Somogyi Néplap, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-22 / 18. szám
1990. január 22., hétfő SOMOGYI NÉPLAP 3 Nem jutottak egyezségre a fuvarosok Megalakult meg nem is az alapszervezet „A piacról nem szabad se haraggal se sértődéssel kivonulni..." Az idén félmilliárd forint a Kaposgép tőkés exportja Eredmény nélkül ért véget szombaton délután a kaposvári szállító kisiparosok maratonira nyúlt vitája. Reggel kilenckor még azzal ültek le, hogy megalakítják a Kiosz kaposvári szállító alapszervezetét. S ha szombaton délben írom ezt a tudósítást még úgy mondhattam volna: az alapszervezet — egy tartózkodással — kimondta létét. Délutánra azonban megváltozott a helyzet — az érdektelenség csúcsa! —, a közben urasan távozó szállítók miatt nem sikerült megválasztani az elnökséget. Nos, elnökség nélkül nincs alapszervezet, így hát az egész ceremóniát két hét múlva, meg kell ismételni. Kérdés, persze: akkor majd hányán jönnek el a második alakuló gyűlésre? A szombati ülésen meglehetősen kevesen voltak ahhoz képest, ahányan a szervezőbizottság írásbeli felhívását kézjegyükkel támogatták. A több mint kétszáz aláíróval szemben csupán nyclcvanegynéhányan tisztelték meg a rendezvényt. Sárái Lajos, az alapszervezet szervezőbizottságának titkára többek között folyamatos alkatrészellátást, valódi érdekképviseletet ígért, és mindezt alig valamivel többért, mint a jelenlegi Külföldi dolgozóktól vált meg a Rába Január 19-ig — több mint 500 lengyel szakmunkástól vált meg a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár, a kínai dolgozók létszámát pedig 32- vel apasztotta. így 670-re csökkent a lengyel és 175- re a kínai munkások száma a gyáregységekben. A létszámleépítéssel kapcsolatos döntés hátterében álló okok ismertek: a hazai és a szocialista piacok jelentős beszűkülése a termelés átmeneti visszafogására késztette a nagyvállalatot. Ehhez járul még a korábbi vállalati stratégia miatt felduzzadt készlet állomén v, amely bizonyos gyártmányoknál drasztikus darab- szám-csökkentésre kényszeríti a vállalatszervezést. Az ez évi termelési programot a pénzügyi helyzet javítása érdekében a piaci lehetőségekhez igazítják, ezért a tavalyinál kisebb, azaz 23,5 milliárd forintos értékesítéssel számolnak. Az ez évi forgalom tervezett csökkentésében a mosonmagyaróvári gyár leválása ' is szerepet játszott. A vállalatvezetés a nehézségek ellenére arra törekszik, hogy a gyár minden dolgozójának — 12 600 emberről van szó — munkát, megélhetést biztosítson. A gyártási struktúra változása miatti átcsoportosítások a motorgyárból a futóműgyártás területére már megkezdődtek, s a későbbiekben átképzésekre is sor kerülhet. A második félévtől a dolgozók foglalkoztatásával előreláthatóan nem lesz gond, mert az eddigi tőkés vásárlópartnereik mellett új egyesült államok-beli vevő számára kezdik meg a futóművek, futóműegységek és alkatrészek nagysorozatú gyártását. Ezen túl nyitni akarnak még Nyugat-Európa felé is. amire minden esélyük megvan. Mind ez idáig szokatlan, heves viták után ért véget nemrégiben a KGST szófiat ülésszaka. A tagországok megállapodtak abban, hogy az egymás közti kereskedelmet is konvertibilis alapokra helyezik és áttérnek a világpiaci árak alkalmazására. Megkezdődött a KGST átalakítása. tagdíj. Peredi Péter, a Magánfuvarozók Országos Tagozatának titkára viszont saját „cége“ mellett állt ki: véleménye szerint a kaposváriak tagdíja még az alapszervezet adminisztrációjának működtetésére sem lesz elegendő. Javasolta: a somogyiak is lépjenek be az országos szervezetbe, hiszen az ipartestületnek már most is megannyi jogosítványa van, amellyel a tagok ügves- hajos dolgait hamar el tudják intézni. Munkaeszközt biztosítanak, a külföldre járóknak vízumot. Peredi szerint semmi értelme a szét- forgácsolódásnak: külön-kü- lön sokkal gyengébbek a fuvarozók. Megemlített mindjárt egy példát: korlátot 'kellene szabni a magánszállítók létszámának, különben ez lesz az utolsó mentsvára az elbocsátott dolgozóknak. Mint ahogy erre jó példát találni Baranyában és Borsodban is. A kaposvári alapszervezethez hasonlóan az országos terület is a Kisoszon belül működik majd. A jelenlévők egy része ezt nehezen tudta megemészteni, de amíg az egyéni vállalkozásokról szóló törvényt a parlament nem fogadja el, semmilyen változás nincs a kötelező tagsággal kapcsolatban sem. önállósította vidéki területi egységeit a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat;; budapesti központját pedig vagyonkezelő szervezetté alakította. Az átalakítással olyan szervezetet hoztak létre, amelyben a kisebb gazdasági egységek jobban, eredményesebben tudnak alkalmazkodni a kialakuló piacgazdaság körülményeihez. Ezen kívül — a gazdasági-társadalmi átalakulás szellemében — céljuk volt az is, hogy a vetőmagellátás teljes vertikumának (fajtanemesítés, Fölösleges vita keveredett a Kiosz alapszabályáról. Egy indulatos hozzászóló rögvest elfogadhatta volna: felejtsék már el azt az alapszabályt, és ki ne ejtsék mégegyszer a Kiosz nevét, mert akkor felállnak és elmennek. Egy másik vélemény szerint komolytalan társulat a fuvarosok ipartestülete. Mint később kiderült, valami alapja azért van az önkritiká- nakr Az alapszabályvitának persze az ég világon semmi jelentősége nem volt, mint ahogy jó néhány hozzászólás is csupán az időt húzta és a fölösleges ellentéteket halmozta. Valamivel dél előtt született a döntés az alapszervezet megalakulásáról, és ha ez a helyzet marad, akkor gyakorlatilag biankó tagdíjcsekket írtak volna alá a tagok. Hiszen a tervezet szerint az első három hónapban a korábban megállapított díjat fizették volna, s utána az elnökség által kikalkuláltak Ha elfogadjuk Peregi úr véleményét, akkor ez az összeg akár többszöröse is lehetne a mostani tagdíjnak. Egyelőre azonban minden marad a régiben. A folytatás kéthét múlva, szombaton. szaporítás, feldolgozás és értékesítés) tennivalóiba tulajdonosként bevonják az onnan eddig ilyen minőségükben hiányzó termelő üzemeket» A vállalat az átszervezés során 12 kft.-t hozott létre. Ezek törzstőkéje összesen 663 millió forint, amelynek kisebb hányadát a társaságokhoz csatlakozó 132 termelőszövetkezet, állami gazdaság, továbbá magántermelők, vállalati dolgozók mellett egy termelési rendszer fizette be.' A szocialista országok között kialakulófélben lévő új típusú keresedelem néhány hazai vállalat tönkre- menéséhsz is vezethet. A Kaposgép valamivel szerencsésebb helyzetben van — mindezt a vállalat vezérigazgatója, Boros József mondta néhány nappal a KGST- csúcs után. — A KGST sem segítette kellőképpen az egyes gazdaságok együttműködését, fejlődését. Különösen a vállalatok érdekeire nem volt tekintettel. Mindez persze nem újkeletű, sokszor bíráltuk a szervezetet. Sőt a magyar kormány ezzel kapcsolatos belföldi szabályozását is kifogásoltuk. Nem is olyan régen — pár évvel ezelőtt — óriási erőfeszítésekkel fokoztuk a szociális-, ta exportot, szélesítettük az együttműködést. A 80-as évek közepén mi is megdupláztuk a KGST-exportot. Micsoda vívmány volt! És ezután jött a hidegzuhany, kiderült: az országnak most már nem érdeke a szocialista kivitel további növelése. Akik exportáltak, azokat megkülönbözteti módon büntetőadóval sújtották. A Kaposgép is 19 százalékos szocialista exportadót — mintegy 40 millió forintot — fizetett ki tavaly. Az NDK mellett Csehszlovákiába is szállítottunk berendezéseket, részegységeket. Két év után, éppen a fellendülés idején az adóztatás arra kényszer! tett bennünket, hogy a 200 millió forintos csehszlovák exportot megszüntessük. — Néhány vállalatba tönkrements jelé halad, éppen azért, mert a kormány mesterségesen beszűkítette a szocialista piacot. A Kaposgép mégis megtartotta az NDK-beli megrendeléseit és ebben az évben is szállítanak gépeket NDK-ba, — Az NDK-export két részből tevődik össze: az álifemközi megállapodások keretében bonyolódik le az egyik, mintegy 15 éve. Ezt bérmunkaként végezzük és az értéke csaknem 200 millió forint évente. A rakodógépek exportja, 20—30 millió forintot tesz ki. Mindenesetre nekünk jövedelmező a szocialista export, és úgy néz ki, hogy a továbbiakban is számítani lehet erre. A" megrendelésre is szükségünk van. — Üzleti alapokon egyszerűbb lesz az együttműködés? — Mi most is vállalatokkal vagyunk kapcsolatban, igaz ez a kapcsolat államközi megállapodásokon nyugszik. Azt, hogy mennyivel lesz egyszerűbb, áttekinthetőbb a KGST-piac, valószínűleg kevesen tudják meg,. Ma az NDK-ba irányuló export a vállalati tevékenységnek 15—20 százalékát jelenti. 1988-ban a. vállalat tőkés exportja 72 millió forint volt, tavaly 260 millió és az idén több, mint 500 millió forint értékkel számolunk. Tehát megfelelő módon váltottunk irányt, igazodtunk a változó követelményekhez és megvetettük a lábunkat h konvertibilis piacokon: az NSZK-ban, Franciaországban, Spanyolországban. A 'Kaposgépnél kellő időben vettük észre a kormány változó gazdaságpolitikáját: a szocialista exportcsökkenést. — Elképzelhetőnek tartja, hogy az új csehszlovák kormány és a megreformált KGST hatására< lészaki szomszédunk partnervállalatai is visszajönnek a Kaposgép- hez'? Mit jelentene a cégnek, ha 1991-ben mégis, tehát hamarabb a vártnál, bevezetnék a szocialista országok között a konvertibilis elszámolást? — Megintcsak jósolgatni lehet, de a mi üzletpolitikánk szerint egy meglévő piacról nem szabad se haraggal, se sértődéssel kivonulni. Hogyan, s miként változik az elszámolási mód, s az árpolitika? Ez is nagy kérdőjel. Nemcsak az volt a fő baja a KGST-nek, hogy az elszámolás transzferábilis rubel alapú volt. Hanem az, hogy eleve hibás árpolitikát kényszerültünk alkalmazni. Ráfordításainkat a világpiaci árszintekből kiindulva alakítottuk, az árakban ezt viszont nem akarta elfogádni a vevő. Reméljük, hogy kialakul egy ojyan elszámolási mód, olyan árrendszer, amelynek a keretén belül nemcsak a jelen, hanem a jövőbeni létünk is biztosított lesz. * * « Beck Tamás kereskedelmi miniszter a tavalyi egymilliárdos és az idei 250 millió (!) rubel aktívumra tekintettel január 18-án feJ- íüggesztete a rubel-elszámolású exportot. A minisztérium természetesen tisztában van azzal, hogy az intézkedés igen súlyos helyzetet teremthet a hazai vállalatok körében. Mindez persze a tönkremenés előtt álló cégeket egy szemernyit sem vigasztalja. Faragó László F, L. Átalakult a vetőmagtermeltetés és -forgalmazás szervezete Szépségek A III. országos galambbemutatón, amely tegnap ért véget a kaposvári MTESZ-szék- házban, a Magyar Óriásfajta Klub és 32. számú kaposvári galambtenyésztő klub több száz különleges galambot és egyéb díszállatot állított ki a nézők gyönyörködtetésére, a gyerekek álmélkodására. Amíg a vendégek nézelődtek, addig komoly szakértői viták folytak. A kiállítás vásár is volt, különleges tojók és hímek cseréltek gazdát, de a legjobb tenyészállatoktól természetesen nem akartak megválni a szakemberek. Mindebből persze a csemetékkel felvértezett látogatósereg semmit sem vett észre. Elegendő volt végigsétálni a „debreceni pergők“, a „francia mondainok“, pávagalambok előtt, s a gyerekeknek máris megvolt a legközelebbi ünnepre szóló kívánsága ... Csobod Péter felvételei
