Somogyi Néplap, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-12 / 36. szám
1990. február 12., hétfő SOMOGYI NÉPLAP 3 Eltérően támogatják a tanácsok költségvetését Plusz pénz a kisközségeknek, az üdülőhelyeknek Az idén rendkívül szigorú a költségvetési gazdálkodás, s emiatt a tanácsi gazdálkodásban még a múlt évi ellátási színvonalat sem lehet tartani. Erről beszélgettünk dr. Várfalvi Istvánnal, a megyei tanács közgazda- sági főosztályvezetőjével. — Nagyon leegyszerűsítve: a tanácsoknak 1990-re annyi pénzük áll rendelkezésre, mint amennyi 1989- ben volt, kivéve az egészségügy, az oktatás 16 százalékos béremelését. Ez azt’jelenti, hogy a többi területen a béremelés, valamint az infláció hatása csökkenti az ellátási színvonalat valamennyi területen. Tehát minden területen ellátási színvonalcsökkenéssel lehet számolni az egészségügyön, az oktatáson kívüli nem alapellátási területen. Ott még drasztikusabb ez a csökkenés. Az Országgyűlés abban is döntött, hogy a tanácsoknak az így rendelkezésre álló forrásokat nem a régi hagyományos módon osztják el, hanem új módon, normatív elosztási rendszerben. — Ez mit jelent? — A korábbi elosztás a tanácsoknál a régi paternalista, állami elosztást jelentette, az állami támogatás a helyi bevételeket egészítette ki a központilag elismert szintig. Ez a tanács érdekeltségét egyrészt nagyon korlátozta a helyi forrás feltárásában, másrészt a helyi gondolkodás helyett a kijárásra, a pénz megszerzésére ösztönözte őket. Az elmúlt negyven évben a megyei tanácsok szintén ebben a mechanizmusban működtek, s kettős feladatuk volt: egyrészt a központi szervektől megszerezni a pénzeket, másrészt utána elosztani ezt a pénzt a helyi tanácsoknak. A normatív tervezés, finanszírozás bevezetése alapvetően változtat ezen a rendszeren. Abból indul ki, hogy a helyi önkormányzatok tudnak elsősorban dönteni a helyi lakosság ügyeiben, s nem az állam. Ennek föltétele az, hogy a helyi önkormányzatók rendelkezzenek azokkal a forrásokkal, amelyek ennek a gazdasági alapját megteremtik. Természetesen a tanácsok annyi forrással rendelkezhetnek, mint ameny- nyi’t a magyar gazdaság megtermel, figyelembevé- ve, hogy az államra ezután is hárul központi feladat. Erre egyetlen forrása, hogy a helyben képződő jövedelmek egy részét elvonja. Ebből következik, hogy ennek mindössze egy részét tudja a helyi tanácsoknál hagyni. — Milyen lehetőséget teremt a fejlődésre a személyi jövedelemadó helyben maradó része? — A normatív rendszer elsősorban a személyi jövedelemadóra épül, amely lakhely szerint illeti meg valamennyi tanácsot az ott élő lakosság után. !Ez adja a számítások szerint a helyi források mintegy 70 százalékát. A második forrás a helyi bevételek. Az új szabályozás harmadik eleme az állami támogatás, illetve ez pontosabban a parlament által elvont helyi források visszaosztását jelenti. De már nem a régi elosztási módon, hanem normatív alapon. A legnagyobb vitát az jelentette, hogy mi az igazságos elosztás. Az, aki többhöz jut, annak ez megfelel, akinek a normatív elosztás kevesebbet juttat, az vitatja, mert őt kedvezőtlenül érinti. Azok az első elképzelések, hogy az állami támogatást osszák el a népesség arányában, bármennyire jószándékúak, ám naivak voltak. Egy kicsit az óvónéni igazságossága jut az eszembe, aki azt hiszi, ha minden gyereknek ad egy csokoládét, akkor igazságos volt, holott lehet, hogy az egyik gyereknek egy fél csokoládé is sok, a másiknak a kettő is kevés. Ez a viták során kiderült és 1990-re már egy árnyaltabb, több tényezőt figyelembe vevő normatív rendszert vezettek be.- Egy kistelepülés nyil- ván nagyobb támogatásra szorul? — A kistelepüléseken a társadalmi költségek nem népességarányosak, ugyanis minél kisebb egy település, fajlagosan — egy lakosra vetítve — annál drágább. Hogyha egy településen él háromezer ember, az sokkal kevesebbe kerül, mintha háromezer ember tíz településen él. A településszerkezet, a település belső fölépítése meghatározza, befolyásolja a költségeket. Ezért a rendszer tartalmaz egy kiegészítő normatív támogatást, amelyet ma is sokan vitatnak, hozzátéve, hogy ez a kezdeményezés megyénkből indult el. Ez természetes, hisz megyénk aprófalvas. Ez a kiegészítő normatív támogatás kétmillió forint. Ez degresszív támogatás,- minél nagyobb ugyanis a település, annál kisebb az egy lakosra jutó összeg. Lehet, hogy a rendszernek ezt az elemét tovább lehet finomítani, de a felfogását tekintve olyan, hogy elvileg megoldja a kistelepülések problémáját. Ezt a gyakorlati számítások is igazolják. — A Balaton-patrti üdülőhelyek elsősorban azért vannak gondban, mert az állandó lakosságuk kisebb, mint az ideiglenes. — Az állandó népesség nem fejezi ki a feladatokat, hisz itt tízezres településnek százezres népességet kell nyáron ellátnia. A vitákban többen azon a véleményen voltak, hogy ezt helyi adóból kell megoldani, ehhez semmilyen központi támogatás nem kell. Azonban a mai viszonyok között még nincs • helyi adózás. Ugyanakkor az államnak vannak olyan adóbevételei vagy jövedelemforrásai az idegenforgalomból, aminek egy részét vissza kell juttatnia. A kistelepülésekhez hasonlóan kezdeményezője voltam annak, hogy valamilyen normatív támogatást kapjanak az üdülőterületek az üdülőnépesség után. A tanácsok az üdülőhelyi díjbevétel után kapnak támogatást. Véleményem sz.e- rint ez tovább ösztönzi a tanácsokat az üdülőhelyi díj beszedésére. Ez nem állami ajándék, hanem egy tényleges munkához kötött állami támogatás. A mértéke az egy forint utáni két forint. L. G. VISSZHANG Megjegyzések a „Gyenesei István a vádakról" című tudósításhoz Tisztelem az újságírói szabadságot és elfogadom, hogy a hallottakból azt emeli ki, amit fontosnak vél. Ha azonban a tényeket túlzottan megválogatva tárja a nyilvánosság elé, a kiegészítés elkerülhetetlen, A megjelent írás sajnálatos módon (ahogy ezt az utolsó mondatával az újságíró is érzékelteti) az olvasó számára inkább zavarossá tette a képet. Pedig a Magyar Hírlap az ugyanezen fórumról kapott MTI-itudósítás alapján mintegy tényként, e címet adhatta tájékoztatójának: „Gyenesei tisztázta magát”. A találkozón elhangzott cáfolatokat, valamint a bizonyítékokat látva, illetve hallva, egyébként egyetlen jelenlévő sem minősítette a helyzetet magyarázkodásnak. Hiányolta az újságíró a meghívóban jelzett fontos be- lentést. Ügy gondolom, ma életbevágóan fontos az önhibájukon kívül elesettek, a kisnyugdíjasok segítése. Én azt szántam ilyen bejelentésnek, hogy az Országgyűlés által a jelöltek számára megszavazott, s ebből rámeső támogatás mértékének megfelelő összeget felajánlom erre a célra. Volt, aki megkérdezte: Nem jelentbe ez meg nem engedhető előnyt számomra? Válaszom; A pénz egyházaknak történő átadását és a választások utáni elosztását nem véletlenül kötöttem ki. Ugyanakkor minden jelölttársam követheti példámat és máris megszűnik a feltételezett előny. Rajtam kívül gondolom a rászorulók örülnének ennek a legjobban. Szándékúim és eszközeim tiszták. Ennek ellenkezőjét egyébként ez ideig még a vádakat különböző indíttatásból megfogalmazók sem tudták bizonyítani. Mint minden jelölt, természetesen én is győzni szeretnék, ahogy a találkozó során kifejeztem magam. Az „akarok” szót azonban ami a címben is szerepelt) a tájékoztatón nem használtam, ezért kiemelését sérelmezem. Minden bizonnyal elhallás volt, vagy a magnetofonfel- vétel túlzott tömörítéséből eredt az, hogy az én megítélésem szerint a választások újszerűsége okozza a társadalmi feszültséget. Megfogalmazásom summázata valójában az lehet; A társadalomban felhalmozódott feszültségek miatt érthető, hogy ma az érzelmek dominálnak, s a választási előkészületek is nehezen viselhető terhet jelentenek az emberek számára. A helyzetemmel való visszaélés lehetőségének kizárása érdekében megelőző intézkedéseket tettem. Így többek között egy január 19-én kelt levélben hívtam fel valamennyi munkatársam figyelmét arra, hogy munkaidőben tartózkodjanak a választási programomban való aktív részvétedtől, amit ez ideig be is tartottak. Munkaidőben a két legközvetlenebb kollégám is csak akkor foglalkozik az ebből ladódó teendőkkel, ha azt nem lehet elkerülni. Ezt azonban nem csupán esetemben, hanem a jelöltek többségénél ía következő másfél hónapban még önálló iroda létesítésével sem lehet teljesen kizárni. S ha a kép viselő jelölt ség és ía tanácselnöki funkció szétválasztása ennyire fontos, akikor már a szombati cikk címében sem kellett volna szerepeltetni a „tanácselnök” megjelölést. Tisztában vágyóik azzal, hogy támadásokra a legtöbb jelöltnek, megyei közfunkciót betöltőnek pedig különösen) fel kell készülnie. Az igaztalan vádakra azonban, még inkább, ha azok az emberi méltóságot próbálják megszaggatni, válaszolni kell. Ezt igénylik a választópolgárok. A válaszadás lehetőségének biztosítása pedig része a választási fetikának. Az újságcikk olvasása közben kaptam kézhez néhány ajánlócédulát és mellette egy levelet, amely megerősített abban, hogy nem szabad meghátrálni, vállalni kell a küzdelmet. A levél ugyanis így fejeződik be: „Fel sem tételezzük egymásról a jót, az erkölcsi tisztaságot. Miért? Sokat gondolkodtam ezen! Miért ferdült el ennyire a társadalmunk? Egyáltalán egyenessé tudjuk-e tenni a mi időnkben?” Legalább próbálnánk meg! t Gyenesei István a 4. számú választókerület . független jelöltje Méltóságot, munkát, biztonságot akar a Hazafias Választási Koalíció Újabb sorsforduló előtt állunk! Vagy sikerült megvédenünk formálódó és erősödő demokráciánkat, vagy belesüllyedünk a különböző érdekcsoportok hatalomért való vias- kodásának mocsarába. Az állampolgárok milliói joggal kérdezik: lesz-e így ennek az országnak olyan új parlamentje és kormánya, amely végre gyors és határozott intézkedésekkel ki tudja húzni a kátyúból a gazdaság megroppant szekerét? Ebben a most már nemcsak gazdaságilag, hanem politikailag is válságos helyzetben hoztuk létre a Hazafias Választási Koalíciót, hogy elősegítsük a pártökon kívüli társadalmi szervezetek, a pártharcokban részt venni nem kívánók, a baráti szövetségek, a nemzeti kisebbségek, a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek és csoportok érdekeit szolgáló független jelöltek Parlamentbe való bejuttatását. A Hazafias Választási Koalíció olyan tiszta múltú, jó hazafiakat ajánl képviselőjelölteknek, akik szakértelmüket, higgadtságukat, bölcsességüket már lakóhelyükön is bizonyították. Pártoktól független egyéniségek, akik azon fáradoznak, hogy hazánk lakosságának mielőbb megerősödjön biztonságérzete, s megnyugodva képes legyen a terheket egy kiszámítható jövő reményével elviselni. A koalíció külpolitikai alapelve: hazánk függetlenségének újrateremtése. Magyarország Szent István óta Európában van; tizenegy évszázad történelmi zivataraiban is sikerült megőrizni népünk, nemzetünk fennmaradását, államunk egységét, gyönyörű anyanyelvűnket. Elmaradtunk azoniban a legtöbb európai nép fejlődésétől. A felzárkózással olyan társadalmat alkarunk, amelyben minden magyar és nem magyar anyanyelvű állampolgár otthonra találhat. Belpolitikánk alapelve: elsődleges fontosságú az egyre halmozódó, már- már robbanásveszélyes társadalmi feszültségek békés levezetése. Népünk mdndenékelőtt nyugalomra és kiszámítható jövőre vágyik! Az új Ország- gyűlésben fellépünk a visszaélések minden formája ellen. Hozzá akarunk járulni a gyermek- vállalás erkölcsi és anyagi feltételeinek megteremtéséhez, a nők foglalkoztatásának családi életet. segítő módosításához, az idősek családon belüli ellátásának ösztönzéséhez, a létminimumot az infláció mellett is biztosító állampolgári nyugdíjak eléréséhez, a szociális gondoskodás kiterjesztéséhez, a kultúra fokozottabb állami támogatásához. Támogatjuk a kistelepülések létfeltételeinek javítását, önkormányzati szerveik visszaállítását, az állami vagyon egy részének, mindenekelőtt a földterületnek a helyj közösségek részére történő visszaadását. Jelöltjeinktől kérjük nemzetiségeink képviseletét az anyanyelvi oktatásról és kultúrájuk műveléséről. Gazdaságpolitikánkról ízelítőül: kilábalásunk' alapja a modellváltás; elsősorban az itthoni közép- és kisvállalkozásokra . alapozó munkaerő és tőke teljesítményeire épülhet. A hasznot nem hozó termelőegységek támogatását meg kell szüntetni. Újjáépítésünk előfeltételét jelentheti a külföldi pénz- és működőtőke-beáramlás. Ehhez azonban elengedhetetlen a koalíció jelöltjei segítségével megteremtendő belső stabilitás. A Hazafias Választási Koalíció képviselőjelöltjei a Somogybán élő emberek jogos igényeit önálló programjaikba foglalják. Olyan törvényeket fognak kezdeményezni, támogatni, amelyek garantálják, hogy a megye lakossága arányosabban részesüljön az itt termelt nemzeti jövedelemből, kiváló természeti adottságai idegenforgalmi vonzerejének hasznosításából, amelyek felszámolják a mezőgazdasági kistermelőket sújtó évtizedes ellentmondásokat, amelyek az elsorvasztott kistelepüléseket feltámasztják. Kiknek a szavazataira számítunk? A haza- és lakóhelysze- retetet ápolókéra, a nyugdíjasokéra, a környezet- védőkére, a művelődő közösségek és a nemzetiségek tagjaiéra, a nagycsaládosokéra, a mozgás- és egyéb korlátokkal sújtottakéra ... Azokéra, akik az emberi méltóságot tiszteletben tartják, munkát és lét- biztonságot várnak a jövőtől. 1990. január 24. A Hazafias Választási Koalíció Somogy Megyei Irodája Autóbontó A Kapostáj Tsz önálló üzemeltetésében működik az év elejétől autóbontó Orciban. Mindkét biztosító a totálkáros autóit ide szállítja, ahol alkatrészként, vagy egészben értékesítik.
