Somogyi Néplap, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-13 / 62. szám
4 SOMOGYI NÉPLAP 1990. március 13., kedd NYÍLT nap A RENDŐRSÉGEN Kevesen vettek részt a fórumon Nem tudni, hogy a kora délutáni időpont vagy az érdektelenség volt-e az oka annak, hogy tegnap csak néhányan jöttek el arra a lakossági fórumra, amelyet a városi rendőrkapitányság hirdetett meg. Dr. Király Ferenc városi rendőrkapitány szerint némi félreértésről van szó, ugyanis sokan azt hitték, hogy ők a pártok képviselőit hívták meg. Szó sem volt erről; a rendőrkapitányság csak azt szerette volna, ha a város lakói elmondják észrevételeiket. Fülöp József, a töröcskei tető mezőőre a fórumon elmondta: a fenyegetések, sértegetések miatt veszélyben érzi biztonságát, így nehezen mer vállalkozni egy-egy tolvaj elfogására, még akkor is, ha vállán ott a fegyver. Majd panaszainak felsorolását a szakterület munkatársa előtt folytatta, észrevételeire orvoslást várva. Szó esett a lakossági közönyről is, amelynek legújabb bizonyítéka, hogy a kaposvári Arany János utcában épülő házakból többször ellopták a fürdőszoba-berendezéseket, s a Léva köz lakói ezt az ablakokból nézték végig — anélkül, hogy telefonért nyúltak volna. Az építtető, a Bázis viszont eddig még egyszer sem tett följelentést a rendőrségen — helyette az ellopott berendezéseket minden esetben újakkal pótolta. Hallottunk megjegyzést a sétálóutcái kerékpározásról is — ez könnyen okozhat balesetet. A városi rendőrkapitány elmondta: beosztottjait ennél veszélyesebb helyekre irányítja, ám ő is belátja, hogy mielőtt gátat kellene vetni eféle jelenségeknek. A baj csak az, hogy Kaposváron mintegy 30 százalékkal több rendőrre volna szükség... Miszlai Ágnes édesanyjával és húgával együtt jött el a beszélgetésre; a tizenéves leány ugyanis rendőr szeretne lenni. Dr. Király Ferencet már megkereste levélben, s ő hívta meg e fórumra. így most a rendőrségi személygépkocsikkal is megisJ merkedett. A városi rendőrkapitányság április végén újra szervez nyílt napot. Arra talán többen eljönnek majd. (Lőrincz) ELMENT AZ ELSŐ VONAT (Folytatás az 1. oldalról) A hajmáskéri állomáson nemcsak a katonai attasék, hanem a helybeliek is tolongtak. Az állomásfőnök nem emlékezett hasonló tömegre az állomásukon. — Hányadik szovjet szerelvény ez, amelynek most zöíd tárcsát mutat? — A sokadik. — És az utolsó? — Most kezdenek el csomagolni. Hajmáskéren nem a hajmás- kériek csomagoltak, hanem az egyik meg nem nevezett veszprémi alakulat. Valamilyen számú gépesített lövész-gárda- hadosztály egyik zászlóalja. Szépen elbúcsúztatták őket. Még a Magyar—Szovjet Baráti Társaság kitüntetését is megkapták. Dr. Ábel László nyugalmazott vezérőrnagy, az MSZBT elnökségi tagja adta át a jelvényt. — Mit jelent Önnek ez a vasútállomási randevú? — Megszűnt egy ellenségkép. A politikai változások ezt természetszerűleg hozták magukkal. Ma másképpen kell néznünk Európát, mint korábban. — Mit jelent a mai nap Ruth Anderson ezredes asszonynak, az Egyesült Államok budapesti védelmi és légügyi attaséjának? — Gondolom, hogy az alkotmányban is rögzített jogaiknál fogva ismét szabadon élnek majd a magyarok. Negyven vagonra pakolták a korszerű harckocsikat. Hogy mit tudnak ezek a gépezetek, arról még a Magyar Honvédség jelen lévő vasúti biztosítói sem tudnak. Az attasék—vélhetően — többet sejtenek, mert szorgalmatosán jegyzetelték a harckocsik és vonatszerelvények számait. Mibe kerül nekünk ez a csapatkivonás? — erről kérdeztük a Magyar Honvédség vezérkari főnökét, Borsics László altábornagyot. — A Magyar Honvédség feladata, hogy megvédelmezze az országot. Az egységes légvédelmi rendszer felszámolása sem jelenti azt, hogy nekünk újabb katonai beruházásokra kell felkészülnünk. Sőt! A honvédség létszámát a közeljövőben 30—35 százalékkal csökkentjük. 1990. március 12-én délután egy órakor a hajmáskéri vasútállomáson, az állomásfőnök zöld tárcsáját magasra emelte, s a szerelvény elindult. Elment az első vonat ZáhoNagy Jenő Fotó: Kovács Tibor 40 órás alapfokú számítógépkezelői tanfolyam IBM PC kompatibilis számítógépekre március utolsó hetétől, hetente kétszer 8.00—12.OO-ig, illetve 14.30—18.30-ig DÍJ: gyed-en lévőknek 5500,— Ft egyéb jelentkezőknek 6500,— Ft A tanfolyam végén az elvégzést igazoló lapot adunk! Jelentkezés: 1000,— Ft előleg befizetésével a részletesebb felvilágosítást is adó: Kft.-nél 7400 Kaposvár, Ady E. u. 7. Telefon és Fax: 82/11-442 (110244) Nagyobb nyilvánosságot a földforgalomnak! Az utóbbi időben szinte nincs olyan lakossági fórum, ahol ne növekvő aggodalommal szólnának a föld tulajdonának és használatának jövőbeni alakulásáról, a szövetkezeti tulajdonban álló földek eladásáról. E kérdések megyénk gazdaságát fokozottabban érintik, mert Somogybán a nagyüzemi mezőgazdaság súlya meghatározó. A február 20-án tartott megyei tanácsülésen — mint a Somogyi Néplap erről korábban tájékoztatást adott — lakossági felvetés hangzott el arról, hogy a Balaton-parti termelőszövet- kezetekelidegenítikföldjeiket, s kérték ennek a megyei tanács által történő megakadályozását. A hatályos jogszabályok értelmében a termelőszövetkezetek a földjeiket tanácsi vagy más hatósági engedély nélkül elidegeníthetik. Ez év január 1- jétől megszűnt a megyei tanács állami törvényességi felügyeleti jogköre a termelőszövetkezetek működése felett. Mégis felvállaltuk a vizsgálatot, tekintettel arra, hogy a megyei tanácsnak lehetősége van javaslatot előterjeszteni a kormányzati szervekhez jogszabály-módosításra. A szövetkezetek a földtörvényt módosító 1990. évi IX. törvény értelmében a saját tulajdonukban levő földet csak abban az esetben adhatják el, ha a tulajdonosi jogosítványokat gyakorló szövetkezeti közgyűlésen a megjelent, szavazásra jogosult tagok kétharmada azzal egyetért. Nem adhatók el viszont a szövetkezetbe — jogszabályi kötelezettség folytán — bevitt és a tagok tulajdonában álló, valamint az állami tulajdonú, de a szövetkezet használatában levő földterületek. A jogszabályi rendelkezés láthatóan a tulajdonosok túlnyomó többségének állásfoglalását kívánja meg az elidegenítéshez. Ezek a jogügyletek mégis közösségi, települési érdekeket sérthetnek, adott esetben még a szövetkezetek hosszú távú érdekeit is. A tulajdonviszonyok rendezése előtt olyan helyzet alakulhat ki, amely a későbbi jogos érdekek érvényesítésének a lehetőségét kizárja. A földhivatal által rendelkezésünkre bocsátott adatok szerint 1989 második felében a mező- gazdasági szövetkezetek mintegy 360 hektár földet értékesítettek. Ez a mennyiség a szövetkezeti földekhez képest elenyésző, de folyamatban vannak további eladások is. Van olyan termelőszövetkezet, ahol a tulajdonában álló 3944 hektár földből 2851 hektárt kíván értékesíteni tagjainak. Másutt a mintegy 2300 hektáros területnek csak a 20 százalékát akarja megtartani. E számok mutatják, hogy ez évben hatalmas méretűvé duzzadhat a földeladás. .Tapasztalataink szerint az érdeklődés elsősorban az értékes, város- vagy üdülőterület környékén fekvő s tavakhoz közeli ingatlanokra irányul. Feltehető, hogy itt nem vagy nemcsak a mezőgazdasági termelés miatt vásárolnak földet. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti törvény legutóbbi módosítása szerint a volt tag (örököse) részére — a jogszabályi kötelezettség alapján — a bevitt földdel azonos értékű földet ki kell adni, ha ezt kéri. (A jogszabálynak természetesen visszaható hatálya nincs. A már termelőszövetkezeti tulajdonba került (megváltott) földek kiadására, illetve visszaadására jelenleg nincs lehetőség. Az eladásoknak nem előfeltétele ezeknek a földeknek a kiadása. Ugyanakkor a földhöz való ragaszkodás egyik megnyilvánulási formája, hogy többen a tsz használatába került korábbi földjeiket szeretnék visszakapni. A termelőszövetkezeti tagoknak vagy a helyben lakóknak ugyan nincs elővásárlási joga, de ismereteink szerint igényeik elsőbbséget élveztek, s ezt a szövetkezeti szabályok helyenként rögzítik is. Az érintett települések lakossága megfelelő tájékoztatást kapott a különböző fórumokon a földvásárlás lehetőségeiről. A földek eladási árát a termelőszövetkezetek állapítják meg. A földpiac hiánya miatt a reális érték azonban még nem alakult ki, így ezek az árak megkérdő- jelezhetők. Az érdekek bonyolultságát mutatja, hogy a termelőszövetkezetek által eddig eladott földek többsége nagyüzemileg nem művelhető, elhanyagolt területek újbóli művelését, hasznosítását szolgálják. A törvény passzusai — jelezve a körülötte kialakult vitákat, bizonytalanságot — az elmúlt időszakban újra és újra a parlament asztalára kerültek. Az Országgyűlés legutóbbi ülésszakára beterjesztett javaslatot, hogy a szövetkezetek földeladását évente a tulajdonukban álló földterületek egy százalékára korlátozzák, nem fogadták el a képviselők. A mezőgazda- sági bizottság véleményét tolmácsoló előadó arra hivatkozott, hogy csak néhány nagyüzem élt vissza a földeladásokkal. A megyei tanács konkrét jogszabálysértésről nem szerzett tudomást. Az önkormányzati érdekek figyelembevételével, valamint tekintettel arra, hogy a földeladások óriási méretűvé növekedhetnek, a megyei tanács elnöke levélben fordult a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhez. Ebben az új országgyűlés által elfogadott tulajdoni törvények meghozataláig a földforgalmazás felfüggesztését indítványozta. Tisztában vagyunk azzal, hogy ez adminisztratív jellegű korlátozás lenne, amely a földforgalmazás piaci kibontakozásával hosszabb távon nem fér össze. A tulajdonviszonyok gyors — a földet művelők érdekeit figyelembe vevő — rendezésének az igényével együtt azonban átmeneti megoldást jelenthet. Tudjuk, hogy ebben a kérdésben a választások előtt már nem várható döntés. Időleges megoldásként a következőket javasolhatjuk. A termelőszövetkezetek a földeladásban tanúsítsanak önmérsékletet, hiszen könnyen szembekerülhetnek a helyi közösségekkel és azok érdekeivel. A föld eladása esetén mindenkor célszerű előzetesen kikérni a lakosság, valamint a helyi szervek véleményét és megfelelően tájékoztatni őket a földeladás okáról és a vásárlás lehetőségéről. A helyi közösségek pedig igyekezzenek érdekeik érvényesítése céljából befolyásolni a szövetkezeti tagságot a megfelelő döntések meghozatalára. Képviseljék a települések érdekeit, hogy olyan földek ne kerülhessenek elidegenítésre, amelyekre az önkormányzatoknak a település későbbi fejlesztéséhez szükségük van. Lépjenek fel, ha a föld áron aluli eladását tapasztalják! Azokban az esetekben, amikor a helyi lakossági és termelőszövetkezeti érdekek egyaránt indokolttá teszik a földértékesítést, ott a közgyűlés a föld értékének reális megállapítására fordítson megkülönböztetett figyelmet. A termelőszövetkezetek földeladásai tehát a hatályos jogszabályok értelmében törvényesek. Elsősorban nem is jogi kérdésről van szó; politikai döntésre van szükség a földtulajdon, a földhasználat rendezésében. A tulajdonviszonyok megnyugtató szabályozásáig kívánatos, hogy az értékesítés széles körű szövetkezeti és faluközösségi nyilvánosság mellett történjen. Pillanatnyilag ez segítheti elő, hogy a föld ne lehessen spekuláció tárgya. Dr. Kolber István a megyei tanács főosztályvezetője
