Somogyi Néplap, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-25 / 21. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP 1990. január 25., csütörtök TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS (Folytatás az 1. oldalról) számát, akik egyházat alapíthatnak. A bizottság állásfoglalásával a miniszter is egyetértett, s az Ország- gyűlés is elfogadta azt. Határozathozatal következett: az Országgyűlés a már elfogadott módosító indítványokkal együtt 304 szavazattal elfogadta a törvény - javaslatot. Ezután az Országgyűlés megbízza a Minisztertanácsot, hogy mindazokat a megállapodásokat, amelyeket az állam a lelki- ismereti és vallásszabadságról szóló törvény hatályba lépése előtt az egyházakkal kötött, velük együttműködve 1990. december 31-ig vizsgálja felül. I Titkos rendelkezések Gól Zoltán belügyminisztériumi államtitkár tájékoztatta a Tisztelt Házat a Du- na-gate néven ismertté vált lehallgatási botrány néhány tapasztalatáról, illetve előterjesztette a különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezésének átmeneti szabályozásáról szóló törvénytervezetet. Emlékeztetett arra, hogy az egész állambiztonság, ezen belül a belső biztonsági szolgálat tevékenységét olyan titkos rendelkezések szabták meg, amelyek összhangban voltak Magyarország akkori politikai, gazdasági berendezkedésével, az uralkodó ideológiai felfogással. Ennek megfelelően a belső biztonsági szolgálat feladata az volt, hogy információkat gyűjtsön mindazon csoportokról, személyekről, akik, amelyek tevékenységét, világnézetét az akkori politika nemkívánatosnak minősítette. A többpártrendszerre épülő társadalmi berendezkedésre áittérve a helyzet alapvetően megváltozott; a szolgálat tevékenységének módosítása a pártállam lebontásának első lépéseivel együtt megkezdődött. Gál Zoltán értékelése szerint a szolgálat (tevékenységének iránya alapvetően megváltozott, az alacsonyabb szinteken azonban olyan információgyűjtés *is fennmaradt, ami) nem felelt meg az új direktíváknak. Ennek az volt az oka, hogy a szolgálat munkáját meghatározó jogszabályok, előírások nem változtak. A problémát bonyolította, hogy a titkosszolgálati eszközök és módszerek körére és alkalmazására vonatkozó szabályokat államtitoknak minősített kormányhatározatok, illetve azokra épülő miniszterelnök-helyettesi utasítás szabályozta. Jellemző, hogy az említett kormányhatározat teljes tartalmát és szövegét még a Minisztertanács tagjai közül sem ismerte mindenki. Az állambiztonsági szervek ilyen titkosított normák tucatjait szem előtt tartva hajtották végre feladataikat. Különösen tarthatatlanná tette a helyzetet az, hogy időközben megszületett az új alkotmány, amelynek előírásaival ezek a normák ellentétbe kerültek. Gál Zoltán ennek kapcsán kiemelte, hogy ezért a jogi tisztázatlanságért a szolgálat munkatársad nem felelősek. Hatályon kívül helyezett szabályok A törvényes alapok tisz tázásában nagy lépés volt, hogy a Minisztertanács vasárnapi ülésén az említett kormányzati normákat hatályon kívül helyezte, s ugyanígy járt el a belügyminiszter az ezekre épülő belső szabályokkal. Jelenleg az állambiztonsági szervezetnek nem állnak rendelkezésére olyan normák, amelyek alapján tevékenységét végezhetné. Ebből a szempontból különleges jelentősége van a most beterjesztett törvényjavaslatnak, amely a különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezésének átmeneti szabályairól szól. A törvény addig lesz hatályban, amíg aiz átfogó nemzetbiztonsági jogszabályokat meg nem alkotják. Áz erről szóló törvénytervezet lényegében már elkészült. Az államtitkár kiemelte, hogy a titkosszolgálati eszközök engedélyezésének jogát a tervezet a szolgálattól független személyre kívánja bízni. Nem kevésbé fontos, hogy a tervezet körülhatárolja azokat a feladatokat, amelyeknél egyáltalán titkosszolgálati módszerek igénybe vehetők.A Belügyminisztérium álláspontja szerint a kialakult helyzetben a bűnügyi szervek sem mondhatnak le arról, hogy a bűnözéssel szemben a megelőzés és a felderítés érdekében különleges eszközöket és módszereket is alkalmazzanak. A tervezet fontos eleme az is, hogy az állambiztonsági szolgálatokat kiveszi a belügyminiszter hatásköréből, és a Minisztertanács, hoz, illetve annak elnökéhez rendeli. Szimbolikus jelentőségű, hogy megváltozik a szolgálat elnevezése is: a javaslat értelmében az állambiztonsági szolgálat hdlyébe nemzetbiztonsági szolgálat lépne. Az elnöklő Horváth Lajos bejelentette, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint a honvédelmi bizottság is elfogadásra ajánlja a törvényjavaslatot, ám a napirendhez nem állítanak előadót. Mivel több képviselő nyújtott be módosító javaslatot, ezért elrendelte a törvényjavaslat feletti általános és részletes vita megtartását. Országgyűlési bizottságot Elsőként dr. Szíjártó Károly, a Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze kért szót. Részletesen beszámolt í lehallgatási botránnyal kapcsolatos vizsgálat eddigi eredményeiről. A Katonai Főügyészség munkáját nagyban nehezíti az, hogy az állambiztonsági szervek tevékenységéről korábban semmilyen információval nem rendelkezett, sőt nem ismerte azokat a jogszabályokat sem, amelyek alapján munkájukat végezték. Szíjártó Károly szerint az eddigi vizsgálatok alapján ma még nem lehet választ adni arra: terhel-e és kiket büntetőjogi felelősség, az adott magatartás a Büntető Törvénykönyv melyik pontjába ütközik. A politikai felelősség tisztázása viszont nem a vizsgálat feladata. Átfogó vizsgálatra egy országgyűlési bizottság lenne képes. Ugyanakkor szükség van az átmeneti kér déseket szabályozó törvény elfogadására is Ennek rendelkezései ugyanis elősegítik a végleges törvény megalkotását is. Az ügyiben a Katonai Főügyészség nyomozást folytat. A nyomozás azt igyekszik felderíteni, hogy a BM vezetői, beosztottai követtek-e el bűncselekményt, illetve a törvénysértő gyakorlat folytatásáért terhel-e valakit jogi felelősség. A hivatali visszaélésen túl vizsgálják az államtitok- sértés gyanúját is. Az eljárás során nemcsak a gyanúsítottak terhére írható tényeket, hanem a mentő körülményeket és az (indítékokat is pontosan felderítik. Arra törekednek, hogy a nyomozást mihamarabb (befejezzék, s azt követően a nyilvánosságot tájékoztatni fogják a vizsgálat eredményéről. Sólyom László, az Alkotmánybíróság helyettes elnöke emlékeztette a képviselőket, hogy a testület is foglalkozott a lehallgatási botránnyal. Az Alkotmánybíróság nemcsak a belügyi utasításokat nézte át, a külföldi jogállamok gyakorlatát is tanulmányozta. Sólyom László felkérte Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkárt, hogy az összes vonatkozó, s a végrehajtás ré- ,szét képező miniszteri utasítást és parancsot — tájékoztatásul — küldje meg a. Alkotmánybíróságnak, mert e nélkül a törvény nem értelmezhető. Egyébiránt a minisztérium amúgy is köteles a végrehajtási szabályokat a törvénnyel együtt megalkotni. A szabaddemokraták nem kívánják a kormány távozását Tamás Gáspár Miklós (Budapest, 14. vk.) kritikus hangvételű és heves ellenérzésekkel is fogadott hozzászólásában kijelentette: mély csalódást keltett benne a lemondott belügyminiszter beszéde, mert nem tartotta szükségesnek, hogy a sajnálkozásnak akárcsak egyetlen szavát is intézze azokhoz, akiknek emberi, személyiségi jogait a fennhatósága alá tartozó szervezet munkatársai folyamatosan megsértették. Hangsúlyozta, hogy ez nemcsak az érintettek, hanem a magyar közvélemény megsértése is. Horváth István beszédéből csak egy kién mondat volt számára elfogadható, az, amely a lemondásáról szólt. Ugyancsak nagy csalódást keltett benne Németh Miklós miniszterelnök beszéde is, mert — emlékezete szerint— arról beszélt: ma Magyarországon az a fő veszély, hogy a főbb politikai mozgalmak, illetve a közvélemény egyes részei anarchiába kívánják sodorni az országot, félelmet keltenek, és ,ködgéppel ködöt fújnak, és mérges gázokat szivattyúznak a légtérbe”. Tamás Gáspár Miklós véleménye szerint ez a helyzetkép elfogadhatatlan, annak ellenére, hogy mint a politikában tevékenykedő ember, maga is gyakran találkozik elfogadhatatlan, brutális és alacsony rendű megnyilvánulásokkal. Megerősítette a Szabad Demokraták Szövetségének kong resszusán elmondott szavait, amelyek szerint a szabad demokraták nem kívánják a jelenlegi kormány távozását, sőt a békés átmenet érdekében feltétlenül szükségesnek tartják, hogy ez a kormány a helyén maradjon. Visszatérve a lehallgatási botrányra, a képviselő leszögezte, hogy a szabad demokraták az ügy kirobbanása óta annak lokalizálására törekedtek, de ez azért nem sikerült, mert Horváth István sem mondott le idejében. Miután ez most megtörtént — mondotta —, itt az ideje ennek a valóban a politikai egyensúlyt és a békés átmenetet veszélyeztető helyzetnek véget vebnn. Leszögezte azt is: az állampárton belüli reformerőknek jelentős szerepük volt abban, hogy lesz demokrácia Magyarországon. Belpolitikai válság fenyeget Hámori Csaba, országos listán megválasztott képviselő azzal kezdte az előző felszólalással vitázó mondanivalóját, hogy ő személy szerint -a miniszterelnök szavaival ért egyet. Ügy vélte: belpolitikai életünk újabb fordulópontjához, kritikus szakaszához ér tünk, s nem túlzás megállapítani, hogy kormányzati, sőt belpolitikái válság fenyeget. Néhány párt tudniillik elérkezettnek látja az időt ahhoz, hogy a öékés átmenet politikai eszközeit és módszereit elvetve a létező konfliktusokat ütközésig vigye. A békés átmenet szabályait felrúgva — mivel számukra kevés, amit eddig elérhettek —, radikális hatalomátvételre törnek, egy újabb diktatúra rémét idézik fel. Kifejtette: a kormányzat szétverése céljából szervezett akciók mellett megkezdődött a köz- igazgatás lehetetlenné tétele is. Erre példaként azt hozta fel, hogy néhány hónappal ezelőtt Gödöllőn az ellenzék vezetői is marasztalták a távozni készülő tanácselnököt, s miután az maradt, most, a választási kampány 'indulásakor kezdeményezték visszahívását. Mondanivalójának további alátámasztásaként idézett Tamás Gáspár Miklós választási röplapjából, miszerint „az 1985-ben csalással, erőszak alkalmazásával megválasztott parlament ösz- sze-vissza szavazgat, és csak növeli a zűrzavart; éppen ideje, hogy körmére nézzenek ennek a parlamentnek”. Majd aggodalmát fejezte ki azért, hogy az Ország- gyűlés az Országos Választási Bizottság tagjává nevezte ki Torgyám Józsefet, „az egyik kisgazdapárt vezetőjét”, akinek azt a kijelentéit tulajdonította: „aki nem szakít 180 fokosán a bolsevik elvekkel, az fasiszta elveket vall. Ez jelenleg érvényes a Magyar Szocialista Munkáspártra, amely nem szakítot korábbi bolsevik politikájával, de a Magyar Szocialista Pártra is.’,’ Föltette a kérdést: ilyen nézetekkel hogyan tudja majd Torgyán József biztosítani a választások tisztaságát? Hámori Csaba a továbbiakban javasolta: legyen a nemzeti és a társadalmi felelősség próbatétele, hogy minden demokratikus politikai erő együttműködik a közösen elhatározott és elfogadott békés átmenet feltételeinek biztosításában, olyan légkör kialakításában, hogy az emberek valóban szabadon, félelem nélkül dönthessenek a márciusi választásokon. Ez az állásfoglalása a Magyar Szocialista Párt parlamenti csoportjának. Hámori Csaba felhívással fordult a politikai egyeztető tárgyalások résztvevőihez, hogy járuljanak hozza a tárgyalások dokumentu mainak nyilvánosságra hozatalához, az Országgyűlé: és a kormány elnökéhe: pedig azért, hogy hozzál nyilvánosságra a múlt é\ decemberében a különböze politikai erőkkel és társadat mi szervekkel folytatott tár gyalások jegyzőkönyvét. Fel hívta a köztársaság ideigle nes elnökét, szorgalmazza hogy a pártok, a kormány a társadalmi, az érdekvédel mi szervezetek ismét ülje nek tárgyalóasztal mellé, újra tegyenek hitet, vállal janak felelősséget a béké átmenetért. (Folytatás a 3. oldalon) Ülést tartott a Minisztertanács Családi pótlék mindenkinek A Minisztertanács hivatala közli: A Minisztertanács szerdán — az Országgyűlés aznapi (tanácskozásának befejeztével — ülést tartott. A kormány elfogadta a családi pótlék teljes körűvé tételéről szóló törvényjavaslatot. A családi pótlék alanyi jogon járó juttatás, tehát mindazokra vonatkozás, akik Magyarország -területén háztartásukban gyermeket nevelnek. Az 1990. április 1-jével életbe lépő törvény hatálya tehát azokra is kiterjed, akik nem magyar állampolgárok, de nemzetközi egyezmény szerint jogosultak családi pótlékra vagy állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkeznek. Az előirányzott családi pótlék javasolt összege havonként egy gyermek után 1770 forint, két gyermek után gyermekenként 2070') forint, ’ három és minden további gyermek után fejenként 2200 forint. A Minisztertanács előterjesztést fogadott el a büntető jogszabályok módosításáról, és ezzel kapcsolatban törvényjavaslatot terjeszt az Országgyűlés elé:. A megváltozott körülmények között a’ büntetőjogi szabályozás célja ma már nem a gazdaságirányítás adott rendszerének védelme, hanem a gazdaság zavartalan működésének a biztosítása. Az átmeneti időszakban nincs lehetőség a gazdasági büntetőjog teljes reformjára, a felesleges megkötöttségek megszüntetése viszont időszerű. ,A kormány újraszabályozta a haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelét és behozatalát. A megváltozott kül- és belpolitikai környezet e téren is a normatív és nyilvános rendelkezések mellett szól. A szabályozás lényege, hogy a fegyverek kivitelének és behozatalának összhangban kell állnia a Magyar Köztársaság külpolitikai és védelmi érdekeivel. A fegyverügyletekről az érintett tárcák jelölése alapján létrejött bizottság dönt, és tevékenységéről az Ország- gyűlés megfelelő bizottsá- galimák tartozik számadással. (MTI). A görgetegi Búzakalász Mgtsz árverés útján értékesíti az alábbi használt, üzemképes erő- és munkagépeit: MTZ—50 MTZ—80 UTB 3,5 rendfelszedő RK—2 fűkasza E—301 alapgép RA adapter T—6 trágyaszóró _ TBU rosta NBC borsócséplő NBC borsócséplő ATAB borsóbehordó E—281 silózó Pótkocsi 1 db 1 db 2 db 1 db 1 db 2 db 1 db 1 db 2 db 2 db (alkatrész) 2 db 1 db (bontott) 2 db (bontott) Az árverés helye: GÖRGETEG, gépműhely ideje: 1990. február 2. 15 óra A gépek munkanapokon megtekinthetők 7-től 16 óráig. (107750)
