Somogyi Néplap, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-08 / 33. szám
síi Ära: 4,30 Ft XLVI. évfolyam, 33. szám _____0\Q¥PILßtP : Konzultáció a pártok ét az ország vezetői között 1990. február 8., csütörtök OvlÄ Drágább a bérlakás (3. oldal) Magyarországi ősbemutató előtt (4. oldal) ■■■i i - ni /1 -. i < Tizenhat politikai párt képviselői, valamint Szűrös Mátyás, Németh Miklós és Fodor István szerda délután a Parlamentben konzultációt kezdtek. Az elnöklő Szűrös Mátyás elöljáróban emlékeztetett a korábbi megbeszélésekre, a politikai egyeztető tárgyalásokra, s ennek kapcsán jegyezte meg: a mai összejövetelre a decemberi tanácskozás résztvevői kaptak meghívást. T'smertette az SZDSZ levelét, amelyben a szabad demokraták kifejtik: szükségesnek vélik ugyan az egyeztető tárgyalást, de a jelenlegi konzultációt nem tartják megfelelően előké- szítettnek. Szűrös Mátyás hozzátette: hasonló tartalmú levelet kapott a Fidesz- től is. Áttérve a konzultáció tárgysorozatára, az ideiglenes köztársasági elnök úgy vélte: a békés átmenet választásokig terjedő időszakának legfontosabb kérdéseit kellene megvitatni a fórumon. Ugyancsak a tárgysorozathoz kapcsolódóan kért szót Csengey Dénes, aki az MDF elnökségének napirendi javaslatait tolmácsolta. Szerintük a konzultáción három nagyobb kérdéskört kellene megvitatni. Az első ilyen lényeges kérdésnek ítélte, hogy március 25-ig rendeljenek el árstopot az alapvető élelmiszerekre, hogy az áremelkedések miatt ne alakuljon ki olyan helyzet, amely veszélyeztetné a választások légkörét. Hasonló fajsúlyú megvitatandó kérdésnek tartotta a nemzeti, önkormányzati vagyon védelmének megoldását, valamim azt, hogy a választási kampány idején semmilyen hadgyakorlatot ne engedélyezzenek az ország területén. A konzultáción résztvevő pártok képviselői Szűrös Mátyás javaslatára megállapodtak abban, hogy az Országgyűlés előtt álló feladatokról, ehhez kapcsolódóan a közigazgatási, illetve az államapparátus működéséről, a szociális prob(Folytatás a 2. oldalon.) Casaroli bíboros Budapestre érkezett Németh Miklósnak, a Magyar Köztársaság Minisztertanácsa elnökének meg- ; ásóra szerdán hivatalos 'átogatásra Budapestre érkezett az Apostoli Szentszék küldöttsége, Agostino Casaroli bíboros államtitkár, a Vatikáni Egyházi. Közügyek Tanácsa elnökének vezetésével. A delegáció tagja Francesco Colasuonno érsek, apostoli nuncius és \Kada Lajos érsek, a Szentszék Szentségi és Istentiszteleti Kongregációjának titkára is. A magas rangú küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren a kormány nevében Kiss Elemér államtitkár, a Minisztertanács Hivatalának vezetője fogadta. Jelen volt Paskai László bíboros- prímás, esztergomi érsek. A Kereskedelmi Minisztériumból jelentjük A vállalatok kiárusítják az országot? (Munkatársunk telefon jelentése) — A vállalati érdekek számos esetben nem azonosak az országéval, mondta tegnap budapesti sajtótájékoztatóján Beck Tamás kereskedelmi miniszter. — A KGST-n belül ugyanis olyan fizetési rendszer alakult ki, melynek révén az exportáló vállalat maximum két héten belül a forintjához jut, az ellentétel azonban áru formájában nem érkezik meg az országba. Az áruért kapott forint inflációt gerjeszt és nyugati hitelekből kell termékeket biztosítani, hogy ezt a folyamatot lassítsuk. A cégeket már több alkalommal önmérsékletre intettük, de változás nem tapasztalható. Égető kérdés tehát az export—import jogok felülvizsgálata. Mindemellett Magyarországon ma mintegy 3100 cég rendelkezik külkereskedelmi joggal, s a piac 70 százalékán az idén már zöld utat kap minden vállalkozó. Beck Tamás elmondta még, hogy hazánk tavalyi külkereskedelmi tevékenységének egyetlen jó eredményt mutató száma a tőkés exportot minősíti: ez 544 millió dollár aktívumot mutat. Az áruszerkezet azonban rendkívül korszerűtlen: a kivitt érték 44,2 százaléka anyag vagy anyagjellegű termék. Ha a vállalati érdekeknek engedve tovább folyhat ilyen mennyiségű és szerkezetű áru külföldre történő eladása, akkor ki- vérzik az ország. A szovjet Szakítottunk a régi tabukkal Beszélgetés Horn Gyulával a magyar külpolitikai nyitásról — Az elmúlt hónapokban alapvetően megváltozott Kö- zép-Kelet-Európa politikai térképe. E folyamatokban hazánk kezdeményező szerepet Játszott. Igen nagy tekintélyt váltott ki magának külpolitikánk is. Hogyan vonná meg az elmúlt időszak magyar diplomáciájának mérlegét? Hogyan értékeli a többirányú nyitás Jelentőségét és hatásait? — Alapvetően két szempont vezérelt bennünket. Az egyik az, hogy megteremtsük, biztosítsuk az ország nemzetközi tekintélyét. Ehhez szakítanunk kellett egy sor régi tabuval, előítélettel, \ dogmával. Négy-öt évvel ezelőtt például elképzelhetetlen lett volna, hogy Észak- Koreával szemben kapcsolatot, sőt diplomáciai viszonyt létesítsünk Dél-Koreával. Hozzáteszem: amikor tavaly szeptemberben helyreállítottuk a magyar—izraeli diplomáciai kapcsolatokat, akkor azt is figyelembe vettük, hogy az 1967-es döntés mennyiben volt helyes. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a döntés alapvetően hibás volt, negatív következményekkel járt. Meggyőződésem, hogy tavaly szeptemberi lépésünket a diplomáciai viszony felújításáról, az élet azóta igazolta. Nem csupán azért, mert intenzív párbeszéd alakulhatott ki az izraeli vezetéssel a közel-keleti rendezésről, hanem azért is, mert azóta igen jó kapcsolatrendszert építettünk ki országaink között, s ez mindkét fél érdekeit szolgálja. Még egy példa: hosszú éveken keresztül mereven elzárkóztunk bármiféle kapcsolat felvételétől Dél-Afrikával, ám ezzel semmiben sem tudtuk befolyásolni az apartheid-politikát. Mi úgy ítéljük meg, ha kapcsolatokat létesítünk, sakkal jobban tudjuk pozitív értelemben befolyásolni az érintett ország politikáját. Nyitásunk másik alapvető oka, hogy egy olyan kis tranzitországnak, mint hazánk, ahhoz, hogy nemzetközi bizalmat szerezzen, hogy diverzifikált nemzetközi kapcsolatai legyenek, hogy ne legyen egyoldalú függésben — mert sajnos az utóbbi évtizedeket ez jellemezte — a lehető legszélesebb kapcsolatokra kell törekednie. Ezt pedig csak úgy érhetjük el, ha hitelessé tesszük politikánkat, ha tabuk és előítéletek nélkül lépünk minden olyan területen, amelyek a Magyar Köztársaság számára fontosak. Azt hiszem, hogy ebben a magyar külpolitika úttörő szerepet játszott. Egy-másfél évvel ezelőtt például még kárhoztattak minket azért, mert kapcsolatba léptünk egy olyan „antikommunista szervezettel”, mint az Európa Tanács. A régi, rossz ideológiai beidegződések akkor még erősen hatottak, sőt a Varsói Szerződés országai közül sokan vélekedtek úgy, hogy eláruljuk a szocializmust. Most viszont sorra jelentkeznek szomszédaink az Európa Tanácsnál, sőt be akarnak lépni a szervezetbe. Magyarországnak az a történelmi szerepe és érdeme, hogy az új realitásokat elsőként ismerte fel, márpedig aki elsőként lép, az előnyben van, példája pedig bátorítólag hat a többiekre is. — Gyorsan zajló változások nyomán átértékelődik a keleteurópai országok közötti viszonyrendszer is. ön milyen változásokra számit e kapcsolatokban? Hogyan Ítéli meg a közvetlen szomszédokkal való együttműködés távlatait? — Azt hiszem, e kérdésben is sok mindent túl kell haladnunk, meg' kell haladnunk. E területen sem lehet a végtelenségig fenntartani az ideológiai indítékokat és követelményeket. Semmiképen sem lehet úgy fogalmazni — mint korábban —, hogy mi természetes szövetségesek vagyunk. Miért lennénk azok? Menynyiben volt a régi Románia fontosabb szövetségesünk vagy partnerünk, mint például Nyugat-Európa? Keleti partnereink „kvázi-szö- vetségesek” voltak, és meg kell mondanom, hogy a magyar külpolitikai törekvések természetüknél fogva közelebb álltak a nyugat-európai országokhoz, mint a VSZ- ben lévő Romániához, vagy a korábbi csehszlovák vezetéshez. Ezek olyan ránk erőltetett elvek, követelmények voltak, amelyek lényegében a régi sztálini ideológiához kapcsolódtak: anakronisztikusak, idejétmúltak, ezért nyilvánvalóan nemcsak fel -kell számolni őket, — el is indultunk ezen az úton —, hanem át kell ér(Folytatás a 2. oldalon) piac összeomlásának hatását egy példával érzékeltette: a múlt hónapban a nagy keleti szomszéd 110 ezer tonnával kevesebb kőolajat szállított, ugyanis nyugatra, devizáért kíván minél nagyobb tételeket eladni. És a késedelem egyre inkább jellemző a KGST-re, amelyről Mitterrand francia elnöknek ez a véleménye: „Elérkezett az idő, hogy a KGST-tehenek végre ne szubvenciókat, hanem füvet egyenek.” Félő, hogy pénzük helytelen felhasználása miatt elveszítjük a Világbank és partnerei bizalmát, akik most a rendszeres negyedévi elszámolás bevezetését sürgetik. Beck Tamás szavaival élve: ma hazánkban még nincs piac, csupán monopóliumok vannak. Ennek letörésére Struktúrafejlesztési Alapot kívánnak létrehozni négy-öt milliárd forintnyi tőkével. Ebből a hazai vagy tőkés piacra termelőket támogatnák. Szükség van erre, mert az idén hét-nyolc százalékos export- növekményt kell elérni! Megbízható az élelmiszer- ellátásunk, vagy mindez csak illúzió? Tény: az elmúlt hetekben svájci frankért kényszerült az ország disznóhúst vásárolni. Margarint Ausztriából és Hollandiából vettünk. Az NSZK 800 tonna étolajat adott el — minden flakonon 20 forintos állami támogatás van. S ami már szinte szégyen: csípős piros paprikáért másfél millió dollárt fizettünk. A miniszter tájékoztatásából kiderült, hogy helyzetünket súlyosbítani fogja a várhatóan jelentősen felduzzadó bevásárlóturizmus. Mindennek ellenére — ígérte — az idei ellátás zavartalan lesz. Ezt biztosítja az a 20 millió dollár is, amit zavarok, hiány felszámolására tartalékol az intézmény. Magyarország kedvező földrajzi helyzete és sokszínű adottságai révén kedvelt idegenforgali „célország”. Mint megtudtuk, tavaly 25 millió látogató lépte át a határt. A rekordszám megszületésében nyilván az is szerepet játszik, hogy történelmünk során talán először kerültünk előnyös geopolitikai helyzetbe. A közel 39 százalékos növekedés fogadására azonban nincs felkészülve az idegenforgalom. És a 8 millió vendégéjszaka ellenére (a magyar kiutazók devizaellátása miatt) a mérleg mégis 368 millió dollár negatívumot jelez. 1987-ben 370, 88-ban 39 millió dollár volt a többletünk! Tallózzunk most a sajtó- tájékoztató érdekességeiből! A kiskereskedelem a tavalyi évben 810 milliárd forintos forgalmat bonyolított le. Folyóáron számolva ez „szebb szám”, mint a korábbi, de az inflációs hatásokat leszámolva bizony 2 százalékos csökkenést mutat. Hazánkban ma mintegy 1000 vegyes vállalat működik. — De ez a szám nem tükrözi a tényleges nagyságrendet — mondta a miniszter. — Tőkéjük összesen is alig éri el az 500 millió dollárt! Azt kell elérnünk: ne csak a kereskedelemben és a szolgáltatásban tülekedjenek a privatizálni akarók, — az ipar, a közlekedés területére is jöjjön a nyugati tőke. Az élelmiszeriparban dolgozók 20 százalék adómentes bérfejlesztésben részesülnek. Az autópiac idei alakulásáról szólva Beck Tamás elmondta: nagyon bizonytalan a Skoda Favorit szállítása, mert nem tudnak megegyezni az árban. A gyártók 300 ezer forintért adnák, — ez a magyar fél szerint nagyon sok érte. A 'minisztérium le szerette volna állítani 20 ezer kétütemű Trabant szállítását, de a keletnémet partner azonnal jelelte : ugyanilyen értékben lemond Ikarus buszainkról. A négyütemű „trabi” kellene, de azt majd Volvo-mo- tor hajtja, s bizonyosan megszűnik olcsó kiskocsinak lenni. A soron kívül eladott személyautók számát egyéb ként a felével csökkentik, de mindez nem érinti az orvosokat és állatorvosokat. A felár a jövőben 1—40 százalék között fog mozogni, típus és sürgősség szerint. Czene Attila Bemutatkoztak Agrárszövetség képviselőjelöltjei Jó reggelt kívánok — köszöntötte tegnap a mező- gazdasági termelők megyei szövetségének kaposvári székházában az érkezőket Müller János, az Agrárszövetség megyei választási irodájának vezetője. E napszaknak megfelelő köszöntés azt is jelezte, hogy a képviselőjelöltek bemutatkozása reggel 7 órakor kezdődött. Furcsállták ugyan, de az agrárágazat képviselőinek ez az időpont nem is olyan korai. A választási iroda vezetője elmondta: a rendezvény célja, hogy bemutatkozzanak az Agrárszövetség Somogy megyei képviselőjelöltjei, s megbeszéljék az elkövetkező időszak főbb feladatait. A rövid tájékoztatóból megtudhattuk azt is, hogy az Agrárszövetséget tenni akarás mellett az ígéretek iránti bizalmatlanság hozta' létre. (Folytatás a 3. oldalon.) J