Somogyi Néplap, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-24 / 47. szám

6 SOMOGYI NÉPI AP 1990. február 24.,szomba1 EZ VAN! A tévékamerák megkülön­böztetett érdeklődéssel figyel­ték a milánói katonai bíróság tárgyalását. A vádlottak padján 82 fiatalember számára készí­tettek helyet, de közülük csak egy volt igazán érdekes: Stefa­no Casiraghi. Ismertebben: Caroline monacói hercegnő férje. Nos, mint az olasz sajtó megírta, Casiraghi, amikor még nem volt monacói és ki­váltképpen nem volt herceg, semmi hajlandóságot nem mutatott arra, hogy alapvető jártasságot szerezzen a fegy­verforgatásban. Sorkatonai szolgálatra való bevonulásakor — az említett nyolcvanegy baj­társával egy ütt — legfontosabb felszerelésként az alkalmatlan­ságot tanúsító orvosi igazolá­sokat vitte magával. Mint a vizsgálat kiderítette, ezeket nem volt nehéz meg­szereznie annak, akinek volt pénze. A tarifát ugyan eseten­ként határozták meg, de általá­ban havi egymillió lírát ért min­den szabadságban eltöltött hó­nap. Nos, Casiraghi is így vo­nult be, egyenesen a katonai kórházba, s rejtélyesen hangzó „egypólusú depresszió tüne­tei” szakorvosi igazolásával. Ötnapi kórház után, újabb „le­letekkel” gazdagodva Casira­ghi újonc leszerelt. A hadbíró­ság ugyan már akkor vizsgálni kezdte az ügyet, de hogy, hogy nem, az ítélet egyre csak húzó­dott, mígnem a szörnyű beteg­ségben szenvedő bakajelölt 26 éves lett, akit a törvény már másként kezel. S nem utolsó­sorban benősült a monacói hercegi házba, három gyer­mekkel ajándékozta meg nejét és apósát, Rainier nagyherce­get. Mellesleg az alkalmatlansági leletek teljes és gyógyíthatat­lan impotenciáról adtak szá­mot. BEKAGOLIATOK Andy Koffman amerikai állatbarát összesen 11, az afrikai Kamerunból hozott óriási békát tart otthonában közülük a legnagyobb kb. 4 kilós, de a többiek átlagsúlya is 3,5 kilogramm. Arról nem érkezett hír, vajon a mesebelien nagyra nőtt békák tenyésztésének hátterében biológiai, gasztronómiai, netán esztétikai vagy egyéb érdeklődés áll-e. Eladó a nászágy Norma Jean levele kilenc­ezer dollárért kelt el egy New York-i árverésen. A néhány soros írás szerzője magánéle­tének lényeges, de intimnek nem mondható szférájára vilá­gít rá. Norma Jean ugyanis megköszöni azokat az irodai tankönyveket, amelyeket egy kiadó bocsátott a rendelkezé­sére ahhoz, hogy a pályán ma­radhasson. A bank nem észlel­te az ügyviteli előmenetelt, elbocsátotta alkalmazottját, „mert túl lassan gépel”. Norma Jean állás nélkül maradt, s mivel nem volt kedve az újabb gyorsító kurzusra, világsztár lett. Marilyn Monroe néven. A sikeres árverést követően kalapács alá kerül az a nász­ágy is, melyet Jo Di Maggióval kötött rövid házassága során használt 1954 márciusa és ok­tóbere között. Mint az Ansa, az olasz hírügynökség beszámolt róla, az eseményre New Yer- sey-ben kerül sor, a műkeres­kedő a következőképpen hir­dette meg e jelentős ese­ményt: „Ha az a cipő, melyben Judy Garland járt-kelt az Oz, a csodák csodája című filmben, 160 ezer dollárt is megért vala­kinek, mennyire többre érde­mesül az az angol tölgyfából készített nászágy, amelyben Marilyn Monroe szeretke­zett?!” Ez egy jó falat volt! Ismét Beatles A nemzedéket, amely még emlékszik rájuk, és azokat, akik a dalaikat őrzik emlékként, valószínű kellemes meglepetésként éri a hír: ismét összeáll a Beatles. A kö­zelmúltban tette közzé néhány angol újság, hogy Paul McCartney, Ringó Starr, George Harrison es John Len­non özvegye, Yoko Ono félredobták előítéletüket és egymás iránti gyűlöletüket, s megegyeztek abban, hogy 1990. június 30-án, London közeiében, egy parkban, jó­tékony célú koncerten muzsikálnak. A pénzt a beteg gyerekek és ifjú művészek segélyezésére fordítják. Ed­dig a hír. Némely lap azt is hozzátette: kérjük az Urat, hogy igaz is legyen. Ugyanis ez a kacsa már többször fel­röppent, s aztán alá is zuhant. Az őszülő gombafejűek ugyanis nem ugyanazt a dalla­mot játsszák. A megmaradt három úr három szólista, és nem fegyelmezett zenekar. Harrison és Starr néha együtt játszik ugyan, de csak a régi időkre emlékezve. Harrison egyébkent is üzletágat változtatott, a Handma­de Film létrehozásával az úgynevezett szerzői filmek készítésének területére lépett. McCartney talán a legsi­keresebb, lemezeket csinál és európai turnéra is vállal­kozik. Ringó Starr utóélete kevésbé szerencsés. A ban­da feloszlása után egy ideig még zenélt, aztán eltűnt; feleségével, Barbara Bach színésznővel együtt bevonult egy alkoholelvonó intézmény falai közé. A kúra eredmé­nyes volt. A londoni hír szerint tehát a különböző irányba tartó utak találkozhatnak, ezt most már a jogi köntösbe bur­kolt gyűlölet sem akadályozza: megegyeztek a jogdíja­kon, valójában ez a régi nóta. Vegyünk lehallgatókészüléket! A hatvani Elektromos Technikai Szolgáltató Kisszövetkezet valutás­boltjában új termékkel bővült az áruválaszték: megkezdték egy japán gyártmányú lehallgatókészülék—a közismerten poloska—árusítását. A kis készülék mintegy 100 méteres körzetben képes vezeték nélkül bármely rádió FM-hullámsávjában továbbítani a beszélgetéseket. A Conion CWM-P57-es lehallgatókészüléket valószínűleg nemcsak a fél­tékeny férjek fogják vásárolni. Képünkön: A lehallgatásra is alkalmas rádiómikrofon. Hálátlan utókor „Ha Robespierre barátja kíván lenni, hívja a 46210012 szá­mot.” A hirdetés nem reklám. Legalábbis abban az értelemben nem, ahogy megszok­tuk: a cél minden eset­ben a pénztárcák meg­nyitása. Nos, e kétség­kívül anakronisztikus felszólításra az adott alkalmat, hogy Fran­ciaország egy kicsiny köre felfedezte: Robes- pierre-re! méltatlanul bántak az elődök. Se­hol egy utca,sehol egy tér, de még csak egy gipszszobor sem em­lékezteti a járókelőt az Incorruptible, a Meg­vesztegethetetlen tör­ténelmi szerepére. Igaz. a szülőváros, Ar­ras készíttetett egy mellszobrot, ezt azon­ban „a közvélemény nyomásara sohasem tettek az utca embere ele. a polgármesteri hivatalban szorítottak neki helyet. Egy másik varos, Thionville kom­munista polgármeste­rének próbálkozását sem kísérte siker, mert „Robespierre szektás és fanatikus volt.” A történelmi emlékezet az ö esetében tehát nagyon erős, mond­hatni elfogult. Mert miközben a forrada­lom számos egyénisé­gét dicsőség, vagy csak egyszerűen ke­gyelet övezi, a Meg- vesztegethetetlenröl ma is azt tanítja a tör­ténelem, hogy „Robes- pierre-ék három hó­nap alatt 12 ezer ne­mest és hozzájuk tar­tozót fejeztettek le.” A politikusokból, írókból, jogászokból álló bizottság tehát most igazságot kivan szolgáltatni. A rehabi­litáció hívei azonban nem tartják szeren­csésnek, hogy a bi­zottság egyik oszlopa eppen az az ügyvéd, aki Klaus Barbit védte. Barbi pedig „a lyoni hóhér" névvel vonult be a francia történe­lembe. alig fel évszá­zada. Üzenet a túlvilágról Az öngyilkosság rejté­lyének kulcsát bizonyára többen vélik megtalálni, mint ahányan az önpusz­títás okának kiküszöbölé­sére adnak általánosan használható módszert. Erre utal az a cinikus han­gú üzenet, melyet Lowell Limpus, a New York Daily News tudósítója hagyott maga után. Mielőtt önke­zével véget vetett volna az életének, a következőket tartotta fontosnak közölni: „A 8700 cikkből, melyet hosszú pályafutásom so­rán írtam, ez az utolsó. S hogy magam írom a nek­rológot, annak az a ma­gyarázata, hogy többet tudok a témáról, mint bárki más, és jobban szeretem a tisztességes cikkeket, mint a szócséplést.” Kínai étterem a vízen A Rajna vizén ring az Ocean City nevű kínai étterem. A 61 éves egy­kori komphajót Hollan­diában alakították át „vendégiődzsunkává”, a kínai konyha és a hajó­zás kedvelőinek legna­gyobb örömére. Csoda Monacóban

Next

/
Thumbnails
Contents