Somogyi Néplap, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-06 / 5. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP 1990. január 6., szombat Magyar képviselők látogatása Romániában Csütörtökön magyar par­lamenti képviselők — Ki­rály Zoltán, Morvái László és Raffay Ernő — folytat­tak megbeszéléseket Buka­restben. A képviselőket fogadta Király Károly, a Nemzeti Megmentési Front Tanácsá­nak alelnöke, a tanács Nem­zetiségi Bizottságának el­nöke. Tájékoztatta őket a tanács tevékenységéről és nemzetiségi politikájáról. Ezen a megbeszélésen ro­mán részről jelen volt Constantin Oancea külügy­miniszter-helyettes és Szűts Pál bukaresti magyar nagy­követ. Este a magyar nagykövet­ség épületében a képviselő­ket Domokos Géza, a NMFT tagja, a romániai Magyar Demokrata Szövetség Ideig­lenes Intéző Bizottságának elnöke arról a szervezőmun­káról tájékoztatta, amelyet az MDSZ folytat. Beszámolt a NMFT nemzetiségi kér­désben elfogadott állásfog­lalás-tervezetéről. Ez előirá­nyozza, hogy a nemzetiségi jogokat az alkotmányban is rögzítsék és a megválasztan­dó új parlament nemzetisé­gi törvényt fogadjon el. Ter­vezik egy nemzetiségi ügyek­kel foglalkozó minisztérium létrehozását is. A front cél­kitűzése, hogy a nemzetisé­gi viszonyokat új alapokra helyezze Romániában. A parlamenti képviselők — akiknek társaságában van Sárái Péter, a parlament külügyi osztályának vezető­je — pénteken újabb meg­beszélést folytattak a román fővárosban, majd délután visszatértek Budapestre. MEGVAN A SUZUKI! A Suzuki és a magyar kormány között megszületett a megállapodás a japán kis­kocsi magyarországi gyár­tásáról, jelentette pénteken a Kyoído hírügynökség, a Suzuki cégtől származó in­formációkra hivatkozva. A tervezett japán—ma­gyar járműipari együttmű­ködés az egyik legnagyobb szabású vállalkozás lesz, ami valaha is létrejött a tá­vol-keleti ország és egy ke­let-európai ország között. Tokiói magyar hivatalos körök megerősítették azt az információt, hogy január 11-én újabb japán küldött­ség utazik Budapestre, hogy már másnap — közvetlenül Kaifu Tosiki kormányfő magyarországi • látogatása előtt — aláírják az erről szóló alapegyezményt. Ülésezett az Erdélyi Baráti Kör (folytatás az 1. oldalról.) célkitűzései a megváltozott viszonyok között is érvé­nyesek. A diktatúra ugyan megdőlt, de a magyarság ügyéért fokozottan kell munkálkodni, amelyhez most kedvezőek a feltéte­lek: nőhet a baráti kör sze­repe és lehetősége a romá­niai magyarság érdekeinek képviseletében. Az elnökség több konkrét feladatot is megfogalmazott. Kívánatos, hogy magyar tankönyvek, szöveggyűjte­mények, egyházi, tudomá­nyos és szépirodalmi alkotá­sok jussanak el Erdélybe. Javaslatként hangzott el egy Balaton-parti tanácskozás lehetősége, amelyre az er­délyi magyar értelmiséget hívnák meg, továbbá — mi­vel kevés a. magyar tanító és tanár — a kör felveszi a kapcsolatot a Csokonai ta­nítóképző főiskolával is, hogy főiskolai hallgatók tölthessék gyakorlatukat erdélyi iskolákban. Kisgyura Attila, a Somogy Megyei Tanács képviseleté­ben tájékoztatta a kör ve­zetőségét a segélyszállítmá­nyok koordinációjáról, a legsürgetőbb feladatokról és a testvérmegyei kapcsola­tok terveiről. Az első fel­mérés a megyei szállítmá­nyokról január 10-én lesz, de azt már most tudni, hogy Somogy végezte a legszer­vezettebben a munkát a megyék közül. Megyénk a céltudatos segítségre törek­szik, ezért felmérték, hogy hány család tud romániai gyermekeket vállalni és mi­lyen lehetőségek vannak a sebesültek kórházi utókeze­lésére. A gyermekintézmé­nyek 250 általános és közép- iskolás diákot tudnak akár a mai naptól fogadni és 80 kisgyermek nevelését és gondozását biztosítani in­tézményes formában. V. Zs. Üdvözöljük Románia drámaiságában is nagyszerű forradalmát. Reményünket fejezzük ki, hogy az itt élő népeik végre egymásra találnak, megbékélnek a múlttal a sok közös szenvedés után. Ismételten hitet teszünk az Európai Közös Ház mellett, mert Kelet^Közép- Európában más ésszerű megoldás nem létezhet. A ro­mán nép érdekeinek tiszteletben tartásával támogatjuk az erdélyi nemzetek önrendelkezéshez való jogát és a MAGYARSÁG TERÜLETI AUTONÓMIÁJÁT Erdély­ben. Az Erdélyi Baráti Kör felhívja az országban mű­ködő politikai pártok és mozgalmak figyelmét, hogy a romániai események kapcsán megnyilvánulásaikban tanúsítsanak önmérsékletet. Válságos időben ugyanis soha nincs helye pártszempontok érvényesítésének. Nemzeti összefogásra van szükség, mert csak ez adhat lehetőséget és reményt, hogy Európában és Jcívül a ma­gyarság újra egymásra találjon. A politikai erőknek csak egyetlen felelőssége létezhet: mindig a nemzet érdekeinek, az ÖSSZMAGYARSÁG ügyének képvise­lete. Erdélyi Baráti Kör Kaposvár HETI ESEMÉNYKRÓNIKA SZOMBAT: Az ENSZ közgyűlése elítélte az Egye­sült Államok panamai katonai beavatkozását. — Horn Gyula romániai látogatását Bukarestben és Budapesten egyaránt kedvezően értékelték. — Romániában stabili­zálódott a helyzet; újabb részletek kerültek nyilvános­ságra Ceausescu szökéséről, a külföldi zsoldosokról. — Albánia üdvözölte a romániai változásokat. —- Kedvező nem hivatalos adatok szerint Fernando Collora de Mello lett a Brazil Köztársaság elnöke; VASÁRNAP: Tömegszerencsétlenség történt szil­veszter éjszakáján a Brandenburgi kapunál. — Kor­mányátalakítást jelentett be Corazon Aquino, a Fülöp- szigetek elnöke. — Államcsínykísérlet volt libériában. — Korlátozták a szovjet turisták valutabeváltási lehe­tőségeit. — Václav Havel Richard Sacher kormány­miniszteri; nevezte ki belügyminiszternek; HÉTFŐ: Romániában eltörölték a halálbüntetést. — Európai konföderációt javasolt Francois Mitterrand francia köztársasági elnök újévi beszédében. — Mihail Gorbacsov és George Bush egymás népéhez intézett új­évi köszöntőt. — A két Korea egyesítését javasolta Kim ír Szén. — Charles Haughey ír kormányfő átvette a Közös Piac elnöki tisztét. — Amnesztiát hirdettek Csehszlovákiában; KEDD: Elhunyt Corneliu Bogdan román külügy­miniszter-helyettes. — Beiktatták hivatalába New York első színes bőrű polgármesterét. — Berinben, majd Münchenben tett látogatást Václav Havel. — Súlyos összecsapások voltak a szovjet—iráni határon; SZERDA: Szófiában megkezdődtek az előzetes el­lenzéki kerékasztal-konzultációk. — Egyoldalú tűzszüne­tet hirdetett Libanonban a Hezbollah iráni támogatást élvező síita szervezet. — Bukarestben tárgyalt Laurent Fabius, a francia nemzetgyűlés elnöke. — Moszkvába utazott Ezer Weizman izraeli tudományos miniszter. — Váratlanul Budapestre érkezet Roelof Botha dél-afrikai külügyminiszter; <­CSÜTÖRTÖK: Szovjet-Azerbajdzsán és Irán hatá­rának teljes hosszára kiterjedtek az összetűzések. — Noriega tábornok feladta magát és amerikai fogságba került. — Megszüntették Erich Honecker háziőrizetét. — Mitterrand—Kohl találkozó volt Franciaországban; PÉNTEK: Bejelentették, hogy Gorbacsov január 10­én utazik Vilniusba. — Folytatódtak a törökellenes tüntetések Bulgáriában. A hét kérdése Folytatódik a magyar külpolitikai nyitás? Igazán nem lehet panasz arra, hogy unalmasan kez­dődött az új év a magyar diplomáciában. Ha a legta­pasztaltabb külpolitikustól néhány héttel ezelőtt meg­kérdezték volna, ki lesz az esztendő első külföldi ven­dége Magyarországon, arra biztos még csak nem is gon­Guillermo Endara, az amerikai katonai segítséggel hata­lomra jutott panamai elnök amerikai szenátorok társaságá­ban integet az elnöki palota erkélyéről január 2-án. Charles Robb Sam Nunn (B2.) és John Warner Lawrence Eagle­burger külügyminiszter-helyettes társaságában delit volna, hogy Pik Botha, az annyiszor elítélt, kiközö- siített Dél-Afrika külügymi­nisztere lesz az illető. A kapcsolattartás dél-afrikai politikusokkal — a követ­kezmény mindig kiszámít­ható. Egyszerűbb esetekben is: nyáron igazi botrány tört ki Angliában, amikor a krikettcsapat jelezte dél-af­rikai utazási szándékát. Igaz, 1990 januárjában „ez a Dél-Afrika” már nem tel­jesén „az a Dél-Afrika”. Azóta új elnöke van az or­szágnak: Frederik Willem de Klerk, akii öt esztendő­ben jelölte meg az apart­heid düledező épületének teljes lebontását. És ha a dél-afrikai fehér vezetés egyáltalán azon. fáradozik, hogy felsizámolja a színes bőrű többség elleni diszkri­minációt — nos ezzel máris megtette az ellső lépést ab­ban az irányban, hogy is­mét befogadja a világ. A faji megkülönböztetés — legalább olyan nyílt és lep­lezetlen. formában, mint ahogy Dél-Afrikában azt évtizedek óta űzik — ugyan­csak anakronisztikusnak tű­nik., Eddig inkább csak fo­gadkozások voltak, de meg­figyelők például valószínű­nek tartják, hogy hamaro­san szabadon bocsátják Nel­son Mandelát, a betiltott ANC történelmi vezetőjét Ami Pik Botha magyar- országi villámlátogatását il­leti, hát bizony nagy meg­lepetést — az afrikai orszá­gokban megrökönyödést — váltott ki. Pedig nem titok, hogy mindenfajta politikai megfontolások ellenére, Dél- Afrika sok országgal áll kereskedelmi kapcsolatban, ha nem is verik nagy dob­ra. Nem is lehet ez más­ként, Dél-Afrika gazdasági­lag nem elhanyagolható or­szág; évi 20 milliárd dollá­ros exportjának egynegye­dét az EGK tagországaival, másik egynegyedét a többi OECD országgal bonyolítja. Hasonlóak az arányok az évi 15 milliárd1 dollárnyi importban. S ha valóban megszűnnek az apartheid- politika okozta akadályok — nos, nekünk magyarok­nak nagyonis lenne keres­nivalónk, hiszen a dél-afri­kai import jelentős részét gépek és berendezések, bá­nyászati eszközök teszik ki. Szó nincs a diplomáciai kapcsolatok felvételéről — szögezték le mindkét rész­ről!. De elzárkózni, szóba sem állni — ez ném politi­ka, ez egy letűnt kor túlha­ladott álláspontja. S Ma­gyarország végeredményben rendelkezik tapasztalatokkal a nyitás tekintetében — lásd Dél-Korea, vagy Izrael ese­tét. A jelek szerint Pretoria is mérlegelte ezt, s saját kelet-európai nyitásának színhelyéül ezért választotta Magyarországot. Á Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának közleménye Üjságírúk várakoznak január 4-én a szövetségi bíróság épü­lete előtt, abban a reményben, hogy Noriega tábornok kö­zelébe férkőzhetnek, vagy fényképet készíthetnek róla Válasz a fonyódi MDF-nek A Somogyi Néplap január 4-i számában „Tiltakozás az MSZMP bejelentése ellen” című cikkre, amelyet a Ma­gyar Demokrata Fórum fonyódi szervezetének el­nöksége írt, az alábbiakat válaszoljuk: Az alapjaiban új MSZMP valóban tett olyan kijelen­tést, hogy jobbját nyújtja minden haladó erőnek, amely a haladást, a demok­ráciát a szabad hazában szabadon élni akarást, a fejlődést, az életszínvonal romlásának megállítását, a nemzet felemelkedését tűzte ki célul. Az . önök sértő leve­le alapján megállapítható, hogy nem tartoznak azon haladó erőkhöz, amelyek becsületüknek tartják az összefogást, a minden em­ber-ember előtti egyenlősé­gét. Önök egy hamis illúzió­ban élnek és hazug módon azt tették közzé, hogy az új MSZMP szövetséget ajánlott Önöknek. Cinizmussal, gőg­gel, gátlástalansággal vá­dolják a pártot, ami termé­szetesen vailótlan. Az em­beri értelem határát súrol­va szégyent és gyalázatot nem ismerve megsértettek sok ezer embert, ezért Önö­ket mi nem tartjuk korrekt polgártársainknak. Ezzel a visszatetsző eljárással ki­hívták maguk ellen az MSZMP-t. Mi bátran és be­csülettel nézünk dolgozó né­pünk szemébe. A jelenlegi vezetésünk semmiért nem okolható, ami a haza, a nép sorsát eldöntötte volna, ezért arra kérjük Önöket, szánja­nak magukba és gondolkod­janak el saját hedytetlen cselekedeteiket. Az MSZMP Somogy Megyei Szervező Bizottsága A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága a Pénzügyminisztérium felha­talmazása alapján közli, hogy a Romániába irányuló segélyszállítmányokat 1990. január 8-án 0 órától kezdő­dően az alábbiak szerint le­het továbbítani: A magyar és a külföldi állampolgárok az érvényes jogszabályokban meghatáro­zott mennyiségű és értékű árut, élelmiszert - vihetnek, illetve küldhetnek ki posta­forgalomban Magyarország­ról. A pártok, társadalmi szer­vezetek és egyházak segély­szállítmányainak Magyar- országról történő kiszállítá­sát a gyógyászati célú ter­mékeknél’ (gyógyszer, köt­szer, műszer, vérkészítmény) a Szociális és Egészségügyi Minisztérium, minden egyéb árunál pedig a Kereskedel­mi Minisztérium engedélye­zi. * # * Balogh György vezérőr­nagy, a Vám- és Pénzügyőr­ség Országos Parancsnoksá­gának első helyettese az MTI rm^katársának a hírrel kapcsolatban elmondotta, hogy az utóbbi napokban Románjában normalizálód­tak a viszonyok, ezért in­dokolatlanná vált a korábbi átmeneti intézkedések élet­ben tartása. A válsághely­zetben ugyanis minden fáj­ta kiviteli korlátozást felol­dottak, a lakosság értékha­tár nélkül vihette ki ado­mányait: élelmiszereket, gyógyszereket, ruhaneműt. Azért hogy a hazai ellátás egyenletes maradjon és az élelmiszerek körében tartó­san1 ne jelenjenek meg hiánycikkek, szükséges bi­zonyos termékek kivitelét korlátozni — mondotta Ba­logh György. A korlátozás­ról lista készült még de­cemberben a jugoszláv be­vásárló turizmus1 megféke­zésére, és ez, a mérvadó ez esetben is. A kiviteli tilalom számos a lapvető élelmiszer- ipari cikket érint; így pél­dául nem lehet kivinni az országiból étolajat, paradi­csompürét, paprikaőrleményt, sajtot, vajat. Az érvényes jogszabályok szerint minden külföldre utazó magyar állampolgár 5 kiló élelmiszert vihet ma­gával, amiből két kilogramm l'ehet a hús, illetőleg hús­készítmény, három pedig az egyéb élelmiszer. Ezen. fe­lül 3000 forint értékű aján­déknak szánt árucikket is ki lehet vinni, ebben azon­ban nem lehet gyógyszer, kivéve az utas útipatiikáját. A rendelkezés nem érinti a Magyarországon áthaladó segélyszállítmányokat, se- gélyküldeményeket. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents