Somogyi Néplap, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-26 / 22. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP 1990. január 26., péntek TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS (Folytatás az 1. oldalról.) tesen azt, hogy d díjat Széchenyi Istvánról nevezzék el. A javaslatra elsőként Bognár József (országos lista) reagált, aki ugyancsak a nemzedékeken áthúzódó történelmi vitára utalva felhívta a figyelmet arra: támogatja egy új díj alapítását, amelyet Széchenyiről neveznek el, de" a Kossuth- díj nevének ilyetén megváltoztatása nemzeti érzést sérthet. Eke Károly (Csongrád megye 10. vk.) a névváltoztatásról^ véleményt formálva nem féltette Kossuth tekintélyét, mondván: az ő igazsága egyre mélyebben él az emberi szívekben. Miután azonban itt egy díjról van szó, amelynek tekintélyét hihetetlenül lejáratták — s beszennyezték az idők során Kossuth nevét és szellemét is azzal, hogy arra teljességgel méltatlanoknak ítélték oda —, egyetért a névváltoztatással. Szerinte á díj tekintélyének visszaállítását szolgálhatja, ha azt Széchenyi nevével fémjelzik. ördög Ferenc (Zala megye, 7. vk.) szerint az arra méltatlanoktól vissza lehet vonni a díjat, de a hirtelen névváltoztatás nem a legszerencsésebb megoldás. Ezért javasolta, 'hogy a parlament döntése előtt a javaslatot tárgyalja meg a kulturális bizottság. Ehhez az indítványhoz csatlakozott Cselőtei László (Pest megye, 2. vk.), hozzátéve, hogy válasszák ketté a díjat, s a volt Állami-díjat minősítsék át Széche- nyi-díjjá, ez jobban kifejezi az elismerés tartalmát is. Pénzek átcsoportosítása Ezután a képviselők rátértek az 1989. évi állami költségvetés hiányának átmeneti finanszírozásáról szóló országgyűlési határozattervezet megvitatására. A kormány nevében Békési László pénzügyminiszter fűzött szóbeli kiegészítést az előre kiküldött írásos előterjesztéshez. A miniszter emlékeztetett arra: 1989 lesz az első olyan esztendő, amikor a IV. negyedévi állami költségvetést terhelő kamatkiadások' már Them húzódnak át a következő évre. A csomagtervben jóváhagyott 21 milliárdos hiánnyal szemben ez a ne- gyédéves áthúzódás körülbelül 30—33 ‘milliárd forintos többlethiányt fog 1989- re jelenteni. A végső elszámolásra természetesen a költségvetési zárszámadás keretében kerülhet sor, valamennyi vállalati, illetve költségvetési szerv mérleg- beszámolójának ismeretében, ami a szokásoknak megfelelően, valamikor az év közepe táján kerülhet a parlament elé. Addig azonban gondoskodni kell a költségvetés finanszírozásáról, a likviditás megőrzéséről. Most tehát nem az 1989. évi költségvetés előzetes hiányának jóváhagyásáról van szó — mondta a miniszter —, hanem a kormány ahhoz kér felhatalmazást, hogy a zárszámadás törvényének végleges elfogadásáig átmenetileg felhatalmazást kapjon rövid lejáratú jegybanki hitel finanszírozásához. A parlamentet e felhatalmazás megadására kérte. • Técsy László (Szabolcs- Szatmár-Bereg m., 19. vk.) a mostani Országgyűlés eddigi munkáját úgy összegezte: politikai téren sokat tettek, a gazdaságot viszont az összeomlás határához juttatták. Támogatták és megtapsoltak három miniszterelnököt, négy OT-elnököt, négy pénzügyminisztert, s mindeközben egyre nőtt a költségvetés hiánya. Meggyőződése, hogy a nagy rábeszéléssel elfogadott idei költségvetés ellenére is bekövetkezik az azzal éppen •hlkerülni kívánt ^összeomlás. Így pedig jobb " lett volna korábban tiszta vizet önteni a pohárba egy koalíciós kormány megalakításával. Ma sincs látszata a kilábalásnak annak ellenére, hogy évek óta bizalmat adnak a kormányoknak, a hiány rendezésére pedig engedélyt. Mikor mondjuk már, hogy elég — tette fel a kérdést a képviselő. Van-e titkos számla? Király Zoltán (Csongrád megye, 5. vk.) kérdéssel fordult a miniszterhez. Szakmai forrásokból szerzett értesülései szerint évek . óta létezik égy titkos letéti számla, melyen io milliárd forintot tart a Pénzügyminisztérium. Békési László pénzügyminiszter válaszában azt a meggyőződését fejezte ki: 1990-es költségvetést már. tisztán, a folyó esztendő bevételeinek és kiadásainak egyenlegeként állítják elő, azt a múlt egyetlen áthúzódó öröksége sem fogja terhelni. A decemberben hangoztatott 49—50 milliárdos költr ségvetési hiány, illetve a most bejelentett 53—54 milliárdos hiány közötti különbséget az is előidézte — folytatta Békési László a magyarázatot —, hogy december utolsó hetében 26,5 milliárd forintot tett kj a kedvezményes lakáshitelek egyösszegben való törlesztése; ennek 45 százaléka azonban a költségvetést terhelte. Bár még nincs meg a végleges zárszámadás, az már biztos, hogy a parlament által is elfogadott 21 milliárd forintos költségvetési hiánnyal szemben a tényleges hiány körülbelül 16—17 milliárd forint lesz. Ez az, amit az év végi kedvezményes hiteltörlesztési akció, illetve a negyedik negyedévi kamatátütemezés' megszüntetése „visz fel” körülbelül 53—54 milliárd forintEzután az Országgyűlés elfogadta az 1989. évi állami költségvetés hiányának átmeneti finanszírozásáról szóló határozattervezetet. Biztosabb vállalkozást A szünet után a képviselők az egyéni vállalkozásról szóló törvényjavaslat vitájával folytatták a munkát. A törvényjavaslatot Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter terjesztette elő. Elmondta: a működőképes piac- gazdaság megteremtéséhez nélkülözhetetlen a tulajdon - viszonyok átfogó átalakítáA Parlamentben Január 25-én az Ornággyűlés folytatta munkáját. A szünetben Horváth Jenő, Tamás Gáspár Miklós, Németh Miklós és Gál Zoltán beszélgetnek A miniszter vitatkozott Técsy László képviselőnek azzal az állításával, hogy a magyar gazdaság összeomlása elkerülhetetlen. Az idén maximum 10 milliárd forintos hiányról lehet szó; a gazdaság valamennyi előirányzata s programja ennek a célnak a megvalósítását szolgálja. A miniszter arról is szólt, hogy a felhalmozódott költségvetési hiány — amelynek értéke körülbelül 500 milliárd forint az 1100 milliárdos összes államadósságból — nem egyszerűen a belső állami költekezés következménye. Nem szabad elfeledkezni a magyar gazdaságnak arról a sajátosságáról, hogy a kívülről. igénybe vett erőforrások a költségvetés közvetítésével kerültek a magyar gazdaság Vérkeringésébe. Azaz; a 20 milliárd dollárnyi' eladósodás megjelenik a magyar államháztartás hiányában. A hiány tehát lényegében forintban fejezi ki a bruttó dolláros adósságállományt. Király Zoltán kérdésére a miniszter úgy válaszolt, hogy nincs tudomása semmiféle letétről, az államháztartást teljeskörűen mutatta be a kormány a parlamentnek. sa. Lényeges hogy a gazdaságban növekedjék a magántulajdonon alapuló vállalkozások részaránya. Mind ez ideig hiányzik azonban a nem gazdasági formában működő magánvállalkozások törvényi szabályozása. A törvényjavaslat nem tesz különbséget a kisipari, magánkereskedői tevékenység között, kiterjed a magánszemély által létesített vállalatszerű vállalkozásra is. Az egyéni vállalkozó ipari, kereskedelmi, szolgáltató vagy mezőgazdasági tevékenységet, iskolán kívüli magánjellegű oktatást, kulturális szolgáltató tevékenységet egyaránt folytathat. Egy vállalkozónak több üzlete, ületve több telephelye is lehet. Ezekben több, akár egymástól jelentősen eltérő gazdasági tevékenységet folytathat. Á vállalkozó*^* jövőben kérelmére egyéni cégként a cégjegyzékbe be-* jegyezhető. Az igazságügy-miniszter szólt arról, hogy a törvény- javaslattal párhuzamosan szükség van a társasági törvény helyenkénti módosítására is. A minisztert követően a reformügyi bizottság képviseletében felszólaló Morvay László (Bp., 33. vk.) kijelentette: a bizottság az egyéni vállalkozás átfogó, összehangolt, egységes szabályozását indokoltnak tartja. A bizottsági előadó előterjesztését követően megkezdődött a törvényjavaslat általános vitája. Miután több képviselő illetve a Csongrád megyei képviselő- csoport is azit javasolta, hogy az Országgyűlés vegye le napirendjéről a törvény- javaslatot, az elnöklő Jakab Róbertné felhívjta a figyelmet a házszabály rendelkezéseire. Ezek szerint a kormány álltai benyújtott töy vény javaslatot a güénum köteles megtárgyalni, viszont aiz általános vita után dönthet úgy, hogy azt részletes vitára alkalmatlannak tartja, és visszautalja áz előterjesztőnek. Az igazságügy-miniszter kapott bizalmat Még az ebédszünet előtt a plénupi visszatért a különleges fitkosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezésének átmeneti szabályozásáról szóló törvény- javaslatra azzal a szándékkal, hogy végre megszülessék a döntés. Elsőként a parlament politikai csoport-y járnák vezetői ismertették * csoportjuk álláspontját arról, hogy kinek a joga legyen a különleges titkosszolgálati esziközök engedélyezése. A két bizottság legutolsó javaslatát, vagyis azt, hogy a felügyeleti jogot az igazságügy-miniszter és személy szerint Kulcsár Kálmán kapja'meg, támogatta a független képviselők, a .Magyar Szocialista Párt, a Magyar Demokrata Fórum, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Néppárt és a semleges képviselők csoportja. Már a csoportvezetők hozzászólásaiból is kitűnt, hogy egyúttal állást foglaltak a belső biztonsági szolgálat tevékenységét vizsgáló bizottság felállításáról is. Erre két változatot terjesztett elő a jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint a honvédelmi bizottság. Az egyik változat szerint ebbe a bizottságba csak a független képviselők csoportjának tagjai, a másik változat szerint valamennyi politikai csoport kerülne be. A plé- num minősített többséggel úgy döntött, hogy ezt az utóbbi v 41tozatot támogatja. Ugyancsak minősített többséggel elfogadta a különleges titkosszolgálati eszközök ás módszerek engedélyezésének átmeneti szabályozásáról szóló törvényjavaslatot, ehhez kapcsolódóan Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter felügyeleti jogát. Még a szavazás előtt szólásra jelentkezett Bállá Éva, aki ígéreteit tett arra, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége minden, a birtokában lévő anyagot átad a többpárti parlamenti vizsgálóbizottságnak. A szavazás után Szíjártó Károly legfőbb ügyész reagált Eke Károly délelőtti hozzászólására, amelyben a képviselő enyhén szólva elmarasztalta őt a Duna-gate botránnyal összefüggésben. Szíjártó' Károly “hangulatkeltőnek és bántónak ítélte a képviselő felszólalását. Mint mondotta: minden törvényi alapot és tárgyi ismeretet nélkülöz ez a magatartás, mert a Belügyminisztérium állambiztonsági főcsoportfőnöksége tevékenységének törvényességi felügyelete, vizsgálata, a belső utasítások és rendelkezések észrevételezése soha nem tartozott a legfőbb ügyész, illetve az ügyészi szervezet kompetenciájába. Erre semmiféle jogszabály, törvény nem hatalmazta fel a legfőbb ügyészt. Az indulatoktól fűtött szócsata igazán a földtörvény módosításáról szóló törvény- javaslat megvitatása során tört ki, érzelmek és érvek/ nézőpontok, s különböző igazságok csaptak össze. Számos képviselő követelte a földek tulajdoni átírását, a termelőszövetkezetekbe bekényszerített eredeti birtokosokra, szóvá tették a filléres földmegváltásokat és követelték a nagyüzemi földterületek kiárusításának azonnali leállítását. Mások egy „új földosztás” — visz- szaosztás — és égy ebből következő anarchikus állapot rémképét festették fel: a nagyüzemek szétverését, a közös tulajdon , elherdálását prognosztizálták. A szünetekkel gyakorta meg-megszakított csütörtöki parlamenti munkanap mérlege végül is a következőképpen alakult: a képviselő- testület elfogadta a titkos- szolgálati eszközök és módszerék engedélyezéséről, az egyes értékpapírok forgalmazásáról szóló törvényjavaslatokat, és döntött arról, hogy a különböző kiemelkedő szellemi alkotások jutalmazására Kossuth- vagy Széchenyi-díj adományozható. Függőben maradt az állami vállalatokra' bízott vagyon védelméről, valamint az állami vagyonügynökségről, az egyéni vállalkozásról és a földtörvény módosításáról szóló törvényjavaslatok tárgyalása. (MTI) A Magyar Demokrata Fórum választási sajtótájékoztatója (Folytatás az 1. oldalról.) a közös bennük. Ügy láttam, hogy majd mindegyik jelöltnél érzékelhető: hol, mikor, miért került szembe az állampárttal. Ezeknek jelentős szerepük volt abban is, hogy elhatározták: minden erejükkel egy demokratikus MagyarországénI szállnak harcba. Persze nemcsak a szubjektív elemek voltak a meghatározók, hanem azok a célok is, amelyeket a Magyar Demokrata Fórum tűzött ki. Miiközben a beszámolókban az önéletrajzi elemek keveredtek az eszmei mozgatórugókkal, érzékelhettem a jelöltek elkötelezettségét a haza fölemelkedése, európaivá válása, az erkölcsi tartás, a rendezett családi élet, a demokrácia, az emberi jogok tiszteletben tartása mellett. Jól példázza ezt Szigetvári György építészinek a bemutatkozásából kiragadott néhány mondat. így vallott: — Somogyinak érzem magamat. Hosszabb időt azért töltöttem távol a megyétől, mert 1956-os magatartásom miatt Kaposvár száműzetést mért rám. Kialakult bennem egy Sütő András-i gondolat: az ököl nyelve a legjobban elsajátítható. Ezt a 40 év alatt végig éreztem. Azt is tudtam, ahol megjelenik a bot és a bilincs, ott megbénulnak a szárnyaló gondolatok. De az ember nem azért született, hogy legyőzzék. Mindig ezt tartattam szem előtt. A bemutatkozás után az újságírók kérdésére válaszoltak a jelöltségért indulók. A mi egyik kérdésünk így hangzott: — Mi az MDF véleménye a Somogyi Néplap szerkesztősége kollektívájának a lapban nyilvánosságra hozott önállósulási törekvéséről? — Szabados Péter: — A Somogyi Néplapnál a pártok képviselőinek részvételével megtartott megbeszélésen a szerkesztőség képviselői kijelentették, hogy a lap önálló és független. Ezt követően olvashattuk, hogy problémát okoz a vidéki lapoknak a jelenlegi státuszuk. Ezért aztán nem vagyunk biztosak abban, hogy az említett tanácskozás idején valóban megvolt-e az önállóság. Azt viszont látjuk, hogy a szerkesztőség küzd a függetlenségéért. Mi, ellenzéki szervezetek el akartunk indítani egy olyan közös nyilatkozatot, amelyben kérjük minden megyei napilap függetlenségét. De megelőztek bennünket és a képviselők ez ügyben már egyértelműen kiálltak a sajtófüggetlenség mellett. Ezt a mostani országgyűlésen interpellációval is bizonyították — hangzott a válasz. A kérdésekre adott válaszok után a fottós egy csoportba szólította a jelölteket. Villant a vaku és a film megörökítette az arcokat az utókornak. Arra gondoltam: vannak képek, amelyeken tetenérhető a történelem. Lehelt,. hogy mjajd ez is azok közé tartozik? Szegedi Nándor A MÁV UTASELLÁTÓ és Idegenforgalmi Igazgatóságának székesfehérvári kirendeltsége az 1990. április 1-jétől 1993. március 31-ig terjedő időszakra szerződéses üzemeltetésre MEGHIRDETI a következő egységeit: 64. sz. MÁV-pu. BALATONSZABADI III. o. büfé 76. sz. MÁV-pu. HAJMÁSKÉR III. o. büfé io2. sz. mAv-pu. Sümeg iii. o. büfé 130. sz. MÁV-pu. ZIRC III. o. büfé A pályázatot 1990. március 5-ig lehet benyújtani a kirendeltségen, Székésfehérvár, Béke tér 5. Versenytárgyalás: 1990. március 13-án 14 órakor a SZÉKESFEHÉRVÁR, MÁV-pályaudvari étterem különtermében. Tájékozató adatokat és bővebb felvilágosítást a kirendéltségen lehet kérni. (107741)
