Somogyi Néplap, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-04 / 3. szám
4 SOMOGYI NÉPLAP 1990. január 4., csütörtök ÁLLÁSPONTOK MEGÚJÍTOTTA SZERVEZETÉT ÉS PROGRAMJÁT KAPOSVÁR LAKOSAIHOZ, TANÁCSÁHOZ! Rendezzük körülményeinket a választási propagandához I Választásokra készülünk! Ennek propagandaeszközei között jelentős szerepe lesz a hirdetményeknek, a reklámnak, a plakátoknak. Előzzük meg városunk közterei, utcái, épületei, villanyoszlopai és más létesítményei csúffá tételét! Ne ragasszunk mindenhová! Csináljunk rendet, szabályozzuk ennek módját, óvjuk, védjük értékeinket! Felhívjuk a tanácsot, hogy a közterületek, köz- és magánépületek, létesítmények használatáról alkosson rendeletet, "teremtse meg a békés „plakátháború ’ megvívásának feltételeit. Javasoljuk és kérjük, hogy a városképpel összhangban álló, kulturált hirdetési és reklámhelyeket jelöljön ki és telepítsen. Növelje így a forgalmas helyeken, a város különböző pontjain a plakátragasztásra alkalmas felületek nagyságát. Biztosítson azonos felületet minden párt és választási koalíció számára. Ezekkel egy időben tiltsa meg más (ki nem jelölt) helyeken a plakátragasztást és az ezt figyelmen kívül ha- gyókat büntesse szabálysértéssel! Az eddig kiragasztott és idejétmúlt plakátokat tá- volíttassa el közterületeinkről. A rendeletelőkészítő munkába vonja be a , városszépítő egyesület aktivistáit, a választási pártok képviselőit. Kérjük a város lakosságát, a tanács testületét: a választási kampány közepette is védjük, óvjuk városunk szépségét, tisztaságát! A Magyar Szocialista Párt kaposvári közalkalmazott alapszervezete .a kaposvári Dolgozó Fiatalok szervezete. A jövőben elsősorban kulturális és szabadidős rendezvények szervezésére és érdekképviseleti feladatok ellátására helyezzük a hangsúlyt, a direkt pölitikai tevékenységet városi és lakóterületi szinten kívánjuk gyakorolni. Mivel a szervezet nem politikai pártként működik, ezért munkahelyi, tanintézeti szerveződésének nincs akadálya. Ezzel kapcsolatban levelet intéztünk Kaposvár város gazdálkodó szervezeteinek és intézményeinek vezetőihez, amelyben kérjük őket arra, hogy a fiatal dolgozók önálló szervezetének munkahelyen, de munkaidőn túli működését a lehetőségekhez mérten a jövőben is támogassák. Á DFSZ januártól az egyéni tagság elvén szerveződik, de emellett lehetőség van lakóterületi és munkahelyi szervezetek csoportos létrehozására az egyesülési törvény rendelkezései szerint. Vezető képviseleti szervünk a társadalmi munkában tevékenykedő' választmány. Ennek elnöke Dakos István. Tagjai: Komárominé Horváth Marianna, Princz István és dr. Horváth László lettek. Csatlakozásra hívunk fel minden fiatalt, akinek igénye van a közösséghez tartozásra', aki úgy érzi a jelenlegi gazdasági-társadalmi folaymatok fő vesztese a fiatal munkavállaló, akinek határozott szándéka, hogy Magyarország és nemzedékünk jobb jövőjének . alakításában aktívan részt vegyen. a DFSZ Választmánya Tiltakozás az MSZMP bejelentése ellen FKGP NYILATKOZAT A Független Kisgazdapárt ** megyei vezetése a közelmúlt napokban a pártban történt eseményekkel kapcsolatban a következő nyilatkozatot teszi: A Somogy megyei vezetés a különböző csoportosulásokkal nem ért egyet. Álláspontja az, ho,gy meg kell őrizni a párt egységét. A továbbiakban a jelentősebb eseményekről a megyei választmány útján tájékoztatjuk tagságunkat. A Magyar Demokrata Fórum fonyódi szervezetének elnöksége a következő nyilatkozatot teszi: „Felháborító az a mérhetetlen cinizmus, gőg, gátlástalanság, mellyel az országot válságba sodró diktatúra le- vi'tézlett képviselői magukat az ország megmentésére hívatott erőként, az általuk már sokszor elárult nép elhivatott képviselőiként próbába feltüntetni „nagylelkűen" megegyezést ajánlanak többek között az MDF „baloldalának". Visszautasítjuk a régi-új MSZMP minden közeledési szándékát, elhatároljuk magunkat demagógiájuktól." ÚTTÉVESZTÉS A faluközösségek szétrombolása A magyar nemzetgazda- daság alapja a faluközösségekben élő parasztság volt. Találóan jegyezte meg valaki, hogy a magyar állam olyan közösség, amelynek gyökere a parasztság, törzse a munkásosztály, és koronája az értelmiség .. . Kétségtelen, hogy ez a tétel igaz. Magyarország — különösen Trianon után — fejlett agrárország, legfejlettebb ipari agrárország lehet és semmi esetre sem a „vas és az acél országa". Az 1948 előtti magyar falu társadalmi és gazdasági szerkezete több évszázad alatt alakult ki. Alapja a magángazdaság volt. Nem szeretném túlságosan is virágos színben feltüntetni a régi falusi életet, de felhívnám a figyelmet néhány fontos tényre: arra, hogy a magyar parasztember szenvedélyesen szerette a földet 'és sohasem kellett munkára sarkallni; .a közösségeket nemcsak a vallási és rokoni kapcsolatok kötötték össze, hanem a népszokások és az ezek alapján létrejött erős erkölcsi kötelékek is; a régi közigazgatási rendszer megfelelő volt, a falvak elöljáróit maga a lakosság választotta meg, A parasztságban erős volt a nemzeti öntudat és az önbecsülés. (Például szégyen volt, ha valaki nem vált be katonának.) A falusi gazdaság szerkezete igen jó volt. A közbirtokossági rendszer, a hegyközségek, az erdő- és legeltetési társulatok, a. kialakuló értékesítési szövetkezetek, gazdakörök, a parasztságot kiszolgáló falusi iparosság, a különféle kulturális egyletek biztosították a falusi közösségek élet- képességét. Ennek a kiváló szerkezetnek a hibátlan működése tette lehetővé, hogy a háború után egy évivel az ország mezőgazdasága nagyjából talpra állt, pedig a háborús károk miatt a föld népe is sokat szenvedett. Egyes terű let ékjén a föld megműveléséhez szükséges eszközök elvesztek. De ott volt a falusi iparosság, a 'kovács, a bognár, a kádár, a molnár, a kőmíves és ezek az iparágak rövidesen pótolták a veszteségeket. Pótolták, még akkor is, ha a falvak munkaképes férfilakosságának egy része fogságban vagy munkatáborok- ban - sínylődött. A földosztással az agrárproletariátus kérdése nagyjából megoldódott. A földek kiosztása után a következő lépés a mezőgazdaság erőszakos kollektivizálása volt. Tetézte a bajt az is — és ezt alapvető hibának tartom —, hogy a szocializálás az iparban és a mezőgazdaságban nem fokozatosan, hanem egy időben történt, így tehát az ipar és a mezőgazdaság eltartóképessége egyszerre süllyedt, aminek az egész gazdaság látta a jóvátehetetlen kárát. A taktikai és a stratégiai elképzelés világos volt. A parasztságot megfosztani önállóságától, azaz egy szintre hozni a munkásosztállyal. De csak gazdaságilag,, politikailag és jogilag nem, hiszen a munkásosztály vezető szerepét sohasem mulasztották el hangsúlyozni. Volt ebben a politikai lépésben egy olyan szándék is, hogy a kollektivizálás következtében fölöslegessé váló falusi munkaerő költözzön a városokba. Érezze megtiszteltetésnek, hogy ha bejáróként is, de munkás lehet. Elvették tehát a parasztságtól a földet és a városokba kényszerítették. Ezt a munkát a parasztember pedig sohasem érezte a magáénak. Lett belőle egy szalonspicces, utazgató segédmunkás, mert a természetéhez nem illő cu- lágermunkát sohasem szokta meg. Tételezzünk fel az ideológiai tévedés mögött valamiféle jóakaratot, a három nyolcas jegyében. Csakhogy a mezőgazdasági munka az ilyen fajta munkabeosztást sohasem ismerte. A mostani fejlett nyugati magángazdaság; &©m ismer ilyet, eszébe sem jut a gazdálkodónak a nyolc órai munkaidő betartása. A jó paraszti munkához elsősorban szabadság, önállóság, munkakedv és a föld szeretető kell. Egyik sem hiányzott a magyar parasztból. A kollektiv'izált mezőgazdasági rendszerben a parasztság nem találta fel magát, a földet nem érezte magáénak, és életszínvonala a városi munkásság színvonalánál lényegesen mélyebbre süllyedt. Kiváló gazdákat minősítettek kuláknak, kivetendő osztályidegennek. így aztán bűntettnek számított, ha valaki szorgalmas és jó gazdálkodó-volt. A kényszerrel a termelőszövetkezetekbe csapott parasztnak a „hullámzó kubáni tenger” dallamával és példájával — (megint csak a keleti példa!) kellett volna végeznie napi munkáját, a kilátásba helyezett esetleges kitüntetések mellett — éhbérért. Este aztán hallgathatta a csasztuskát a falusi böm- bölde kísérőzenéjeként... A faluközösségek szétrobbantéba a malmok bezárásával kezdődött el. Ezzel megfosztották a magángazdálkodókat a termények közvetlen feldolgozásának lehetőségétől. Dolguk nem lévén, a falusi iparok lassan elsorvadtak, ma már nagyítóval kell keresni patkolókovácsokat, bognárok pedig egyáltalán nincsenek. Hallottam, hogy most Belgiumba visznek ki fiatalokat, hogy megtanulják a patkolás mesterségét. A fenti okok miatt a falvak kezdtek elnéptelenedni. Bezártak templomok, megszűntek iskolák, terméketlenné váltak a földek. Parlagon van a magyar földterület egyhatod része! A falvak népe a városokba költözött, ennek következtében sohasem szűnő lakáshiánnyal küszködik a magyar város, és beköszöntött a munkásság régi réme, a munkanélküliség is! Az a mérhetetlen gazdaság, amelyet a faluközösségek jelentettek a nemzet- gazdaságnak, néhány évtized alatt semmivé lett. Kell ennél nagyobb falurombolás? Lévai József MDF Hogyan induljunk el? A modern piacgazdaság kialakulásának alapvető feltétele a politika törvény- szintű szabályozása, stabilizálása, a félelmek leküzdése. Kezdjük az utóbbival! A hatalmon lévő párt attól fél, hogy — A társadalom nem politizáló része, a „néma többség” a gazdasági helyzet drasztikus romlása miatt felkelésben tör ki. Erre, tekintetbe véve a kormány jelenlegi munkáját, a „baráti országokban” végbemenő változásokat, minden oka meg is van. — Egy „túl gyors”, földcsuszamlásszerű változásnak százezreket érintő őrségváltás lehet a következménye. — Egy valóban szabad választáson lesújtó vereséget szenvedhet. A független szervezetek attól tartanak, hogy — A hatalmon lévő párt a következő választásig a meglévő pozícióit kihasználva jogi formákban próbálja rögzíteni, s így átmenteni hatalmi előjogait. — Az új párt megalakulása, a szakítás a múlttal pusztán látszólagos lépés, kamuflázs volt. Elmaradtak a számonkérések, még ma is azt hurcolják meg, aki jogosan vádol. Mindkét oldal félelme indokolt. A veszélyeket azonban csökkenteni lehet, bizonyos alapelvekben meg kell egyezni: a hatalmon lévő párt nyilvánítsa ki, hogy — Az ellenzéki szervezeteket egyenrangú politikai partnernek ismeri el, — A fegyveres szervezeteket depolitizálja, — Az esetleges spontán elégedetlenség megnyilvánulásait nem használja fel ürügyül a politikai és szabadságjogok felfüggesztésére, — A jelenlegi parlamentet már semmilyen politikai célra nem használja fel. — Az 1956-os forradalom megtorlásában részt vett —- belügyi, igazságügyi, ügyészi és bírói szervezetekben dolgozó — kompromittálódott egyénektől ezen szer-^ vezeteket megtisztítja. — A jogsértő, koncepciós perek felülvizsgálatát nem zárja le 1962-vel, az igazságtalanul meghurcoltakat rehabilitálja és kártalanítja, a jogsértéseket és azok következményeit maradéktalanul föltárja. Az ellenzéki szervezetek nyilvánítsák ki, hogy — Tartózkodnak az erőszaktól, illetve az erőszakra való felhívástól, — Az ország szövetségi kapcsolatai olyan realitások, melyek csak -nemzetközi tárgyalásokkal alakíthatók, — Az államosítás és az erőszakos kollektivizálás során létrejött tulajdonviszonyok kényszerűen adottak; a szövetkezeti vagyon esetében a telekkönyvben rögzített állapot legyen érvényesíthető. — Az eddigi politikai szervezeteknek juttatott társadalmi vagyon elszámoltatása, rendezése külön kezelendő, — Nem kezdeményezd hogy az eddigi politikai tevékenységéért bárkit büntetőjogilag felelősségre vonjanak, vagy más módon hátrányokkal sújtsanak; a törvénytelenségek elkövetőire a köztörvényes bűncselekmények elévülési szabályait tekintik irányadónak; mindez nem jelenti azt, hogy nem kívánjuk a múlt bűneinek következetes feltárását. — Az igazgatási apparátusok depolitizálása nem jelenthet egyet a korábbi tisztségviselők kampány- szerű lecserélésével. Mindezek tisztázása, rendezése után kell kezdeni a gazdasági válság kezelését. Először is világossá kell tenni minden magyar állampolgár előtt, hogy kormányozza bár az országot bármilyen politikai párt vagy koalíció, egyik sem képes a gondokat rövid távon felszámolni, az országot egyik napról a másikra felvirágoztatni. Nem az a baj a jelenlegi kormánypárttal, hogy nem látja, mit és hogyan kellene orvosolni, hanem az, hogy elvesztette a társadalom bizalmát, a különböző érdekcsoportok foglyaként kapkod, önbizalmát vesztve a társadalmi, gazdasági ösz- szeíüggéseket figyelmen kívül hagyja. Csak egy szabadon megválasztott parlament bizalmát élvező, az eddigi függőségi rendszerből kiszabadult kormányzat lehet képes arra, hogy átgondolt, szakszerű válság- kezelő programot hajtson végre. Az SZDSZ programja tartalmaz olyan módszereket, amelyek lényeges pontokon eltérnek az eddigi gyakorlattól, viszonylag rövid távon lassítják, majd megállítják az életszínvonal csökkenését, elkerülhetővé teszft a piaci áruellátás romlását. A magántulajdon megerősítését javasolva arra a tapasztalatra támaszkodhatunk, hogy a magánszektor az elmúlt években mindig sikeres volt. Gondoljunk csak a mezőgazdaságban a háztáji és kisegítő gazdaságokra, melyek nélkül a belföldi élelmiszerellátás és az agrárexport ellehetetlenült volna. Emellett az iparban, az építőiparban, a belkereskedelemben, a szolgáltatásokban is fontos szerepet játszott a legális és illegális magánszektor. Az SZDSZ vállalja, hogy a magyar ember tud és akar dolgozni, csak hagyni kell. Nem szabad mesterséges, tiltó korlátokat, irreális adóterheket felállítani. El kell oszlatni a magánszektorral szembeni, központilag kialakított előítéleteket. Támogatni kell azokat, akik erejüket, tudásukat, anyagi lehetőségüket saját maguk, és ezen keresztül az ország anyagi gyarapodása érdekében akarják felhasználni. Figyelembe kell venni, hogy a hamarosan felszabaduló munkaerő jelentős része ezen a területen fog felszívódni. Az SZDSZ vállalja a magánvállalkozás szabadságának politikai képviseletét. Munkás, alkalmazott és nyugdíjas tagjaink érdekében fellépünk a verseny- szerű magántevékenység lehetőségeinek kiterjesztéséért. Nem elegendő a jogi keretek megteremtése! Kedvező adófeltételek, hitellehetőségek kellenek. Szakítani kell, méghozzá radikálisan az állami apparátusoknak és a társadami szervezeteknek a vállalkozókkal szembeni diszkriminációjával. Természetesen a gazdasági válság kezelésének csak egyik eleme a magánszektor támogatása. A nagyipar, a nagyvállalatok, a nagyüzemek szerkezeti megújulását célzó gondolatainkat következő cikkünkben fogjuk a kedves olvasó elé tárni. A Szabad Demokraták Szövetségének kaposvári szervezete
