Somogyi Néplap, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-02 / 28. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP 1990. február 2., péntek BEFEJEZŐDÖTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS Németh .Miklós miniszterelnök és Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter az Országgyűlés ülésén (Folytatás az l. oldalról.) dául azzal, hogy vagyonnyilatkozatot tesznek. Az Országgyűlés politikai csoportjainak vezetői kedvezően fogadták azt a javaslatot, hogy a képviselőjelöltek készítsenek vagyonnyilatkozatot. Számoltassák el a megyei vezetőket is Tallóssy Frigyes a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság nevében szólalt fél. A kétféle indítvány közötti lényeges különbségként azt emelte ki, hogy míg Hámori Csaba tízéves időtartamra visszamenőleg, illetve a jövőre nézve kívánja megállapítani az érdekeltek vagyonát. addig Rafí'ay Ernő ezt az időtartamot 21 esztendőben jelöli meg. A másik lényeges különbség pedig az, » hogy Hámori Csaba az Országgyűlés elnökét és alelnö- keit is ebbe a körbe tartozónak véli, Rafíay Ernő pedig erről nem nyilatkozik. A bizottság nevében javasolta a Tisztelt Háznak, hogy amennyiben valamelyik változatot elfogadja, az ehhez kapcsolódó határozati javaslatot is fogadja el. Eke Károly (Csongrád m., 10. vk.) szerint a döntéshozatalkor a tényekből kell kiindulni, a tény pedig az, hogy tönkretették ezt az országot, s az ide vezető utat kell vizsgálni. A képviselő annak a véleményének adott hangot, hogy ez az út 1972- ig vezethető vissza, a meginduló reformok elfojtásához, s az országot végül is válságba vezető politikai irányzat kialakulásához. Hozzáfűzte, hogy a felelősséget nem általánosságban, hanem konkrétan és személyre szólóan kell megállapítani, mert a népnek joga van megtudni: kiknek köszönheti mai sorsát. A vizsgálandók körébe tartozzanak bele a megyék vezetői, és azok a despoták, akik terrorizálták a népet ezekben az évtizedekben, tartozzanak bele a volt MSZMP megyei első titkárai, titkárai és a közvélemény kívánságára a városi titkárai, a megyei tanácsok elnökei, elnök- helyettesei és vb-titkárai. A bizottságnak pedig az átlagosnál magasabb javadalmazásban részesült, vagy az átlagosnál magasabb vagyoni helyzetbe jutott személyeket kell elszámoltatnia. Ne legyen boszorkány- üldözés Tamás Gáspár Miklós (Budapest, 14. vk.) rövid felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy valóban nern „kuláklistát" kell összeírni, hanem arra kell törekedm, hogy Magyarországon, ahol eddig sem volt boszorkány- üldözés, ezután se légyen. Erre egyetlen józanul gondolkodó és demokratikus jövőt kívánó politikai erő sem törekszik. Egyszerű vagyon- vizsgálatot kell lefolytatni, amely korrupciós ügyeket feltárhat, de véleményé szerint veszélyes ismét a aoI- lektív felelősség eszméjét fölvetni. Ezért, amennyiben a társadalomban valóban él a bosszúvágy, a leszámolás vágya, akkor az ellen még bizonyos népszerűtlenséget is vállalva, minden felelős politikai erőnek fel kell lépnie. Fillió Pál (Budapest, 18. vk.) hozzászólásában Hámori Csaba indítványát támogatta. Hangsúlyozta: nem lenne jó, ha éppen a választási időszakban a politikai csatározások személyes leszámolásig fajulnának. Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.) az MSZMP parlamenti csoportjának álláspontját tolmácsolta: az indítványban megfogalmazott és általa politikai kuláklis- tának nevezett névsor ösz- szeállitása. nyilvánosságra hozatala törvénytelen, ellentétes az. alkotmánnyal, és sérti a magyar törvényekben deklarált ' személyiségi jogokat. Indoklásként elmondta : a magyar joggyakorlat nem ismeri el a vélhető bűnös fogalmát, éppen ezért bármilyen gvanúsítotti lista összeállítása megcsúfolná a jogállamiság intézményét. Vagyonnyilatkozatot a mai pártvezetőktől Varga Lajos (Pest m., 26. vk.) A képviselő szorgalmazta, hogy a jelenlegi pártok vezetői is tegyenek vagyonnyilatkozatot, számoljanak el arról, miből telik nekik drága nyugati autókra. Kiss Elemér, a Miniszter- tanács Hivatala elnöke ismertette, hogy milyen privilégiumok járnak még a volt vezetőknek. Elmondotta: a ' volt kormánytagok évente 3000 kilométerre gépkocsihasználatot kérhetnek, a volt államfők, kormányfők és országgyűlési elnökök gépkocsi-járandósága pedig évi 5000 kilométer. A másik lehetőség pedig, hogy nyugdíjasként a Központi Állami Kórház (a Kútvölgyi) szolgáltatásait igénybe vehetik. A Minisztertanács január 1- jei hatállyal megszüntette a nyugdíjmegállapításra vonatkozó speciális szabályokat. így ebben az évben nem mehetnek kedvezménynyel nyugdíjba a volt állami vezetők. Az igaz, hogy december 31-ig kivételes szabályok érvényesültek, ennek megváltoztatása azonban nem a Minisztertanács, hanem az Országgyűlés feladata. Nézzék meg az újgazdagokat is Vass József né (Békés m., 15. vk.) azt kérdezte az előterjesztőktől, miért csak a politikai vezetők elszámoltatását indítványozzák? Véleménye szerint ugyanezt kezdeményezni kellene a gazdasági szférában korábban vezetői tisztséget betöltő személyekkel kapcsolatban is. Raffay Ernő a vitában elhangzottakra válaszolva leszögezte: az Igazságügyi Minisztérium munkatársaitól szerzett ismeretei szerint a vagyonnyilatkozat megtételéhez két-két és fél hét szükséges. Visszautasította azt a vádat, hogy pusztán kortesfogásról van szó, mint mondotta, nagyon is reális társadalmi igény követeli az elszámoltatást. Hangoztatta, egyetért azokkal a véleményekkel, amelyek szerint európai és kulturált elszámolás legyen, ne pedig leszámolás Végül arról szólt, hogy indítványában nem a gazdasági vezetők, hanem elsősorban az MSZMP egykori irányítóinak felelősségre vonását szorgalmazta. Hámori Csaba nem kívánt reflektálni a vitára, csak megköszönte az egyetértő véleményeket. A válaszok elhangzását követően kért szót Kállai Ferenc országos listán megválasztott képviselő arra hívta fel a figyelmet — párhuzamot vonva a jelenlegi rendszerváltással —, hogy rossz elképzelések rossz irányba vitték azokat, akik emberi buzgalomból, a kívánatos politikai magatartást követve jól akarták szolgálni a rendszert, és vihetik ma is az embereket. Akiknek elszámolni valójuk van — hangsúlyozta —, azok számoljanak el, de arra is vigyázni kell, hogy az újgazdagok valóban .munkájukból, és ne politikai ka- landorságból gyarapodjanak. A vitában újra szót kért Rtaffay Ernő, s kijelentette: egyetért á jelenleg működő pártok, társadalmi szervezetek vezetőinek vagyonnyilatkozat-tételével. Emellett javasolta: külön jogszabály intézkedjen arról, hogy valamely képviselőjelölt is tegyen vagyonnyilatkozatot. A vita lezárásához közeledve az elnök felszólította a két beterjesztő képviselőt — Raffay Ernőt és Hámori Csabát —, hogy adjanak egyértelmű választ Vass'né Nyéki Ilona felvetésére. Hámori Csaba válaszában kifejtette: azonos álláspontot képvisel a jogi bizottsággal, amely helyteleníti, hogy a vizsgálat a gazdasági vezetők körére is kiterjedjen. Erre reagálva szót kért Vassné Nyéki Ilona, s bejelentette: módosító indítványt tesz e tárgyban. Szót kért még Mezey Károly (Szabolcs-Szatmár-Be- reg m., 18. vk.), aki hangsúlyozva, hogy a vizsgálat határidejeként megjelölt február 25-e befolyásolhatja a választások kimenetelét — azt javasolta: csak április közepére készüljenek el a vagyonnyilatkozatok. A vita ezzel lezárult, s a módosító indítványok ösz- szegzésére, véleményezésére összeült a jogi bizottság. Horváth Lajos emlékeztetett arra: az Országgyűlés szerda este már szavazott a képviselőjelöltek állami támogatásáról szóló ország- gyűlési határozattervezetről — pontosabban leszavazta —, de mint mondta, a szavazás után Sarlós István arra -hívta fel a figyelmet, hogy a pártok és a jelöltek részére az állami támogatásról mindenképpen a mostani ülésszakon lenne célszerű dönteni, mivel a választások kellős közepén vagyunk. Indítványozta továbbá, hogy jelöljék meg a határozatban, hogy mire fordíthatják ezt a támogatást a jelöltek. Ebben a választási törvénynek az a kitétele az irányadó, miszerint a költségvetési támogatás csak dologi költségekre fordítható. 20 ezer forint egy jelöltnek Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár, a tárca megbízott vezetője hangsúlyozta: a választójogi törvény azt tartalmazza, hogy ilyen támogatást adni kell, s ha az Országgyűlés nem óhajt e célra pénzt megszavazni a pártoknak és a jelölteknek, akkor a törvény ide vonatkozó szabályát ki kell iktatni. Utalt arra. hogy a költségvetés erre az évre 450 millió forintot tartalmaz a választási költségekre, amiből most 100 millió forintot •— az egész évi költségvetés 17 ezrelékét — javasoltak a jelöltek támogatására fordítani. Ebből a 100 millió forintból —; 4—5 ezer jelöltet számítva — egy-egy jelölt körülbelül 20 ezer forint támogatásban részesülhetne. A szavás során 113 igen, 46 ellenző szavazattal és 46 tartózkodás mellett az Országgyűlés elfogadta, hogy 100 millió forintot fordítsanak az állami költségvetésből az országgyűlési képviselőjelöltek támogatására. A parlament interpellációkkal folytatta munkáját. Megszűnt a mezőgazdasági kereset- szabályozás Técsv László képviselő még szeptemberben nyújtotta bé interpellációját az ügyben, hogy a mezőgazda- sági ágazatban 1990. január 1-jétől szüntessék meg a keresetszabályozást: az Országgyűlés támogatta az indítványt. Kovács . András (Heves m., 10. vk.) a hazai termelésű cukorrépa jugoszláviai feldolgozása tárgyában interpellált. Véleménye szerint kedvezőtlen hatásai vannak ebnek a konstrukciónak, mert azok a gazdaságok — s az ilyenek vannak túlnyomó többségben —, amelyek kimaradnak belőle, fokozatosan leállnak a répa termeléséről, nem tudják megvásárolni a gépeket, ezáltal az egész havi cukorvertikum tönkremegy. Kovács András nem értett egyet az interpellációjára adott válasszal, hegy szükséges a bérfeldolgozás. Az Országgyűlés a kérdést visz- szautalta a mezőgazdasági bizottságnak újabb vizsgálatra. Az interpellációk sorát megszakítva visszatértek az előző napon tárgyalt népi kezdeményezésekben megjelölt témák egyikére: hogy a plénum módosítsa-e a magánszemélyek jövedelem- adójáról, valamint a vállalkozási nyereségadóról szóló törvényeket. Az Országgyűlés elfogadta, hogy nincs lehetőség a törvények módosítására. Elszámoltatás 1980-tól Az ebédszünet után az Országgyűlés önálló képviselői indítványokról döntött. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság ülését követően Raffay Ernő módosította előterjesztését, a törvényjavaslat kiegészült azzal, miszerint a jelenleg működő pártok és társadalmi szervezetek országos vezetői is tegyenek vagyonnyilatkozatot. Hámori Csaba és Raffay Ernő indítványa között mindössze az időpontban volt a különbség. Hámori Csaba azt javasolta, hogy az egyes állami és pártfunkciót betöltött vezetők 1980- ig, Raffay Ernő pedig, hogy 1968-ig visszamenőleg tegyenek vagyonnyilatkozatot. Először a Hámori-féle törvényjavaslathoz érkezett egyetlen módosító javaslatról szavaztak a képviselők. A parlament elutasította Vass- Józseíné indítványát, miszerint a vagyonnyilat- kozat-tételi kötelezettséget ki kell terjeszteni a gazdasági élet felelős szereplőire is. Ezt követően Raffay Ernő törvényjavaslatáról döntöttek: a jelenlévő képviselők mindössze 42 százaléka támogatta azt. Az elnöklő Jakab Róbertné ezután Hámori Csaba javaslatát szavaztatta meg: e változat a szavazatok 56 százalékát kapta meg. Így a törvény értelmében mindazok, akik az 1980- tól számított két parlamenti ciklus idején magas köz- tisztséget töltöttek be — az Elnöki Tanács elnökei és tagjai, a Minisztertanács elnökei, a miniszterek, az. államtitkárok. az Országgyűlés elnökei, alelnökei, valamint a Fővárosi Tanács és a megyei tanácsok elnökei —, kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni. Az Országgyűlés kezdeményezi, hogy azok is tegyenek önkéntes erkölcsi és vagyonnyilatkozatot, akik jelenleg magas állami tisztséget viselnek, valamint a párt- és társadalmi szervek országos tisztségviselői. A parlament ezután elhatározta, hogy vizsgálóbizottságot hoz létre, amely előtt kell majd az érintetteknek nyilatkozniuk. E testület tagjaira a parlamenti politikai csoportok vezetői tesznek javaslatot. Budapesten csütörtökön délután megkezdődtek a magyar—szovjet tárgyalások a hazánkban állomásozó szovjet csapatok kivonásáról. A magyar delegációt Somogyi Ferenc külügymi- nisztériumi államtitkár vezeti, míg a szovjet küldöttség élén Ivan Aboimov külMa az esti órákban Magyarországra érkezik Tőkés László temesvári református lelkész, hogy csaknem két hétig tartó jószolgálati körútja során Krisztus evangéliumának hirdetésével erősítse a megbékélési folyamatot. A Budapest sportcsarnokbeli rövid hálaadó megemlékezés után Tőkés László vasárnap Debrecenben, a református nagytemplomban istentisztelet keretében díszközgyűlést tart. Majd Gyulára vezet a református lelkész útja. Ott „Temesvár szellemének" jegyében felkeresi a Magyar- országi Románok Demokratikus Szövetségének képviselőit is. Ütjának következő, állomása Sárospatak lesz, ahol találkozik Habsburg Ottóval, az Európa; Parlament Magyarországgal foglalkozó bizottságának elnökével is. Elszámolást az MSZP vagyonáról Balta Éva (Budapest, 46. vk.) az MSZP vagyonának elszámoltatásáról hozott népszavazási döntés végrehajtása tárgyában interpellált a miniszterelnökhöz. Bercsényi Botond kormány- biztos válaszát — hogy ezt az Állami Számvevőszék január 31-ig vizsgálja meg — nem fogadta el sem a képviselő, sem a törvényhozó testület. Az interpellációk sorának lezárását követően Dauda Sándor (Budapest, 45 vk.), valamint Antal Imre (Pest m.. 19. vk.) önálló indítványát tárgyalták meg: módosítsák a választójogi törvényt, s az ajánlási szelvényeket semmisítsék meg a választás napján. Tamás Gáspár Miklós (Budapest, 14. vk.) azt javasolta, ne fogadják el az indítványt . A módosító javaslatot végül is — miután mind a jogi bizottság, mind a Belügyminisztérium megbízott vezetője, mind pedig az igazságügy-miniszter támogatta — az Országgyűlés elfogadta. Ugyancsak elfogadta Antal Imre módosító indítványát, amely a Btk. egyik passzusát egészíti ki. Bűntettet követ el, s három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki erőszakkal, megtévesztéssel, fenyegetéssel, anyagi juttatással szerez ajánlási szelvényt. Az Országgyűlés megválasztotta azt a bizottságot, amely hivatott megvizsgálni az. érintettek vagyonnyilatkozatait. Az interpellációk és kérdések tárgyalását befejezve véget ért az Országgyűlés januári ülésszáka, amelyen Jakab Róbertné és Horváth Lajos felváltva elnökölt. Legközelebb február 27-én ül össze a parlament. (MTI) ügyminiszter-helyettes áll. A cél az, hogy — a technikailag szükséges időtartamot és a kérdés nemzetközi vonatkozásait figyelembe véve — a teljes kivonásra még az idén, de legkésőbb 1991-ben sor kerüljön. (MTI) Tőkés Lászlót, a romániai Nemzeti Megmen.tési Front Tanácsának tagját magyar- országi látogatása során fogadja Siűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnöl Németh Miklós minisztere' nők, és Pozsgay Imre lamminiszter. Felhívjuk a tisztelt választókat, hogy a Szabadságpárt képviselőjelöltjének az ajánlószelvényt I)r. Gueth Gyula Kaposvár, Dési Huber u. 5. II. lph. III. em, 2. címre szíveskedjenek eljuttatni. (8627) Tőkés László ma hazánkba érkezik MAGYAR—SZOVJET TÁRGYALÁSOK A csapatkivonásról
