Somogyi Néplap, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-26 / 22. szám

P 9 %(SVPILWP 1990. január 26., péntek Solr volt a kompromisszum Nagy vita a földtörvény módosításáról Széchenyi-díj is lesz a Kossuth-díjon kívül Nagyon nehezen tudtak dönteni a hon­atyák a szerdáról csütörtökre halasztott ügyekben. Hosszadalmas vita, újabb tár­gyalások előzték meg a nemzet biztonsága érdekében alkalmazható különleges titkos- szolgálati eszközök és módszerek engedé­lyezésének átmeneti szabályozásáról szóló törvényjavaslat elfogadását. Kompromisz- szumként az igazságügy-minisztert hatal­mazták (el a felügyelettel, ö azonban kö­teles beszámolni egy parlamenti bizottság­nak. Nagyon fordulatos volt a reprivatizá- lással kapcsolatos vita is. Bognár József akadémikus elemzése tette lehetővé azt, hogy a törvényjavaslatok elfogadása elől elháruljanak az akadályok. Az is kompromisszumot jelent, hogy a jövőben lesz egy Kossuth- és egy Széche­nyi-díj is. Olyanokat is kitüntetnek majd, akikről az elmúlt negyven évben elfeled­keztek. A legnagyobb vitát a földtörvény módo­sítása váftotta ki a T. Házban. Nem is tud­ták befejezni, ma folytatják a vélemények kifejtését. Tegnap kilenc óra után néhány perccel az elnöklő Horváth Lajos megnyitotta az Országgyűlés januári ülésszakának harmadik munkanapját. Az előzetes jelzés ellenére nem az Ál­lami Vagyonügynökségről és az állami vagyon védel­méről szóló törvényjavasla­tok vitájával, hanem a tit­kosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezésének átmeneti szabályozásáról szóló törvényjavaslat hatá­rozathozatalával folytatták a munkát. Kereszti Csaba, a jogi, igazgatási és igaz­ságügyi, valamint a honvé­delmi bizottság előadója ka­pott szót'. Elmondotta: a két bizottság szerdát ülésén megtárgyalta a törvényja­vaslat vitatott részét, hogy a titkosszolgálati eszközök alkalmazásának engedélye­zése a legfőbb ügyész vagy pedig egy parlamenti biztos hatáskörébe tartozzon. A két bizottság úgy ítélte meg: olyan személy kaphat­ja ezt a jogosítványt^ aki közvetlen parlamenti irá­nyítás alatt áll. Ennek a feltételnek pedig a legfőbb ügyész felel meg. A nemzetvédelmi hivatal létrehozásával kapcsolatos törvény megalkotásakor kell részletesen megvizsgálni a kérdést: véglegesen milyen funkciót betöltő személy,' milyen hatáskörrel végezhe­ti az engedélyezési eljárást. A KGB képviselői Magyarországon Mielőtt a szavazásra ke­rült volna sor, Gál Zoltán belügyminisztériumi állam­titkár adott választ Raffay Ernő képviselőnek az előző napon feltett kérdésére, mi­szerint a KGB-nek, illetve a szovjet belügyminisztéri­umnak vannak-e tanácsadói Magyarországon. Mint mondta, ilyen tanácsadók nem tartózkodnak hazánk­ban, itt vannak azonban képviselőik, mint ahogy a magyar Belügyminisztéri­umnak is vannak munka­társai e két szovjet szerve­zetnél. Eke Károly (Csongrád m. 10. vk.) annak az álláspont­jának adott hangot: az a tény, hogy a lehallgatási botrány kirobbanhatott, an­nak is köszönhető, hogy a legfőbb ügyész nem állt hi­vatása magaslatán. Így a képviselő nem ajánlotta az Országgyűlésnek, hogy a to­vábbi ellenőrzéssel a leg­főbb ügyészt vagy helyette­seit bízzák meg. A szerdaihoz hasonló mó­don most sem kapta meg az elfogadáshoz szükséges minősített, kétharmados szavazati többséget a kü­lönleges eszközök alkalma­zását engedélyező személyre tett két javaslat egyike sem a szavazáskor. Ekkor állt fel Németh Miklós miniszterelnök, és a kormány nevében egy újabb javaslatot tett. Azt indítvá­nyozta, hogy arra az átme­neti időre, amíg az új par­lament elfogadja a nemzet- biztonsági törvényt, az igazságügy-miniszter legyen az, aki engedélyt adhat a különleges eszközök alkal­mazására. Az elnök a kérdést kiad­ta megvitatásra a jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottságnak. Az állami vállalatokra bízott vagyon védelméről, valamint az Állami Va­gyonügynökségről Szóló tör­vényjavaslatok vitájával folytatódott az ülés. Szellemi gyarapodás a privatizáció Debreczeni József (Bács- Kiskun m., 3. vk.) azt kifo­gásolta, hogy bár már egy éve tapasztalhatók a spon­tán privatizáció nemkívána­tos hatásai, az e folyamat megállítását célzó törvény- javaslatok mégis csak most kerültek a parlament elé. Kovács Lászlóné (Buda­pest, 7. vk.) javasolta, hogy a Minisztertanács az idén, még a törvénytervezetek hatályba lépése előtt nyújt­sa be az Országgyűlésnek a vagyonkezeléssel kapcsola­tos irányelveket, mert anél­kül a vagyonügynökség lét­rehozásáról, működéséről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés nem fogadhat­ja el. Bognár József (országos) lista) határozottan ellenezte a két törvény meghozatalá­nak elhalasztását; arra a veszélyre figyelmeztetett, hogy ez súlyos gazdasági következményekkel járhat. Elsősorban azzal, hogy a külföldi tőke számára ked­vezőtlenebbé válhatnak a magyarországi feltételek, s a tőkés úgy is dönthet, hogy nem nálunk fekteti be a pénzét. A privatizáció­val kapcsolatban Bognár József az előnyöket hang­súlyozta, mégpedig azt, hogy így megindulhat a gazdasági fejlődés, bővülhet a piacképes termékek köre. Helytelennek tartotta, hogy a privatizációt sokan az or­szág kiárusításával azono­sítják. Az általános és a részletes vita után a Polgári Tör­vénykönyv egyes rendelke­zéseinek módosítása került a képviselőtestület elé. Ro- szik Gábor (Pest m., 4. vk.) önálló indítványáról, vala­mint az igazságügyi tárca módosító javaslatairól kel­lett dönteniük a képviselők­nek. A két előterjesztésről együttesen határozott a Tisztelt Ház, és mind Ro- szik Gábor, mind az igaz­ságügyi tárca indítványát elfogadta a Ptk. módosítá­sára. Ezután a plénum a Kos- suth-díjról szóló törvény tárgyalásával folytatta munkáját. . Kossuth-díj helyett Széchenyi-díj László Jenő igazságügyi minisztériumi államtitkár rövid előterjesztésében hangsúlyozta: a közélet egyik fájdalmas mulasztása, hogy az utóbbi töBb mint 40 évben számos kiváló művész, tudós, gazdasági és műszaki szakember méltó elismerésére politikai okok­ból nem került sor. E kivá­lóságok egy része hazánkat elhagyva, jelentős alkottáso- kat hozott létre, nemzetkö­zi tekintélyre tett szert, mások itthon nyújtottak ki­magasló teljesítményeket. A kormány a törvényja­vaslat beterjesztésekor a nemzeti megbékélés céljá­tól vezérelve abból indult ki, hogy akkor sincs késő, ha a nemzeti elismerés már csak posztumusz jelleggel fejezhető ki. Odaítélésének időpontjául pedig március 15-ét javasolja. Tóth János, a kulturális bizottság előadója olyan al­ternatív javaslatot ismerte­tett, amelyet a bizottság még nem tárgyalt. Neveze­(Folytatás a 2. oldalon.) Václav Havel Budapestre érkezett Václav Havel, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság elnöke csütörtökön este hi­vatalos látogatásra Buda­pestre érkezett. A Ferihegyi repülőtéren Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági el­nök fogadta. Az ünnepélyes államfői fogadtatás pénte­ken reggel lesz a Kossuth Lajos téren. (MTI) LEGYENEK NEMZETI MÉDIÁK A MEGYEI LAPOK A MUOSZ és a Sajtószakszervezet közleménye A Magyar Újságírók Or­szágos Szövetsége és a Saj­tószakszervezet nyílt levéllel fordul az Országgyűléshez, melyben kéri, hogy a sajtó­nyilvánosság esélyegyenlő­sége érdekében a megyei napilapokat nyilvánítsa nem­zeti médiának, és vonja magához a szellemi és sze­mélyzeti felügyeletet. Egy­úttal a megyei kiadó válla­latokat tekintse önálló vál­lalatoknak, és a pártvagyon- nal való elszámolás során tisztázza azok jogi státusát. Polgár Viktor, a Magyar Szocialista Párt szóvivője csütörtöki sajtótájékozta­tóján elmondta, hogy csü­törtökön délelőtt Budapes­ten tanácskozást tartottak az MSZP tulajdonában lévő megyei lapkiadók, lapok helyzetéről. A minden érin­tett fél részvételével meg­tartott értekezleten úgy­mond tisztázni kívánnák az egymás meg nem értéséből fakadó félreértéseket. Az MSZP , világosan kifejtette álláspontját, miszerint ß tu­lajdonában lévő kiadóvál­lalatok, illetve az ezek kö­rébe tartozó lapok tulaj­donjogához ragaszkodik Az MSZP annyit kíván, mimt bármely vállalkozó: tulajdonának ar tavában részesedni alkar a nyere­ségből. A tulajdonjog fenn­tartása azonban nem. jelen­ti azt, hogy az egyes szer­kesztőségeknek pártpoliti­kai célokat kellene követ­niük. Az MSZP azt tartja kívánatosnak, hogy t lapok a helyi lakosságot érdeklő kérdések tisztességes, ob­jektív közvetítői legyenek. MÉRSÉKELT ÉS KÖVETKEZETES POLITIKA A Magyar Demokrata Fórum választási sajtótájékoztatója Tegnap sajtótájékozta­tót tartott a Magyar De­mokrata Fórum Somogy megyei szervezee a Csoko­nai fogadó nagytermében. A patinás terem hosszú asztalának egyik oldalán foglaltak helyet az MDF képviselőjelöltként indított jelöltjei. A másikon mi, új­ságírók ültünk — hadd te­gyem hozzá: feltűnően ke­vesen. Zavart is kissé a sajtónak ez a „nagy magá­nyossága”, mint ahogy az is, hogy az MDF program­jára ezúttal nem térhetünk ki. hiszen lapunknak — a pártokkal történt egyezsége szerint, az esélyegyenlőség miatt — programísmente- tésre a választások előtt csak egyszer lesz lehetősé­ge. Csordásáé Bárdos Gyöngyvér kampányfőnök köszöntötte a megjelente­ket és bemutatta a megyei jelölteket. Ezek a követke­zők: 1-es választókerület: Szabados Péter népműve­lő, 2-es választókerület: Szigetvári György nyugdí­jas, Ybl-dijas építész (mind­ketten kaposváriak), 3-as választókerület: Horváth János (Siófok), 4-es válasz­tókerület: dr. Gaál Antal körzeti állatorvos (Látrány —Somogytúr-, 5-ös válasz­tókerület : Kátai Ferenc ta­nár (Csurgó), 6-os választó­kerület : Nagybocskai Tamás termelési főmérnök (Nagy­atád). A Magyar Demokrata Fó­rum Somogy megyei listás jelöltjei: dr. Ilkei Csaba új­ságíró (Magyar Televízió), Szaibados Péter (adatait közöltük), Lőczi János ma­gánvállalkozó (Ötvöskó- nyi), Böröcz Gyuláné ta­nár (Lengyeltóti), Papp István tanár (Kadarkút), Kiss Balázs üzletkötő (Za- márdi), Csizi Imrén'é gaz­dasági vezető (Csurgó), Nikolausz József kábelsze­relő (Kadarkút), dr. Oláh Vilmos sebészfőorvos (Sió­fok). Elmondta a kampányfő­nők, hogy az MDF nagy bizakodással és szervezett­séggel készül a márciusi szabad választásokra. Azt tűzte zászlójára, hogy a kampány alatt szeretné to­vábbra is azt a mérsékelt és következetes politikát folytatni, amelyet eddig megismertek az állampol­gárok. Ezután Szabados Péter arról tájékoztatta a részt­vevőket, hogy a Fidesz, az SZDSZ és az MDF Kapos- éánon aiz 1-es választóke­rületben Király Béla jelölt­ségének támogatását hatá­rozta el, ezért ezek a szer­vezetek eredetileg nam in­dítottak volna jelöltet. Ki­rály Béla azonban nem tu­dott fix választ adni arra. hogy a választhatóság föl­tételeinek eleget tud-s tenni. Ezért az MDF kapos­vári szervezete értesítette a társszerveket arról, hogy fölmentést kaptak az ere­deti megállapodás alól és indíthatnak jelölteket az 1- es választókerületben. — Időzavar keletkezett és a1 Somogyi Néplapban megjelentetett listáról az ő nevük hiányzik. Ezt én sajnálom a legjobban és azért érzem magam kelle­metlen helyzetben, hogy az 1-es választókerületben a három szervezet részéről egyedül én szerepelek mondta. A sajtótájékoztató két­ségkívül újszerű, érdekes és hasznos is volt, hiszen alkalmat adott arra, hogy megismerjük egy párt je­löltségért harcba indulóit, továbbá azokat a motívu­mokat, amelyek döntésüket meghatározták és tetteiket irányítják. Ahány bemutat­kozás, annyiféle életút és szín. Tudván, hogy ezek részletes ismertetésére nem lesz módunk, azt igyekez­tem kitapintani, mi az, ami (Folytatás a■ 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents