Somogyi Néplap, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-09 / 34. szám

1990. február 9., péntek SOMOGYI NÉPLAP 3 Somogy letette névjegyét a világgazdasági fórumon A Magyarországi Zöld Párt Somogy Megyei szervezetének programja „Ha kivágtad az utolsó fát, ha megmérgezted az utolsó folyót, rádöbbensz, hogy a pénz nem ehető!” • Azok vagyunk, akik megelégelték falva- ink, ' faluközösségeink központilag irányított, tervszerű elpusztítá­sát; • akik utódainknak tisz­ta levegőt, iható vizet, jó termőföldet, ren­dezett emberi kör­nyezetet akarunk; • akik megelégeltük a bennünket irányító politika utódaink jö­vőjét veszélyeztető természetpocsékolását; • akik tudjuk: az em­ber felelős egész kör­nyezetéért ! Akarunk □ emberibb életet! Kiegyensúlyozott lé­tezést egy harmonikus világban. Ez csak az élet tiszteletén, jogi és társadalmi védel­mén alapulhat! □ Békét! Ember és ember, ember s természet, természet, és gazdaság között. Le­szerelést, a szemben­állás okainak felszá­molását, semlegessé­get! □ Egészséget! Társadalmi biztonsá­got, mélynek alapja a család, a kölcsönös egymásra utaltság és a szeretet. Olyan kör­nyezetet, melyben az egészség mindenki számára megőrizhető! □ Teljes értékű embert! Az emberi kiteljese­dés biztosítását! Al­kotó szabadságot, munka és szakmai tu­dás méltó elismerését. A biztonság jog le­gyen, ne elv! □ Szelíd gazdaságot! A helyi emberi és környezeti adottsá­gokra épülő gazdaság, kereskedelem, kultú­ra megteremtését. Energia-, emberi mun­kaerő- és környezet­kímélő gazdálkodást! O Azonnal szűnjék meg minden értelmetlen, emberi és természeti környezetünket pusz­tító ipari, mezőgazda- sági, idegenforgalmi tevékenység és for­ma ! Legyen vége az erkölcstelen egyéni harácsolásnak! Köte­les legyen a gazdaság természeti értékeinket nemzeti vagyonunk el­pusztíthatatlan részé­nek tekinteni! A bir­toklás kizárólagossá­ga helyett teremtsük meg az élet emberi, anyagi és természeti egyensúlyát! □ Üj technológiákat! Követeljük: csak olyan technológiák ke­rülhessenek az ország­ba, amelyek a legki­sebb környezeti koc­kázattal járva több lábon álló, ésszerű, helyi gazdasági élet megteremtését segítik elő. □ Értékőrző kultúrát! Európai színvona­lú, de nemzeti értéke­inket őrző-továbbadó oktatást, kulturális életet! Boldogulásunk záloga csak egészsé ges környezetben élő, értelmesen gazdálko­dó, európai módon gondolkodó utódok sokasága lehet! A zöldek fő feladatai Somogybán: • A települések elnép­telenedésének azon­nali megállítása. • A szántóföldek terv­szerű, nagyüzemi mér­gezésének beszünte­tése. • Természetes vízrend­szereink megóvása. • Hulladékgazdálkodá­sunk megnyugtató megoldása. • Az európai értékű so­mogyi tájak feltétel nélküli megőrzése. Legfontosabb tenniva­lóink ma Somogybán: 1. Az európai értékű Dráva-völgy megóvá­sa! A drávai vízierö hasznosítás betiltása. Természetes felszíni- és talajvizeink szigorú védelme. 2. A falusi környezet európaivá tétele. A szennyezettség, az ivó­víz, a hulladék, vala­mint a közlekedés, az információ és a kultu­rális élet megnyugtató megoldása. 3. Somogyi hagyománya>- inkra épülő mezőgaz­dasági modernizá­lást! A föld „erősza­kos” elárverezésének, visszaadásának meg­akadályozása. 4. A természetes állapo­tú réteket, legelőket másra ne lehessen fel­használni ! 5. Megtartani eredeti ál­lapotú erdeinket: el­határolni a „gazdasá­gilag hasznosított” fe­nyő, akác és papír- nyár termelést. 6. A természetvédelmi terület nem parlag­föld ! Annak hasznosí­tása közügy: termé­szetvédelmi szakem­ber feladata. 7. Legyen kötelező a környezetvédelmi ok­tatás, ismeretterjesz­tés! 8. Változások kikénysze­rítése a gazdaság, a társadalom s a kultú­ra minden területén, mert ezek nélkül kör­nyezetünk sohasem európaizálódhat. 9. A módszeres termé- szetpu-sztítás megaka­dályozása. Alapítványi szövetség alakult A Davosban tegnap véget ért világgazdasági fórumon három magyar megye — köztük Somogy is — képvi­seltette magát. Gyenesei István, a megyei tanács el­nöke az Európai Régiók Ta­nácsának tagijaként kapott meghívást. A fórum rész­programjaként került sor a régiók vezetőinék tanácsko­zására, amelyen — egy túl­zás nélkül mondva — világ- színvonalon álló kiadvány­nyal Somogy is letette név­jegyét. A helyi önkormányzati törekvések felerősödése Eu- rópa-szerte megnövelte a régiók szerepét, s így a kor­mányközi kapcsolatok mel - lett egyre nagyobb jelentő­ségre tesznek szert a ki­sebb közigazgatási egységek közvetlen kapcsolatai. A mostani tárgyalások — mint Gyenesei István elmondta — elsősorban az együttműkö­dés további lehetőségeiről folytak. E kapcsolatok a kölcsönös előnyök mellett egy új Európa létrehozását is szolgálják. A nyugati or­szágok küldöttei fogalmaz­ták meg: meg kell szűnnie Európa „keletre” és „nyu­gatra” való tagolásának. Az ebben tükröződő szemlélet- változás új alapokra helye­zi az országok tartományai­nak vagy régióinak kapcso­latait is. Az együttműködésnek kü­lönösen három területe ka­pott hangsúlyt. A szakkép­zés, ezen belül a menedzser- képzés, a nyelvoktatás és a szakmai tapasztalatátadás, a közös vállalkozások, vala­mint az országhatárokat át­lépő infrastrukturális fej­lesztés. Ez utóbbival kap­csolatban elhangzott a javas­lat, hogy az Európai Beru­házási Bank hozzon létre ■egy — egyebek közt út- és ■V ... ■— Legnagyobb sikernek? — kérdezett vissza dr. Do~ mány Sándor. — Azt, hogy kitűnő nőgyógyászokat ne­veltem. Ha a krónikás nem erő­szakosabb, a „beszélgetés” itt meg is szakadt volna. — Kérdezhetem egy ki­csit bővebben? — Huszonegy éve vagyok az orvostudományok kan­didátusa, tavaly december­ben a magyar nőgyógya szatban végzett munikámért Semmelweis emlékplakettet kaptam. Huszonhárom éve dolgozom Kaposváron, s ez idő alatt a csecsemőhalan­dóságot sikerült leszorítani 43-írói 16 ezrelékre. Két évig dolgoztam Karl-Marx­Stadtban, ahol olyan mű­téti megoldásokat sajátítot­tam el — főként a méh­nyakrák gyógyítása terüle­tén —, amelyeket idehaza is bevezettünk. Az osztá­lyunkon tudományos mun­ka is folyik; a KATE állat- tenyésztési karával és a kórház izotóplaboratóriu­mával közösen létrehoztuk a tumormarker-központot. Az osztályunkon pedig folya­matban van a magzati sor­vadás kóroktanának kuta­tása. Szakmai sikereim el­érésében a munkatársaim igen nagy segítséget nyúj­tottak. Amellett, hogy kitű­nő operatőrök, maga® szin­ten oktatják az orvostan­hallgatókat. Ügy érzem, hogy ezt a kinevezést az orvosképzésért és medikus­oktatásért, valamint a szülészet-nőgyógyászat spe­ciális tárgyainak oktatá­sáért kaptam. Még ma is telefonhálózat-fejlesztést, il­letve környezetvédelmi problémák megoldását szol­gáló alapot, a régiók közti infrastruktúra bővítésére. A különböző javaslatokat és előzetes megállapodásokat rövidesen az Európai Régiók Tanácsa elé tárják megerő­sítés céljából. ORSZÁG UtJHCiAfW A tanácskozásból kitűnt, hogy a nyugati partnerek kevéssé ismerik azokat a lehetőségeket, amelyeket a megváltozott körülmények között egy kelet-európai or­szág nyújthat számukra. A legtöbb kérdés így a ma­gyarországi és kelet-európai jogi kerettel kapcsolatban hangzott el. A vélemények­ből kitűnt, hogy az üzleti kapcsolatok szélesítéséhez arra is szükség van, hogy a hazai jogrendszer mielőbb illeszkedjen a piac öntörvé­nyeit tiszteletben tartó euró­paihoz. A résztvevők egybehang­zóan üdvözölték a kelet-eu­rópai országokban lezajló demokratizálódási folyama­tot, azt is elmondták azon­ban, hogy a jelenlegi sza- bályzásbeli és politikai bi­hálás szívvel gondolok voll főnökömre, Lajos László professzorra, aki elindított ezen a pályán. Most is eszembe jut számtalanszor, hogy bizonyos helyzetekben ő mit tenne. Dr. Rumi Györggyel a kórház folyosóján egy bo­nyolult endoszkópos műtét után találkoztunk. — Négy éve jöttem Pécs­ről: kaposvári vagyok, ám Baranyában dolgoztam csaknem húsz évet. Az ál­talános belgyógyászati te­vékenységen belül főként a gyomor- és béltraktus be­tegségeinek speciális terüle­tével foglalkozom. Jelentős sikernek mondható, hogy rutinszerűen alkalmazzuk kisebb műtétekre a terá­piás endoszkópiát. A négy év alatt több mint kétszáz ilyen beavatkozással tud­tunk „elcsípni” közvetlen rák előtti állapotot. A re­mek, korszerű műszer se­gítségével számos olyan po­lipot távolítottunk el, ame­lyekből vastagbélrák ala­kulhatott volna ki. Ezt tartom igazi szakmai siker­nek! A főorvos a korai rákddag- nosztika területén kifejtett tevékenységéért Pécsett megkapta a Pro Universita- te kitüntetést. — S hogy most miért ne­veztek ki címzetes egyetemi docensnek? — tette föl önmagának a kérdést. — A tudományos- és gyógyító munkáért, valamint a medi­kusok oktatásáért. Ügy ér­zem, ez a három terület egymást indukálja. zonytalanságok miatt egy­szerűbb volt a korábbi „tervgazdasági diktatúrák­kal” üzletet kötniük. Figye­lemre méltó, hogy a több esetben már hiányzó állami garanciákat pótlandó Ba­den—Württenberg tartomány kormánya kezességet vállal a Magyarországon alapítan­dó vegyes vállalatokért, s garanciákat ad az ottani vállalkozóknak. A tanácskozás során Gye­nesei István tájékoztatót tartott Somogyról, a külföldi partnerek számára itt kínál­kozó lehetőségekről. A neki föltett leggyakoribb kérdés — az előzőekhez kapcsoló­dóan — az volt, hogy kivel tárgyaljon, aki vegyes válla­latot kíván alapítani Ma­gyarországon. Áttekinthetet­len ugyanis számukra, hogy egy ilyen lépésben mi a kor­mány, a megye, az érintett vállalat és a bankok szere­pe. Csupán azt érzékelik, hogy az ország átmeneti helyzetben van, amikor tervgazdaság már, piacgaz­daság még nem működik. S bár ez tény, az is érzé­kelhető volt, hogy az 1992- re tervezett nyugat-európai gazdasági program nem szá­molt több, hazánkban az el­múlt hónapokban lezajlott változással. A mostani ta­nácskozás hozzájárult a ró­lunk alkotott kép tisztázá­sához is. A részt vevő üzletembe­rek közül egyébként többen is jelezték, hogy rövidesen Magyarországra látogatnak. Közülük egy olasz, egy ame­rikai és egy finn gazdasági szakember Somogyba is el­jön, mert, mint mondták, a megyét bemutató kiadvány fölkeltette az érdeklődésü­ket. (Bíró) — Legnagyobb szakmai siker? Nehéz kérdés, eddig még nem gondolkodtam raj­ta — válaszolt dr. Kopa János. — Ha sarkítva fo­galmazok, nekem nagy si­ker volt olyan szakembere­ket képezni, akik magas fokon értik a munkájukat, s akik emberileg és erköl­csileg pozitív példái ennek a pályának. Erre igazán büszke vagyok. Még a pé­csi klinikán töltött éveim alatt olyan új műtéti eljá­rásokat dolgoztunk ki, ame­lyek az agyi vérkeringés­sel foglalkoznak. Az agyi érbetegségek egyik, különle­ges formájának műtéti megoldása azonban már ka­posvári éveimhez fűződik, elsőként itt alkalmaztuk. Természetesen nemcsak az idegsebészet, hanem az ideggyógyászati — az agyi érbetegek kezelése és gyó­gyítása — terén is vannak sikereink. Tudományos dol­gozataim közül azt említe­ném az első komolyabb eredményemnek, amely még a medikus éveimet idézi: Grastyán Endre professzor munkacsoportjával készí­tettünk egy olyan kísérleti eredményeket összegező ta­nulmányt, amely magatar­tás-élettannal foglalkozik, s amelyből a mai napig a tudományos közlemények­ben rendszeresen idéznek. Azóta is több tudomá­nyos munkám jelent meg a már említett témakörök­ből, de egyéb betegségekkel kapcsolatban is. A mai na­pig rendszeresen oktatok és vizsgáztatok medikusokat. Tamási Rita 40 éves kapcsolat az Áfésszel Balaton Füszért- tájékoztató A korrekt üzleti kapcsolat elengedhetetlen feltétele, hogy a partnerek tisztában legyenek egymás üzletpoliti­kájával, anyagi helyzetével. Ezzel kezdte beszámolóját Dévényi Zoltán, a Balaton Fűszert igazgatója az áfészek vezetői előtt tegnap. Évente egyszer kerítenek sort ilyen jellegű találkozóra. A beszámolóban elhang­zottak szerint ismét ered­ményes évet zárt a nagyke­reskedelmi vállalat, mert a körülményekhez gyorsan és sikeresen alkalmazkodott, csakúgy mint a három üz­letház. Ám mindez nem töl­ti el elégedettséggel a Fű- szértet, állandóan formálják, fejlesztik a vállalatot. 37 millió forintos beruházással korszerű számítógépekkel szerelik föl a raktárházakat az ügyintézés gyorsítása ér­dekében. „Ám a nagy változások közepette nem szabad meg­feledkeznünk azokról a kap­csolatainkról, amelyek éltetik a kisebb, esetenként gazda­ságosabb változásokat.” — hangsúlyozta Dévényi Zol­tán. Ezek egyike az immár negyvenesztendős kapcsolat az áfészekkel. Az évi más­fél milliárd forintos forga­lom bizonyítja, hogy a kor­rekt, minden igényt figye­lembe vevő együttműködés még az ilyen ínséges idők­ben is átsegít a nehézsége­ken. Az előző évek tapasztala­tai alapján három olyan pont akadt a kapcsolatban, amely gyors megoldást igé­nyel. Egyik az egységcso­magok megbontása. Az ap­rófalvak kis forgalmú bolt­jaiban nem tudták eladni a nagy egységcsomagokban ér­kező árut, s ez veszteséget okozott. A Fűszért a jövő­ben egész kicsi megrendelé­seknek is eleget tesz. A másik gond a göngyö­legek és visszáruk számlá­zása körül alakult ki, de si­került ebben is megegyezni­ük a cégek képviselőinek. A saját szállítóeszközök hasz­nálatáért a nagykereskedel­mi vállalat eddig is fizetett költségtérítést. Ezt a part­nerek nem találták megfe­lelőnek, így a megegyezés szerint 1990-től már 45 fo­rintot térítenek 100 kilón­ként. Mivel mindezt előzetesen már tisztázták, nem ákadt kérdés vagy hozzászólás ezen a megbeszélésen. így egy rövid raktárházi séta után mindenki elégedetten távozhatott. V. O. A kulturális, egészségügyi és oktatási alapítványok képviselői megalakították a Magyar Alapítványok Szövetségét. Mint Bernáth István vá­lasztmányi elnök az MTI munkatársának elmondta, az alapítványok szövetsé­ge politikai céltól és ideo­lógiai tartalomtól függetle­nül segíteni szeretné az ala­pítványok érdekeinek közös védelmét, képviseletét, ha­zai és külföldi kapcsolata­ik kialakítását. A szövet­ség székhelyén (Budapest VII., Rottenbiller u. 16—22. Telefon: 121.-4825) van le­hetőség a csatlakozásra. A szövetséghez tartozó 31 alapítvány, amelyek létre­hozásában a társadalmi szer­vezeteken kívül magánem­berek is közreműködnek, becslések szerint mintegy 200 millió forintos alaptő­kével segíti a részben álla­mi feladatok ellátását. Így például a Ludwig Alapít­vány, amelyet a Magyar Nemzeti Galéria közremű­ködésével hoztak létre, a magyar művészek, ezen be­lül is elsősorban a képző­művészek anyagi támoga­tásához járul hozzá. Az Er­délyi Művészetért Alapít­vány és a Németh László Alapítvány főként az iroda­lomban eredményeket el­ért magyar, illetőleg magyar anyanyelvű művészeket tá­mogatja. A Váci Kórház Alapítványa az egészségügyi ellátás színvonalán igyekszik javítani. A kaposvári orvosok elismerése Gyógyítás, oktatás, kutatás

Next

/
Thumbnails
Contents