Somogyi Néplap, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-08 / 33. szám

4 SOMOGYI NÉPLAP 1990. február 8., c ütörtök Lakossági fórum a donneri boltról február 15-én 17 órakor A tanács alternatívái AZ ÁRULKODÓ TELEFONSZÁM . I Két gyilkosság a megyében Furcsa lelki mozgatórugókkal A lap február 6-i számá­ban Lévai József (MDF) fog- lálkozott a pótlásként épí­tendő donner bolt elhelye­zésével. Teljes mértékben egyetértek utolsó mondatá­val: döntsenek a környék lakói! Félek azonban, hogy ha kirekesztő módon tesz- szük fel a kérdést (egyik vagy másik hely választásá­ra) nem lesz, nem is lehet egységes állásfoglalás. Ki-ki lakóhelyének közelsége alap­ján fog szavazni, s ez ter­mészetes. Az előzményekről: a régi bolt életveszélyessé vált, le kellett bontani. Pótlása ér­dekében megkerestük a szó­ba jöhető kereskedelmi szer­veket, magánvállalkozókkal is tárgyaltunk, külföldi ér­deklődőknek is ajánlottam az üzlet lehetőségét. Nem akadt olyan vállalkozó, aki a költségeket, vagy azok na­gyobbik részét biztosítva vállalta volna a területen ABC-jellegű bolt építését. A terület ellátatlan nem ma­radhat, ezért kezdtük el egy üzlet tanácsi beruházás­ban történő előkészítését. Végleges döntés még nincs, a fedezetről is a tanácsnak kell határozni soron követ­kező ülésén. Az elhelyezésről: a cikk­ben említett két hely reális alternatíva. A régi bolt Bartók Béla utcai területe a gyalogosforgalom cent­ruma, kereskedelmi szem­pontból a legjobb hely. A Rét utcai terület tágasabb, Személyszállítás — púp a háton? A boglárlellei tanács vb- ülésén az egyik napirendi pont címe ez volt: Boglár- lelle és vonzáskörzete autó­busz-közlekedésének helyze­téről, a helyi közlekedés megszervezésének lehetősé­geiről. A Kapos Volán írásos elő­terjesztése már az első mondatban meggnyugtatja a vb-tagokat: a közigazgatási területen a közlekedési alapellátás teljeskörűen biztosított. Az elégedettebbek akár hátra is dőlhetnek, letehe­tik a jelentést, pedig az iga­zán magvas gondolatok ez­után* jönnek. íme: „A köz­lekedési ellátottság paramé­terei a megyei átlagot mu­tatják, amelyek a nyári sze­zonforgalomban az átlagos kiszolgálási szintet jelentő­sen meghaladják. Az utazá­si gyakoriság a települések földrajzi elhelyezkedéséből adódik, ahol a Balaton meg­határozó szerepet tölt be.”- Egy sztrájk és egy tarifa- emelés után persze sokkal többet nem is várhatunk. A szóbeli kiegészítésben is csak arról hallottunk, hogy szisztematikusan elnyomo- rítofcták a közlekedési vál­lalatokat, s most próbálnak meg kitörni ebből az elát­kozott struktúrából — belső átszervezéssel. Elkülönítik a jövedelmezőt a ráfizetéses­től,^ kisebb egységeket hoz­nak létre, melyek esetleg hajlandóak lesznek részt venni a helyi közlekedés­ben. Két dolog biztos: a diákok és a munkások szál­lítását ezután is vállalják, s hogy a terhek egy részét a lakosságra hárítják. Ilye­nek a gazdasági körülmé­nyek — mondta a Volán és képviselője — s ebben a helyzetben az utas, a Volán és a Pénzügyminisztérium érdekei nem esnék egybe. Helyi járatról ezért szó sem lehet a vállalat üzemelteté­sében. Ha a helyi önkor­mányzatnak van erre pénze, szervezze meg, ne számítson senki arra, hogy a helyzet jobb lesz. Ha nem lesz sok­kal rosszabb, már az is eredmény. Érthető, hogy feltették a vb-tagok a kérdést: a sze­mélyszállítás púp a Volán hátán? Elhangzott, hogy a helyi közlekedést a költség- vetési üzem bonyolítja le, de az utasok a közlekedési vállalattól veszik a bérletet, s az állami dotációt is a Vo­lán kapja. Szabó József tanácselnök azzal zárta le a vitát, hogy le kell .számolni egy illúzió­val. Azzal, hogy az állam megoldja helyettük ezt a problémát. A helyi tanács­nak lesz ez is a feladata. Technikai eszköz biztosított, s hátha hajlandó lesz vala­melyik Volán-fióka beszáll­ni ebbe a szolgáltatásba. Süli Ferenc A Siófok és Vidéke Áfész Igazgatósága pályázatot hirdet főkönyvelői munkakör betöltésére Pályázati feltételek: — közgazdaság-tudományegyetemi vagy pénzügyi számviteli főiskolai végzettség, — 5—10 év számviteli irányító gyakorlat, — számítástechnikai képesítés és gyakorlat, — 45 év korhatár, — erkölcsi feddhetetlenség, — lakást, lakáshozzájárulást nem biztosítunk. A pályázatot önéletrajzzal és a végzettséget, képesítést tanúsító okiratok másoílatával 1990. február 23-ig kér­jük benyújtani a szövetkezet igazgatóságának címezve. SIÓFOK, Kálmán Imre sétány 4. (107895) nagyobb üzlet épülhet ott és a parkolás is jobban meg­oldható. Helyi vásárlók bő­ven vannak, mindkettő kör­nyezetében. A tanácsnak, vezetőinek, szakembereinek nem fűző­dik érdeke egyik helyhez sem, de kötelességünk, hogy a városrész szempontjából hosszú távon is legkedve­zőbb megoldást javasoljuk. így alakult ki több kon­zultáció eredményeként az a gondolat (és nem döntés!), hogy mind a két terület a kereskedelmet szolgálja. Mivel ABC-re alkalmasabb, és a magántőkének kevésbé vonzó, ezért a Rét utcában építtessen a tanács egy 300 —400 m2 alapterületű egysé­get, a régi bolt helyére pe­dig — esetleg 2—3 kisebb egységre (nem sóik 'kis butik­ra) — vállalkozók számára hirdessen pályázatot, amely­ben élelmiszer-napicikk pro­fil is legyen. E területen kisebb egységekre nagy va­lószínűséggel akad vállalko­zó. Megítélésem szerint a városrész így járna legjob­ban. Mivel a lakosságot nem kívánjuk kihagyni, a boltelhelyezésről, megoldá­si lehetőségről 1990. február 15-én (csütörtökön) 17 órá­ra a Bartók iskolában la­kossági fórumot szervezünk, amelyre a városrész lakóit tisztelettel meghívom. Az előzményekről és a telepíté­si megfontolásokról az együttgondolkodás érdeké­ben szóltam. Farkas István ált. tanácselnök-helyettes Véradás Tabon Véradónapot szervezett Tabán a Vöröskereszt. A 250 véradó között volt á tabi szovjet alakulat 150 sorka­tonája is, akik már decem­berben felajánlották segítsé­güket a román népnek, ám ekkor a véradásra nem volt szükség. Az önkéntes vér­adók összesen 100 liter vért adtak. Két gyilkosság vizsgála­tát folytatja a Somogy Me­gyei Rendőr-főkapitány­ság. Mindkettő a hét végén történt. Az egyik Somogy- udvarhelyen, a másik Sió- fok-Kilitiben. Dr. Újvári Sándor őrnagynak, az ügy vizsgálójának segítségével ismertük meg a részleteket. Siófok-Kilitiben február 4-én hiába várták a cim­borák a 71 éves bányász­nyugdíjas Dec si Józsefet az ivóban, hogy elfogyasszák vele a megszokott itókát. ö ugyanis ekkor már halott volt. Pedig nagyon élni akart. Annak ellenére, hogy az első ütés, amelyet a tet­tes a homlokára mért, olyan erejű volt, hogy a kapához hasonló ütleg nyele is el­tört, nem halt meg mind­járt. Sőt, állta a többi csa­pást is. Súlyos fejsérülé­sektől vérezve is felállt, s imbolyogva nézett gyilkosa után. Lehet, hogy mondani akart neki valamit Talán azt, hogy: miért? A tettes ugyanis az uno­kája volt: a fiatalkorú K. János. Az idős ember tud­ta, hogy unokája kedvezőt­len családi körülmények kö­zött él, de azért azt nem gondolta volna, hogy azok, a kis kavics- és mészda- rabkák, amelyek késő este ajtaján koppantak, tőle származnak. Erre már csak akkor döbbent rá, amikor az unoka — kihasználva, hogy nyitva felejtette az aj­tót, miután megnézte, kitől származhat a furcsa zaj —, rátört és ahonnan ütött is. Amikor a lányos arcú fiú azt' gondolta: a nagypapá­nak már ennyi ütés is elég ahhoz, hogy az „örök va­dászmezőkre” kerüljön, ma­gához vette a megtalált 4—500 forintot, s már az­zal sem törődve, hogy a nagypapa1 felállt, távozott a tetthelyről. A nyomozóknak, akiknek a „kinek állhatott érdeké­ben” kérdésre kellett választ adni, eleinte nem volt sze­rencséjük, legalábbis addig nem, amíg utána nem néz­tek, kié az a telefonszám, amelyet a sértettnél talál­tak. Meglepetésre egy nyo­mozóé volt, azé, akit K. János felkeresett és akitől a telefonszámot kapta • az­zal, hogy hívja fel, ha va­lami gondja-baja lesz. A töbhi már gyorsan ment. Hosszú időt venne igény­be azonban annak megvá­laszolása, hogy ez a fiú a korábbi felfüggesztett bör­tönbüntetése után miért nem szállt magába, és mi­ért mondta: addig nem nyugszik, amíg nagyobb balhét nem csinál. Csinált. Ezt a fajta lelki magatartást némiképp talán magyarázza a hátrányos helyzet, a ked­vezőtlen családi viszony, de meg aligha magyaráz­hatja. Lelki sérülés van a so- mogyudvarhelyi gyilkosság hátterében is. Ide február 4-én éjszaka hívták a rend­őröket, akik azonban már nem segíthettek, hiszen a gyilkosság megtörtént, és Matáncsi József abban a szobában feküdt holtan a földön, ahová minden bi­zonnyal azért tántorgott be több késszúrástól vérezve, hogy segítséget kérjen ott pihenő feleségétől, és 15 éves lányától. A pszichológiai dráma legkritikusabb felvonása ■•itt véget ért. Igen, valóban lel­kek, mégpedig nem egész­séges lelkek drámájáról volt szó, hiszen az áldozat és a gyilkos is — a vizsgálat megállapítása szerint — pszichiátriai kezelésben részesült korábban, de be­tegségük nem látszott sem ön-, sem közveszélyesnek. A körzeti orvos egy-egy nyug­tatója mindig megoldotta a kritikus helyzetet. Egészen addig, amíg Kiss Árpád, a feleség 38 éves fivére, aki egy háztartásban lakott a családdal, éjszaka felébred­vén magához nem vette a konyhakést, és meg nem szúrta vele többször is az áldozatot. De ebben az Ady Endre u. 31. számú takaros csalá­di házban ezzel nem ért véget a dráma. Kiss Árpád kezében a kést látva, az asszony és lánya segítséget kért. A körzeti orvos érke­zett először, hogy ismét bevesse a nyugtató injekci­ót. A késsel hadonászó gyil­kos azonban megközelíthe­tetlen volt. A határőrségtől hívtak segítséget. Jött is két kiskatona. Az orvos kezébe adták az önvédelmi sprayt, ők a háttérben maradtak, hogy sikeres legyen az ak­ció. Tragikomikus, hogy a spraytól mindenki könnye­zett, csak a gyilkos nem. Végül az időközben meg­érkezett mentők segítségével sikerült ártalmatlanná ten­ni Kiss. Árpádot, aki köz­ben önmagán is súlyos se­beket ejtett és mindenáron meg akart halni. Erről a szándékáról egyébként á kórházban sem tett le. Lélekbúvároknak kell majd megválaszolni, hogy a tragédiában milyen szerepe volt a gyilkosság előesté­jén anyagi ügyekről kirob­bant családi vitának. És volt-e egyáltalán szerepe? A tájékoztató után meg­kérdeztem a vizsgálótisztet, hogy 18 év alatt — ennyi ideje dolgozik e területen — hozzászokott-e már az olyan látványhoz, amelyben a hét végén része volt. Azt felelte: már csak az áldo­zatul esett, vagy a szenve­dő gyerekek tudják igazán megrázni. Akikor most nem lehetett könnyű, hiszen ebben a so- mogyudvarhelyi családban a legszörnyűbb élményben talán a kislánynak volt- ré­sze, aki négyük közül egye­dül egészséges. És még szinte gyerek. Szegedi Nándor A tűzoltóhagyományok ápolásáért Az agrártudományi egyetemen új kör alakú tanügyi épü­letet épít a General gmk. Az utolsó szintnél tartanak, és ebben az évben szeretnék az épületet átadni Tűzoltó Hagyományőrző Egyesület alakult hétfőn Kaposváron, a Somogy Me­gyei Tűzoltóparancsnoksá­gon. Az egyesület legfőbb célja a tűzoltómúlt hagyo­mányainak ápolása és tárgyi emlékeinek összegyűjtése. Elképzeléseik között szere­pel tűzoltómúzeum létre­hozása Kaposváron és hely­történeti gyűjtemények ala­pítása a megyében. Az egyesület szakági vá­lasztmányai a külföldi kap­csolatok ápolásával is fog­lalkoznak, és a szakmai ta­pasztalatcserék szervezésé­ben is közreműködnek. Az egyesület elnökének Kiss László nyugalmazott alezre­dest választotta. Ismét kötőgépakció a DOMBÓVÁRI FÉSZEK ÁRUHÁZBAN február 9-én 10-től 18 óráig. A kötőgépek a helyszínen MEGVÁSÁROLHATÓK! Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

Next

/
Thumbnails
Contents