Somogyi Néplap, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-02 / 1. szám
1990. január 2., kedd SOMOGYI NÉPLAP 3 Az Országos Tervhivatal tájékoztatója az 1990. évi gazdaságpolitikai programról Ml LESZ VELÜNK KILENCVENBEN? ?• Decemberi ülésszakán a parlament jóváhagyta az ország 1990. évi gazdaságpolitikai programját, és felhatalmazta a kormányt a — megbízatásának időszakára összeállított — gazdasági feladatterve végrehajtására. Az OT anyaga kifejti: a magyar gazdaság egyre mélyülő strukturális válsággal küzd. Teljesítménye hosszú idő óta alig növekszik: széles körben működnek olyan elavult technikák és technológiák, amelyek pazarolnak az anyaggal, energiával, a munkaerővel; magas a gazdaságtalan tevékenységek és nem meghatározó a piacképes, jövedelmező vállalkozások aránya. Az egyensúly romlása már kritikus mértékű: 1989-ben is jelentősen növelte az adósságállományt a konvertibilis fizetési mérleg hiánya, felduzzadt a rubel elszámolású aktívum; a költségvetés deficitjét évközi szanálással lehetett normalizálni; a bankszféra forrásait elviselhetetlen arányban kötik le lényegében fizetésképtelen vállalatok; ilyen adottságok és a piaci viszonyok fejletlensége mellett nagy az inflációs nyomás. A külgazdasági pozíciók romlása perifériára sodródásunk veszélyét erősíti; a világgazdasági folyamatokhoz való felzárkózás alapvető szerkezeti átalakítást és piacváltást követel. A társadalom tűrőképessége kritikus szintre süllyedt; egyre szélesedő rétegekben erősödik a helyzetük stabilizálására, javítására irányuló igény. Csak határozott gazdaság- politikai irányváltás és a gazdálkodási rendszer átfogó modernizálásának megindítása ad esélyt arra, hogy a nemzetgazdaságot új, életképes fejlődési pályára lehessen állítani. A program egyidejűleg célozza a válság sújtotta gazdaság működő- képességének fenntartását, valamint a kibontakozás feltételeinek megteremtését. Az erőfeszítéseket a következő fő területekre szükséges összpontosítani: — Csak akkor érhető el a nemzetgazdaság teljesítményének javulása, ha a termelésben és az értékesítésben megerősödik a világgazdasági folyamatokhoz való szerkezeti alkalmazkodás. Ezt döntően a piaci nyomás tudatos erősítése, a versenyképes vállalkozások segítése viheti előre. Hosszabb távon ez vezethet az egyensúlyi viszonyok javulásához és az inflációs nyomás enyhüléséhez is. — Meg kell őrizni az ország nemzetközi fizetőképességét. Ehhez konvertibilis viszonylatban a fizetési mérleg hiányát, rubel elszámolásban pedig aktívumát lényegesen mérsékelni kell. Az egyensúlyi követelmények rövid távon rendkívül erős korlátái gyarapodásunknak. — A szűkös erőforrások mellett is kiemelt gondot kell fordítani a humánszférára. Az oktatás, a tudomány, az egészségügy fejlesztése, az emberi környezet megóvására irányuló erőfeszítések segíthetnek ahhoz, hogy nemzetközileg versenyképes tudású, teljesítőképes szakemberekkel, menedzserekkel rendelkezzünk. A gazdasági szerkezetváltás gyorsulásával a jövedelmi és életviszonyokban szükségszerűen erősödnek a különbségek, de ez nem okozhat elviselhetetlen élethelyzeteket; hatékony foglalkoztatáspolitikára s aktív szociálpolitikán^ — mindenekelőtt célirányos intézkedésekre, majd ésszé rűbb és igazságosabb elosztási rendszerek kialakítása ra — van szükség. A gazdálkodási feltétel- rendszer változásai a piac- gazdaság meghatározó elemeinek kiépítését célozzák. Alapvető előrelépés történik a vállalkozások feltételeinek javításában. A magán-, a külföldi tulajdon, s a társult tulajdonformák egészséges térnyerését az állami vagyon társasági kezeléséhez és a privatizálásához kapcsolódó intézményi, jogszabályi, pénzügyi feltételek megteremtése támasztja alá. Az év során módosítani kell az állami vállalati, valamint a szövetkezeti és földtörvényt is. A vállalkozások élénkítésének proghet az 1989. évinél az állami szféra teljes hiteligénye is. A vállalati és lakossági megtakarítások hatékony ösztönzése (pozitív reálkamatok biztosítása), valamint a fizetésképtelen vállalatok kiszűrése mellett ily módon enyhülhet az általános hitelrestrikció, fejlődhet a vállalatok és a bankok üzleti vállalkozókészsége. A gazdaságban lévő erős inflációs nyomást a szerkezeti átalakulás, a piac fejlődése, a kínálat bővülése, a szigorú pénzpolitikával támogatott keresletszabályozás képes tartósan enyhíteni. Az infláció elszabadulásának meglószínűleg tovább csökken —, az egyensúly a kivitel nagyarányú (körülbelül 20 százalékos) csökkentését követeli meg. A termelés szerkezetének változása az iparban több területet érint. A szénbányászatban csak a helyettesítő energiabehozatal költségeivel versenyképes termelés tartható fenn. Az alapanyagiparban a pens- pektivátlan termelés gyors leépülése indul meg. A kőolajbányászat és -feldolgozás területén, valamint a gépiparban gyakorlatilag kialakulnak a nyitott piac - gazdaság feltételei. A gépA fő gazdasági mutatók 1990. évi prognózisa volumen-változás az előző évhez képest százalékban Bruttó haza| termék (GDP) 0 - 0,5 Ipari termelés-1-0 Élelmiszergazdaság termelése kb. 0 Lakosság nemzeti fogyasztása (X)-3 - -2,5 Lakosság összes fogyasztása (XX) 0,5 - 1 Egy keresőre jutó reálbér-2,5 - -2 Egy főre jutó reáljövedelem-1,5 - -1 Beruházások kb. 2 ebből: vállalati kb. 8 magán 5-6 központi-11 - -10 Export: rubel viszonylat kb. -20 nem rubel viszonylat 8-9 Import: . rubel viszonylat kb. -4 nem rubel viszonylat 5-6 A központi költségvetés hiánya (milliárd forintban)-10 Konvertibilis folyó fizetési mérleg egyenlege kb. (millió dollár)-550 Rubel viszonylatú folyó fizetési mérleg egyenlege (millió rubel) 0-50 *) A magyar állampolgárok belföldi és külföldi fogyasz tása **) A magyar és külföldi állampolgárok magyarországi fogyasztása együttesen ramszerű finanszírozására Vállalkozási Alapítvány jön létre, és befektetési társaságok, külön hitelek is segítik a tőkéhez jutást. A fejlesztések állami támogatása korszerűbb, hatékonyabb lesz. A vállalkozások mozgásterét bővíti az árak, az import további liberalizálása, a felesleges jogszabályi kötöttségek kiiktatása. A piacépítés lépései a világgazdasági nyitást, a re- orientációt szolgálják, s nagyobb piaci nyomás alá helyezik a gazdaságot. A rubel viszonylatú fizetési mérleg egyensúlya a közeljövőben csak az áruforgalom szűkülése és a piacváltás kényszere mellett biztosítható, amit a kormányzat szigorú pénzügyi szabályozással, kereskedelmi intézkedésekkel, a stratégiai váltásra képes vállalatok központi segítésével támaszt alá. A konvertibilis behozatal további jelentős hányada (az 1989. évi 40 százalékkal szemben körülbelül 70 százaléka, a gépeken és alkatrészeken túl az alapanyagok többsége is) szabadon lesz importálható. A piaci viszonyok fejlődését számos, még hiányzó intézmény létrehozása is segíti (tőzsde, értékpapírtörvény stb.). A belső versenyt erősíti a szabad árak körének bővülése, az ártámogatások jelentős csökkenése is Mindezt szigorú pénzpolitika támasztja alá. A kiadások nagyarányú csökkentése mellett mérséklődik az állami költségvetés hiánya (legfeljebb 10 milliárd forint), és jóval kevesebb reakadályozására központi piacszervező intézkedések is történnek (intervenciós import, árutőrzsdék működtetése, a piaci szereplők számának növelése stb.), s hasonló hatás várható el — az érdekképviseleti szervekkel létrehozott megállapodási rendszeren belül — a bérek teljesítményekhez igazodó alakításától is. Az ország nemzetközi fizető- és hitelképessége megőrzésének feltétele, hogy a konvertibilis fizetési mérleg hiánya lényegesen csökkenjen, ne haladja meg az 550 millió dollárt. Ezen belül az idegenforgalomban fordulatot, körülbelül 200 millió dolláros aktívumot kell elérni, amit a lakossági devi- zaellátásra és magánimportra bevezetett szigorú intézkedések, s az idegenforgalmi fogadókészség fejlesztése biztosíthatnak. A tovább növekvő külkereskedelmi aktívum bővülő export és import mellett alakulhat ki. Az export növelésihez szigorúbb minőségi követelményeknek is eleget kell tenni, ami a termelők és kereskedők részéről is gazdagabb áruválasztékot, tőke- és munkaerőpiaci együttműködést, integ- ratív kapcsolatok kialakítását igényli. A rubel elszámolású fizetési mérlegben nem áll érdekünkben számottevő, máshol vagy később nem levásárolható követelés, aktívum keletkezése. Mivel a nálunk szükséges és keresett importcikkek beszerzési lehetősége a partnerek piacán korlátozott — sőt jövőre vaés könnyűipari vállalatok számottevő körét alapvetően rendíti meg a rubelexport lehetőségének (egyes ágazatokban 30—40 százalékos) visszaesése. A feldolgozóipar átalakulásának húzóereje a gazdaságos konvertibilis export lehet. Mindezt a termelés és a jövedelmek nagyarányú átrendeződése, differenciálódása kíséri. Az élelmiszergazdaság mindenekelőtt a támogatások nagyarányú csökkenése és a szabad árforma uralkodóvá tétele miatt kényszerül a piachoz igazodó szerkezetátalakításra. A belföldi kereslet korlátozott, a fajlagos exporttámogatás mindkét relációban mérséklődik. A konvertibilis exportban való érdekeltség azonban az átlagosnál gazdaságosabb termékkörben erősödik. Az élelmiszeripari tevékenységek gazdaságosságának megőrzése vertikális integrációs sürget. A szabályozásban fennmaradnak a jövedelemszerzés korlátozott lehetőségét elismerő elemek. Folytatódik a kritikus helyzetbe került gazdaságok versenyesélyének javítását célzó több éves program. Fennmarad az átlagosnál rosszabb földön gazdálkodók dotációja, fejlesztéseiket részben változatlan formában, részben az elmaradott térségekben nyújtott támogatás segíti. A termelő beruházások új támogatási rendszere a hatékony befektetéseket ösztönzi. A várhatóan erőteljes differenciálódás mellett a nemzeti termelés összességében nem nő. a mezőgazdaság összproduktuma stagnál, az iparban esetleg csökkenés is bekövetkezhet. A gazdaságtalan termelés felváltásából adódó veszteségek azonban ma már más módon nem kezelhetők. A gazdasági infrastruktúra területén előrelépés a távközlésben, a kutatás és fejlesztés infrastruktúrájában van lehetőség. Más területeken csak fékezhetők a kedvezőtlen tendenciák. A környezetvédelemben jövőre főképp a kritikusain terhelt, többféle ártalommal is sújtott városok és térségek esetében lehet javulás A közlekedésben folytatódik a Budapest- Győr— Hegyeshalom villamosított vasútvonal rekonstrukciója, a vasúti szállításirányítási rendszer átalakítása, a csomópontok, rendezőpályaudvarok, határállomások korszerűsítése. Mód nyílik az MO-s és Ml-es autópályák, egyes városi elkerülő utak építésére. Ar- és tarifa- emelésekre kerül sor; a bevételek és a támogatások a szolgáltatások differenciálódó színvonalát teszik lehetővé. Nőnek az útalap forrásai. A távközlés gyors ütemű rekonstrukciós fejlesztésének forrásait a díjemelések mellett külföldi hitelek is bővítik. A posta szervezeti átalakítása lehetőséget teremt a hazai és külföldi működőtöké fokozottabb bevonására. A távbeszélő fő- és mellékállomások száma jövőre a korábbinál gyorsabban, 80 ezerrel gyarapodik. Ha a népgazdasági jöve- délemlképződés stagnál, a belföldi fölhasználás is csak ehhez igazodva alakulhat. Ezen belül a gazdasági szerkezet átalakítását megalapozó beruházásokra szükséges koncentrálni a lehetőségeket. A növekedés csak a vállalati beruházásoknál és a magánszektorban lesz dinamikus (6—8 százalék); a jövedelemdifferenciálódás és a tőkeáramlás felerősödése itt hatékony innovatív típusú fejlesztési tevékenységet, beruházásokat követéi. A közösségi fogyasztást (a pénzintézeti szféra bővülésétől eltekintve) 1990-ben jelentősen tovább kell mérsékelni, ami legnagyobb mértékben a védelmi kiadásokat érinti. A lakosság reáljövedelme és nemzeti fogyasztása 1990- ben az előző évinél kevesebb lehet. A belföldi fogyasztás nő, valószínűleg számottevően visszaesnek azonban a külföldi vásárlások. A fogyasztási cikkek kínálata a vállalkozások fejlődése, a termelő célú behozatal további liberalizálása hatására javulhat. A fogyasztóiár-szímvonal — döntően a termelői árak növekedése miatt — az ez évit meghaladóan (a számítások szerint 19—20 százalékkal) emelkedik. Az alapvető javak körében az átlagosnál nagyobb áremelkedés lesz. főleg az év elején bekövetkező árváltozások miatt. a lakás, közüzemi és egyes postai szolgáltatások, a személyszállítás, az alap vető élelmiszerek és — a fűtési szezont követően — a háztartási energiahordozók körében. Döntően központi intézkedés — például adóemelés — hatására egyes nem közszükségleti (például élvezeti) cikkek árai is emelkednek az év elején. A nominálkeresetek összességében átlagosan körülbelül 17 százalékkal emelkedhet nek. Ezen- belül jelentős központi bérintézkedésre kerül ser az egészségügyi és Oktatási dolgozóknál. A vállalati szférában az átlagosan 16 százalékos bérnövekedés megvalósítása csak az érdekegyeztetési rendszer és mechanizmus továbbfejlesz lésével, az önkorlátozást biztosító kölcsönös garanciák beépítésével lehetséges. A bér- és árváltozások hatására — az egyensúlyi követelményekkel összhangban. — a reálbérek további 2- 2,* százalékos csökkenésével kell számolni. A gazdasági szerkezetváltás, a piacgazdaság viszonyai között elkerülhetetlen a jövedelmek differenciálódása. Szociálpolitikai intézkedésekre az Országgyűlés az előző évinél lényegesen nagyobb összeget hagyott jóvá. Ez nagyobbrészt az áremelések, a lakással kapcsolatos kiadások növekedésének. részbeni kompenzálását szolgálja, de lehetőséget teremt a -családipótlék-rend- szer teljes körűvé tételére, továbbá — a családók egyedi feltételeinek figyelembe vételére alapozott — helyi szociálpolitikai intézkedések nagyobb központi támogatására is. A nyugdíjak növelése átlagosan az alapvető termékek és szolgáltatások drágulásának 90 százalékát ellentételezi. Ezen beliül azonban nagyobb összeget kapnak » régebben nyugdíjba vonultak és az alacsony nyugdíjjal rendelkezők; kevesebbet a később és viszonylag magasabb ellátással nyugdíjazottak. A családi '' pótléknál megközelítőleg a reálérték fenntartását eredményezi az emelés. Kiegészül a gyermekgondozási segély, emelik a gyermekgondozási díj legkisebb összegét is. A foglalkoztatáspolitikában a szerkezetváltással együittjáróan nagyobb munkaerőmozgásra, s több (a prognózisok szerint körülbelül' 50 ezer, a foglalkoztatottak közel 1 százalékát elérő). átmenetileg munka- nélkülivé váló ember lét- biztonságának megteremtésére kell felkészülni. A Foglalkoztatási Alap összege az előző évinél lényegsen nagyobb lesz, és emellett egyéb források is segítik új munkahelyek létesítését. A lakosság életkörülményeit és a gazdasági fejlődést befolyásolja a humán infrastruktúra helyzete is. E téren 1990-ben az oktatás és az egészségügy kiemelt területein van lehetőség érzékölhető javításra. Mintegy 600 tanterem átadásával mérséklődik az általános és a középiskolák zsúfoltsága. Az iskolák működtetésében a jelenleginél nagyobb mértékben vesznek részt az egyházak, és lehetőség nyílik magániskolák létesítésére is. Nő az iskolák önállósága, korszerűsödik a tananyag. A felsőoktatásban a felvettek létszáma jelentősen (20 százalékkal) emelkedik. Az oktatás anyagi feltételeit javítja a párt- és társadalmi szervezőtektől átveendő nagy számú épültet. Az egészségügyben 1990- ben meg. kell kezdeni egy új, hatékony, biztosítási alapon működő egészségügyi ellátási rendszer kialakítását. Ennek első lépéseként januártól a társadalombiztosítás átveszi a gyógyítómegelőző ellátás működési költségeinek finanszírozását. Az Országgyűlés döntése nyomán 1990-ben megkezdődik. a lakásgazdálkodás reformja. A lakbérek átlagosan 35 százalékos emelése és a differenciált kamatadó bevezetése a 'költségvetés helyzetének enyhítése mellett alapot ad arra is, hogy az első lakáshoz jutó fiatalok esetében külön támogatást lehessen nyújtani. (MTI)
