Somogyi Néplap, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-19 / 65. szám

6 SOMOGYI NÉPLAP 1990. március 19., hétfő EZ VAN! A századik születésnapjára kapott tortán fújja el a gyertyát Carpentras- ban (Franciaország) Therese Maziere és Elisa Galle. Az ikerpár Algír­ban született, 1890 februárjának végén. A lélek tükre A szemünkről van szó, mely- lyel érzékeljük a környeze­tünkből érkező ingerek majd­nem kilencven százalékát. Nagyon fontos érzékszer­vünk, amelyre vigyáznunk kell — tnég időben! Sokan panaszkodnak, hogy ingerültek, fáj a fejük, kifárad a szemük, s nem tudják, mi az oka? Nem is gondolnak arra, hogy meg kellene vizsgáltatni a szemüket, esetleg megné­zetni, nemkell-e szemüveget viselniük. Sokan hiúsági okokból nem hordanak szem­üveget. Pedig ha tudnák, hogy őseink mit nem adtak volna azért, hogy pápaszem csücsüljön az orrukon! Mit használtak régen? Néró császár például egy ha­talmas smaragdot viselt mo­nokliként — írták róla a histó­riák. A szakemberek szerint inkább zöld színű üvegről le­hetett szó, amelynek nomo- rúan csiszolt, kerek mezőiben a távoli tárgyak, arcok kicsi­nyített, de éles képét látta. A szemüveg Európában szü­letett meg, a 10—11. század fordulóján. Egy arab tudós, aki optikával is foglalkozott, jött rá, hogy az üveggömb szelete nagyítja a látható ké­pet. Ily módón felfedezte a lupét. A nagyításra használ­ható szemüveg 1270 körül je­lent meg Itáliában. Nagy divat volt később Franciaország­ban és a spanyol nemesek körében is. Hazánkban mikor kezdtek hódolni e divatnak? Bizony, ez nehezen állapítható meg. A Budai Vár ásatásai során egy 15. századból való, hegyikris­tály lencséjű, ezüstkeretú sze­müveget találtak. Talán ezzel kezdődött... A pápaszem vagy papszem ki­fejezés Calepinus szótárának 1585-ös kiadásában jelenik meg először. Mivel régen első­sorban a papok foglalkoztak tudománnyal, olvasással, írás­sal, az ő szemük romlott a leg­gyorsabban. Először tehát ok használtak szemüveget, va­gyis a nép nyelvén pap- vagy pápaszemet. Sajnos, a szemünk az az ér­zékszervünk, amelyen első­ként észleljük a korral járó vál­tozásokat. Sokan — még a negyven év körüliek is — büsz­kék arra, hogy kiválóan látnak közeire, távolra. Utána aztán hirtelen észreveszik, hogy ne­hezen megy az olvasás, miköz­ben távolra változatlanul jól lát­nak. A korral járó látásgyenge­ség oka a szemlencse rugal­masságának csökkenése. Bi­zonyos életkor után a szem­lencse már nem képes megfe­lelő módon domborodni, tehát képtelenek vagyunk a közeli látásra. Feltehetőleg a szem­mozgató izmok gyengülése is közrejátszik ebben. Nincs mit tenni, szemorvoshoz kell fordulni, és viselni kell az általa felírt szemüveget! Ha fia­tal gyereknél vesszük észre a látás gyengülését, őt is azonnal vigyük orvoshoz. A szemüveg hiányában nem látja jól az isko­lában a táblát, nem tud tanulni, bizonytalanul mozog, gátlásos lesz. Dr. Katona Edit Nincs többé erőszak „Asszonyom, valóban igaz, hogy Ön ki akarja heréltetni azokat a férfiakat, akiket nemi erőszak miatt ítél el a bíró­ság?" — kérdezte a La Re- pubblica tudósítója Washing­ton állam legharciasabb sze­nátorát. „Igaz. Csak így tud­juk megfékezni ezt a szörnyű bűncselekményt.” Ellen Cras- well megnyerte magánhábo­rújának első ütközetét: a par­lamenti bizottság nem vétózta meg a törvényjavaslatot. A testület összetételét és jogi indítékait nem ismerjük. Ellen asszony azonban két, általa fontosnak tartott dologra hívja fel a figyelmet. Az első: ,,A nemi erőszak konjunktúráját éljük." A hivatalosan közölt adatok szerint 1988-ban 92 490 alkalommal követtek el szexuális erőszakot Wa­shington államban. Tíz év alatt 21 százalékkal emelke­dett e bűncselekmények szá­ma, miközben a zsebtolvajlás több, mint 3 százalékkal csök­kent. És ebből következik a második érve: „Az állatorvo­sok naponta ezrével herélik ki a borjakat és a malacokat; az a vadállat pedig, aki megerő­szakol egy kislányt-, nyugod­tan éli világát, legfeljebb rövid időre leültetik." Craswell asz- szony e véleményét azzal erősíti, hogy jelenleg 2300-an ülnek ilyen bűncselekmé­nyért, pillanatok alatt kiszaba­dulnak, és sem a rendőrségi felügyelet, sem az átnevelés nem akadályozza, hogy újból erőszakoskodjanak. Marad tehát a radikális megoldás: a nemi jellegüktől kell megfosz­tani őketl Ám nem kevésbé figyelemre méltóak az ellenérvek sem. „Miért csak a férfiakkal kivé­teleznek? És ha nő követi el az. erőszakot, vele mi történ­jen?!” És ez itt a kérdés. Szamarak versenye A svájci karneváli szezon egyik kiemelkedő eseményeként minden évben megrendezik a szamarak versenyét. E versenyben kilenc csapat vesz részt: mindegyik egy szamárból és négy emberből áll... (MTI-Telefoto) ÉRV ÉS ELLENÉRV „Vajon igazán kezet csókolt-e Kjeid Ölesen, a dán ifjú szociálde­mokraták egyik vezetője a spanyol királynőnek?” — tette fel a nagy kérdést a koppenhágai Aktuell cikkírója, miután az egyik újság méltatlankodva közölte a hírt. Hagyjuk a válasz etikai érveit és ellenérveit, elvégre a dánoknak illik tudni, hogy mikor mi dukál egy királynőnek. Ám az utolsó mondat mindenképpen perdöntő. „Hogyha ezt meg is tette, nem kell elvörösödnie a gáláns gesztus miatt; Zsófia bájos asszony és főleg nagyon sokszor megmosta már a kezét azóta, hogy Franco diktátor utoljára érintette.” Autó­reklám­autó Tokiói iskolások nézik a Nissan autógyár köz­pontja előtt kiállított Nis­san NX kupét. Ennek a karosszériáját pontosan úgy hajlították meg, mint a cég tévébeli rajzos rek­lámjában szereplő ko­csit. Gagarin űrkabinja Először mutatták be a külfödi sajtó képviselőinek a kallnylngrédi űrha­józási múzeumban a Vésztők—1 űrhajó kabinját és Jurij Gagarin szka­fanderét, melyet a szovjet űrhajós 1961. április 12-én viselt. A Vosz- tok—1-en Gagarin a világon elsőként akkor tett utazást a világűrben. TEHÉN A SZALONBAN Ha Brigitte Bardot, akkor természetesen az álla­tok... Ezúttal a L'Expres magazin fordult hozzá az állati társadalmat érintő néhány sarkalatos kér­déssel. Miért harcol Ön a lóhúsfogyasztás ellen? „ Valamennyi állat közül én a lovat, a kutyát és a macskát kedvelem legjobban. Az ember inkább von­zódik azokhoz az állatokhoz, amelyek körülveszik. Én azonban marhahúst sem eszem. Hát nem ször­nyű, hogy azokat a szegény teheneket meg birkákat amiatt tartják, hogy aztán levágják?! Sajnos, az ember húsevő lény. Vannak bizonyos állatfajok, melyeket erre kijelöltek, de nem tudom, hogy ki és miért tette ezt velük. Viszont senki sem tart lovat azért, hogy megegye. És ez az ember legnemesebb győzelme! A ló elkísérte az embert a háborúba, a munkába. Mégis, ha már nincs rá szükség, felfalják. És én ezt visszataszítónak tartom." Az újságíró megjegyzésére, miszerint az etológu- sok állítják, hogy a tehén is szeretetre méltó, BB így válaszolt: ,,Van egy tehenem, Noelle a neve, s ő bi­zony a szalonomban lakott egészen addig, amíg csak befért az ajtón... Az az álmom, hogy a marha­húst se fogyassza senki.” Ha BB tudna magyarul, ő lehetne az egyetlen, aki­nek repdes a szíve az árközlemények hallatán. Már az indiánok is... Volt Watergate, volt Irangateés most ketyeg a következő er­kölcsi-politikai bomba, a Nava- jogate. Ennek detonációja azonban kisebb amazokénál, talán el sem hallatszana az óceán innenső partjára, ha a Le Monde tudósítója fel nem figyel rá. Végtére is mindössze 200 ezer embert érint, ennyire be­csülik a legerősebb amerikai in­dián törzs, a navajók létszá­mát. Ötvenkét százalékuk a szegénységi küszöb alatt él, közülük igen sokan nem isme­rik a civilizáció olyan áldásait, mint a villany és a telefon, most érkeznek el a 20. századba — írja a francia újság. Van tehát mit átvenniük a művelt világtól. Nos, amit megtanultak, azt al­kalmazzák is. Kiváltképpen és nem véletlenül a törzsfőnökkel való kapcsolattartásban. A ka­rizmatikus főnököt egyébként csak úgy nevezik, hogy „az indián Ronald Reagan.” A ható­ság azonban felfigyelt arra is, hogy a navajók és a főnökük életmódja korántsem azonos. Megállapították, hogy ez az ősi navajó leszármazott, Peter McDonald, 65 ezer dollárért modernizálta törzsi irodáját, 70 ezerért átalakította a felesége — a first lady — szobáját, kü- löngépet bérelt, hogy népes rokonságával le ne maradjon egy fontos rögbimérkőzés­ről, Bush elnöki beiktatására pedig 47 tagú küldöttséget ve­zetett. Ez a néhány markáns költségvetési tétel az évi 55 ezer dolláros járandóságból, ugyebár nem fedezhető. Akkor hát honnan a pénz? A szenátu­si vizsgálóbizottság tanulmá­nyozni kezdte a navajók közös­ségi életmódját, s megállapí­totta, hogy a gazdasági rejtély nyitja egy szinte tökéletesre fej­lesztett szokásrendszerben ta­lálható: az ajándékozásban. Aki valamit akar — előnyös szerződést vagy csupán jóin­dulatú pártfogást — ajándékot ad a törzsfőnöknek. És ő soha­sem hálátlan. A Navajogate vizsgálata során azonban az is kiderült, hogy McDonald, alias indián Ronald Reagan, a legrosszabb eset­ben is 180 nap börtönt kaphat e különös jogszokásért. A tör­vény ugyanis önrendelkezést biztosít az indiánoknak, ezért a törzsfőnök csupán a vezetés­ben mutatkozó fogyatékossá­gaiért marasztalható el. McDo­nald tehát lehet, hogy csapni­való főnök, ám jó üzletember és főleg kiváló jogász. Hiszen felismerte, hogy a sápadtar- cúak körében űzött társasjáték — nevezzük borravalónak vagy csúszópénznek — meg­éri ezt a kis kockázatot. Százéves ikrek

Next

/
Thumbnails
Contents