Somogyi Néplap, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-27 / 23. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP 1990. január 27., szombat Szerdán folytatódik az Országgyűlés Václav Havel felkereste az ülésező Országgyűlést, ahol beszédet mondott Hazánk vendége volt Vaclav Havel (Folytatás az 1. oldalról) igen meggondolandó a jelenlegi helyzetben egy ilyen megoldás. A miniszter azzal egyetértett, hogy a megváltott földek, tulajdonosait, örököseit kártalanítani kell a későbbiekben, ám erre akkor kerülhet sor, amikor sikerül megteremtem a forrásokat. Végül arra kérte a parlamentet, hogy ismerjék el és foglalják jegyzőkönyvbe : a megváltott földek megváltási ára a föld értékét nem tükrözte. Ezért ezt a kérdést utólag rendezni kell. Egy szövegpontosító javaslat kivételével valamennyi képviselői indítványt elvetette az Ország- gyűlés. E módosítással együtt nagy többséggel, 216 igen és 15 ellenző szavazattal, 70 tartózkodás mellett elfogadták a földről szóló 1987. évi I. törvény es a termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslatot. Mennyi legyen a képviselők „fizetése”? Ezt követően újabb alkotmányerejű törvényjavaslatot tárgyalt a parlament; az országgyűlési képviselők jogállásáról, tiszteletdí járói, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló törvény tervezetéhez Horváth Jenő, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadója fűzött szóbeli kiegészítést. Elsőként Eke Károly (Gsongrád m., 10. vk.) a parlament valamennyi politikai frakcióvezetőjének megbízásából indítványozta, hogy a törvényjavaslatba kerüljön be a következő rész: valamennyi képviselőjelölt a jelöltsége első pillanatában tegyen vagyonnyilatkozatot, amelyet mandátumának lejártakor ismételjen meg. Mint mondotta : ezt a közélet (tisztasága miatt tartják szükségesnek beiktatni a tervezetbe. Eke Károly javasolta, hogy a passzust a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság szakszerűen fogalmazza meg. Bognár József (országos lista) feltétlenül szükségesnek tartotta, hogy a képviselőjelöltek jogállásával még a képviselő-választások előtt foglalkozzék a parlament. Azt azonban nem érti, s jogilag sem tartja indokoltnak, hogy miért kellene határozatot hozni a következő parlament tagjainak a javadalmazásáról. Indítványozta, hogy most ne tárgyaljanak erről a kérdésről, ezt hagyják meg a leendő Országgyűlésnek. Tamás Gáspár Miklós (Budapest, 14. vk.) javasolta, hogy a Tisztelt Ház ne foglalkozzék a képviselői tiszteletdíjakkal, s csupán a jogállásról szóló vitát folytassák. Ezután áttértek az alkoholisták bíróság által elrendelt intézeti gyógykezelésének megszüntetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalására Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter előterjesztésében. A képviselők 223 igen szavazattal, 8 ellenvélemény és 12 tartózkodás mellett elfogadták a törvénytervezetet. Esélyegyenlőséget a tájékoztatásban A határozatai után ' a sajtótörvény módosítására benyújtott javaslat megtárgyalásával folytatták munkájukat a képviselők. Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter elmondotta: a beterjesztett törvénymódosítás három kérdéskört érint. A javaslat korszerűbben, a polgári és a politikai jogok nemzetközi egyezségokmányával, összhangban vonja meg a sajtószabadság korlátáit. Eszerint a sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt, vagy bűn- cselekmény elkövetésére való felihívást, valamint nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével. A javaslat lehetővé teszi hogy természetes személy is alapíthasson időszaki lapot, helyi jellegű önálló rádió-, televízióimiű- sor készítésére alkalmas stúdiót. A javaslat rögzíti, hogy az időszaki lap előállítását és nyilvános közlését a korábbi engedélyezés helyett csak bejelentési kötelezettség terheli. Ez a bejelentés szolgál alapul az időszaki lap nyilvántar- táslbavételéhez. A továbbiakban arról szólt, hogy a sajtó szerepe és felelőssége megnő a választások demokratizmusának, tisztaságának megőrzésében. Tárgyilagos, mindenki számára esély- egyenlőséget nyújtó tájékoztatás feltétlenül elősegítheti egy valóban szabad és demokratikus választás lebonyolítását. A jogi bizottság előadója a témában Filló Pál volt. Mint mondta: a bizottságban az az álláspont alakult ki, hogy a törvénytervezet rendelkezései elősegítik a békés politikai átmenetet, és a választási kampány lebonyolítását. A bizottság egyöntetű véleménye, hogy mielőbb szükséges egy új, a sajtó- szabadságról szóló törvény megalkotása. A tervezett módosítások közül a legélénkebb vitát a személyhez fűződő jogok megsértése esetében kiszabható bírság váltotta ki. A törvényjavaslat e passzusához a kulturális bizottság, illetve Horváth Jenő nyújtott be módosító javaslatot. A kulturális bizottság a bírság összegének felső határát — amit egyébként nem a sértett, hanem az államkassza kapna meg — a tervezetben szereplő 500 ezer forintról 1 millió forintra kívánta felemelni. Horváth Jenő viszont a sértett javára kifizethető,, legfeljebb 300 ezer forint összegű kárpótlást javasolt. A jogi bizottság Horváth Jenő módosító indítványát támogatja. Végezetül Filló Pál a jogi bizottság nevében a törvényjavaslat támogatását kérte képviselőtársaitól. Államosítsák a megyei lapokat A vitában elsőként Király Zoltánnak (Csongrád m., 5. vk.) adott szót az elnök. A televíziós újságíró bevezetőjében arról szólt, hogy a Magyar Szocialista Párt tulajdonában vannak a megyei és városi napilapot kiadó vállalatok. A fejlécek alól és itt-ott az impresz- szumból eltűnt ugyan a lapgazda neve — mondotta —, ám a birtokon belül csakis az MSZP van, mint vagyonos oligarcha a védett kerítések mögött. A képviselő abszurdnak tartotta, hogy a megyei és városi napilapok zöme magát függetlennek, vagy legalábbis nem egy párt elkötelezettjének vallja, ugyanakkor a nyereség — politikai és gazdasági értelemben egyaránt — az MSZP kasszájába vándorol. Föltette a kérdést: kié a sajtó, különösen a 8 milliós vidék sajtója? Kiemelte: a romániai forradalom megmutatta, hogy a tömegtájékoztatás egy nemzet sorsát döntheti el. Ezek alapján javasolja, hogy most, amíg nem késő, az Országgyűlés döntsön az MSZP-napilapok jövőjéről, a lapkiadók legyenek állami vállalatok. Király Zoltán hangsúlyozta: sem pártkoalíciós, sem pedig szakértői felügyelő bizottságokra nincs szükség, mert a szakmát azok tudják legjobban, akik művelik, rájuk kell ezt bízni. Az esélyegyenlőség garanciáit abban látja, ha a pártok és a megyei városi lapok írásbeli egyezséget kötnek a választói kampány idejére. A sajtó helyeztessék pártérdekek fölé — zárta hozzászólását a tévériporter képviselő. Sztrapák Ferenc (Bács- Kiskun m., 5. vk.) a kulturális bizottság módosító javaslatai mellett érvelt. A jelenlegi helyzetben — véleménye szerint — a maximálisan 300 ezer forintban megállapítható kárpótlás nem érné el célját, nem lenne eléggé visszatartó. A politika mostani erőterében nemcsak a nyilvánosság értékelődik fel, mint pozitívum, hanem valóban megnő vonzása és esélye a manipulációnak, a torzításnak, ferdítésnek, lejáratásnak. Ezért a nyilvánosság küzdőterén minden szereplőt nagyobb szabadság és egyúttal nagyobb védelem illet meg. Bazsó György (Borsod- Abaúj-Zemplén m., 17. vk,) szerint a közelmúltig az újságírást csak pártos megközelítésben lehetett művelni, s ez különösen érvényes volt a televíziós újságírásra. Gyakorlatilag ugyanaz a csapat művelte a lelkendező, szájbarágó, agitatív újságírást, mint akik jelenleg is a hazai tömegkommunikáció meghatározó személyiségei. Tisztelet adassék a nagyon ritka kivételnek — mondta —, akik az akkori gyakorlat miatt nem lehettek meghatároz személyiségei a szakmának, csak külföldön, a szamizdat-iroda- lomban publikálhattak. Ne semmizzék ki az MSZP-t Az elhangzott felszólalások késztették véleményének elmondására Tamás Gáspár Miklóst (Budapest, 14. vk.), aki úgy érezte, végre valakinek hangot kell adnia örömének is: minden visszásság és kellemetlen mellékjelenség ellenére, örüljünk annak, hogy töb- bé-kevésbé szabad sajtónk van! Mint mondotta, rengeteg dolog nem tetszik neki sem abból, ami a sajtóban megjelenik, de ragaszkodik ahhoz, hogy azok, akik ezeket a kellemetlen, ízlésétől és politikai véleményétől idegen dolgokat mondják, azt leírhassák. Kérte képviselőtársait, örüljenek annak, hogy végre megszűnt Magyarországon a cenzúra. Ezt követően Hámori Csaba országos listán megválasztott képviselő reagált Király Zoltán — véleménye szerint nem e témához tartozó — indítványára. A Magyar Szocialista Párt parlamenti csoportjának vezetőjeként alkotmányellenesnek minősítette az MSZP tulajdonában lévő megyei lapkiadó vállalatok esetleges „elkobzását”. Amennyiben ama polgári társadalomban, amely felé hazánk halad, a tulajdont tisztelik, akkor nagyon meg kell gondolnia mindenkinek az államosítás szót! Ez politikai célzatú, nem az esélyegyenlőséget szolgálja, hanem a Szocialista Párt kisemmizé- sét. Kevés olyan megye van már — mondotta —, ahol ne lenne önmagát függetlennek valló lap, ám úgy vélte, ez a függetlenség a legtöbbször a szocialista párttól való függetlenséget demonstrálja. Marx Gyula (Zala m., 2. vk.) Hámori Csabának kívánt válaszolni, amikor hangsúlyozta: ők is ellenzik az államosítást, Király Zoltán valószínűleg rossz kifejezést használt. Azt viszont igenis szeretnék, hogy a megyei lapok a megyei tanácsokhoz kerüljenek és ilyen értelemben váljanak függetlenné. Ezzel a törvényjavaslat általános vitája lezárult. A várakozással ellentétben a plénum munkája nem a részletes vitával folytatódott. Az elnöklő Jakab Ró- bertné ugyan utalt rá: a televízióban is elhangzott, hagy nehezen kövefchétő az Országgyűlés munkája, mégis az egyéni vállalkozásokról szóló törvényjavaslatról szóló döntés került sorra. Hat óra előtt néhány perccel Fodor István, az Ország- gyűlés ideiglenes elnöke javasolta a képviselőknek, hogy ne kezdjenek új napirend tárgyalásába. A képviselők egyetértettek azzal, hogy a mostani ülésszakon idő hiányában nem tárgyalt törvénytervezetek megvitatására jövő héten — szerdán és csütörtökön — ismét összeüljön a Tisztelt Ház. Döntöttek arról is, hogy az elmaradt napirendi pontok mellett ugyancsak ekkor tárgyalják meg a már több ülésszakról áthúzódott interpellációkat és kérdéseket. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról.) Jiri Krizán és Milan Knaz- ko, a köztársasági elnök tanácsadói foglaltak helyet. Az eszmecsere első nagy témacsoportja magától értetődően az európai helyzet alakulását érintette, s ennek részeként a két politikus szót váltott a regionális együttműködés lehetőségeiről vallott nézeteiről, illetve a közép-kelet-európai térség és a tágabb értelemben vett Európa kapcsolatainak távlatairól. Václav Havel — aki Lengyelországból érkezett hazánkba — hangoztatta, hogy Csehszlovákia számára Magyaroszág és Lengyelország nem egyszerűen egy a szomszédok közül. Fokozott figyelemmel követik mindkét ország reformtörekvéseit, hiszen mindhárom országot ugyanaz a törekvés vezérli: rátalálni az Európához való felzárkózás útjára, s megújítani társadalmi életüket. A csehszlovák felfogás szerint mindezeket a lépéseket az érintett országnak össze kellene hangolniuk. E koordinációra Václav Havel konkrét javaslattal is szolgált: meghívta Szűrös Mátyást egy, március végén Pozsonyban tartandó csehszlovák—lengyel-magyar elnöki „csúcs- találkozóra”. E találkozónak főként az Európához való felzárkózás érdekében tett erőfeszítések koordinációjával kellene foglalkoznia. Václav Havel felvetette azt is, hogy célszerű lenne a tanácskozásra meghívni Ausztria és Olaszország külügyminisztereit. Szűrös Mátyás elfogadta a meghívást, amelyet konstruktív ötletnek tartott. Ugyanakkor felhívta tárgyalópartnereinek figyelmét arra, hogy a kibontakozóban lévő osztrák—magyar— olasz—jugoszláv négyoldalú együttműködés már megvetette az alapjait egy regionális öszefogásnak, s kívánatos lenne, hogy Csehszlovákia fontolja meg kapcsolódásának lehetőségét ehhez az együttműködéshez. A találkozó részleteinek kidolgozása az érintett országok külügyminisztereire vár. Václav Havel tájékoztatta Szűrös Mátyást arról is, hogy a közeljövőben a Szovjetunióba látogat. Konzultál a szovjet vezetőkkel arról, hogy Csehszlovákia miként képzeli el a kétoldalú együttműködés formáinak megújítását. A látogatás egyben azt a célt is szolgálja, hogy a szovjet vezetés úgymond ne érezze kizárva magát a kelet-európai történésekből. A magyar—csehszlovák kétoldalú kapcsolatokat érintve Szűrös Mátyás javasolta, hogy a két ország külügyminisztériumát bízzák meg a kapcsolatok „jószomszédi deklarációjának” előkészítésével. Az államfői találkozóról természetesen nem hiányzott a bős—nagymarosi beruházás sorsának áttekintése. Szűrös Mátyás ezzel kapcsolatban ismételten aláhúzta, hogy a magyar kormány lépéseket tett a nagymarosi vízlépcső építésére kötött Szerződés felbontására. Magyarország emellett azt javasolja, hogy a bősi létesítmények sorsával kapcsolatos kormányszintű tanácskozást csak a szakértői eszmecserék után tartsák meg. A szakértői megbeszélésekre független nemzetközi szaktekintélyeket is meg kellene hívni. Magyar- ország addig is felfüggesztette Dunakiliti térségében a munkálatokat, s csak állag- megóvást végez a területen, ról intézkedő döntés Szűrös A beruházás végleges sorsáról intézkedő döntés Szűrös Mátyás véleménye szerint már csak a magyarországi választások után lenne esedékes. A csehszlovák tárgyaló- partnerek arról számoltak be, hogy két szakbizottságuk foglalkozott az építkezés helyzetével, s arra a meggyőződésre jutottak, hogy a vízlépcsőrendszer környezetvédelmi szempontból káros beruházás. A Szűrös Mátyással folytatott megbeszélés után Václav Havel felszólalt az Országgyűlés ülésszakán, majd Németh Miklóssal és Pozs- gay Imrével találkozott. A csehszlovák államfő délután a rákoskeresztúri Üj Köztemető 301-es parcellájában megkoszorúzta Nagy Imre sírját. A kegyeletes aktus alkalmából a Történelmi Igazságtétel Bizottsága nevében Hegedűs B. András titkár Nagy Imre-errVlékér- met adott át Václav Havel- nek. Václav Havel a baráti találkozót követően ellenzéki pártok és szervezetek — az MDF, az SZDSZ, a Független Kisgazdapárt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Bajcsy-Zsi- limszky Endre Társaság, a Magyar Néppárt, a Fidesz, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, valamint a Szolidaritás Munkás- szövetség — képviselőivel találkozott a kormány Béla király úti vendégházában. Este a Parlament előtt elbúcsúztatták Václav Ha- velt. Az ünnepélyes búcsúztatás után a vendéglátó Szűrös Mátyás kikísérte Václav Havelt a Ferihegyi repülőtérre, ahonnan a csehszlovák államfő az esti órákban el utazott. Erfurt (NDK): A korábban feloszlatott állambiztonsági hivatal (STASI) helyi épületéből kihordott lehallgatókészülékeket, „poloskákat” semmisítik meg január 25-én a lakosok, amelyet a rendőrségi szakemberek szereltek le korábban
