Somogyi Néplap, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-21 / 67. szám

1990. március 21szerda SOMOGYI NÉPLAP 3 / s EGYRE SZELESEBB A HITELKÍNÁLAT Nincs még frontáttörés Vállalkozások nyomában somogyi bankoknál Föllendülőben a somogyiak vállalkozó kedve. — Frontáttörésről azonban még nem beszélhetünk, noha a múlt év végén jelentősen bővült a bankok vállalkozást segítő kínálata — mondta Dékány Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank Somogy Megyei Igazgatóságának veze­tője. Erről egyébként lapunk múlt év decemberi számá­ban részletesen is írt a bankigazgató, biztatva megyénk vállalkozó kedvű lakóit, éljenek a felkínált lehetőségek­kel. Sokféle forma 1989-ben azonban csak min­tegy 300 millió forintot vettek fel ilyen célokra Somogybán a kis- és magánvállalkozók. Az Országos Kereskedelmi és Hitelbank kaposvári bankjá­nál 800 magánvállalkozó szám­láját vezetik — hallottuk Műdig István igazgatótól, aki azt is elmondta, hogy bankjuk a me­gyében leginkább specializáló­dott a vállalkozások pénzügyi támogatására, különösen az élelmiszergazdaságban, ke­reskedelemben és az idegen- forgalomban. Számottevő a vállalatoknak, részvénytársa­ságoknak, kft.-knek, betéti tár­saságoknak nyújtott hitel is. — A kormány hitelpolitikája alapján bankunk egész üzletpo­litikája a vállalkozások támoga­tására épül, és a belföldi tőke mellett egyre inkább szerepet kap nálunk a külföldi tőke bevo­nása is. Azóta, hogy devizajo­gosítványunk is van, szélesed­tek lehetőségeink. Ennek kö­szönhető, hogy több kft., ve­gyes vállalat megalakulása van folyamatban — így az igazgató. Az Országos Takarékpénztár Somogy Megyei Igazgatósá­gán Illés Anta\ megyei igazgató elmondta: náluk 1989-ben 2900 esetben adtak hitelt különféle vállalkozásokhoz. Ebből 2 ezer mezőgazdasági jellegű. Igen jelentős a műhelyek létrehozá­sa, azok berendezéseinek megvásárlásához nyújtott hitel. Látnak fantáziát a vállalkozá­sok támogatásában a kisebb bankok is. A még nagyon fiatal, ám jól rajtoló Konzumbank-fiók is — noha nem elsősorban ezért hozták létre —, már jó néhány kisebb vállalkozáshoz adta pénzét és nevét. — Nálunk elsősorban a lizing honosodott meg, azaz gépek, berendezések beszerzéséhez nyújtunk anyagi segítséget — mondta Sármezei Ferencné, a fiók vezetője. A Mezőgazdasági Szövetke­zetek Országos Pénzintézeté­nek kaposvári fiókja ugyancsak jelentős összegű támogatást adott vállalkozóknak. Vezetője, Csutak István szerint is folya­matos az érdeklődés e téren. Igaz, részükről a segítség elég­gé behatárolt, hiszen oly akkora tőkével nem rendelkeznek, amely nagy vállalkozásokat fi­nanszírozhatna. Kétségtelen azonban — mondta—, megnőtt a vállalkozói kedv. A hitelnyújtá­si lehetőség azonban nincs mindig arányban az igényekkel. tek vezetői aláhúzták: ma már a bizalom körébe nemcsak az úgynevezett anyagi biztosíté­kok tartoznak, hanem a vállal­kozó életvitele és eddigi pénzü­gyi fegyelme is. — Akiknél azt tapasztaltuk, hogy a tőlünk kapott kisebb- nagyobb kölcsönt nem megfe­lelően törlesztette, az nem szá­míthat további kölcsönre — mondta Illés Antal, az OTP megyei igazgatója. — Tudomásul kell venni; a bankok a kiadott pénzt megfele­lő kamattal vissza is akarják kapni. Ezért aztán a kockázat- vállalásnak megvan a határa— így Műdig István. Ezzel kapcsolatban az OTP megyei igazgatója elmondta, ügyfeleiket ,,át kell világítani”. Enélkül nem juthatnak megala­pozott döntésekre. — Ehhez igyekszünk az OTP-nél mielőbb megfelelő kö­rülményeket teremteni, olyan tárgyalószobákat kialakítani, ahol nyugodtan, az anyagi hely­zetről és az életkörülményekről, a célokról, az elképzelésekről egyaránt lehet beszélni. A kínálaf nem titok A bizalom nélkülözhetetlen Ennek elsősorban az az oka, hogy a vállalkozásokba sokan meggondolatlanul vágnak bele. Ez már gyakran az igény beje­lentésekor kiderül. Az OTP megyei igazgatóságának veze­tője mondta el: nemrég úgy akart tőlük valaki kft. megalakí­tásához hitelt kapni, hogy fogal­ma sem volt arról, mi a kft. Nem csinált számvetést arról, meny­nyi lesz a bevétele és miből, milyen kiadásokkal kell számol­nia. Tájékozatlanságára jellem­ző volt, hogy azt sem tudta, majdani csapatában hány főt foglalkoztat, noha közismert: a munkaerő bére és annak von- zata döntően befolyásolja a költségek alakulását. Sármezei Ferencné mesélte a Konzumbanknál: a közelmúlt­ban az üzleti életben járatlan lányok kopogtak be hozzá, és pénzt kértek egy kaposvári vi­rágüzlet megnyitásához. Ha­mar kiderült, nagyon tájékozat­lanok. Az általuk elképzelt bolt még a megélhetéshez szüksé­ges pénzt sem hozta volna meg nekik, nem is szólva arról, hogy nem tudtak volna eleget tenni a hiteltörlesztési kötelezettsé­güknek. Vannak, akik úgy gondolják: a bankoktól kapott pénzen megoldják átmeneti anyagi gondjaikat — ahogy mondani szokták — utánuk az özönvíz. A kezdeti tapasztalatlanság ellenére is szerencsére kevés olyan eset fordult elő eddig, hogy a bankoknak futniuk kell­jen a pénzük után. A Mezőbank­nál elmondták: mindössze 200 ezer forint visszaszerzéséért megy a jogi küzdelem. Ez pénz- forgalmukhoz viszonyítva nem nagy összeg, ám sok fölösleges munkával terhelik meg dolgo­zóikat, s ilyen esetben mindig fennáll annak veszélye, hogy nem sikerül a pénzt vagy annak egy részét visszaszerezni. Ezért i's óvatosak a bankok, és egyre inkább előtérbe kerül a bizalom kérdése. A pénzintéze­A pénzügyek nem tartoznak a nyilvánosságra. Ezért is a ban­kok csínján bánnak a nevekkel és adatokkal. Nem titkolják vi­szont, milyen lehetőségeket kí­nálnak azoknak, akik úgy érzik, képesek anyagi támogatással sikeres vállalkozásba kezdeni. Van export előfinanszírozás, amelyet a vállalkozók a szállí­tást megelőzően a termelés, a szolgáltatás közvetlen költsé­geinek finanszírozására vehet­nek igénybe. A jegybanki kamat mindösz- sze 8,5—10,5 százalék, a ke­reskedelmi-banki kamatrés nem lehet nagyobb 0,5 százalé­knál. Jó lehetőségeket kínál az NSZK hitelkonstrukció. A Ba- den-Württenberg és Bajorbank adja. Összege: 2x250 millió DM. Igénybe vehetik magyar— baden—württenbergi, ma­gyar—bajor vegyes vállalatok, beruházásaik finanszírozásá­ra. A támogatást mind forintban, mind devizában lehet igényelni. Érdemes szólni a magán- és kisvállalkozások élénkítését célzó hitelekről is, amelyek a VB-i ipari szerkezetátalakítási programhoz kapcsolódnak és 60 főnél kisebb létszámú vállal­kozások igényelhetik. Egy-egy kölcsön összege elérheti a 150 ezer USA dollárt. Ezzel szinte egyenrangú az ugyancsak 60 fő alatti magán- és kisvállalkozá­sok fejlesztésének finanszíro­zására adható kölcsön. Lejára­ta 6 év, föltétele az, hogy a vál­lalkozó saját forrással is rendel­kezzen. A bankok a pályakezdőket is segítik hitelekkel. Számottevő a világbanki hitelekhez kapcsoló­dó kölcsönlehetőség technikai, technológiai fejlesztés előmoz­dítására, továbbá a mezőgaz­dasági kistermelőket, az úgyne­vezett farmergazdaságokat segítő kölcsönök. Dékány Ferenc, az MNB megyei igazgatója külön is fel­hívta a figyelmet azokra a hitel- konstrukciókra, amelyeket a Jegybank az exportravaló ter­melés ösztönzésére és a kisvál­lalkozások élénkítése érdeké­ben hirdetett meg. E hitelek kamatföltétele kedvező, a hitel- politikai irányelvekben rögzített alacsony jegybanki kamatláb­hoz a pénzintézetek minimális — 0,5 és 1,5 százalék kamat­rést számíthatnak fel partne­reiknek. Persze, a hitelnyújtás csak egyik formája a banki munká­nak. Műdig István számos olyan üzleti lépésről is tájékoz­tatott, amelynek célja a náluk számlát vezetők pénzeinek for­gatása, befektetése, mind jöve­delmezőbbé tétele. E téren is léptek előre. Ez is jelzi a bankok között egyre jobban kibontako­zó versenyt az ügyfélért. Az az igazság, hogy egyre kevesebb az olyan ember, aki bankokba adhatja fölösleges pénzét. Elő­térbe kerülnek az ügyfelekkel való foglalkozás és kapcsolat- tartás egyre célszerűbb és korszerűbb, finomabb formái is. Közéjük sorolhatók például az OKHB siófoki fiókjának, vala­mint a kaposvári Engels utcai és Május 1. utcai kis egységeinek megnyitása. — Azért határoztuk el ezt, hogy egyrészt megkönnyítsük és meggyorsítsuk az ügyinté­zést, másrészt az ügyfeleknek ne kelljen mindenért a központi fiókhoz fordulniuk — mondotta Műdig István. Szegedi Nándor SIQFOK ÚJ TESTVÉRVÁROSÁRÓL Izrael riviérája 11 kilométer tengerpart, 30 szálloda Tegnap ért véget Budapes­ten az Utazás '90 nemzetközi kiállítás, amelyen az idén elő­ször mutatkozott be az izraeli Netanya város, amelynek szin­te valamennyi lakosa az ide­genforgalomból él, a nemzet­közi turizmust szolgálja. Szeré­nyen, de ízlésesen berende­zett pavilonukban sok érdeklő­dőt fogadtak, hiszen most már szinte valamennyi magyar uta­zási iroda kínálja, szervezi az izraeli turistautakat. Siófok és Netanya között — legalábbis ami az idegenforgalmi törekvé­seket illeti sok a hasonlóság, ezért is lehet gyümölcsöző a két település testvérvárosi kapcsolata. Shalom Kraus urat, Netanya város idegenforgalmi hivatalá­nak igazgatóját kértük meg, mutassa be városát, amely éppen az idén ünnepli alapítá­sának 60. évfordulóját. — A nemzetközi turizmus szakemberei nevezték el Neta- nyát Izrael riviérájának, ugyan­is rendkívül előnyös földrajzi adottságokkal bír — mondta. — Az ország központjában, a Földközi-tenger partján fek­szik, következésképpen az itt üdülők könnyen megközelíthe­tik Izrael nevezetességeit. Tel Avivig például mindössze 30 kilométert kell megtennie a ki­rándulóknak, de háromnegyed óra alatt eljuthat Jeruzsálembe és környékére. A Tibériás-tó és Názáret pedig egy-egy órányi­ra van városunktól. Az úgyne­vezett csillagtúrák résztvevői mindent megtekinthetnek, ami Izraelben számukra érdekes és fontos, a bibliai tájék neve­zetes helyeitől a római múlt maradványaiig. A közlekedés jó: sűrűn járó vonatok, autóbu­szok és taxik sokasága áll a ki­rándulók rendelkezésére. 11 kilométer tengerpartja van a városnak, s a parti sávot puha homok borítja. Kraus úr szerint (ő ennek a hatalmas strandnak a gazdája) ez a különlegesen fi­nom homok az egyik fő vonzere­je a netanyai partnak. (Ez volt valaha a Balaton déli partjának is.) A város a turizmusra rendez­kedett be 30 szállodájával (egy­től a négy csillagosig), kávéhá­zával, sétányaival, látványossá­got is kínáló ékszerüzleteivel, gyémántcsiszolóival. A klíma is kiváló itt: nyáron és csaknem egész télen kellemes, napos idő fogadja a vendégeket, akik az igényesen kialakított és óvott strandon, a tengerparti parkok­ban pihenhetnek, szórakozhat­nak. Szezonban egyébként hét mentőegység vigyáz a fürdőzők biztonságára. — A riviéra elnevezés arra is utal — folytatta az igazgató az izraeli üdülőváros bemutatását —, hogy igen fejlett az a tenger­part étkezési és szórakoztatási hálózata, olyannyira, hogy teljes napi elfoglaltságot adhat a ven­dégeknek. Csaknem minden­nap rendezünk ingyenes sza­badtéri programokat a városi Amfiban és a sétányokon, ahol állandóan nyitva tartó üzleteket, vendéglőket, cukrászdákat talál a nézelődni, táncolni, szórakoz­ni vágyó turista. Az sem mellé­kes talán, hogy az idelátogató magyar vendég igazán otthon érezheti magát a 125 ezer lako­sú városban, hiszen az utcán, az üzletekben, a vendéglőkben és más központi találkozóhelye­ken gyakran hallható magyar beszed, Netanyának ugyanis sok magyar anyanyelvű lakosa van. Jegyezzük meg: Kraus úr is ért magyarul. Sz A Vékony idén a marcali tanács pénztárcája Célszerű vállalkozni a vállalkozókkal Tegnap ülést tartott a Marcali Városi Tanács és elfogadta az idei pénzügyi tervet. A város­nak az idén 8,5 millió forinttal kevesebb a pénze, mint 1989- ben volt. Ebből a kiesésből a megyei tanács 55 millió forintot pótolt. Az idén közel 397 millió forin­tot költhet el a marcali tanács: 6 millió forinttal kevesebbet mint Indul a Rimo Százmillió forintos lí­zing keretében vásá­rolta meg Rimóczy Sándor és fia az Auras alkatrészgyár gépko­csialkatrész-gyártó üzemét. A mintegy száz munkást foglal­koztató vállalkozás termékei Rimo márka­néven jelennek meg a hazai és európai pia­con. (MTI-fotó — Bartos Gyula felv.) az előző évben. Ebből fejlesz­tésre mintegy 130 millió forintot fordítanak. A fontosnak ítélt be­ruházásokra még legalább 23 millió kellene. A legjelentősebb fejlesztési célok: a városi kórház gép- és műszerparkjának kor­szerűsítése, a Petőfi diákotthon bővítése, az új postához való hozzájárulás. A tanács bevéte­leit úgy növelheti, hogy intézmé­nyeivel együtt áttér az úgyneve­zett vállalkozó típusú gazdálko­dásra. Egyik formája ennek, hogy különböző vállalkozások­ba fektetik a pénzt, és ezek nye­reségét a város fejlesztésére fordítja. A Május 1. Ruhagyár Marcali­ban létrehozott egy részvény- társaságot: ebbe háromszáze­zer forinttal már belépett a ta­nács, 200 ezer forinttal ahhoz a kft.-hez csatlakoztak, amely a közúti igazgatóságból alakult. Tárgyalnak arról, hogy átveszik a mechanikai művek mindkét it­teni telepét. Az előzetes számí­tások szerint ezek a telepek a jelenleginél jóval több dolgozót tudnának foglalkoztatni. Ezen­kívül a tanács támogatni szeret­né a magánvállalkozást is. Azt is tervezik, hogy egyéni vállalko­zókkal közösen létrehoznak ki­sebb üzemeket. Az idén erre a célra hárommillió (kamatmen­tes) kölcsönt szánnak. A javaslat felett nem volt viha­ros vita, s ellenszavazat nélkül elfogadta a tanács. (Szegedi)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents