Somogyi Néplap, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-27 / 23. szám
1990. január 27., szombat SOMOGYI NÉPLAP 3 Szavazás 1990. 3. Mi a szavazati jog? SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ Király Béla nem lépett vissza Ha elhárulnak az akadályok, indul a választáson A válasatójogosultak száma, a szavazásból kizártak számának alakulása egy ország demokratikus berendezkedésének kifejező mérőszáma. Az általános, mindenkire kiterjedő választójogokért folyó harc a múlt század második felében vált a politikai küzdelmek egyik központi kérdésévé és mintegy 100 élvnek kellett eltelnie, hogy legalább a fejlett országokban elfogadottá váljon a szavazati jog általánossága. Magyarországon is nyomon követhető ez a politikai harc. A nemesi előjogokon nyugvó képviselet helyett a népszuverenitás alapján álló 1848—49. évi átalakulás az állampolgárok mintegy 7 százalékának adott választójogot. Az 1867-es kiegyezés után ezek számát főleg vagyoni cenzusokkal 4—5 százalékra zsugorították vissza. A század végi polit.kai harcokban jelenik meg egyre élesebben az általános választójogokért foiyó küzdelem, amelyben már meghatározó szerepet játszik az alakuló szociáldemokrata párt. A döntést a kormányzat elodázza és a kirobbant első világháború miatt félre is teszi. 1918— 19-ben a két forradalom bizonyos politikai korlátozásokkal az általánosság elvét elfogadja. A nyitást a Horthy-kormányzat nem tudja halogatni, először az állampolgárok 30 százalékának, majd a húszas évek közepétől mintegy 25 százalékának adott választójogot. A valóban általános választójogot’ az 1945. évi VIII. törvény teremtette meg, amikor az állampolgárok 56 százalékának volt szavazati joga. Ma ez az állampolgárok 65—70 százalékáról mondható el. Akik nem szavazhatnak Az idén elfogadott választójogi törvény kiindulópontként leszögezi, hogy minden nagykorú állampolgárnak választójoga van. Ezek közül megfosztja a választójogtól azt, 1) aki gondnokság alatt áll, azaz cselekvőképessége korlátozott, 2) akit a bíróság mellék- büntetésként a közügyek gyakorlásától eltiltott, 3) akit a bíróság elítélt és szabadságvesztés büntetését tölti, 4) akit a bíróság intézeti gyógykezelésre utalt. Ezen kívül kimondja, hogy szavazati jogában akadályozott az az állampolgár, aki külföldön tartózkodik (szavazókörzeteket ott nem szerveznek), vagy nincs Magyarországon állandó vagy ideiglenes lakóhelye. (A külföldön élőnek még akkor sincs szavazási lehetősége, ha a szavazás időpontjában Magyarországon tartózkodik.) Ezekkel a szabályokkal az új törvény nemcsak biztosítja a választójog általánosságát, de jogilag értékelhető kizáró okokat teremt. A megelőző 1945 utáni választójogi törvények bár biztosították a választójog általánosságát, de több jogilag bizonytalan, a választók jegyzékét elkészítő apparátus Számára mérlegelést adó, vagy köz- igazgatási döntésre alapozott kizáró okot ismertek. Bizonytalan jogi kategóriák Régebben a közigazgatási döntés alapján nem volt választójoga a rendőri felügyelet alatt állónak. A legutóbbi választójogi törvényig nem volt választójoga az előzetes letartóztatásban lévőnek, pedig ilyen személy bűnösségét a bíróság még nem állapította meg, az ártatlanság vélelme alapján nem lehetett bűnösnek tekinteni. Az új választójogi .törvény ilyen kizáró ökot nem ismer, az előzetes letartóztatásban lévőknek is választójogot ad. A fenti indokok alapján ez helyes, bár kétségtelen, hogy ez alapján a fogvatartó intézetekben is szavazást kell szervezni, ami első pillanatra meglepőnek tűnik. Bizonytalan jogi kategóriának számított az elme- betegség, hiszen az előző választójogi törvények szerint az elmebetegséget ténykérdésként kellett mérlegelni. Ez többször konfliktushoz vezetett a tanács végrehajtó bizottsága és az állampolgárok között. A választók jegyzékéből e címen kihagyott személy gyakran már csak azért is bírósághoz fordult, hogy tiltakozzon az elmebeteggé nyilvánítás ellen. Az új szabályok ilyen mérlegelési lehetőséget nem adnak, mert ezen a címen csak azt foszthatják meg, akit gondnokság alá helyeztek, vagy akiit a bíróság elmebetegség miatt kényszergyógykezelésre utalt. Igaz ugyan, hogy ennek következtében előfordulhat, hogy szavazati jogot kap olyan személy is, akit a közvélemény elmebetegnek taxit. A szavazati joggal rendelkezők jegyzékét az Állami Népességnyilvántartó Hivatal számítógépek segítségével hivatalból állítja össze és küldi meg a községi, illetőleg városi tanácsoknak. Az állampolgárnak tehát nem kell semmit tennie annak érdekében, hogy a jegyzékre felkerüljön. Az elkészült jegyzéket közszemlére kell tenni és egyben értesíteni kell minden választójogosultat arról, hogy a jegyzékre felvették. Az értesítéshez kapcsoltan minden választójogosult „Ajánlási szelvényt” is kap, amellyel általa támogatott jelöltet ajánlhat. Ha valakit kihagytak, vagy jogtalanul felvettek A választáson csak az a jelölt indulhat, aki 750 szelvényt, vagyis ennyi támogatást igazol. A szelvények kiadása nem kötelező. Szörpüzem Móron A Móri Állami Gazdaság központjában megkezdődtek az üzemi próbák az új szörpüzemben. A mintegy 30 millió forintos beruházással létrehozott üzemben az NDK-beli töltőgépsorral óránként hatezer félliteres palackot tudnak tölteni. Jelenleg 23 féle szörpöt készítenek és forgalmaznak. Az új beruházással nyugati piacokat kívánnak meghódítani, NSZK-beli és angliai megrendelőknek 10-10 tonnányi próbaszállítmányt már útnak is indítottak. Ha valakit jogtalanul kihagytak a jegyzékből vagy valakit jogtalanul vettek fel a jegyzékre, úgy ez ellen bárki kifogással élhet a végrehajtó bizottság titkáránál. A jogos kifogást emelőt a vb-titkár felveheti a jegyzékre, ám a felvételt megtagadó, vagy a jegyzékről való törlést elrendelő döntést csak bíróság hozhat. Ilyen döntés esetén a vb-.titkár hivatalból kell, hogy áttegye az ügyet a bírósághoz.- A döntést három napon belül, nem peres eljárásban kell a bíróságnak meghozni. Az így elkészült jegyzéket a szavazókörönként megalakított szavazatszedő bizottságok kapják meg. Bár a jegyzék csak deklarálja a választójogosultságot, mert a választójog uz állampolgárt a törvény erejétől illeti meg, mégis gyakorlatilag élhet a szavazati jogával, aki a jegyzéken szerepel. Ha valaki választójogát a jegyzék elkészülte és a szavazás napja között elveszti vagy meghal, azt a vb-titkár hivatalból törli a jegyékről. Aki időközben álllandó lakóhelyét megváltoztatja, a- jegyzékben való szereplésről igazolást kérhet. Ilyen esetben is törlik a jegyzékről. Az igazolás alapján kérheti új lakóhelyének megfelelő jegyzékbe való felvételét. Erre az illetékes Vb-titkár jogosult, de ezt a választás napján a szavazatszedő bizottság elnöke is megteheti. Hasonló szabályok vannak arra nézve is, ha valaki a választás napján nem tartózkodik lakóhelyén. Erről a körülményről is lehet igazolást kérni. Eobcn az esetben is törölni kell őt a jegyzékről. Az igazolás napján az igazolásban szereplő helyiségben adhat le szavazatot. Ilyenkor azonban, ha nem lakóhelyének megfelelő választókerületben szavaz, az egyéni választó- kerületi jelöltekre nem szavazhat, csak a megyei pártlistákra. Mindezek a szabályok teljes garanciát adnak arra, hogy minden nagykorú magyar állampolgár — kivéve az akaratképzésre alkalmatlanokat és bűntettet elkövetőket — szavazhasson. Ebből a szempontból a magyar választási rendszerrel szemben semmiféle kifogás nem emelhető, a töi- vény választási cenzusokat nem alkalmaz. Dr. Schmidt Péter egyetemi tanár Tegnap a Somogyi Néplap szerkesztőségében rendkívüli sajtótájékoztatót tartott Király Béla, az Amerikában élő kaposvári származású professzor. Arról szólt, hogy indul-e jelöltként az idei márciusi választásokon. Egy korábbi megegyezés alapján a Fidesz, az SZDSZ és az MDF elhatározta, Kaposváron az 1. számú választókörzetben támogaitja Király Béla független jelölt megválasztását. Ezért a körzetben saját jelöltet nem állít, s erről értesítették Király Bélát. Időközben azonban a választhatóság feltételeit tekintve bizonytalanság támadt, és az említett három párt felmentést kapott korábbi döntése alól. A tegnapi sajtótájékoztatón Király Béla részletesen szólt erről, egyben közölve: Az élénkülő testvérvárosi kapcsolatok felvételének fontos eseménye volt az olaszországi Schio város .polgármester-helyettesének és a kulturális iroda munkatársának tegnapi látogatása a somogyi megyeszékhelyein. A küldöttség látogatását néhány héttel ezelőtt a schiiói ifjúsági kórus kaposvári vendégszereplése előzte meg, a .zeneiskolában adtak sikeres hangversenyt. Antonio Casutvi polgármester-helyettest és Giuseppe Grosset, a schiói kulturális iroda munkatársát tegnap délelőtt fogadta dr. Gyenesei István, a Somogy Megyei Tanács elnöke, valamint Papp János, a Kaposvári Városi Tanács elnöke és Sárái Árpád, a Magyar Szocialista Párt megyei elnöke. A megbeszéléseken a kulturális és gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztéséről és a testvérvárosi kapcsolat felvételéről tárgyaltak. A vendégek tegnap délután ellátogattak a kaposvári Tóth Lajos Általános Iskolába, a II. Rákóczi Feolyan új fejlemények vannak, amelyek alapján minden esélye megvan arra, hogy indulhat a választásokon az eredeti terveknek megfelelően. — Amikor megkaptam a telefaxot, tisztáznom kellett, van-e választójogom és választható vagyok-e. Mindenkit felhívtam aznap este és éjjel (hétfőn) és közöltem, hogy sajnos az ügyvédem nem tudott százszázalékos garanciát adni arra, hogy valóban választható leszek-e. Ezután az én bátorításomra a három párt saját jelöltet állított, és arról is értesített, hogy ha az én jogi helyzetem tisztázódik, nagylelkűen visszaadják nekem a jelölést. A reményt újólag az a gyors segítség nyújtja a választásokon való indurenc Általános Iskolába, valamint a Munkácsy Mihály gimnáziumba, a megyei könyvtárba és a városi művelődési központba. — Amikor megkértem a házunkkal szemben üzemelő Romantika presszó tulajdonosát, Illés Ferencnét, hogy halkabban zenéljenek, mert nagybeteg férjem a zaj miatt még 4 darab Eunoctin altatótablettátói sem tud elaludni, azt válaszolták: aludjon nappal, úgyis ráér — panaszkodott Finota Fe- rencné ságvári lakos. — Már előre félünk a péntek estéktől — mondta. — Azokon a napokon, amikor diszkót tartanak. 50—60 személy- gépkocsi parkol a házunk előtt, azoké, akik éjjel 2 óra körül őrült dübörgéssel, kürtöléssel indulnak hazafelé autóikkal. Írásbeli kérelmünkre a helyi tanács csak két és fél hónap múltán válaszolt... Ebben ígérték, hogy zajszintmérők fogják behatárolni a jogos hangerőt. Ez néhány napja meg is történt, és nem állapítottak meg semmiféle szabálytalanságot. De tudjuk: a presszósék lesték a hatóságot, mikor jön, aztán a mérés befejeztével — talán még el sem hagyták az utcát — újra a megszokott, nagy hangerőn dübörgött a zene, hogy csak úgy rezgett bele az ablakunk. A körzeti megbízott tanácsára most kérvényt írtunk, hogy szüntessék be a zenés tevékenységet. Az utcából 12-en már aláírták. Nyugodt hely volt ez korábban! — folytatta. — Mindenki mégsem költözhet el a ricsaj miatt. Fiatalok rendszeresen petárdákat robbogatnak, üvöltöznek az ablakom alatt. Egyik szomszédunk rolójához az utolsó diszkó alkalmával egy literes üveget vágtag, nálunk a kerítés alja van tele ma is üvegcserepekkel. láshoz, amelyet Somogybán dr. Gyenesei István megyei tanácselnöktől, dr. Kocsis Józseftől, a megyei rendőrfőkapitányság osztályvezetőjétől és dr. Kolber Istvántól, a megyei tanács főosztályvezetőjétől kapott — mondta Király. Béla. ök ugyanis az illetékesek abban — tette hozzá —, hogy valakinek a hazatelepülési ügyét elintézzék. — Amennyiben keddig- szerdáig minden a terveknek megfelelően alakul, úgy a következő héten örömmel visszajövök Kaposvárra és remélem, a végleges jelölésemet is bejelenthetjük — mondotta. Arra tehát, hogy indul-e Király Béla a választásokon a jelöltségért, lapunk Választási Hírek rovatában visszatérünk. (Szegedi) Az olasz küldöttség tegnap este megtekintette a kaposvári Csiiky Gergely Színházban a Hegedűs a háztetőn című musicalt. A törmeléket a tudósító is látta, amikor átballagott az utca másik oldalára, Illés Ferencnéhez. ö arról tájékoztatott, hogy a májusi nyitás óta piszkálják őt Fi- notáék — rajtuk kívül még senki sem panaszkodott neki. Ságváron a fiataloknak nincs semmiféle más szórakozási lehetősége, s egy család vélt problémája miatt nem hagyok fel a tevékenységgel — mondta a fiatal- asszony. — Nem tudom, mi a gondja velünk az idős néninek, mert kijöttek a zajszintmérők, és mindent a legnagyobb rendben találtak. Az igaz, hogy Finotáné, aki notórius feljelentgető hírében áll — most úgy látszik én vagyok a „soros” — már májusban megígérte, hogy mindent elkövet annak érdekében, hogy be kelljen zárnunk az üzletet. Azt elhiszem, hogy sok mindent lát péntek esténként, mert tudjuk: ilyenkor a bokor mögül szokott leskelődni. De arról miért nem beszél, hogy szöggel szórta tele az utcát; — nekem most volt a házunk előtt a második defektem. Az újságírónak nem feladata, hogy igazságot tegyen, erre nem is vállalkozik'. Tény azonban; a harmadosztályú üzlet nagyon csinos és tiszta, a ház előtt azonban törött üvegek, elhasznált papírzsebkendők tucatja, meg miegymás hever. Annyit azért tanácsolnék a ságvári fiataloknak: fiúk, lányok, viselkedjetek felnőttek módjára, mert különben bezárják kedvenc szórakozóhelyeteket. Czene Attila Schiói küldöttség Kaposváron A testvérvárosi kapcsolat felvételéről tárgyaltak Ez nem csak romantika Panasz Ságvárról A vendég visszaél a vendéglátással?
