Somogyi Néplap, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-02 / 28. szám

1990. február 2., péntek SOMOGYI NÉPLAP 3 Kaposvár költségvetése az érdekegyeztető fórumon Petíciókat nyújtottak át a megyei tanácselnöknek Pénzszűkében tanácsokat Tüntettek a kisgazdák Az MHSZ kaposvári szer­vezete volt a házigazdája szerdán az érdekegyeztető fórumnak, amely ezúttal Kaposvár 1990. évi költség- vetését vitatta meg. Ez szű­kös ugyan, de biztosítja ál­talában a város működőké­pességét, garantálja a leg­alapvetőbb fejlesztéseket. A zavartalan munka feltételei azonban nem mindenütt lesznek meg, s ez különösen indokolttá teszi, hogy az áp­rilisi tanácsülés előtt széle­sebb körben — a pártok, szervezetek képviselőivel — is megvitassák. Bunovácz Dezső városi MHSZ-titkár 22 meghívót küldött ki, ám a meghívot­taknak talán a fele fogadta el az invitálást. Ebben több minden közrejátszhatott. Bi­zonyára az is, amit Farkas István általános tanácsel­nök-helyettes mondott: a költségvetés egyrészt magán viseli az átmeneti időszak jellemzőit, másrészt a me­gyei tanács döntése még számottevően változtathat rajta. A Fidesz kivonult A Fidesz képviselője, Kris­tóf Csaba ki is vonult az ülésről. Előtte azonban el­mondta: a költségvetés bevé­telei ingatag alapon állnak, sók minden változhat. Egyébként is a választások következtében új testület ve­zeti majd a várost, új dön­tések várhatók, ezért a Fi­desz nem kíván erről a költségvetésről tanácskozni. Csikely József viszont — aki az MDF-hez tartozik s ezúttal magánvéleményét tolmácsolta — szükségesnek tartotta a költségvetés ter­vezetének megvitatását, hi­szen mint mondta: az át­menet idejére sem függeszt­hető fel a munka, az élet. Most arra kell törekedni, hogy a pénzeket okosan használjuk föl. ö maga is élt a fórum adta lehetőség­gel, és több javaslatot ,tett a jelenlevő tanácsi vezetők­nek, közöttük Papp János tanácselnöknek. A donneriak nevében kérte, gyorsítsák meg az oda tervezett áruház építését, a város boltjainak feltöltését jó minőségű áru­val. Önkormányzat és pén zügypolitika Dr. Mészáros Balázs, aki a Magyar Szocialista Párt képviseletében szólt hozzá a tervezethez, rámutatott: a pénzügyi politika máig mel­lőzi vagy gúzsba köti az önkormányzatot. Ez a költ­ségvetés is ezt bizonyítja. Átmenetileg elfogadható ugyan, hosszabb távon azon­ban nem állja ki a próbát. A tanácsot arra biztatta: váljék gazdálkodó szemléle­tű testületté, használja ki a vállalkozásokban rejlő lehe­tőségeket, ezzel is ellensú­lyozva a meglehetősen szű­kös személyi jövedelemadó­bevételeket, amelyek — köz­tudomásúlag — alapját ké­pezik a város pénztárcájá­nak. A költségvetés leggyen­gébb pontjának a lakásgaz­dálkodást nevezte, hiányol­va többek között a lehetősé­gek, belső tartalékok jobb kihasználását. (Például ol­csó telkek, a fiatalok lakás­hoz juttatása' 6tb.) A jelen­legi nehéz helyzetben sok­nak tartja a sportra szánt pénzeket, főként a tartalé­kokat. Ezek másoknak is szemet szúrtak. Több kifogás hang­zott el amiatt, hogy nem látni tisztán, milyen célra fordítják a tervezett sport­pénzeket. Válságövezet ? Dr. Petes Elek, aki a szakszervezetek nevében beszélt, felhívta a figyelmet arra, hogy a költségvetés A BB fantáziát lát az idegenforgalomban Űj bank Kaposváron A Budapest Bank tegnap megnyitotta legújabb fiók­ját Kaposváron a sétálóut­cában, a Csokonai fogadó szomszédságában. Hegedűs Oszkár elnök-vezérigazgató kérdésünkre elmondta, hogy j. három évvel ezelőtt ala­pított banknak korábban 18 pkja volt, ezek közül 12 az szág középső részén pro­fit üzletet kötni. Minden­képpen bővíteni akarták a hálózatukat, de ehhez meg­felelő helyiségekre s jól kép­zett szakemberekre is szük­ség volt. Miután megtalál­ták a megfelelő helyet és a megfelelő embereket, a Sur­jánvölgye Termelőszövetke­zet közreműködésével meg­kezdődhetett az egykori La­dy szalon és a korábbi vas­műszaki szerviz helyiségei­nek átalakítása, valamint a bölső rész rendbe tétele. Olyan bankfiókot rendeztek be, amely a régi - bankok hangulatát idézi, ugyanak­kor korszerűen föl van sze­relve. Az elnök-vezérigazga- tó azt is elmondta, hogy to­vábbfejlesztik technikai há­lózatukat, nemcsak a külön­böző' cégekkel, hanem a la­kossággal is kapcsolatba akarnak kerülni. Ma már negyven fiókjuk van, s jö­vőre ötvenben intézik a pénzügyi tranzakciókat. — Somogybán nagyon sok fantázia van — mondta. — Mindenekelőtt az idegenfor­galomban. Itt vannak ki­használatlan meleg vizű für­dők, s vannak értékes bel­ső területek is. — Somogybán még ma is vannak gazdaságilag elma­radott területek, ahol ipar- fejlesztésre, új munkahelyek teremtésére volna szükség. Ebben is segítene a Buda­pest Bank? — Mindenben, amiben hasznot remélhetünk. Az új BB-fiók február ötödikétől várja ügyfeleit. N. J. Áprilisban lesz döntés számoljon jobban a fenye­gető munkanélküliséggel, amely szerinte hamarosan válságövezetté változtatja a várost. A tanácsi vezetők a javas­latok egy részét azonnal be- dolgozhatónak minősítették a tervezetbe. A másik ré­széről úgy vélekedtek, al­kalmasak arra, hogy a ta­nácsülés megvitassa és döntsön sorsukról. Támoga­tásra számíthat például a donneri áruház építésének meggyorsítását, az Anker- ház szerény felújítását, a sportra szánt összegek fe­lülvizsgálását, a városi ta­nács épülete korszerűsítési ütemének lassítását szov galmazó javaslat. Nem lehet tárgyalási alap viszont az állami lakások eladási árá­nak emelésére, az áruházak számának csökkentésére vo­natkozó ajánlás. Leveleik az Országgyűlés elnökéhez jutnak Dr. Kéki Zoltán közgazda- sági osztályvezető szerint nem lehet a költségvetést úgy tekinteni, hogy majd a választások után lényegesen változtathatnak rajta, pénz ugyanis akkor sem lesz több. Merevséget ez persze nem jelenthet, hiszen — ahogy Farkas István tanács­elnök-helyettes mondta a kérdésekre adott válaszában — arra most is van lehető­ség, hogy a költségvetésben szereplő összegekből néhány tízmillió forint sorsát okos javaslatok alapján megvál­toztassák. . A végső'szót persze az áp­rilisi tanácsülés mondja majd ki az itt elhangzott ja­vaslatokkal kapcsolatban is. Arra mindenképpen jó volt ez az eszmecsere, hogy meg­kérdőjelezzen néhány biztos­nak látszó költségvetési té­telt és középpontba állítson több, valóban továbbgondo­lásra érdemes elképzelést. Ezzel az egyeztető fórum újfent bizonyította — több­ször is megkérdőjelezett — létjogosultságát. Még akkor is, ha a ülés végén ezúttal senki sem vállalta, hogy a következő fórum házigazdá­ja legyen. Szegedi Nándor A Független Kisgazdapárt somogyi tagjai tegnap dél­után transzparensekkel vo­nultak a megyéi Ttanács épü­lete elé, hogy átnyújtsák petícióikat dr. Gyenesei Ist­ván megyei tanácselnöknek azzal, hogy azt továbbítsa az Országgyűlés elnökéhez. „Ne csak hallják, meg is hallgassák szavunkat! Ez a parlament ne döntsön sar­kalatos kérdésekben!” Ilyen és ehhez hasonló feliratok­kal, fegyelmezett sorokban érkeztek a kisgazdák né­hány perccel négy óra után a székház elé. Először Szép­halmi Pál, a nagyberki ter­melőszövetkezet agrármér­nöke kért szót. Az általa át­nyújtott petícióban olvastuk: „A Független Kisgazdapárt országos elnöksége nyílt le­véllel fordult dr. Fodor Ist­vánhoz, az Országgyűlés megbízott elnökéhez a par­lament januári ülésszakát megelőzően, a földről szóló 1987. évi I. törvény és a termelőszövetkezetekről szó­ló 1967. évi III. törvény egyes rendelkezéseinek mó­dosításával kapcsolatosan. Pártunk tiltakozott minden­fajta földeladás ellen. A törvény módosítása ugyanis lehetővé teszi a tsz-törvény kétharmados többségének határozatával, illetve az egy­millió forintot meghaladó érték esetén a Nemzeti Va­gyon Alap döntése szerint a földeladást. Az úgynevezett osztatlan vagyon eladása — az új földtörvény meghoza­tala előtt — újólag kisem- mizné az eddig már koldus­fillérekkel becsapott magyar parasztságot”. A petíció sze­rint a jelenlegi parlamentet a kisgazdák nem tartják il­letékesnek újabb törvények megszavazására. „A földtör­vényt hosszú távra, komp­lexen és időtállóan az új parlamentnek kell megalkot­nia és jóváhagynia!” — ol­vastuk a petícióban. Szikra Péter, a kisgazda- párt megyei alelnöke a vál­lalkozók nevében nyújtott át petíciót. Ennek szövege már ismerős lehet, hiszen az egyéni vállalkozók, a keres­kedők és iparosok nemrégi­ben kétnapos sztrájkkal til­takoztak az őket sújtó je­lenlegi jogszabályok ellen. Követelik az áfa-átalány visszaállítását, a nyugtaadá­si kötelezettség azonnali tör­lését és a pénztárgépeket is fölöslegesnek tartják. Dr. Gyenesei István ígére­tet tett arra, hogy a két pe­tíciót tanulmányozza, s vé­leményezésével együtt el­juttatja az Országgyűlés el­nökéhez. A címzettek egyébként máshonnan is ér­tesülhetnek a kisgazdák kö­veteléseiről. Február 10-én az országos szervezet Buda­pesten hasonló demonstrá­ciót tart. Ezen is ott lesznek a somogyiak. N. J. SOMOGY VAGY TOLNA ? DÖNT A LAKOSSÁG Attala helyi népszavazás előtt Napjainkban a választási kampány, úgy tetszik, szin­te mindenütt uralja a tere­pet. Az „átpolitizált” helyi közélet azonban más fontos kérdésekben is illetékes. Ilyentájt van a tanácstagi beszámolók és a falugyűlé­sek időszaka is, ahol a he­lyi ügyekben egyedül ille­tékes forum határozhat az egy-egy település életét meg­határozó legfontosabb kér­désekben. E hét elején került sor az attalai falugyűlésre. A köz­ségi közös tanács a falu kul- túrházának nagytermébe hívta össze — a falusi mun­kához igazított késő esti időpontban — a település lakosságát. Fiatalok és idő­sek, nők és férfiak igyekez­tek, hogy részt vegyenek a rendezvényen. A terembe igyekvő egyik fiatalember a mellettem álló községi nép­frontelnököt kissé félrevon­va megkérdezte: — Szó lesz a somogyi „té­máról” is? A válasz fejbólintás volt. Nem tudom, hogy más rendezvényeken mekkora az intézmény látogatottsága, de ezen az estén a nagyterem majdhogynem szűknek bizo­nyult. Több mint másfél évvel ezelőtt volt utoljára falu­gyűlés Attalában. Gelencsér István, a helyi népfrontbi­zottság elnöke köszöntötte a megjelenteket. Elmondta: a falugyűlés célja, hogy meg­vitassák dr. Buda Józsefné- nek, a községi közös tanács elnökének beszámolóját a legutóbbi falugyűlés óta végzett tanácsi munkáról és a településfejlesztési hoz­zájárulás felhasználásáról, s határozzanak más fontos kérdésekben. A tanácselnök tájékoztat­ta a megjelenteket a vég­rehajtó bizottság és a tanács testületé által megtárgyalt témákról, döntésekről, ön­kritikus, tömör értékelést adott a falu életét megha­tározó tanácsi, közigazgatá­si munkáról, majd az idei év terveiről, feladatairól szólt. Megtudtuk, hogy ötle­tekben nincs hiány, ám, sajnos, sok mindenre nem jut pénz, nincs anyagi for­rás. A beszámolót követően kért szót a népfront elnöke. Elmondta: Attala 1975. ja­nuár 1-je óta tartozik Tol­na megyéhez, s ma nem kellene a Somogyhoz való visszacsatolásról beszélni, ha akkor annak idején a falu megkérdezése nélkül nem hozták volna meg ezt a rossz politikai döntést. — Azok véleményét sze­retném összegezni — mond­ta —, akik azon az állás­ponton vannak, hogy Attala lakói kérjék a falu Somogy megyéhez való visszacsato­lását. A népfront elnöke indok­lásában elmondta, sokak megítélése szerint a régi kaposvári járás települései, Nagyberki, Mosdós, Baté, Taszár utcahosszal „elhúz­tak” Attala mellett. — Nekünk ezekhez a fal­vakhoz kell mérnünk a fej­lődésünket, hiszen szinte ugyanarról a szintről indul­tunk el -1 mondta Gelencsér István. Majd arról szólt, hol és milyen területen került lépéshátrányba a falu, nem feledkezve meg arról sem, hogy Dombóvár közelsége milyen előnyöket jelent. El­mondta; az érzelmi kötődé­sen túl az is a visszacsato­lás iránti igényt erősíti, hogy nem látják biztosítva a falu Tolna megyén belüli gyorsabb fejlődését. Javasol­ta, hogy a falugyűlés bízza meg a tanács elnökét, jár­jon el az ügyben. A népfrontelnök sokolda­lú érvelését időnként indu­latoktól sem mentes vita követte. Véleményekből tehát nem volt hiány, pro és kontra érvek egyaránt elhangzot­tak. Az azonban jól kive­hető volt, hogy a fiatalabb nemzedék képviselői elszán- tabban érveltek a Somogy­hoz való tartozás mellett. Időközben megfogalmazták, hogy a Somogyhoz vagy Tolnához való tartozá­son túl más, fontos té­mákban is illene véleményt mondani. Sok minden mel­lett terítékre került: a szo­ciális gondoskodás, az ivó­víz, a köztisztaság és a kör­nyezetvédelem is. Nagy tet­szést keltett az a felszóla­lás, amely szerint bárhogy is alakul a sorsuk, a falu maradjon emberléptékű fa­lu, s ehhez a legfontosabb az összefogás. A falugyűlés állást fog­lalt abban, hogy a községi közös tanács elnöke szerez­ze meg a szükséges infor­mációkat, s járjon el a két megye tanácsi vezetésénél a falu érdekében. Dr. Buda Józsefné tanácselnök ehhez 45 nap határidőt kért. Utá­na e témában újabb falu­gyűlést kell összehívni; erre meghívják a két megye ve­zető tisztségviselőit is. Majd ki kell írni a helyi népsza­vazást, hogy a település la­kossága titkos szavazással, felelősséggel dönthessen to­vábbi sorsáról. Lengyel János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents