Somogyi Néplap, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-09 / 34. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP 1990. február 9., péntek Szovjet—amerikai külügyminiszteri tárgyalások Moszkvában Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter és amerikai kollégája, James Baker négyszemközti megbeszéléseik köz­ben Egy tábornok elő- és utóélete A szovjet külügyminisz­térium Moszkva belvárosá­ban lévő vendégházában csütörtök délelőtt meg­kezdődtek a hivatalos szov­jet—amerikai külügymi­niszteri tárgyalások. A küldöttségeket Eduard Se- vardnadze szovjet, illetve James Baker amerikai kül­ügyminiszter vezeti. A két külügyminiszter szerda este — közvetlenül Baker Moszkvába érkezését köve­tően — már megkezdte tár­gyalásait, négyszemközti - ta­lálkozó keretében. Sevardnadze és Baker újságíróknak nyilatkozva megállapította, hogy a lesze­relési kérdéseknek, ezen belül is a hadászati táma­dófegyverzet csökkentésé­nek, a vegyi fegyverek be­tiltásának szentelik a fő fi­gyelmet. Sevardnadze úgy fogalmazott, hogy a szov­jet—amerikai kapcsolatok­ban egyre inkább "teret nyer a bizalom, a kölcsönös meg­értés és tisztelet. A szovjet külügyminiszter egy kér­désre válaszolva cáfolta, hogy a kb-ülést követően a moszkvai vezetés a belpoli­tikai kérdéseket a külpoli­tikai problémák elé helyez­né. Nem szabad megenged­ni, hogy alább hagyjon külpolitikai aktivitásunk, s Szerdán délelőtt tartotta ülését Kaposváron a Köz- szolgálati Szakszervezetek megyei titkárainak testüle­té. Zóka László kongresszu­si küldött, a szövetségi köz­gyűlés tagja tájékoztatta a résztvevőket a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége országos alakuló kongresz- susának munkájáról. Ezt követően megvitatták a tár­sadalmi szervezetek gazdál­kodását szabályozó, ez év január 1-jétől hatályos ren­delkezésből fakadó feladato­kat. Üjgazdag mentalitás kezd gyökeire t verni a gazdasági fellendülés évti­zedei nyomán megvagyo- nosodott Tajvanon. A taj- peji városépítők legmeré­szebb állmaikat engedik szabadjára. Rajztábláikról már lekerült a világ ed­digi legmagasabb épületét, a 110 emeletes chicagói Sears To Wert lepipáló 126 szintes felhőkarcoló terve. Egy 770 millió dolláros költségvetéssel jóváha­gyásra váró építkezési program része egy kikö­tői világítótorony és egy mulatónegyed is, amely­hez képest a New York-i Szabadságszobor, illetve Las Vegas is csak „kezdő vállalkozás”. A sziget 20 millió lako­sa abba a hitbe ringatja magát, hogy számukra immár semmi sem lehe­tetlen. Az évi 73 milliárd dolláros exportbevétel erőt adott ahhoz, hogy az ország saját tervezésű su­gárhajtású vadászgépet gyártson, s már azzal a tervvel barátkozik, hogy ebben az évtizedben szin­tén saját tervezésű és ké­szítésű műholdat állít föld körüli pályára. Az építkezési lázban égő Tajpej a keleti „Techno­ezt nem is engedjük meg. Ügy vélem, hogy az ameri­kai fél üdvözölni fogja ezt a megközelítést — mondta Sevardnadze. Baker négynapos moszk­vai látogatása során a külügyminiszteri tárgyalá­sokon a szovjet—amerikai megbeszélések hagyomá­nyos öt témakörét — lesze­relés, regionális kérdések, kereskedelmi-gazdasági kap­csolatok, emberi jogok, glo­bális problémák — tekintik át. A hatodik Sevardnadze —Baker találkozó célja már A titkárok testületé egy ellenszavazattal elfogadta a szakszervezetek megyei szövetségének létrehozását támogató elnökségi döntést, valamint megerősítette a szakszerveztek megyei szö­vetsége alapszabályának az alakulásakor javasolt módo­sításait. • Elítélték azt a megnyilvánulást, amely a Somogyi Néplap január 3-ai számában „tiltakozott” a megyei szövetség létrehozá­sa ellen. A testület felkérte Potó Gyulánét, a Közszolgálati Szakszervezetek megyei tit­polis” dicsfényére tör. A fővárosban építendő 126 emeletes irodaház műsza­ki csoda számba menne, felépítése eddig világvi­szonylatban is kipróbálat- lan műszaki megoldásokat igényel, nem is Szólva ar­ról, hogy éppen száz eme­lettel lenne magasabb, mint a sziget eddigi leg­nagyobb épülete. A csodá­ra pedig azért is szükség van, mert Tajvan körze­tét földrengés-veszélyes övezetnek tartják. Éppen ezzel érvelnek az ellenzők is, akik nagyzolásnak tartják a felhőkarcolót, miközben a főváros közle­kedésének, lakáshelyzeté­nek és egészségügyi ellá­tásának súlyos gondjai megoldatlanok. A torony­ház építése ezekkel talán még védhető, de a kikö­tői szabadságszobor és a szerencsejáték-komplexum .mégimlkább presztízsberu­házásnak tűnik. A 46 méter magas tor­nyot, amely Kaohsziung kikötőjét ékesítené, . egy orosz származású szobrász, Ernst Nyeizvesztnij, Hrus­csov síremlékének terve­zője álmodta meg. A szin­tén Szabadságszobomak nevezendő alkotmány — hiszen Tajpej magát a a nyár eleji szovjet—ameri­kai csúcs előkészítése, s így nyilvánvaló, hogy a külügyminiszterek erőfe­szítéseket tesznek a hadá­szati támadófegyverzet öt­venszázalékos csökkenté­séről szóló szerződés aláírá­sát hátráltató nézeteltérések felszámolása érdekében. Emellett várhatóan kiemelt helyen szerepelnek az euró­pai problémák, különc» te­kintettel a kelet-európai változásokra. Bakert a ter­vek szerint fogadja majd Mihail Gorbacsov is. kárát, hogy személyes tevé­kenységével is erősítse a megye szakmai szakszer­vezetei közötti együttmű­ködés és koordináció to­vábbfejlesztését, valamint az alapszabályban megfo­galmazott célok megvalósí­tását. A résztvevők véleménye szerint a szakmai, ágazati alapokon nyugvó szakszer­vezeti mozgalom megerő­södését megyénkben is csak e nyitott, laza szövetség képes a tagság valóságos ér­dekeinek megfelelően szol­gálni. szabadság szigetének te­kinti a kínai szárazfölddel szemben — egy absztrakt formából kiemelkedő fér­fi alakot' ábrázol, amely New York-i ihletűjéhez hasonlóan fáklyát tart ke­zében. A tamyban lesz mozi és kiállítóterem, ét­terem és akvárium, fejé­ben pedig planetárium. A legfőbb attrakció viszont a fáklyából sugárzott lé­zer fényjáték lesz, amelyet a kilátóból élvezhet a kö­zönség. A költségek? Csekély 50 millió dollárt tennének ki, de egyelőre sem a tajva­ni sem a külföldi magán- befektetők nem tolonga­nak. A főváros közmunka­ügyi hivatalának igazgató­ja, a főpolgármesterrel már elfogadtatta álmai netovábbját, a Tanshui folyó egyik szigetén, 320 hektáros területen létesí­tendő mulatónegyed ter­vét, amelyet azóta dédel­get, hogy Las Vegas ra­bul ejtette. A városatya kezét a szí­véről levéve beletörődött abba is, hogy nem keve­sebb, mint 380 millió dol­lárból valósítható meg a szerenosejátékosok para­dicsoma, de még a város Kaukázusi helyzetkép A helyi párt- és állami szervek továbbra sem urai a helyzetnek Azerbajdzsán­ban. Az utóbbi napok vi­szonylagos nyugalma, után ismét a feszültség fokozódá­sának jelei tapasztalhatók a válságövezetben. A köztársaság több tér­ségében ismét kiújultak a lövöldözések. A szélsősége­sek szerdán katonai álláso­kat lőttek Bakuban, Aszke- ránban. és Susában. A hely­zet normalizálását nehezí­ti, hogy a helyi hatóságok számos esetben akadályoz­zák a fegyverek elkobzását. Ennek magyarázata, hogy a rendkívüli állapot mielőb­bi feloldása érdekében a valóságosnál jobbnak igye­keznek feltüntetni az álla­potokat. A fegyveres erők­nek a rendkívüli állapot el­lenére csak részben sikerül ellenőrizni a helyzetet. Ezt bizonyítja, hogy a szélsőségesek napközben nyugodtan át tudják cso­portosítani fegyverraktárai­kat, mivel csak az éjszakai kijárási tilalom idején el­lenőrzik a katonai hatósá­gok a szállítmányokat. Gya­korlatilag lehetetlen meg­találni az elrejtett fegyve­reket, a kint levő több ezer lőfegyvernek csak töredé­két sikerült eddig elkoboz­niuk a hatóságoknak. A feszültséget jelzi, hogy továbbra is számos üzem áll. A belügyminisztérium csütörtöki tájékoztatása szerint Azerbajdzsán üze­meinek 53 százalékában nem dolgoztak. Bakuban még rosszabb az arány az Azerbajdzsán főváros gyá­rainak mindössze 18 száza­lékában termeltek. A terme­léskiesésből adódó vesztesé­gek naponta több millió rubellel növekszenek, s je­lenleg köztársasági szinten meghaladják a 390 millió rubelt. A szélsőséges ele­mek mind nyíltabban buzdí­tanak újabb munkabeszün­tetésekre, s igyekszenek megakadályozni a tömegköz­lekedési eszközök forga­lomba állását. tanácsának és a belügy­minisztériumnak is rá kell bólintania. A pénz tetemes részét már eleve felemész­ti, hogy a szigetet leg­alább hat méterrel meg kell magasítani, mert enél- kül védtelen maradna a folyó áradásaival szem­ben. A tajpeji közmunkák apostolát, aki egyben a revűszínháznak és a ru­lettnek is lelkes híve, ez egy cseppet sem ejti za­varba, sőt fennhangon hirdeti: ha Las Vegas fel­épülhetett a sivatagban, akkor tajvani mása sok­kal kedvezőbb helyszínre kerül, mert nemcsak a fo­lyó veszi körül, de onnan pompás kilátás nyílik a közeli hegyekre. Érvei ez­zel még nem fogytak ki. Arra is hivatkozik, hogy a kemény munkában meg­fáradt tajvani dolgozók­nak szükségük van a ki­kapcsolódásra, s ha a szi­getország valóban fel akarja lendíteni a turiz­must, akkor kínálnia is kell valamit az idegenek­nek. Bizonyára akad, aki irigykedve szemléli, mi­lyen nagy fejtörést okoz a délkelet-ázsiai tigrisek egyikének újonnan szer- .zett dollármilliárdjainak elköltése, de vigasztalód­hat: összeszedni sem volt semmivel sem könnyebb. Valósággal krimibe illők annak a kalandos történet­nek a fejezetei, amelyek a nemrégiben végleg (?) le­szerelt panamai tábornok- diktátor, Manuel Antonio Noriega elő- és utóéletének egyes, máig sem tisztázott epizódjaihoz kötődnek. Egész pályafutását, a Washington­hoz fűződő szoros, bár so­hasem reklámozott kapcso­latait mindmáig egy sor meg nem fejtett talány és titokzatosság övezi. Olyany- nyira, hogy ha a kábítószer­csempészés vádjával az egyik miami bíróság elé ál­lított generális esetleg kite­rítené rejtett kártyáit, vagy a birtokában levő dokumen­tumokkal felfedné a CIA- val és egykori igazgatójával, George Bush-sal annak ide­jén eléggé bensőséges együtt­működésének részleteit, a leleplezés az Egyesült Álla­mokban sokak számára meglehetősen kínos lenne. Így hát felettébb kérdéses, hogy az ellene felhozott vádak alapján mi lesz és lehet a per végső kimene­tele? Az amerikai törvények értelmében akár több évti­zedes elzárásra és legalább másfél millió dolláros anya­gi kártérítésre is ítélhetnék. A bennfentesek szerint az eljárás különféle „taktikai” okokból igen hosszadalmas­nak ígérkezik. Közben az is megeshet, hogy a kompro­mittált washingtoni politi­kusok, akikre nézve Norie­ga terhelő vallomást tehet­ne, mindent elkövetnek majd az áruló nyomok el­tüntetéséért, a piszkos ügyek eltussolásóért. A kusza politikai—katonai szövevényekben és a nagy sakkjátszmában a vezérál­dozat sorsára jutott Norie­ga kétségtelenül változatos életpályát futott be, amíg a vele való leszámolás ideje elérkezett. Iskoláit Panamá­ban végezte, majd Peruban kapott katonai kiképzést. 1962-től a nemzeti gárdánál teljesített szolgálatot, ahol a főhadnagyi rendfokozattól — húsz év alatt — eljutott az ezredesi váll-apig. 1983- tól már tábornokként a fegyveres erők főparancs­noka, s ezen a posztján je­lentős hatalmat kaparintott magához. Miután a hetvenes évek­től a nemzeti gárda hírszer­ző szolgálatát is felügyelte, mind szorosabb kapcsolatba került a CIA-val, amelynek élén akkoriban a jelenlegi amerikai elnök, George Bush állt. Noriega első íz­ben 1976-ban találkozott ve­le személyesen, majd má­sodszor 1983-ban, amikor Bush már alelnök volt. Mi­után Ronald Reagan 1988- ban búcsút vett a Fehér Háztól és Bush lett az „el­ső számú” amerikai, a pa­namai tábornok egyszeriben igen terhes lett számára. Vajon miért? Azt az elnök semmiképpen nem vethette Noriega , szemére, hogy az amerikai fegyveres erők leg­utóbbi panamai beavatko­zásakor említésre méltó el­lenállást szervezett volna. Sőt! A csatorna-övezetből elindult invázió napjaiban nem is a nemzeti gárda ala­kulatai, hanem csak az ön­kéntesekből verbuválódott, úgynevezett Dignidad-zász- Iqaljak vették fel a harcot a támadókkal. Ennek az volt a döntő oka, hogy a gárda kiábrándult az „erőskezű” tábornokból és szembefor­dult vele. Ez a folyamat kü­lönösképpen felerősödött a múlt évi májusi általános választások után, amikor a katonai diktatúra lába alól teljesen kicsúszott a talaj. Norieegának — hatalmi bá­zisának elvesztése és a kül­ső intervenció miatt — nem volt más választása, mint a menekülés a Vatikán pana­mai nunciatúrájára. Végül megadta magát, Floridába vitték, hogy a bíróság elé állítsák. Csakhogy az esküdtszék előtt — ha Washington sza­bad folyást enged az ese­ményeknek — sok minden­re fény derülhet, ami Bush elnök számára nem lenne kívánatos. Például arra — mint arról a hamburgi E>er Spiegel egyik legutóbbi szá­mában olvashatunk —, hogy 1988-ban Noriega a kábító­szerügyletekből származó „fekete pénzből” tetem-- összegekkel segítette az alt nők választási kampányát. Bush állítólag semmit sem tudott a bőkező támogatás eredetéről. Ez nehezen hihe­tő, hiszen már 1976-ban — CIA-igazgatóként — meg­bízható információkat ka­pott Noriega üzelmeiről. Ké­sőbb, már alelnökként ugyancsak tudomására jut­hattak bizalmas értesülések a panamai „közvetítő lánc” kábítószerüzleteiről, a ko­lumbiai maffiákkal való. kapcsolatairól. E távolról sem hiánytalan mozaikokból azért már ösz- szeáll a kétes múltú pana­mai tábornok képe, de aZo- ké is, akik a „cél. szentesíti az eszközt” elv alapján egy­kor védnökei voltak. Serfőző László A Siófok és Vidéke Áfész Igazgatósága pályázatot hirdet főkönyvelői munkakör betöltésére Pályázati feltételek: — közgazdaság-tudományegyetemi vagy pénzügyi számviteli főiskolai végzettség, — 5—10 év számviteli irányító gyakorlat, — számítástechnikai képesítés és gyakorlat, — 45 év korhatár, — erkölcsi feddhetetlenség, — lakást, lakáshozzájárulást nem biztosítunk. A pályázatot önéletrajzzal és a végzettséget, képesítést tanúsító okiratok másolatával 1990. február 23-ig kér­jük benyújtani a szövetkezet igazgatóságának címezve. SIÓFOK, Kálmán Imre sétány 4. (107895) Tanácskozott a Közszolgálati Szakszervezetek megyei szövetsége Tajvan az egeket ostromolja

Next

/
Thumbnails
Contents