Somogyi Néplap, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-15 / 64. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP 1990. március 15., csütörtök Búcsúülést tartott az Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) szakértők bevonásával közösen készíti elő a teljes kárpótlásra vonatkozó jogszabályt. A jogszabály elkészültéig is szükség van néhány olyan intézkedésre, amely a legnehezebb anyagi körülmények között élő kárpótlásra jogosultak helyzetét enyhíti. A kormány kétmillió forintos alapot különített el a leginkább rászorultak egyszeri segélyező-. sére, s várható, hogy a későbbiekben újabb segélykereteket biztosít. A miniszter arról is szólt, hogy az 1945 és 1963 közötti törvénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról szóló törvényjavaslat elfogadása esetén már nincs szükség, s jogi indok sem az egyedi eljárások lefolytatására. E törvény alapján ugyanis jogilag is semmis például a Mindszenty József hercegprímás és sorstársai ügyében hozott ítélet, s ugyanez vonatkozik a különböző, úgynevezett ösz- szeesküvési perekre, a papság, a parasztság, a különböző szakemberek, tudósok és munkások megfélemlítésére szolgáló büntető eljárások elszenvedőinek ítéleteire. Visszaállítják az elvett állampolgárságot Kulcsár Kálmán a magyar állampolgáriágtól megfosztó határozatok hatályának megszűnéséről szóló törvényjavaslatot úgy minősítette, hogy az szin- tén egyfajta jogsérelem felszámolását szolgálja. Elmondta, hogy 1947—53 közötti csaknem 1500, 1957— 1981 között pedig 203 magyar embert fosztottak meg állampolgárságától. Sem 1953—57 között, sem pedig 1981 után nem került sor ilyen intézkedésre. A vizsgálatok azt állapították meg, hogy az állampolgárságtól történő megfosztás gyakorlata még 1957 után sem állt teljesen összhangban a törvényi előírásokkal, a jelenleg érvényesülő jogelveinkkel pedig kifejezetten ellentétes. Ezért döntött úgy a kormány, hogy kezdeményezi e határozatok hatályának megszüntetését. A miniszter felhívta a figyelmet, hogy a határozatok nem a kihirdetésük Időpontjáig visszamenőleg, hanem a mostani törvény hatályba lépésének napjától vesztik érvényességüket. Akik magyar állampolgárságukat ismét meg kívánják szerezni, az erre vonatkozó igényüket a köztársasági elnökhöz címzett nyilatkozattal közölhetik. Az állampolgársági jogviszony a nyilatkozattétel időpontjától, minden külön hatósági aktus nélkül áll helyre. A miniszter végül felhívta a figyelmet arra: mindenképpen el kell kerülni, hogy az emberi méltóság helyreállítása során más embereket alázzunk meg, s a megtisztulás jegyében újabb bűnöket kövessünk el. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett Winston Churchill szavaira, aki a II. világháború elején így válaszolt a bűnösök után kiállóknak: „ha a jelen megpróbál törvényt ülni a múlt felett, elveszítheti a jövőt”. Elsőként törvénysértő el- solta, a kormány vegye ítélések semmissé nyilvánítását kimondó törvényjavaslathoz érkezett módosító indítványokról szavaztak, és azokat • elfogadták. Ezt követően a törvény egészét is nagy többséggel — 338 igenlő szavazattal — elfogadta az Országgyűlés. A magyar állampolgárság visszaállítására vonatkozó törvényjavaslatot 344 helyeslő és 5 tartózkodó állásfoglalással fogadta el a parlament. Ezután országgyűlési határozati javaslatok felett döntöttek. Elsőként Debre- czeni József (Bács-Ki&kun m., 3. vk.) önálló indítványa alapján a Szovjetunióba jóvátételi munkára elhurcolt, valamint a Szovjetunió bíróságai által elítélt és időközben bűncselekmény hiányában rehabilitált magyar állampolgárok sérelmeinek orvoslásáról szóló határozatot fogadták el. Ezután az 1945—1963 köpött személyes szabadságukban jogtalanul korlátozott személyek kárpótlásáról szóló határozattervezetet fogadta el az Országgyűlés, csaknem egyhangúan. Az 1938—1945 közötti időszakban a faji vagy nemzetiségi hovatartozás vagy a nácizmus elleni magatartásuk miatt deportált vagy egyéb hátrányt szenvedett személyek sérelmeinek orvoslásáról szóló határozattervezetet 342 helyeslő szavazattal, 8 tartózkodás mellett elfogadták. A magyarországi német kisebbség kollektív sérelmeinek orvoslásáról szóló országgyűlési határozatot ugyancsak nagy többséggel elfogadta a parlament. Megteremtettük a békés rendszerváltás garanciáit A határozati javaslatok elfogadását követően Né* tneth Miklós miniszterelnök értékelte a kormány és a parlament együttműködését. Bevezetőben elmondta: — önök most egy majd Ötéves periódust zárnak le, ml így együtt—a parlament és kormánya — azonban csak egy 15 hónapos szakaszt. Önöik több kormánnyal dolgoztak együtt, de csak az utolsót — ezt a mostanit — tekinthették úgy, hogy az teljes egészében és feltétlenül önöknek felelős. A továbbiakban jogosnak ítélte, hogy az elmúlt 15 hónapra úgy tekintsen vissza, mint. az Országgyű- és a kormány közös múltjára, amelyre mindannyian büszkén, mindenképpen tiszta lelkiismerettel és az elvégzett feladat felett érzett megnyugvással gondolhatnak. A kormánynak a parlament szavazott bizalmat, így minden ellenkező vélemény ellenére abban a meggyőződésben dolgozhattak, hogy tevékenységük alkotmányos és törvényes alapon folyik, azaz legitim. Kitért arra: nagyon sokan vannak, akik úgy érzik, ez a parlament és a kormány nem teljesítette azt, amit vártak tőle. Mert nem teljesíthetett teljesíthetetlen követeléseket, nem teremtett jólétet és teljes szociális biztonságot, nem számolta fel négy évtized felgyülemlett feszültségeit, és még sok mindent nem tett, amit az emberek várnak és szeretnének. De teljesítette a kor történelmi parancsát, és teljesítette, amit vállalt, sőt-helyenként annál többet is. 1988 vége felé úgy fogtunk a közös munkához — hangoztatta a miniszterelnök —, hogy egy modellváltást kell végrehajtanunk, s most a búcsú pillanatában azzal a tudattal állhatunk fel a padsorokból, hogy egy békés rendszerváltás alkotmányos, jogi lehetőségeit és garanciáit teremtettük meg. Ez példátlan feladat volt, és úgy érzem, megfeleltünk neki. Csak úgy sikerülhetett mindez, hogy a feladattal együtt magunk is megváltoztunk — mondotta. Alapvetően megváltozott a kormány és a parlament politikai természete is. Az állampárt és a pártállam lebontása nyomán a kormány a nemzet kormányának deklarálta magát, amely kizárólag a parlamentnek tartozik felelősséggel. A korábbi egy párt felbomlásával pedig a parlamentben megszűnt e párt többségi képviselete. Ezzel létrejött a föltétele annak, hogy mind a parlament, mind a kormány felszabaduljon a pártérdek kötelező képviselete alól, és pártok felett álló, nemzeti érdekeket képviseljen. Csendes forradalom Magyarorsiágon A parlament, a kormány, a pártok és a társadalmi mozgalmaik együttműködése tette lehetővé, hogy Magyarországon egy csendes, de valóságos forradalom menjen végibe. Kifejtette: ml nem véres harcokban vívtuk ki a magyar függetlenséget, hanem alkotmányos úton fogadtattuk el azt a Szovjetunióval, a környező népekkel és egész Európával, Mi nem véres harcokban bontottuk le a pártállamot. Sokkal nehezebb feladatra, vállalkoztunk:- megszüntettük a diktatúrát, és megteremtettük a demokrácia alketmá- . nyes rendjét. Alkotmányjogi úton — népi támogatást és egyetértést élvezve = építettük ki a demokrácia intézményrendszerét. A nép most szabad választáson döntheti el, hogy milyen tartalommal töltheti meg azt. A nép szuverén, minden politikai erő számára megfötlebbezhe- tetlen döntése zárja le a békés átmenet első szakaszát. Annak a szilárd meggyőződésének adott hangot, hogy ezt a korábbi önmagán felülemelkedő parlament, a neki felelős kormány és a politikai erők, a pártok sajátos, ilyen formában szinte példa nélkül álló együttműködése tette lehetővé. A kormány is fölülemelkedett saját — vagy tagjai — érdekein. Nem azt nézte, hogy az ő helyzetét mi rontja vagy javítja, hanem azt, hogy az ország, a következő kormány esélyeit ne rontsa, hanem javítsa. Nem várt ezért hálát — nem is kapott. Némi megértést ugyan remélt, de biztos abban, hogy önzetlen politikájáért a történelem elégtételt fog szolgáltatni, akárcsak a történelmi tetteket végrehajtó parlamentnek. Így jutott el az ország n rendszerváltás küszöbéig. A parlament és a kormány tiszta lelkllsmeret- tel nézhet vissza a megtett útra. Tévedtünk is és hibákat is követtünk el — mutatott rá —, de legyünk nyugodtak: a hibákkal együtt Is szilárd az a jogi és politikai alap, amire az európai közös ház magyar szobáját építeni lehet. A parlament és a kormány korrekt volt a kölcsönös együttműködésben, alázatos a nemzet szolgálatában, megértő és befogadó a politikai küzdőtérre lépő pártok irányában. Együtt hárították el a fenyegető krízishelyzeteket. Együtt vállalták a felelősséget és nem saját karrierjükért, hanem a haza, a nép érdekeiért, Közösen tette, amit tett, és ezért egymástól nem várható köszönet. iogrendot, valódi demokráciát A továbbiakban szólt arról az örökségről, amelyet a parlament és a kormány maga után hagy, Egy dolgot mindenképpen bizonyítottak — s erre az egész világ felfigyelt —: az alkotmányos forradalom útja Magyarországon járható. — Szeretném önökkel együtt hinni: épülő új házunkban mindenki hazára talál. Vezetői nem lesznek olyan háziurak, akik kilakoltatják a lakók egy részét csak azért, mert a régi házban elfogadták a régi házirendet. Szeretném hinni: nem fortélyos félelem fog bennünket igazgatni, hanem jogrend, törvények és valódi demokrácia. S akkor lélekben is hazatalálhat és megbékélhet minden magyar — hangoztatta. Végezetül a nagy tetteket végrehajtó parlament utolsó üléséről felhívta a mai magyarokat: akarjanak többek lenni korábbi és mai megőrizni, de gazdagítani is önmaguknál, hogy ne csak tudják e hazát. A miniszterelnök beszédét követően Fodor István mondott elnöki zárszót, értékelve az elmúlt öt esztendő parlamenti tevékenységét. Nemzeti egységet a cselekvéshez Aggódunk — mondotta —, mert az ország ma olyan, mint egy atommóglya. Igaz, eddig csak hasznom energiák gerjedtek benne, de mór régóta kitapintható a félelem, vajon akik a vezérlőpultnál ülnek, s akik ezután Ülni fognak, tudják-e, hogy mikor melyik gombot kell megnyomni, nehogy a láncreakció ellenőrizhetetlenné váljon, s a robbanás hamuja nemzedékeken át nyomorítsa a nemzetet. — a háztól elköszönő honatyának hátborzongató látomása vám emberöltő múltán egy munkáját befejező parlament utolsó ténykedése ugyanaz lesz, mint ma, a miénk volt? Szerencsére a látomás mólóban van, a színpadon helyreáll a rend, s a valódi főszereplők mondanivalója már gondolatébresztő, — Tekintsünk hát féltésünk mellett bizakodással is a jövőbe. Bízzunk az Istenadta népben, hogy arra érdemeseket választ, s előlegezzük a bizalmukat a kiválasztottaknak, mert szükségük lesz rá! Ha ennek az Országgyűlésnek embert és nemzetet próbálóan nehéz volt a feladata, a következőé sokszorta az lesz. Bizakodásunkat erősítse a tudat: a magyar társadalom és gazdaság jelenlegi állapota még magában hordja a kedvező végikifejlet lehetőségét. De tudni kell azt is: nemzeti egység nélkül a. szükséges cselekvésre képtelenek leszünlk, a nemzeti egység feltétele pedig a megbékélés — hangoztatta befejezésül. Úttörő a szerepünk Közép-Európában Az öt esztendős munka- programot ezzel lezárva az Országgyűlés ünnepi ülésen emlékezett meg az 1848-as forradalom évfordulójáról. Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök mondott ünnepi beszédet. — Történelmet élünk és történelemre emlékezünk. Március 15-ét igazi nemzeti ünnepként ülhetjük meg, amikor a magyarság a progresszió élvonalába lendülve megújulóban van, és úttörő szerepet játszik Közép-Euró- pa politikai arculatának megváltoztatásában, a demokratizálódás jegyében. A leköszönő parlament március 15-1 ünnepi megemlékezése a Kossuth téren folytatódott. A Rákóczi induló hangjaira érkezett a • érre Szűrös Mátyás. Fogadta a díszzászlóalj parancsnokának jelentését, majd eltépett a díszsorfal előtt, Az Ideiglenes államfő jelenlétével, katonai tiszteletadással, a Himnusz elhangzása közben ünnepélyesen felvonták az állami zászlót', Ezt követően az állami vezetők a KessUth-szobor előtt sorakoztak fel; az l848—49-es polgári forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából koszorút helyeztek el a szobor talapzatán, A koszorúzás! ünnepség a Szózat eléneklésével ért véget. Az ünnepséget követően Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke a búcsúzó képviselők és hozzátartozóik tiszteletére fogadást adott a Parlamentben. V X A FÜGGETLEN KISGAZDA-, FÖLDMUNKÁS- ES POLGÁRI PART VÁLASZTÁSI NAGYGYŰLÉST TART a megyei tanács nagytermében 1990. március 18-án 10 órakor SZERETETTEL VÁRJUK A MEGYE ÉS KAPOSVÁR VÁROS LAKOSSÁGÁT BORT — BÚZÁT — BE KE SS EGET! (Fizetett választási hirdetés) (110283)
