Somogyi Néplap, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-16 / 40. szám
1990. február 16., péntek SOMOGYI NÉPLAP 3 Az igazmondás biztonság Beszélgetés Agóes Józseffel, a Magyar Agrárkamara társelnökével Átalakulóban, pontosabban kialakulóban van a magyar mezőgazdaság érdek- védelmi szervezete. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa ugyan húsz esztendeig vállalta e feladatot, de nem végezte el. Az érdek- védelem egybeolvadt az állami irányítással, az állam kinyújtott karjaként, a központi akarat kiszolgálójává vált. Érthető, hogy a gazdaságok érdekeit háttérben hagyó működési rendszerrel elégedetlenek voltak a termelők, s még a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának fennállása idején újabb érdekegyeztető szervezet létrehozását kezdeményezték. A múlt év novemberében megalakult a Magyar Agrárkamara, amelynek 11 megyei szervezete működik. A kamarához 400 termelőszövetkezet, állami gazdaság, élelmiszeripari üzem csatlakozott, valamint több tízezer kistermelő, őket a Magyar Kertészeti Egyesülés képviseli. A szárnyait bontogató érdekvédelmi szervezet munkájáról, elképzeléseiről dr. Agócs Józseffel, a Magyar Agrárkamara társelnökével beszélgettünk. Tisztességes nyereséggel kalkuláljanak — Alig jött létre az agrárkamara, máris az események sűrűjében találta magát. januártól — két kivétellel — szabadak a mező- gazdasági termékek árai, s ez merőben új helyzetet teremt. Az új árrendszer új lehetőségeket csillant föl, ugyanakkor korlátokat is jelent a gazdálkodóknak, s az érdekek egyeztetése a kamarának is fontos feladata. — A mezőgazdasági termékek árai szabadok, de ez egyáltalán nem jelenti a gazdálkodási elképzelések távlati stabilitását. A szabad ár ellenére nem változtak meg alapvetően az árképzés elvei, s ez bizonytalanságban tartja a gazdálkodókat. Az előzetes egyeztetéseknél kiderült: még mindig a fogyasztói árszínvonalban állapodtak meg az érdekeltek, s ebből kezdték visszaszámolni a termelői árakat. Az érthető, hogy a fogyasztói ár politikai kérdés is. ám a termelői érdektelenségből következő áruhiány hasonló folyamatokat indíthat el. Ezért az árképzést más alapelvek szerint kellene alakítani a jövőben. Számításba kell venni a termeléshez, feldolgozáshoz, forgalmazáshoz szükséges költségeket, ezen túl tisztességes nyereséget kalkulálva az egész gyártásra és forgalmazásra. Ez a két tényező és a piac együttesen alakítaná ki a fogyasztói árakat. Most nem ez történt, hiszen a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium már jó előre javasolta, hogy a sertés felvásárlási ára kilogrammonként 65—67 forint között legyen. Ez már a meghirdetés pillanatában sem volt teljesen reális, s mára egyértelműen kiderült: egyes feldolgozók ennél többet hajlandók fizetni. A jelen helyzetben ez az ár előnytelen a termelőknek is, 1 kiló sertéshúst a telepeken 5 kilogramm1 takarmányból lehet előállítani, s ez az átlagos árakon számolva 50 forint ráfordítást jelent. A takarmányozás összegét mintegy 30 százalékkal növelik az egyéb kiadások, így a mintegy 56 forintos értékesítési áron nincs haszna a termelőnek. Nyilvánvaló, hogy aki ennél drágábban képes csak előállítani a sertéshúst, abbahagyja a termelést. A termelő érdeke a takarékosság — Ez a logika termelői szempontból igaz lehet, ugyanakkor takarja a termelésnél és feldolgozásnál is feltételezhető hatékonyságot. — Ezzel szokták vádolni a termelőket, de ez többségükre nem érvényes. A termelő ugyanis a nyereségből indul ki. Ha átlagos feltételeket és hatékonyságot tételezünk föl, ehhez igazítjuk a fogyasztói árakat, amelyek már 8—10 százalékos nyereséget is magukha foglalnak, a termelőnek alapvető érdeke lesz a takarékosság és a hatékonyság javítása. A termelőket ugyanis az elszabadult árak is bizonytalanságban tartják, te. hát hosszú távon nekik sem érdekük a rövid távon elérhető magas nyereség. A mezőgazdaság ugyanis élő anyaggal dolgozik, beruházásai hosszabb távon térülnek meg. Az említett sertés- tartás példájánál maradva: nem érdemes új beruházásba kezdeni, a termelést bővíteni, ha a magas ár, illetőleg a kereslet hiánya miatt befullad a piac, s eladhatatlanná válik az áru* A tisztességes nyereségnek a ter- meléSj feldolgozás és értékesítés minden fázisában meg kell lennie amiatt is, hogy a boltokban mindig elég és közel azonos minőségű áru legyen. — Miként lehetne ezt szabályozni? — Nem mi találnánk ki, Nyugat-Európában bevált gyakorlat, hogy úgynevezett termelési kvótákat állapítanak meg. A kvótán belül az átlagos ráfordításokat és a nyereséget megfizetik a felvásárlónak, azon túl azonban a felvásárlási ár csökken. A lényeg, hogy a termelő előre meghatározott gyakorlathoz igazodhat. — A mai piac nélküli „piacgazdaságban” ki egyeztetne? Az egyeztetéshez efgyebek között apparátus is szükséges. Még csak az első lépések — Az egyeztetés — az érdekeké és a termelési meny- nyiségeké — a kamara feladata lehetne a jövőben. Ehhez nem apparátus, hanem információs rendszer kell! Egy lényeges feltétele van még: igazat kell mindenkinek mondania, s ehhez nem szoktunk hozzá. Ez nemcsak a termelők hibája, hiszen az igazmondáshoz mindenekelőtt biztonságra van szükség, nem ciklikusan ingadozó állapotokra, ami a magyar mezőgazdaság sajátja volt a legutóbbi években. — Szinte a kamara megalakulásával egy időben újjáalakult a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa is, Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége néven munkálkodik. Milyen a viszonyuk? — A közelmúltban tárgyaltak a kamara és a MOSZ vezetői, az együttműködés előnyeiről kölcsönösen megerősítették egymást. A szokásos protokolláris fordulatokon túl azonban a napi gyakorlatban is megértésre, sőt, a munkamegosztásra kell törekedni. Konkrétan meg kell egyezni abban: ki milyen feladatokat lát el, ezzel ugyanis elkerülhető a versengés, a hatalmi harc, ami a termelők megosztásához és mindkét szervezet hátrányához vezethet. A valódi együttműködés jól érzékelhető határai vélhetően a parlamenti választások után rajzolódnak ki, hiszen egyik szervezet szempontjából sem közömbös, miként alakulnak a mezőgazdaság tulajdonviszonyai. — A kamarai könnyebb helyzetűnek látszik, hiszen felépítésére, működésére vannak nyugati példák. Bár még csak az első lépéseit tette meg a kamara, ön optimista. Milyen folyamatokra alapozza bizakodását? — Ami a bizakodás jogi oldalát illeti, előkészületben van a kamarai törvény, amely a működés feltételeit szabályozza. Várhatóan 1991 elején tárgyalja a parlament. Ez az időpont jelenthet választóvizet a kamara Jövőjében. A törvényen túl persze számos gyakorlati feladattal kell megbirkóznunk. Támogatókat, szimpatizánsokat kell találnunk a gazdálkodók körében. Ezt nem lehet elérni egyfajta ráolvasással, hanem az alulról jövő kezdeményezések élére állva, termelői érdekeket védve lehet tagokat toborozni. Kamarai érdeknek fogom fel, hogy minél gyorsabban jöjjenek létre a mezőgazdaságban az úgynevezett ágazati szövetségek — például: tejtermelői, gyümölcstermelői stb. —, amelyek konkrét és valóságos érdekképviseletet fejtenek ki. E szövetségeket, valamint feldolgozók, fogyasztók érdekképviseleti szervezeteit tömörítheti a kamara, s a köztük levő különbségek közvetítését és egyeztetését vállalhatja föl. Ne a központi akarat, hanem a közmegegyezés Ez az egyeztetési folyamat közös érdek, hiszen csak egymás gondjait ismerő és azokat belátással kezelő fórumok képviselői tudnak megállapodni. Valamilyen akarat mindig érvényesül a gazdaságban. A kérdés az, hogy ki közvetíti: a központi hatalom-e vagy pedig a közmegegyezés. A kamara szerepe épp az lehet, hogy a közmegegyezés létrehozását szervezi, segíti a maga sajátos eszközeivel. Nemcsak kamarai helyzetemnél, hanem termelőként is optimista vagyok a kamara jövőjét illetően. Ehhez nem a mai, felülről diktált helyzetből indulok ki, hanem egy jövőbeli, kiszámítható piacból. Az érdekegyeztetés persze nehezen működik, ha nem hiszünk egymásnak, ha eleve sanda szándékokat tételezünk föl. Az első időszakban ezért én akkor is elégedett leszek, ha az érdekegyeztetés legalább egymás megismerését és megértését szolgálja; az viszont már a kölcsönös bizalomnak is az alapja lehet. V. Farkas József Uj csomagológép Újszerű osomagoló- és töltőgépet állított üzembe a Novotoys játéklcészítő magyar- svájci vegyes vállalat. Az olasz gyáirtmányú U-nifiiM TR 86-os automata zárt technológiája folytán sterilen csomagolja a termékeket. (MTI-fotó — Hámor Szabolcs felvétele) A Magyar Demokrata Fórum célkitűzései Tisztelt Honfitársiünk 1 A Magyar Demokrata Fórum nemzeti 'középpárt. Az MDF elsőik között lépett fel a magát törvényesnek tartó ellenzéki mozgalomként. Mindig törvényes eszközökkel kívánt és kíván küzdeni.. Elveti a politikai harc erőszakos és szélsőséges módszereit. Elutasítja a bosszúállás politikáját. Nem az öklünket, hanem a fejünket emeljük fel! Demokráciát akarunk, de felelősséggel 1 Nem elvont eszméket tanítunk és képviselünk, hanem az embert mint egyéniséget és minit erkölcsi személyiséget szólítja meg; azt akarjuk elérni, hoigy megalázott emberségünkből és sértett magyarságunkból emelkedjünk olyan polgári helyzetbe, amelyben nemzetiség, származás, vallás, világnézet nem érdem, sem vétek, hanem a személyiség természetes állapota. Az MDF támogatja a helyi közösségek önkormányzatát. A helyi hagyományok, szokások ápolását és fennmaradását, ezért elsősorban a helyi közösségekben élő nép kinyilvánított akaratára építi önkormányzati programját. 1990-ben tartsuk meg az önkormányzati választásodat minden községben. A hatalmi szóval egyesített települések önállóságukról szabadon döntsenek! Az NDF az önkormányzatok működtetésében a nép akaratára és a jelenleg is a közigazgatásban dolgozó tisztségviselőkre kivárt támaszkodni. Velük szemben egyetlen követelményt állít: miagas szakismerettel párosuló erkölcsi tisztaságot! Az MDF igen nagy hangsúlyt fektet a természet és a környezet védelmére, a levegő, víz és az élővilág megmentésére. A vegyi védekezést biológiai módsze- rekkel kell felváltani! Visszaadjuk a föld tulajdonjogát. Ezután mindenki maga döntheti el, hogy szövetkezetben kíván-e maradni, maga műveli vagy bérbe adja-e a földjét. Adható, vehető és örökölhető lesz a föld. Virágzó falvakat, élő falu közösségeket akarunk 1 Szolgáltassunk igazságot a parasztságnak az elszenvedett bűnökért. Teljes vallásszabadságot hirdetünk. Csak a szilárd erkölcsi alapokon nevelődő ifjúságra lehet építeni a jövendő Magyarországot. Ezért támogatunk minden olyan mozgalmat és sportot, amely a test és a lélek nevelését szolgálja. Ifjúsági szervezetünknek tekintjük a cserkészetet. Az MDF szorgalmazza a közbiztonság alapvető javítását, a jogállamiság szavatolását, a rendőrség átszervezését és erősítését, hogy csakis az állampolgárok érdekeiben tevékenykedjen. A honvédség a haza és az ország védelmét szolgálja. A család védelme és az anyaság tekintélyének helyreállítása elsődleges nemzeti feladat. Fogy a nemzetünk. Az anyáság legyen megbecsült hivatás. A létbiztonságot az államnak szavatolnia kell. Tisztességes nyugdíjat és színvonalas betegellátást kell biztosítani. A (költségeket a biztosítóintézetek fedezzék. Iskoláink legyenek önállóak, a tanulók létszámához igazodó állami támogatással. A szülők szabadon választhassák meg, hogy hová járatják gyermekeiket. A tananyagba szervesen épüljön bele a sport, a természet- barát szemlélet, a háztartási Ismeretek oktatása és a vallásoktatás. Az egészségügynek és a környezetvédelemnek elsőbbséget kell biztosítani, mert mindannykmknák jogunk van az emberhez méltó környezethez. Megkülönböztetett módon ösztönözni kívánjuk a magánvállalkozást — vagyis azt, amikor a vállalkozó saját kockázatára termel, forgalmaz és fektet be, és az esetleges veszteségeit nem a társadalom egészével kívánja megfizettetni. Ehhez adó- mérséklést és áltálában is olyan adópolitikát irányzunk elő, amely serkenti a megtakarításokat, a termelő célú befektetést. A munkásak legyenek a gyáraik, vállalatok részvényesei. Alakuljanak munkás tanácsok. A munkások a termelésben érdekelve legyenek. Barátságban kívánunk élni a világ minden népével, különösen a szomszéd népekkel, a nemzeti függetlenség alapján, de nem zárkózunk el egy tisztességes európai közösségben való rész vételtől sem. Ezzel is elősegíteni kívánjuk a határainkon kívül élő magyarság kapscolódását az anyaországhoz. Olyan társadalom a célunk, amelyben a politikai jogok, a képzettség s a tulajdon alapján mindenki otthon érezheti magát, gazdának tudhatja magát hazájában. A társadalmi előrejutás alapja a tehetség, a szorgalom, az ülzeti érzék legyen, ne pedig a politikai vagy anyagi előjogok. A szabad polgárok anyagi gyarapodása az az alap, amelyre — a demokratikus állam- rend és a szolidaritás értékrendjében — kiegyensúlyozott politikai viszonyok épülhetnek. Ezekért a nemes célokért küzd a Magyar Demokrata Fórum! MAGYAR DEMOKRATA FORUM Kaposvári Szervezete 7400 Kaposvár, Pf. 303. E. CSÖKKENTIK AZ ŐRSÖK SZÁMÁT Értékelés a nagykanizsai határőrkerületnél Tepnap tartotta meg évi tiszti értekezletét a Bm. Határőrség nagykanizsai kerületparancsnoksága. A tanácskozáson dr. Pásztor László határőr alezredes, kerületparancsnok elmondta: — Tavaly a kerülethez tartozó öt határátkelőhelyen — az előző évhez képest 33 százalékkal több — 3 millió 22 ezer utas útlevelét kezelték a határőrök. Az illegális határátlépést 263-an kísérelték meg. A professzionális határőrzetre történő átlépés előkészítését is megkezdték, így az államhatár somogyi szakaszán március 1-jétől átszervezéssel kettővel csökkentik az őrsök számát.
