­péhez. Marosvásárhelyen — mondotta — súlyossá váltak az események és román ál­lampolgárok „az előző ese­ményeket felmérve, értékel­ve, sajnálatos cselekedetek­re ragadtatták magukat". .A tüntetők pártszékházakat dúltak fel, közöttük az RMDSZ székházát. A Ma­gyar Demokrata Szövetség több tagját, közöttük Sütő András írót megsebesítették. Sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a helyi szer­vek nem tudták megfékezni a szélsőséges elemeket. Hoz­zátette; — Nemzeti érdek, hogy a szélsőséges akciók ne terjedjenek át más terü­letekre. Szükség van arra, hogy a románok és a ma­gyarok ne engedjenek ösz­töneiknek. — Iliescu szerint párbeszédre van szükség, mert csak ez az út lehet a demokratikus fejlődés alap­ít. Iliescu megnyilatkozása a romániai magyarságot nem nyugtatta meg, mert az 1NE elnöke ezúttal sem volt ha­tározott. Nem szólt a szél­sőséges, nacionalista Vatra Romaneasca szervezet ma­gyarellenes tevékenységéről, amely már hosszabb idő óta zavart kelt az országban. Néhány nappal ezelőtt Szat­márnémetiben folyamodott erőszakhoz a szervezet, amelynek tagjai között fel­lelhetők a volt Securitate egyes tagjai. Marosvásárhelyen keddre virradóra a hadsereg erősí­tést küldött az RMDSZ szék­házához, amelyet előző nap szinte teljesen szabadon fel­dúlhattak. A városban féle­lem lett úrrá, de az éjszakai órákban csak kisebb cső­id gyökeres változások nem afféle politikai vihart jelen­tenek, melynek elmúltát csak ki kell várniuk a régi rendszer konzervatív hívei­nek. Józan érvek sorával támasztatta alá, hogy ami most az országban zajlik, az nem egyesek jószándékának kérdése volt. Ugyanígy a szovjet csapatok kivonása sem az. Mint mondta, egy­szerűen használhatatlanná, a világ fejlődésétől lemara­a válság olyan mélé, hogy nem foglalkozhatunk mind­össze egy-két réteg, egy-kát generáció problémáival. Olyan programot dolgoztunk ki, amely a társadalom és a gazdaság egészét átfogja. A Fidesz radikális azért, mert következetes: kiáll a céljai mellett s nem volt, ezután sem lesz hajlandó semmi­lyen pluszelőnyök megszer­zésével elfogadni a kompro­misszumokat. Ezért vagyok a tagja és számomra a Fi­desz léte biztosíték arra, hogy a jövőben — a vá­lasztások eredményétől füg­getlenül is —, lesz olyan párt, amelyik egy jól körül­határolt vonalat képvisel és ezt nem hagyja fel bármi­lyen cél eléréséért sem. Sok kérdést tettek föl a Fiatal Demokraták Szövet­sége jelenlévő képviselőinek elsősorban a gazdasági prog­ram részleteivel kapcsolat­ban. A földtulajdonról val­lott, a független kisgazda­pártétól eltérő elképzelésük­ről. (A gyűlés lapzártakor még tartott.) L. G. portok járták a várost. Az UPI jelentése szerint egy ember meghalt. A megyei kórházban arról tájékoztat­ták az MTI tudósítóját, hogy tizenöt személyt szállítottak be. Ezek egyike Sütő And­rás, az RMDSZ Maros me­gyei elnöke, a kiemelkedő magyar író, akit az inten­zív osztályon kezeltek. Álla­pota továbbra is súlyos, de nem életveszélyes. Két bor­dáját eltörték a lincselők. Bal karját gipszbe kellett tenni, bár csonttörtést nem szenvedett. Bal szeménél kisebb beavatkozásra volt szükség, de csak néhány nap múlva tudnak az örvö­sök végleges véleményt mondani. Sütő Andrást teg­nap Bukarestbe, majd repü­lőgépen hazánkba szállítot­ták. Németh Miklós miniszter- elnök üzenetet küldött Pét­re Roman román kormány­főhöz. Az üzenetet kedden Horn Gyula külügyminisz­ter adta át Románia buda­pesti nagykövetének, akit a minisztériumba kéretett. Az üzenet teljes szövege a következő: „A magyar közvélemény és vezetés megdöbbenéssel értesült az utóbbi napokban történt, kifejezetten ma­gyarellenes atrocitásokról Romániában. Sajnálattal kell megálla­pítanom, hogy a decemberi fordulatot követően nem a megbékélés, hanem a kon­frontáció irányába fordult a román többség és á magyar kisebbség viszonya Románia egyes részein. Elszomorító, hogy a kisebbségek egyéni és kollektív jogainak érvé­nyesítése egyre inkább az agresszív, soviniszta erők által uszított románok el­lenállásába ütközik. A na­dattá vált a korábbi rend­szer, s ezzel függ össze az is, hogy a Szovjetunió sem képes fenntartani a „ráha­tás" korábbi módszereit. Az M'DF-et — az egyik első ellenzéki politikai szer­vezetnek nevezte Magyaror­szágon, mely kezdetben szé­les pdlitikai koalíció volt a pártállam szétzúzásáért. Most — hallottuk —, ami­kor a demokratikus átala­kulásért végzett munka eredményei már jelentkez­nek az MDF korábbi támo­gatói közül sokan más pár­tokban vannak. Figyelemre méltó volt, amit az MDF-nek más pártokhoz való viszonyáról, az esetle­ges koalíciós esélyekről mondott. Eszerint az MSZP egyes jelenlegi vezetőinek pozitív szerepe ellenére sem kívánnak az MSZMP utód­pártjával koalícióra lépni. Elsősorban az ellenzéki ke­rékasztalban részt vevő töb­bi pártot, elsősorban a Füg­getlen Kisgazda Pártot, és Kereszténydemokrata Nép­pártot érzik magukhoz kö-' zelállónak, jóllehet egyes programpontjaikban vannak eltérések. Egyetértett azzal, hogy sgy, az SZDSZ-szel létrejövő koalíció kényszer- házasság volna, így ezt va­cionalizmus feléledésének veszélyére többször felhív­tuk a román vezetés figyel­mét, és kértük, tegyenek meg mindent a rendkívül kedvezőtlen jelenségek ki­bontakozásának megakadá­lyozására. Legmélyebb saj­nálatunkra a nyilvános ál­lásfoglalásokkal ellentétben a román vezetés — úgy tű­nik — a magyar kisebbség ügyét alárendeli a belső ha­talmi harcnak, elfogadhatat­lan engedményeket tesz ki­fejezetten faji megkülön­böztetést hirdető erőknek. A magyar nép legnagyobb nemzeti ünnepéről, március 15-éről való romániai meg­emlékezések több helyütt előfordult megzavarása, nem­zeti szimbólumaink meg- gyalázása súlyosan sérti a magyarság érzéseit. A min­den civilizált mércét és em­beri jóérzést megsértő már­cius 19-ei, marosvásárhelyi pogrom'jéllegű magyarelle­nes események hírét mély­séges felháborodással fogad­tuk. Határozottan tiltakozunk a marosvásárhelyi magyar szervezet székházának pél­dátlan feldúlása, több ma­gyar személy — közöttük a világhírű író, Sütő András — súlyos bántalmazása, a rendfenntartó erők tétlensé­ge miatt. Nyomatékkai kér­jük, hogy a román hatósá­gok az ENSZ Alapokmá­nyával és más, Románia ál­tal is vállalt nemzetközi kö­telezettségekkel összhang­ban a leghatározottabban lépjenek fel az uszító szer­vezetek — köztük a hír­hedtté vált, fasisztoid célo­kat zászlajára tűző Vatra Ramaneasca — tevékenysé­ge ellen. A hathatós intéz­kedések elmaradása belát­hatatlan következményekkel lószínűtlennek tartotta. Sa­játját középpártként hatá­rozta meg, nem vitatva a jobbközép megjelölést sem. Gazdasági kérdésekről szólva a szociális piacgaz­daság mellett tett hitet, ki­emelve a magántulajdon sze­repét. Az állami tulajdon arányát, mint mondta, a je­lenlegi 90-ről 30 százalékra kívánják csökkenteni, ám nem spontán, hanem ellen­őrzött és átgondolt privati­zációval. A földkérdésben a kisgaz­dáktól eltérően téeszesítés előtti állapotok mellett fi­gyelemé kívánják venni a mai realitásokat is. Álláspontjuk szerint a fal­vak mai lakói közül a 47-es állapotokat mereven szá- monkérve sokan megélhetés nélkül maradnának. Felelősséget kért a néptől és felelősség vállalást ígért. Ha nem tudjuk helyreállíta­ni a bizalmat — mondta be­fejezésül —, ha nem tudunk egymásban bízni és elérni, hogy a világ bízzon ben­nünk, nem lesz magyar megújulás. Beszédét követően az MDF megyei pártlistáját ve­zető képviselőjelölt, dr. llkei Csaba kért először szót. Őt követően a közönség tehetett föl ■ kérdéseket. A nagygyűlés lapzártakor még fenyeget, amelyekért min­den felelősség a román fe­let* terheli. Aggodalommal figyeljük a nemzeti szűkkeblűség fel­erősödését, mert az eltávo­líthatja a román társadal­mat a demokratikus kibon­takozás esélyétől, súlyos kö­vetkezményekkel jár nem­csak a kisebbségek, hanem a románok számára is. Biz­tosíthatom önt, hogy a Ma­gyar Köztársaság kormánya változatlanul síkraszáll a magyar—román viszony rendezéséért, a nemzeti megbékélésért, a magyarok és a románok demokratikus jogainak maradéktalan sza­vatolásáért." Horn Gyula külügymi­niszter sürgős, személyes üzenettel fordult Javier Pé­rez de Cuéllarhoz, az ENSZ főtitkárához, Abdalla Sza- leh al-Astalhoz, az ENSZ BT soros elnökéhez, vala­mint Jan Martenson főtit­kár-helyetteshez, a genii Emberi Jogi Központ veze­tőjéhez. A magyar külügy­miniszter az ENSZ Alapok­mánya alapján indokoltnak és szükségesnék tartotta, hogy a magyar kormány ne­vében mélységes aggodal­mának adjon hangot a ro­mániai magyarság ellen az elmúlt napokban elkövetett súlyos atrocitások miatt. Horn Gyula részletesen tá­jékoztatta a világszervezet vezetőit a Romániában élő magyarok emberi jogai, köz­tük az élethez és a szemé­lyes szabadsághoz való jo­gok példátlan és veszélyes méreteket öltött megsérté­se miatt. Horn Gyula arról is tájé­koztatta az MTI munkatár­sát, hogy a nap folyamán üzenettel fordul a januári bécsi utótalálkozó dokumen­tumát aláíró 34 ország kül­ügyminiszteréhez. Ebben vaía mennyinket arra kéri. hogy emeljék fel szavukat a romániai események miatt. Az ügyészségek a választások tisztaságáért Választás rendje elleni bűntett miatt négy személy kerül rövidesen bíróság elé. A Somogy Megyei Főügyész­ség Ráskó József porrog- szentkirályi és Basics Fe­renc csurgói, míg a Kazinc­barcikai Városi Ügyészség Szalánczy János és Pintér László helybeli lakosok el­len emelt vádat. Ráskó József és Basics Ferenc a csurgói ipari és mezőgazdasági szakiskola és szakmunkásképző intézet­ben dolgozik. Tudomást szerezvén arról, hogy az in­tézmény igazgatója függet­len jelöltként indul a vá­lasztáson, részére ajánlási szelvényeket gyűjtöttek. Ráskó József három kitöl­tetlen cédulát kért el, ame­lyekre nemcsak a jelölt, ha­nem választópolgárok nevét is ráírta, s azokat leadta. Később a képviselőjelölt juttatta vissza azokat az érintetteknek. Basics Ferenc Somogybükkösdben gyűjtött szelvényeket. Egyeseknek azt állította, hogy a nép­front megbízásából jár el, másokkal csak annyit kö­zölt: össze kell szednie a cédulákat. A jelölt nevének feltüntetése nélkül több ko­pogtatócédulát is átvett, amelyek ismeretlen körül­mények között eltűntek. Az ügyben a nagyatádi, illetve a kazincbarcikai vá­rosi bíróság hoz ítéletet. A választás rendje elleni bűn­tett egyébként három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. tartott. Bíró Ferenc Tisztelettel meghívjuk az 1990. március 21-én 18 órakor Kaposváron, a Kilián Művelődési Házban tartandó VÁLASZTÁSI nagygyűlésre. Jelen lesz Pongrátz Gergely, a Corvin köziek volt parancsnoka, aki hősiesen küzdött 1956-ban a szabadságért. DR. GUETH GYULA, a Szabadságipárt országos elnöke (Fizetett választási hirdetés) (9665) Medgycssy Péter és Sztyepan Szitarjan miniszterelnök-he­lyettesek vezetésével magyar—szovjet gazdasági tárgyalások kezdődtek március 20-án a Parlamentben. Jelen volt Beck Tamás kereskedelmi miniszter és Borisz Sztukalin, a Szov­jetunió budapesti nagykövete Somogy megye Polgárai! Szavazzanak 7 : a V -es listát vezető HORN GYULA külügyminiszterre! /fizetett választási hirdetés/ MDF választási nagygyűlés Kaposváron--------------------------------------------------:--------------------------------------­A Fidesz nemcsak a fiatalokat képviseli

Next

/
Thumbnails
Contents