Somogyi Néplap, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-08 / 33. szám

1990. február 8., csütörtök SOMOGYI NÉPLAP 3 Víz- és csatornadíjat is fizetnek Drágább a bérlakás Február 28-ig értesítik a lakókat Bemutatkoztak az Agrárszövetség képviselőjelöltjei Február 1-jétől több a lak­bér a bérlakásokban, víz- és csatornadíjat is kell fi­zetni, s az eddigi gyakorlat­tól eltérően a lakáson belül mindent az ott lakónak kell kicseréltetnie, megjavíttat­nia. A mostani lakbérfize­téskor mindenhol a régi laklbért fizettetitek ibe, s nem kaptak pontos tájékoztatást arról, mikortól szedik a föl­emelt lakbért. Széki Tibor­tól, a kaposvári Ingatlanke­zelő és Közvetítő Vállalat házkezelési igazgatóhelyet­tesétől kértünk választ az emelés mértékéről, a lakók kiértesítéséről. — A kormány a parla­ment döntésével összhang­ban február 1-jétől emeli a lakbéreket. Az összkomfor­tos lakások bérleti díja a négyzetméterenkénti 15-ről 22 forintra, a komfortos la­kásoké pedig 12-ről 15 fo­rintra emelkedik. Forma- nyomtatványon értesítést küldünk minden bérlőnek, kimutatva a korábbi költsé­geket, mindazt, ami a lak­bérbe beleszámít — bútor- használat meg egyéb —, s közöljük az új lakbért a változásoknak megfelelően. — Hányán kapnak értesí­tést Kaposváron? — Hatezerháromszázan— hatezernégyszázan. A fél- komfortos, komfortnélküli szükséglakások bérleti díja nem emelkedik, vízdíjat azonban fizetniük kell. Így körülbelül ötezer összkom­fortos és komfortos lakás bérleti díja emelkedik, még­pedig átlagosan 40 száza­lékkal. — A víz- és csatornadíjat is fizetni kell ezután. — Az értesítésen ez is szerepel, ugyanis a víz- és csatornahasználati díjat szintén február 1-től kell megtéríteniük a bérlőknek. A vízdíj köbméterenként 9,60, a csatornadíj 7,20, együttesen pedig 16,80. Ez azt jelenti, hogy egy két­szobás lakás havi víz- és csatornadíja 308 forint egy összkomfortos lakásban. Ezt ugyanis a szobaszám és a komfortfokozat alapján ál­lapították meg. — Sokan úgy vélekednek, hogy inkább aszerint kelle­ne fizetni a víz- és. csator­nadíjat, hogy hány személy lakik egy lakásban. — Ez is jogos, hiszen az IKV-k szintén azt mond­ták: nem egészen jó a viz­es csatornadíj megállapítá­sa a szobaszámok alapján. Valóban előfordulhat, hogy egy kétszobás lakásban ha­tan laknak, a másikban pe­dig csak egy személy él, s eltérő a vízfogyasztás. A rendelet azonban így jelent meg, s nekünk nem áll mó­dunkban, hogy ezen változ­tassunk. Azt azonban el­mondhatom, hogy próbaszá­mításokat végeztünk, ugyan­is szövetkezeti [lakásokban élők is fizetnek vízdíjat ne­künk, ahol a mi nyomásfo­kozónkon keresztül kapják a vizet. Velük létszám alap­ján számolunk el, s az ösz- szehasonlítás alapján cse­kély az eltérés, mondjuk egy olyan két és fél szobás lakáséval, ahol a normatíva szerinti víz- és csatornadí­jai számoljuk fel. Egyéb­ként a bérlők különböző észrevételeket tettek, olyat is, hogy nem akarják fizet­térítése ugyanolyan szank­ciókat von maga után, mint­ha a lakbért nem fizetné a bérlő. — Készülnek-e az értesí­tések? — Igen, s rendelet alap­ján minden bérlő megkapja február 28-ig. Az értesítés hátlapján van egy tájékoz­tató a szociális hozzájáru­lásról. Mellékelünk még egy jövedelmigazoló-, aztán egy igénylőlapot annak, aki szo­ciális támogatást kér. Ezt a városi tanácson kell leadni. A bérlő a fölemelt lakbért az IKV-nak fizeti, s majd a tanácstól kap a kivizsgá­lás alapján visszatérítést áp­rilis 1-jéig visszamenően. — Mi változik még feb­ruár 1-jétől? — Megemlíteném, hogy február 1-jétől kezdődően a bérlőre hárul a berendezési tárgyak, a burkolat — pél­dául parketta — cseréje, ez csak az ő költségén végez­hető el. — Mikor kell először fi­zetni a régi és új lakbér kö­zötti különbözetet, a víz- és csatornadíját? — Hivatalosan február 1- jétől — mondta Záborszky Tibor házkezelési osztályve­zető. — Tekintettel azonban arra, hogy az értesítéseket február 28-ig küldjük ki, ezért a február havi külön­bözetet a márciusi lakbérrel együtt kívánjuk beszedni. Azok, akik már február kö­zepén megkapják az értesí­tést, ha úgy kívánják, akár március l-je előtt befizet­hetik a különbözetet a lak­bérpénztárunkba. — Ügy hallottuk, hogy a nem lakás célját szolgáló bérleményekért is többet kell majd fizetni. — Várható a bérleti díj változása — vette át a szót Széki Tibor. — Erről ma még nem áll módunkban tájékoztatást adni. A vízmű­vek azonban január 8-tól megemelte a víz- és csator­nadíjai, éppen ezért ezt a közületeknek, szervezetek­nek ettől az időponttól, a lakóknak pedig február 1- jétől kell így fizetniük, öt­száz olyan, nem lakás cél­ját szolgáló bérlemény van a városban, ahol vizet fo­gyasztanak. őket értesítjük arról, mennyit kell majd fi­zetniük. Lajos Géza (Folytatás az 1. oldalról) Fontos szerepet játszott az Agrárszövetséggé szervező­désben az a tapasztalait is, miszerint a magyar vidék­nek eddig hagyományosan az a sors jutott, hogy a különböző országmentő programok engedelmes vég­rehajtója és teherviselője legyen. S nem akarják, hogy most ismét azzá váljon. Ezért lett a szövetség jel­szava: „Sorsunkról nélkü­lünk ne döntsenek.” Az irodavezető hejelen­tette: már minden képvise­lőjelöltjük rendelkezik a szükséges számú ajánlócé­dulával. Ezt követően kért szót Feil József, az Agrárszövet­ség megyei elnöke. Tájé­koztatta a jelenlevőket a választási kampányt előké­szítő munkáról, a tenniva­lókról. Elmondta, hogy az Agrárszövetség nem politi­kai párt, nem célja a hata­lom megszerzése. Azért szeretnének saját képvise­lőket küldeni a parlament­be, mert a vidék, a mező- gazdaság gondjai nem gyö- möszölhetők be egyetlen pártpolitikai programba sem. Ezt követően bemutatkoz­tak a szövetség képviselője­löltjei. A 2. ez. választóke­rületben Kosa Ferenc, a Kahyb vállalat igazgatója, az Agrárszövetség és a Ha­zafias Választási Koalíció közös jelöltje. A 3. sz. vá­lasztókerületben Kovács Ferenc, a tahi termelőszö­vetkezet elnöke, az 5. sz. választókerületben Magyar István, a Böhönyei Állami Gazdaság igazgatója, a 6. sz. választókerületben dr. Visnyei Sándor homok- szentgyörgyi körzeti állat­orvos az Agrárszövetség je­löltje. Az agrárágazat, a mező- gazdaság igazi elkötele­zettjei — ez jutott eszébe a laikus szemlélőnek, ami­kor a jelöltek röviden szól­tak eddigi életútjukról, főbb törekvéseikről. Szembetűnő volt az is, hogy ki-ki az ál­tala képviselt körzet gond­jairól, nehézségeiről szólt elsősorban, s nem az álta­lánosságok szintjén folyt a beszélgetés. Szinte valamennyi jelölt elmondta': nem megváltó programokra van szükség, hiszen manapság az az egyik legfontosabb elvárás, hogy ne keverjük össze a vágyainkat a valósággal. Abban is egyetértettek a képviselőjelöltek, hogy a mély^ gazdasági válságból életerős mezőgazdaság nél­kül nincs kiút. A kilábalás­hoz összefogásra van szük­ség. Ezzel kapcsolatban Ma­gyar István a következőket mondta: — Az Agrárszövetség nemcsak a termelőszövetke­zetek szövetsége, hiszen képviselni akarja a falun élő, a mezőgazdaságban dolgozó valamennyi réteget. E körbe beletartoznak a magánvállalkozók, a kister­melők, a tsz-ek és az álla­mi gazdaságok dolgozói egyaránt. Dr. Visnyei Sándor töb­bek között arról szólt, hogy személy szerint ő is olyan falvakat szeretne az elkö­vetkező időben, ahol helyet kap a kisgazda, a farmer és a termelőszövetkezet is. Megalapozatlannak tartja azokat a nézeteket, amelyek szerint földosztással min­denkinek önálló gazdálko­dásra alkalmas feltételeket lehet teremteni. — Akik ezt tartják, azok a falu mai helyzetét nem ismerik — hangoztatta. Kovács Ferenc elmondta: több mint 35 éve dolgozik a mezőgazdaságban, s ez az ágazat szinte mindig hát­rányos helyzetben volt, a falu, a falusi élet pedig le­értékelődött. Nem a szövet­kezés van válságban, ha­nem az egész magyar gaz­daság. — Akkor vétenénk a legnagyobbat, ha a szövetke­zést meggondolatlanul föl­számolnánk — mondta, majd arról szólt, hogy ter­mészetesen tagadhatatlanul szükséges a szövetkezetek megújulása is. Kós!o Ferenc többek kö­zött a választási kampány­nyál kapcsolatos tapaszta­latait is megosztotta a résztvevőkkel. Szólt arról, hogy csak az a párt számít­hat sikerre a választásokon, amely programja mellett hiteles, megnyerő jelölte­ket tud állítani. A képviselőjelöltek sze­mélyes bemutatkozását az aktuális feladatok egyezte­tése, megbeszélése követte. (Lengyel) ni a víz- és 'csatornadíjat. Ennek a megtérítése azon­ban kötelező, s a meg nem Negyven szorgos asszonykéznek biztosít munkát az év tíz hónapján a mikéi Rákóczi termelőszövetkezet varrodája. A csurgói Napsugár Ktsz részére végzett bérmunkával Mikében megoldották a foglalkoztatási gondokat. A Vállalkozók Pártja programja Tisztelt Választópol­gár! Olyan párt mutatkozik be az ön számára, ame­lyet remélhetőleg nem úgy fog megismerni, hogy „egy a sok közül”. Sokan felelősen nyilat­koznak a vállalkozások fejlesztése, jövője érde­kében, népszerű prog­ramként hirdetik. Kér­dezzük, hol voltak ők évekkel ezelőtt? A Vállalkozók Pártja tudja, hogy a vállalkozók többsége átélte a „vál­lalkozásellenes” idősza­kot, az államosítást, az erőszakos szövetkezete­sítést. A vállalkozók jó- néhányszor elkeseredtek, de mégis dolgoztak, ter­meltek, értéket adtak az országnak, szolgáltatást nyújtottak a lakosság részére. A Vállalkozók Pártja programja az alábbiakat tűzte zászlajára: — A tulajdonreform azonnali beindítása, a reprivatizációs eljárások megkezdése, s 3 éven be­lüli befejezése. — Olyan hitelpolitika kialakítása', amely lehe­tővé teszi az elmúlt 40 év alatt fejlesztési lehe­tőségeiktől megfosztott vállalkozói réteg műszaki és technikai fejlődésé­nek megkezdését és fo­kozatos felzárkózását. — Az idáig felvett és a jövőben felvételre ke­rülő dollármilliókból végre a magánvállalko­zók is részesüljenek, ép­pen azért, hogy munka­helyeket tudjunk létesí­teni annak a* sok mun­kanélkülinek, akik szá­ma hétről hétre növek­szik. — A volt párt- és ál- lamhivatalnökok, veze­tők, akik az elmúlt év­tizedekben politikájuk­kal a szakadékba juttat­ták ezt az országot, ne élvezhessenek kiemelt nyugdíjat, luxusvillákat és lakásokat, hozzuk vissza őket olyan szintre, hogy végre egyszer ők is érezzék, mit jelent havi 6—8000 Ft-ból megélni. — Tiltakozunk az olyan személyi és vállal­kozási jövedelemadó­rendszer ellen, amely egyaránt méltatlanul sújtja, fokozatosan el­szegényíti a munkásokat, mezőgazdasági dolgozó­kat, az értelmiséget, a bérből és fizetésből élő­ket, a vállalkozókat min­den szférában. — Olyan törvényeket akarunk, amelyek gátak, fékek nélkül biztosítják az egyéni képességek tel­jes körű kibontakoztatá­sát, anyagilag és erköl­csileg elismerik minden becsületesen dolgozó ál­lampolgár teljesítmé­nyét, amelyek biztos megélhetést nyújtanak kis- és nagycsaládosok­nak, fiataloknak és idő­seknek a jelenlegi létbi­zonytalanság helyett. — Pártunk egy olyan önálló magánvállalkozói társadalombiztosítási rend­szer létrehozását kö­veteli, amely a befizeté­sek arányának megfe­lelő, igazságos nyugdíj- rendszert képes kialakí­tani. Olyan társadalom- biztosítási reformot aka­runk, amelyben élesen elkülöníthető- a minden ki számára kötelező és az önkéntességen nyugvó biztosítás. Tiltakozunk a 43% TB-járulék fizeté­se ellen. — A magánvállalkozá­sokat nem dotálták. Ezt a jövőben sem kérjük, mindössze ésszerű, a vállalkozásokat élénkí­tő körülmények megte­remtését akarjuk. — A vállalkozók több­sége már 1988 előtt is adót fizetett, értéket ál­lított elő, nem herdálta a közvagyont, önt is, ben­nünket is forintra, fillér­re kívánnak elszámoltat­ni iáikkor, amikor miliMáir- dos adósságokért még nem vontak felelősségre senkit. Követeljük, hogy vonják erkölcsi felelős­ségre azokat a vezető­ket, akik a hibás dönté­seikkel — ami az or­szágnak dollármilliár- dokba került —, egyér­telműen felelősek, mert ezért nem lehet az ál­lampolgárokat felelőssé tenni. — Szeretnénk elérni, hogy a szándékosan fize­tésképtelenség látszatát keltő vállalatok magán- vállalkozókkal szembeni tartozását gyorsított bí­rói eljárás után behajt­hassák, és a vállalkozók a pénzük használatáért 30%-os kamatot kapja­nak. — A kezdő vállalko­zókat legalább 3 éves adómentesség illesse meg, vezessék be az adó- átalány intézményét. — Az évről évre folya­matosan növekedő inflá­ciót mesterségesen to­vább ne gerjesszék, mert az állampolgárok tűrő­képessége ebben a kér­désben a végsőkig jutott el. A Vállalkozók Pártja kész szorosan együtt­működni más politikai pártokkal mindazokban a kérdésekben, amelyek­ben egybeesnek érdeke­ink. A Vállalkozók Pártja azok érdekében is tenni akar és tenni kész, aki­kért a vállalkozások van­nak, mert a magánvál­lalkozásoknak csak ak­kor lesz igazán jövője, ha nem egy elszegénye­dett, hanem anyagi jólét­ben, szabadon élő népet szolgálnak. A döntés az öné is. Amennyiben csalódna bennünk, bátran mondja meg, és adja a szavaza­tát másra. MI VÁLLAL­JUK! MI A VÁLLALKOZÓK PÁRTJA VAGYUNK! VÁLLALKOZÓK PÁRTJA Samsung televíziók exportra Várhatóan áprilistól megkezdi tevékenységét Jászfényszarun a Samsung Electronics Magyar Rt., amelyet az Orion Rádió- és Villamossági Vállalat, vala­mint a Samsung Electro­nics Co. Ltd. alapított 50-50 százalékos részvétellel. A Jászfényszarui gyár színes televíziók és egyéb háztar­tási elektronikai berendezé­seket — videomagnókat, rá­diókat és mikrohullámú sü­tőket — gyárt majd hazai és külföldi piacra. Jelenleg az Orion által apportként rendelkezésre bocsátott területet készítik elő a vegyes vállalat szak­emberei, ahová februárban érkezük meg a szerelőszalag és a többi gyártóberendezés Dél-Koreából. A gyártás megindítása a világhírű cég mérnökeinek közreműkö­désével történik, s ehhez az új vállalat huszonegy al­kalmazottja most sajátítja el a Samsungnál a szüksé­ges technológiai-szervezési ismereteket.

Next

/
Thumbnails
Contents