Somogyi Néplap, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-02 / 1. szám

1990. január 2., kedd SOMOGYI NÉPLAP 3 Az Országos Tervhivatal tájékoztatója az 1990. évi gazdaságpolitikai programról Ml LESZ VELÜNK KILENCVENBEN? ?• Decemberi ülésszakán a parlament jóváhagyta az or­szág 1990. évi gazdaságpoli­tikai programját, és felha­talmazta a kormányt a — megbízatásának időszakára összeállított — gazdasági fel­adatterve végrehajtására. Az OT anyaga kifejti: a magyar gazdaság egyre mé­lyülő strukturális válsággal küzd. Teljesítménye hosszú idő óta alig növekszik: szé­les körben működnek olyan elavult technikák és techno­lógiák, amelyek pazarolnak az anyaggal, energiával, a munkaerővel; magas a gaz­daságtalan tevékenységek és nem meghatározó a piacké­pes, jövedelmező vállalkozá­sok aránya. Az egyensúly romlása már kritikus mér­tékű: 1989-ben is jelentősen növelte az adósságállományt a konvertibilis fizetési mér­leg hiánya, felduzzadt a rubel elszámolású aktívum; a költségvetés deficitjét év­közi szanálással lehetett normalizálni; a bankszféra forrásait elviselhetetlen arányban kötik le lényegé­ben fizetésképtelen vállala­tok; ilyen adottságok és a piaci viszonyok fejletlensé­ge mellett nagy az inflációs nyomás. A külgazdasági po­zíciók romlása perifériára sodródásunk veszélyét erő­síti; a világgazdasági folya­matokhoz való felzárkózás alapvető szerkezeti átalakí­tást és piacváltást követel. A társadalom tűrőképessége kritikus szintre süllyedt; egyre szélesedő rétegekben erősödik a helyzetük stabi­lizálására, javítására irányu­ló igény. Csak határozott gazdaság- politikai irányváltás és a gazdálkodási rendszer át­fogó modernizálásának meg­indítása ad esélyt arra, hogy a nemzetgazdaságot új, élet­képes fejlődési pályára le­hessen állítani. A program egyidejűleg célozza a válság sújtotta gazdaság működő- képességének fenntartását, valamint a kibontakozás fel­tételeinek megteremtését. Az erőfeszítéseket a következő fő területekre szükséges összpontosítani: — Csak akkor érhető el a nemzetgazdaság teljesítmé­nyének javulása, ha a ter­melésben és az értékesítés­ben megerősödik a világgaz­dasági folyamatokhoz való szerkezeti alkalmazkodás. Ezt döntően a piaci nyomás tudatos erősítése, a verseny­képes vállalkozások segítése viheti előre. Hosszabb távon ez vezethet az egyensúlyi viszonyok javulásához és az inflációs nyomás enyhülésé­hez is. — Meg kell őrizni az or­szág nemzetközi fizetőképes­ségét. Ehhez konvertibilis viszonylatban a fizetési mér­leg hiányát, rubel elszámo­lásban pedig aktívumát lé­nyegesen mérsékelni kell. Az egyensúlyi követelmények rövid távon rendkívül erős korlátái gyarapodásunknak. — A szűkös erőforrások mellett is kiemelt gondot kell fordítani a humánszfé­rára. Az oktatás, a tudo­mány, az egészségügy fej­lesztése, az emberi környe­zet megóvására irányuló erőfeszítések segíthetnek ahhoz, hogy nemzetközileg versenyképes tudású, telje­sítőképes szakemberekkel, menedzserekkel rendelkez­zünk. A gazdasági szerke­zetváltás gyorsulásával a jö­vedelmi és életviszonyok­ban szükségszerűen erő­södnek a különbségek, de ez nem okozhat elviselhetetlen élethelyzeteket; hatékony foglalkoztatáspolitikára s aktív szociálpolitikán^ — mindenekelőtt célirányos in­tézkedésekre, majd ésszé rűbb és igazságosabb elosz­tási rendszerek kialakítása ra — van szükség. A gazdálkodási feltétel- rendszer változásai a piac- gazdaság meghatározó ele­meinek kiépítését célozzák. Alapvető előrelépés törté­nik a vállalkozások feltéte­leinek javításában. A ma­gán-, a külföldi tulajdon, s a társult tulajdonformák egészséges térnyerését az állami vagyon társasági ke­zeléséhez és a privatizálásá­hoz kapcsolódó intézményi, jogszabályi, pénzügyi felté­telek megteremtése támaszt­ja alá. Az év során módosí­tani kell az állami vállalati, valamint a szövetkezeti és földtörvényt is. A vállalko­zások élénkítésének prog­het az 1989. évinél az álla­mi szféra teljes hiteligénye is. A vállalati és lakossági megtakarítások hatékony ösztönzése (pozitív reálka­matok biztosítása), valamint a fizetésképtelen vállalatok kiszűrése mellett ily módon enyhülhet az általános hi­telrestrikció, fejlődhet a vál­lalatok és a bankok üzleti vállalkozókészsége. A gaz­daságban lévő erős inflációs nyomást a szerkezeti átala­kulás, a piac fejlődése, a kí­nálat bővülése, a szigorú pénzpolitikával támogatott keresletszabályozás képes tartósan enyhíteni. Az inflá­ció elszabadulásának meg­lószínűleg tovább csökken —, az egyensúly a kivitel nagyarányú (körülbelül 20 százalékos) csökkentését kö­veteli meg. A termelés szerkezetének változása az iparban több területet érint. A szénbá­nyászatban csak a helyette­sítő energiabehozatal költ­ségeivel versenyképes ter­melés tartható fenn. Az alapanyagiparban a pens- pektivátlan termelés gyors leépülése indul meg. A kő­olajbányászat és -feldolgo­zás területén, valamint a gépiparban gyakorlatilag kialakulnak a nyitott piac - gazdaság feltételei. A gép­A fő gazdasági mutatók 1990. évi prognózisa volumen-változás az előző évhez képest százalékban Bruttó haza| termék (GDP) 0 - 0,5 Ipari termelés-1-0 Élelmiszergazdaság termelése kb. 0 Lakosság nemzeti fogyasztása (X)-3 - -2,5 Lakosság összes fogyasztása (XX) 0,5 - 1 Egy keresőre jutó reálbér-2,5 - -2 Egy főre jutó reáljövedelem-1,5 - -1 Beruházások kb. 2 ebből: vállalati kb. 8 magán 5-6 központi-11 - -10 Export: rubel viszonylat kb. -20 nem rubel viszonylat 8-9 Import: . rubel viszonylat kb. -4 nem rubel viszonylat 5-6 A központi költségvetés hiánya (milliárd forintban)-10 Konvertibilis folyó fizetési mérleg egyenlege kb. (millió dollár)-550 Rubel viszonylatú folyó fizetési mérleg egyenlege (millió rubel) 0-50 *) A magyar állampolgárok belföldi és külföldi fogyasz tása **) A magyar és külföldi állampolgárok magyarországi fogyasztása együttesen ramszerű finanszírozására Vállalkozási Alapítvány jön létre, és befektetési társasá­gok, külön hitelek is segítik a tőkéhez jutást. A fejlesz­tések állami támogatása korszerűbb, hatékonyabb lesz. A vállalkozások moz­gásterét bővíti az árak, az import további liberalizálá­sa, a felesleges jogszabályi kötöttségek kiiktatása. A piacépítés lépései a vi­lággazdasági nyitást, a re- orientációt szolgálják, s na­gyobb piaci nyomás alá he­lyezik a gazdaságot. A ru­bel viszonylatú fizetési mér­leg egyensúlya a közeljövő­ben csak az áruforgalom szűkülése és a piacváltás kényszere mellett biztosít­ható, amit a kormányzat szigorú pénzügyi szabályo­zással, kereskedelmi intéz­kedésekkel, a stratégiai vál­tásra képes vállalatok köz­ponti segítésével támaszt alá. A konvertibilis behoza­tal további jelentős hánya­da (az 1989. évi 40 száza­lékkal szemben körülbelül 70 százaléka, a gépeken és al­katrészeken túl az alapanya­gok többsége is) szabadon lesz importálható. A piaci viszonyok fejlő­dését számos, még hiányzó intézmény létrehozása is se­gíti (tőzsde, értékpapírtör­vény stb.). A belső versenyt erősíti a szabad árak köré­nek bővülése, az ártámoga­tások jelentős csökkenése is Mindezt szigorú pénzpoli­tika támasztja alá. A kiadá­sok nagyarányú csökkenté­se mellett mérséklődik az állami költségvetés hiánya (legfeljebb 10 milliárd fo­rint), és jóval kevesebb re­akadályozására központi pi­acszervező intézkedések is történnek (intervenciós im­port, árutőrzsdék működte­tése, a piaci szereplők szá­mának növelése stb.), s ha­sonló hatás várható el — az érdekképviseleti szervekkel létrehozott megállapodási rendszeren belül — a bérek teljesítményekhez igazodó alakításától is. Az ország nemzetközi fi­zető- és hitelképessége meg­őrzésének feltétele, hogy a konvertibilis fizetési mérleg hiánya lényegesen csökken­jen, ne haladja meg az 550 millió dollárt. Ezen belül az idegenforgalomban fordula­tot, körülbelül 200 millió dolláros aktívumot kell el­érni, amit a lakossági devi- zaellátásra és magánimport­ra bevezetett szigorú intéz­kedések, s az idegenforgal­mi fogadókészség fejlesztése biztosíthatnak. A tovább növekvő külke­reskedelmi aktívum bővülő export és import mellett alakulhat ki. Az export nö­velésihez szigorúbb minő­ségi követelményeknek is eleget kell tenni, ami a ter­melők és kereskedők részé­ről is gazdagabb áruválasz­tékot, tőke- és munkaerő­piaci együttműködést, integ- ratív kapcsolatok kialakítá­sát igényli. A rubel elszámolású fize­tési mérlegben nem áll ér­dekünkben számottevő, más­hol vagy később nem levá­sárolható követelés, aktívum keletkezése. Mivel a nálunk szükséges és keresett im­portcikkek beszerzési lehe­tősége a partnerek piacán korlátozott — sőt jövőre va­és könnyűipari vállalatok számottevő körét alapve­tően rendíti meg a rubelex­port lehetőségének (egyes ágazatokban 30—40 százalé­kos) visszaesése. A feldolgo­zóipar átalakulásának húzó­ereje a gazdaságos konver­tibilis export lehet. Mindezt a termelés és a jövedelmek nagyarányú átrendeződése, differenciálódása kíséri. Az élelmiszergazdaság mindenekelőtt a támogatá­sok nagyarányú csökkenése és a szabad árforma ural­kodóvá tétele miatt kény­szerül a piachoz igazodó szerkezetátalakításra. A bel­földi kereslet korlátozott, a fajlagos exporttámogatás mindkét relációban mérsék­lődik. A konvertibilis ex­portban való érdekeltség azonban az átlagosnál gaz­daságosabb termékkörben erősödik. Az élelmiszeripari tevékenységek gazdaságos­ságának megőrzése vertiká­lis integrációs sürget. A szabályozásban fennmarad­nak a jövedelemszerzés kor­látozott lehetőségét elisme­rő elemek. Folytatódik a kritikus helyzetbe került gazdaságok versenyesélyé­nek javítását célzó több éves program. Fennmarad az át­lagosnál rosszabb földön gazdálkodók dotációja, fej­lesztéseiket részben válto­zatlan formában, részben az elmaradott térségekben nyújtott támogatás segíti. A termelő beruházások új tá­mogatási rendszere a haté­kony befektetéseket ösztön­zi. A várhatóan erőteljes dif­ferenciálódás mellett a nem­zeti termelés összességében nem nő. a mezőgazdaság összproduktuma stagnál, az iparban esetleg csökkenés is bekövetkezhet. A gazdaság­talan termelés felváltásából adódó veszteségek azonban ma már más módon nem kezelhetők. A gazdasági infrastruktú­ra területén előrelépés a táv­közlésben, a kutatás és fej­lesztés infrastruktúrájában van lehetőség. Más területe­ken csak fékezhetők a ked­vezőtlen tendenciák. A kör­nyezetvédelemben jövőre fő­képp a kritikusain terhelt, többféle ártalommal is súj­tott városok és térségek ese­tében lehet javulás A közlekedésben folytató­dik a Budapest- Győr— Hegyeshalom villamosított vasútvonal rekonstrukciója, a vasúti szállításirányítási rendszer átalakítása, a cso­mópontok, rendezőpályaud­varok, határállomások kor­szerűsítése. Mód nyílik az MO-s és Ml-es autópályák, egyes városi elkerülő utak építésére. Ar- és tarifa- emelésekre kerül sor; a be­vételek és a támogatások a szolgáltatások differenciáló­dó színvonalát teszik lehe­tővé. Nőnek az útalap for­rásai. A távközlés gyors ütemű rekonstrukciós fejlesztésé­nek forrásait a díjemelések mellett külföldi hitelek is bővítik. A posta szervezeti átalakítása lehetőséget te­remt a hazai és külföldi mű­ködőtöké fokozottabb bevo­nására. A távbeszélő fő- és mellékállomások száma jö­vőre a korábbinál gyorsab­ban, 80 ezerrel gyarapodik. Ha a népgazdasági jöve- délemlképződés stagnál, a belföldi fölhasználás is csak ehhez igazodva alakulhat. Ezen belül a gazdasági szer­kezet átalakítását megalapo­zó beruházásokra szükséges koncentrálni a lehetősége­ket. A növekedés csak a vállalati beruházásoknál és a magánszektorban lesz di­namikus (6—8 százalék); a jövedelemdifferenciálódás és a tőkeáramlás felerősödése itt hatékony innovatív típu­sú fejlesztési tevékenységet, beruházásokat követéi. A közösségi fogyasztást (a pénzintézeti szféra bővülé­sétől eltekintve) 1990-ben jelentősen tovább kell mér­sékelni, ami legnagyobb mértékben a védelmi kiadá­sokat érinti. A lakosság reáljövedelme és nemzeti fogyasztása 1990- ben az előző évinél keve­sebb lehet. A belföldi fo­gyasztás nő, valószínűleg számottevően visszaesnek azonban a külföldi vásárlá­sok. A fogyasztási cikkek kínálata a vállalkozások fej­lődése, a termelő célú beho­zatal további liberalizálása hatására javulhat. A fogyasztóiár-szímvonal — döntően a termelői árak növekedése miatt — az ez évit meghaladóan (a számí­tások szerint 19—20 száza­lékkal) emelkedik. Az alap­vető javak körében az átla­gosnál nagyobb áremelkedés lesz. főleg az év elején be­következő árváltozások mi­att. a lakás, közüzemi és egyes postai szolgáltatások, a személyszállítás, az alap vető élelmiszerek és — a fűtési szezont követően — a háztartási energiahordozók körében. Döntően központi intézkedés — például adó­emelés — hatására egyes nem közszükségleti (például élvezeti) cikkek árai is emelkednek az év elején. A nominálkeresetek összessé­gében átlagosan körülbelül 17 százalékkal emelkedhet nek. Ezen- belül jelentős köz­ponti bérintézkedésre kerül ser az egészségügyi és Okta­tási dolgozóknál. A vállalati szférában az átlagosan 16 százalékos bérnövekedés megvalósítása csak az ér­dekegyeztetési rendszer és mechanizmus továbbfejlesz lésével, az önkorlátozást biz­tosító kölcsönös garanciák beépítésével lehetséges. A bér- és árváltozások hatásá­ra — az egyensúlyi követel­ményekkel összhangban. — a reálbérek további 2- 2,* százalékos csökkenésével kell számolni. A gazdasági szerkezetvál­tás, a piacgazdaság viszo­nyai között elkerülhetetlen a jövedelmek differenciálódá­sa. Szociálpolitikai intézke­désekre az Országgyűlés az előző évinél lényegesen na­gyobb összeget hagyott jó­vá. Ez nagyobbrészt az ár­emelések, a lakással kapcso­latos kiadások növekedésé­nek. részbeni kompenzálását szolgálja, de lehetőséget te­remt a -családipótlék-rend- szer teljes körűvé tételére, továbbá — a családók egye­di feltételeinek figyelembe vételére alapozott — helyi szociálpolitikai intézkedé­sek nagyobb központi támo­gatására is. A nyugdíjak növelése át­lagosan az alapvető termé­kek és szolgáltatások drágu­lásának 90 százalékát ellen­tételezi. Ezen beliül azonban nagyobb összeget kapnak » régebben nyugdíjba vonul­tak és az alacsony nyugdíj­jal rendelkezők; kevesebbet a később és viszonylag ma­gasabb ellátással nyugdíja­zottak. A családi '' pótléknál megközelítőleg a reálérték fenntartását eredményezi az emelés. Kiegészül a gyer­mekgondozási segély, eme­lik a gyermekgondozási díj legkisebb összegét is. A foglalkoztatáspolitiká­ban a szerkezetváltással együittjáróan nagyobb mun­kaerőmozgásra, s több (a prognózisok szerint körülbe­lül' 50 ezer, a foglalkoztatot­tak közel 1 százalékát el­érő). átmenetileg munka- nélkülivé váló ember lét- biztonságának megteremté­sére kell felkészülni. A Fog­lalkoztatási Alap összege az előző évinél lényegsen na­gyobb lesz, és emellett egyéb források is segítik új munkahelyek létesítését. A lakosság életkörülmé­nyeit és a gazdasági fejlő­dést befolyásolja a humán infrastruktúra helyzete is. E téren 1990-ben az oktatás és az egészségügy kiemelt te­rületein van lehetőség érzé­kölhető javításra. Mintegy 600 tanterem át­adásával mérséklődik az ál­talános és a középiskolák zsúfoltsága. Az iskolák mű­ködtetésében a jelenleginél nagyobb mértékben vesznek részt az egyházak, és lehe­tőség nyílik magániskolák létesítésére is. Nő az isko­lák önállósága, korszerűsö­dik a tananyag. A felsőok­tatásban a felvettek létszá­ma jelentősen (20 százalék­kal) emelkedik. Az oktatás anyagi feltételeit javítja a párt- és társadalmi szerve­zőtektől átveendő nagy szá­mú épültet. Az egészségügyben 1990- ben meg. kell kezdeni egy új, hatékony, biztosítási ala­pon működő egészségügyi ellátási rendszer kialakítá­sát. Ennek első lépéseként januártól a társadalombiz­tosítás átveszi a gyógyító­megelőző ellátás működési költségeinek finanszírozását. Az Országgyűlés döntése nyomán 1990-ben megkez­dődik. a lakásgazdálkodás re­formja. A lakbérek átlago­san 35 százalékos emelése és a differenciált kamatadó be­vezetése a 'költségvetés helyzetének enyhítése mel­lett alapot ad arra is, hogy az első lakáshoz jutó fiata­lok esetében külön támoga­tást lehessen nyújtani. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents