Somogyi Néplap, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-25 / 21. szám

' i mss XLVI. évfolyam, 21. szóm 9&PILWP 1990. január 25., csütörtök MA Fellázadtak a fodrászok (4. oldal) Fekete István emlékezete (5. oldal) Torvény a vallásszabadságról Szenvedélyes vita a belpolitikai helyzetről az Országgyűlésben Mára halasztották a döntést a nemzetbiztonsági törvényről Az Országgyűlés a tegnapi ülésén elfo­gadta a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló alkotmány erejű törvényjavaslatot. Felizzott a levegő a Tisztelt Házban, amikor Gál Zoltán bel­ügyminisztériumi államtitkár előterjesztette a nemzet biztonsága érdekében alkalmaz­ható különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezésének átmeneti szabályozásáról szóló törvényjavaslatot. A vitában letette a névjegyét az SZDSZ új képviselője is, aki bírálta a kormányfő keddi felszólalását. Leszögezte, hogy a sza­baddemokraták nem kívánják a kormány távozását. Hámori Csaba szerint viszont belpolitikai válság fenyeget, éppen ezért javasolta, hogy a pártok, a kormány, a tár­sadalmi, az érdekvédelmi szervezetek ismét üljenek tárgyalóasztal mellé. Első nekifutásra nem sikerült elfogadni a törvényjavaslatot, pedig igen hosszú volt a szavazási procedura. A döntés ma reggel várható csak. Akárcsak az állami vállalatokra bízott vagyon védelméről szóló törvényjavaslatról. A lelkiismereti és vallás- szabadságról, valamint az egyházakról szóló alkot­mányerejű • törvényjavaslat tárgyalásával folytatta mun­káját tegnap az Országgyű­lés januári ülésszaka. Az előző napi vitában elhang­zottakra Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter vála­szolt. Elöljáróban utalt ar­ra, hogy a módosító javas­latokat a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság ked­den este megtárgyalta, je­lentését elkészítette. Kulcsár Kálmán elsőként azokra a felvetésekre rea­gált, amelyek megkérdője­lezték annak szükségességét, hogy az alkotmányban dek­larált alapvető emberi jogo­kat kell-e még külön, rész­letes jogszabályokban is rögzíteni. A miniszter sze­rint a külön törvényi sza­bályozást szükségessé teszi az is, hogy hazánk egy olyan időszakot tudhat maga mö­gött, amelyben az alkot­mányban deklarált jogok tá­volról sem voltak maguktól érthetően végrehajthatók, s amikor gyakorlatilag külön előírások jelentek meg sza­bályozásukra, pontosabban akadályozásukra. A miniszter hangsúlyozta: a törvényre szükség van, s nem átmeneti jelleggel. Ez a törvény nagyon is törté­nelmi jelentőségű a magyar fejlődést tekintve, s hatása ■is az lesz — mondta Kul­csár Kálmán. Kitért azokra a felszóla­lásokra is, amelyek a mó­dosító javaslatok sokasága miatt megkérdőjelezték az előzetes egyeztető tárgyalá­sok alaposságát. Ezzel kap­csolatban megjegyezte: a törvény vitája egy-másfél évvel ezelőtt megkezdődött, s annak során mind az egy­házakkal, mind pedig a po­litikai pártokkal egyeztették elgondolásaikat. Demokratikus szervezet a vallásügyi tanács A miniszter ezt követően azokra a módosító indítvá­nyokra reagált, amelyeket sem a jogi bizottság, sem pedig a kormány nem tud elfogadni. Így nem jött lét­re megegyezés Roszik Gá­bornak arról a javaslatáról, hogy a gyermek vallásos ne­velése ügyében a szülő és a gyám mellett á tényleges gondviselőnek is joga legyen dönteni, mert a magyar jog­rendszer nem ismeri a tény­leges gondviselő fogalmát. Ugyancsak nem értettek egyet több képviselőnek az­zal az indítványával, hogy a katonai létesítményekben a katonai szolgálatot telje­sítők vallásukat ne csak egyénileg, hanem együttesen is szabadon gyakorolhassák. A miniszter itt hivatkozott a katonai intézmények sajá­tos belső rendjére, amely olyan kényszerítő magatar­tásszabályokat is tartalmaz, amelyek bizonyos értelem­ben valóban akadályozhat­ják az alkotmányban is rög­zített jogokat. Ez azonban nem minősíthető alkotmány- ellenesnek, mert a katonai szolgálat teljesítése is alkot­mányból következő kötele­zettség, s természetszerűleg magával hoz a polgári élet­ben nem jelentkező korláto­zásokat. A bizottság a kormánnyal együtt nem javasolja elfo­gadni Tamás Gáspár Mik­lósnak azt a szövegszerű módosítását, hogy a . vallás- szabadság gyakorlásának törvényességi föltételeinél elegendő csak a Büntető Törvénykönyv megfelelő sza­kaszára utalni az alkotmány helyett. Mint Kulcsár Kál­mán megjegyezte: a képvi­selőnek elviekben igaza van, de a törvény sajátos arcu­lata, stílusa miatt furcsán hatna a vallás- és lelkiis­mereti szabadsággal össze­függésben a bűncselekmény fogalmát emlegetni. A miniszter nem javasol­ta a témával összefüggésben külön is meghatározni az állam és intézményei ideo­lógiai semlegességét, mert az alkotmány és a törvény következetes végrehajtásával ez a kitétel üressé válik. Nem értett egyet azzal a ja­vaslattal sem, hogy helyez­zék hatályon kívül a val­lásügyi tanácsról szóló jog­szabályt, mert azzal meg­szüntetnék a Minisztertanács egyik tanácsadó szervét. Kétségtelen, az Országos Vallásügyi Tanácsot az em­berek általában a korábbi szervezetek tevékenysége alapján ítélik meg, s úgy vélik, hogy az az Állami Egyházügyi Hivatal tevé­kenységének átmentését szol­gálja. A miniszter szerint erről szó sincs. A tanács semmiféle külső jogosult­sággal nem rendelkezik, vi­szont olyan demokratikus szervezet, amely megfelelő­képpen segítheti a kormány munkáját. Rehabilitált egyházi személyiségek Kulcsár Kálmán végeze­tül ismételten hangsúlyozta: ez a törvény, nemcsak álla­mi, hanem társadalmi érte­lemben is elismeri az egy­házak tevékenységét. Hozzá­tette; kiküszöbölendő mind­az, ami ezzel kapcsolatosan történt az utóbbi 40 évben egy rossz, téves vagy bűnös politika következményeként; mind szellemi; mind pedig anyagi értelemben szükség ván a dolgok helyretételére. Ez igaz az egyház különbö­ző, éppen egyházi tevé­kenységük politikai - értéke­lése miatt elítélt személyisé­geire is. Ezzel összefüggés­ben kifejezte azt a remé­nyét, hogy az a törvény, amelyet a koncepciós perek­kel kapcsolatos ítéletek semmisségéről csaknem egy évvel ezelőtt mint felada­tot felvállalt a kormány, még ez elé a parlament elé ke­rülhet, s abban kiemelt he­lyen szerepelnek majd azok az egyházi személyek — el­sősorban Mindszenty József bíboros — akik ártatlanul szenvedtek üldöztetést az elmúlt időszakban. Mielőtt sor kerülhetett volna a határozathozatalra, Tóth Károly (országos lista) református püspök jelentke­zett szólásra, aki nehezmé­nyezte, hogy módosító in­dítványaival nem foglalko­zott a jogi bizottság. Han­goztatta: javaslatai közül egyet föltétlenül továbbra is fenntart, nevezetesen azt, hogy egyházat ne a javas­latban foglalt tíz személy, hanem legkevesebb százan alapíthassanak. Az elnök szünetet rendelt el, hogy a jogi bizottság állást foglal­hasson ebben a kérdésben. A szünetet követően Böl- csey György, a jogi bizott­ság elnöke ismertette a bi­zottság véleményét: úgy fog­laltak állást, hogy indokolt százban megjelölni azok (Folytatás a 2. oldalon) LEVÉL CSÍKSZEREDÁRÓL Tartós együttműkódést szeretnének Kaposvárral Václav Havel ma érkezik hazánkba Szűrös Mátyásnak, a Magyar Köztársaság ide­iglenes elnökének meghí­vására január 25-én, csü­törtökön hivatalos látoga­tásra hazánkba érkezik Václav Havel, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársa­ság elnöke. (MTI) Papp János, Kaposvár ta­nácselnöke bensőséges han­gú levelet kapott a Nemzet­mentési Front Városi Taná­csától, Csíkszeredáról. Ben- kő Sándor mérnök-igazgató, tanácselnök szerint Kapos­vár tanácsának testvérváro­si kezet nyújtó gesztusát egy­öntetűen örömmel fogadták, s a tanács felhatalmazta, hogy tolmácsolja a tartós együttműködési szándéku­kat Kaposvár városi veze­tőségével, Kaposvár minél több munkaközösségével, emberével. Azt is megírták a Hargita megyei Csíkszeredáról; hogy a kapcsolataik szándékát szentesítő okmány megkül­dése előtt máris vendégül látták dr. Mészáros Balázs múzeumigazgatót és egy ki­lenctagú pedagógusküldött­séget, s megbeszélték velük az együttműködés első le­hetséges lépéseit. Busz-tarifaváltozás február 1-jén Nyolc forintba kerül egy jegy A helyi autóbusz-közleke­désben február 1-jétől át­lagosan 30 százalékkal emel­kednek a viiiteldíjak. A hír aligha meglepő, a tarifa- változást már néhány héttel korábban bejelentették­bos?zankodásra tehát sem­mi okunk, időben „felké­szülhetünk” a drágulásra. A legfontosabb változás, hogy a helyi autóbusz-köz­lekedésben, a közigazgatási határon belüli vonalszaka­szon a menetjegy ára 8 forint lesz. Ezzel szemben megszűnnek a szakaszhatá­rok: nem kell 2x8 forintos jegyet lyukasztani február 1-jétől, ha mondjuk Kapos­váron a 11-es autóbusszal a vasútállomástól Kaposfüred- re kíván valaki utazni. Ez a módosítás természetesen érinti Marcali, Fonyód, Nagyatád, Barcs," Nagyba­jom helyi járatainak hosz- szabb vonalait is. A ko­rábban szakaszhatárral szabdalt vonalakon vi­szont február 1-je után is csak az összvonalas bérler tek érvényesek: ebből kö­vetkezően egyvonalas bér­letszelvényt ezekre a vona­lakra egyáltalán nem ad ki a Kapos Volán. Kaposváron asz összvona­las bérletek 180 forint he­lyett 230 forintba kerülnek majd, az egyvonalas bérle­tekért 120 forint helyeitt 160-at, a tanuló- és a nyug- díjas-lbérletszelivényekért 45 forint helyett 60 forintot kell majd fizetni. A bérlet­szelvények ára településen­ként más és más: Marcali­ban, Nagyatádon, Fonyódon, Barcson és Siófokon az összvonalas bérletek 200 fo­rintra, az egyvonalasok 140-. re, a tanuló- és nyugdíjas- bérletszelvények 50 forintra drágulnak. Nagybajomban, Jákóban, Gyékényesen, Lengyeltóti­ban és Somogyiadon 180 fo­rintba kerül majd az összvo­nalas, 130-ba az egyvonalas és 45 forintba a tanulóbér­let. Egész éves oérletet a Kapos Volánnál alig váltot­tak, negyedéves bérletet vi­szont a tarifaváltozás miatt már eleve nem, is adtak ki. Megmaradnak a régi típusú jegyek, amíg tart a készlet­ből, ezeket felülbélyegzik a Kapos Volán pénztáraiban. Az utasoknál levő — fel nem használt — menetje­gyeket 2 forint ellenében kicserélik: a Vnenetjegyter- jesztő hálózatnál február 15-éig, a Kapos Volán pénz­táraiban pedig február 28- áig. A régi jegyet a helyi és a helyközi autóbusz-állomá­sok pénztáradban február 28-áig visszaváltják. Már­cius végéig az ellenőrök nem büntetik majd azokat, alkik több, régi jegyet lyu­kasztanak az utazásnál. A biztonság kedvéért a pótdíjak mértéke is gya­rapszik : a korábbi kétszáz forint helyett 250 forintot kötelesek azok fizetni, akik bliccelni próbálnak. Az autóbuszt szennyezők bün­tetése 100 forint. A helyközi közlekedés ta­rifái övezetenként eltérően, átlagosan 20 százalékkal drágulnak, a régi jegyeket itt is megtartják, a gépko­csivezetőket és az utasokat átszámítási táblázat segíti majd. Mint megtudtuk, a tarifa- emelkedés után egy csep­pet sem telük majd jobban a Kapos Volán kasszája. Február 1-jétől ugyanis megszűnik az általános bér­letek utáni állami támoga­tás, a tanuló- és a nyugdí­jasbérletek dotációja is csökken, de ezeket még mindig 300 százalékkal tá­mogatja az állami költség- vetés. Mindenesetre a köz­lekedési vállalatnál az idén is jelentős forgalomcsök­kenésre számítanak, az utóbbi adatok szerint már tavaly is sokkal kevesebben utaztak a Volán autóbu­szain, mint az azt megelőző években. Minthogy a Kapos Volán bevételei február 1-jétől sem növekednek majd, nem számíthatunk az utazá­si színvonal emelkedésére sem. (Faragó) Kaposváron, a Toldi Miklós Általános Iskola és Gimnázium­ban termelőmunkát is végeznek a diákok. Jelenleg irat­gyűjtőket készítenek megrendelésre. Eddigi munkájuk során szakdolgozatokat kötöttek be, névjegykártyát, jegyzetfüze­teket készítettek. A jövedelmet táborozásra és az iskola technikai felszerelésének bővítésére fordítják Fotó: Jakab Judit

Next

/
Thumbnails
Contents