Somogyi Néplap, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-22 / 18. szám

4 SOMOGYI NÉPLAP 1990. január 22., hétfő A szövetség új — a gondok régiék Második világháborús emléktábla Somogyjádon Elég az egyenlősdiből! A marcali költségvetésnél 13. havi bér Heves vita után alakult 'meg a Közszolgálati Szak­szervezetek Szövetgége a Közalkalmazottak Szakszer­vezetének múlt hét vé­gi kongresszusán. Potó Gyu- láné, a megyei szövetség titkára először arról tájé­koztatta lapunkat, mit tű­zött célul az országos fó­rum. — Azt tartjuk nagyon fontosnak, hogy a volt SZOT egy szakszervezeti, érdek- képviseleti törvény megal­{ kotására törekedjen. Nagy Sándor főtitkár elsősorban nem ezt szorgalmazta, ha­nem mindenféle demagóg részkérdésekkel foglalkozott. A másik a közszolgálati tör­vény megalkotása. Tudjuk, hogy ezt a pártok most le­söpörték az asztalról, de manapság enélkül a köz szolgálatában dolgozók jo­gosítványai, munkaföltételei, előmeneteli rendszere lehe­tetlen. Tanács­és intézményellenes hangulatban — Nem volt könnyű ki­mondani azt, hogy ö meg­alakult szakszervezetek szö­vetségre lépnek. — Sajnos, volt olyan pil­lanat a kongresszuson, ami­kor attól féltünk, hogy a szövetség nem alakul meg. Huszonkét szakma eltérő érdekeit eltérő — és sajnos szélsőséges — nézeteit kel? lett egyeztetni. Végül sike­rült egy nagyon laza kon­szenzusra jutnunk. Az volt az érzésem, hogy belülről akarják szétverni a szak- szervezeti mozgalmat, még­pedig egyes emberek sajá­tos érdekei miatt. Megvá­lasztottak például huszonkét titkárt, annak pedig lesz hu­szonkét adminisztrátora stb. Nem az volt elsősorban a cél, hogy szövetséget hozza­nak létre, hanem az, mikép­pen lehet ezt a szövetséget szétverni. Végül1 sikerült megalakítani a szövetséget! én azonban nagyon félek attól, hogy akár már hol­napután azt mondja a köz- gyűjteményi és közművelő­dési szakszervezet meg a Tudosz, hogy „köszönöm szépen, tovább nem mara­dunk”. — Milyen a képviselete a tanácsiok és intézmények sza kszervezetének ? — A kongresszust az ala­kuló szövetség eltörölte. Most a legfelsőbb szervezet a közgyűlés, és szigorúan paritásos alapon működik. A létrehozott tanács neve­zi ki például a tisztségvise­lőket. A 83 ezer tanácsi szakszervezeti tag tulajdon­képpen csak a létszám alap­ján kap képviseletet. Ke­mény tanács- és intézmény- ellenes hangulatot éreztem Végig a kongresszuson. Volt olyan hozzászóló is, aki azt kérdezte: a tanácsok és in­tézmények szakszervezete most 83 ezer tagot tömörít, de mi lesz majd belőle. Az­tán hozzátette: ők lesznek a nagyok, hogy ennek a 22 szakszervezetnek a vezetője az apparátus eddigi fizetett embere. Az alulról építke­zés jelszavával és elvével a közalkalmazottaknál min­denki létrehozta föntről a maga szakszervezetét. A kongresszuson előre elhatá­rozott, s ott csak jóváha­gyott döntések születtek. A kongresszus ugyan elvégez­te az alapvető feladatát, nagy nehézségek árán lét­rejött a szövetség. Ez azon­ban laza szövetség, s egy­általán nem vagyok biztos 1 abban, hogy meg is marad. A választások után elkép­zelhető, hogy az új pártok által alakított koalíciós kor­mány az egész volt közigaz­gatást átszervezi, s ezzel együtt az egész volt köz- szolgálatot is a szakszerve­zetével együtt. Ezért kérde­zem: volt-e értelme ennek a kongireszusnak? A feladat a tagság képviselete — Az ősszel mindem, me­gyében létrehozták a me­gyei szövetségeket az alap­szervezeti tagság döntése alapján. Mi lesz a jövőjük? — A kongresszuson az alapszabály vitájának össze­gezésekor elhangzott, hogy az, aki igénybe kívánja venni a területi szövetséget, fizesse is meg azt,'A terü­leti szövetség a szerkesztő bizottság szerint egy szol­gáltató szervezet. Szerintem ez alapjaiban téves felfo­gás: a szakszervezet nem szolgáltató, hanem érdekvé­delmi, érdekképviseleti szer­vezet. Nálunk októberben — ötven alapszervezet csatla­kozása alapján —■ azért ala­kították meg a megyei szö­vetséget, hogy segítse a te­rületi érdekvédelmet, érdek- képviseletet. Ha a tagsá­gunknak szüksége van te­rületi szövetségre, akkor működését csak a szakszer­vezet alapvető funkciójának megfelelően lehet elképzel­ni. Az ezt nem tudjuk meg­valósítani — vagy ha a tag­ság mondja azt, hogy nem kell területi érdekképviselet — akkor feloszlatjuk önma­gunkat. Nem helyes, hogy az alulról építkezés jegyében megint Budapest-centrikus íróasztaliogó testületek ala­kultak, amelyek tulajdon­képpen figyelmen kívül hagyják a tagság vélemé­nyét. Csaknem 1200 somogyi magánkereskedő csukta be a boltot mára és holnapra. A több mint ezer idényjel­legű üzlet gazdája — első­sorban a Balaton-partiak — később tervez sztrájkot. Az üzletek ajtójára kiragasz­tott plakátokon az áll: „Nem adócsökkentést ké­rünk, hanem kereskedni akarunk, nem adminisztrál­ni! ön sorban áll, amíg mi nyugtát állítunk ki! Bürok­rácia helyett olcsóbb ára­kat!” A kétnapos tiltakozó mun­kabeszüntetés alulról jövő, önkéntes csatlakozáson ala­puló kezdeményezésként a Bács-Kiskun, a Csongrád és a Veszprém megyei kiske­reskedőktől indult el. Ehhez csatlakoztak a somogyiak is, majd pedig a Kereske­dők Országos Szervezete. A boltbezárások megérté­séhez tudni kell, hogy az Országgyűlés novemberi ülésszakán módosították az áfáról, a vállalkozási nye-‘ reségadóról és a személyi jövedelemadóról szóló tör­vényeket. A forgalmiadó­átalány megszüntetése az áfa-rendszerben lehetetlen­né teszi az adminisztráció egyszerűsítését. A nyugta­adási kötelezettség a keres­kedőknek pedig a gyors ki­szolgálást nehezíti. Mindez költségtöbbletet is jelent, amelyet át kellene hárítani a vásárlóra. A magánkeres­kedők ezt szeretnék elke­rülni. Ez így a fogyasztók érdekét is szolgálja. — A kereskedők elsősor­ban kereskedni akarnak — Szombaton Somogyjádon felavatták a második világ­háborúban elesettek emlék­tábláját a meglévő első vi­lágháborús szobornál. Ha­rangszóval kezdődött az ün­nepség, majd a Himnusz után dr. Nopák Ferenc, a népfront megyei titkára mondott beszédet. Kifejtet­te : nemzeti önbecsülésünk viszaállítását segíti az el­hunytakra való emlékezés. Megkésve, de fontos, hogy nem végleg elkésve tesszük ezt. Tóth Győző református lelkész arról szólt: az ide­gen földön elesett magyar mondta Kertész Rezső, a Kisosz megyei titkárságának titkára. — Egy részük az elmúlt öt-tíz évben az ál­lami, szövetkezeti cégektől a nagy mértékű bürokrácia miatt jött el. Most évről évre újabb terheket rónak a kereskedőre. Szó sincs ar­ról, hogy kevesebb közter­het akarnak fizetni. Azt ké­rik, hogy reálisabb mértékű legyen a közteherviselés, olyan, ami a vállalkozás biztonságát is megadja. Ha ezek a vállalkozások — kü­lönösen az újak — megerő­södnek, akkor természete­sen nagyobb lesz a befize­tés is. A mostani akciónak volt már előzménye: népi kezdeményezésre a kisipa­rosokkal, a Kisosz-szal együtt 70 ezer aláírást gyűj­töttünk. Ez a kérés azonban a decemberi országgyűlés elé nem kerülhetett, de ta­lán a mostanin majd szól­nak róla. — Elsősorban a bürokrá­ciától akarnak megszaba­dulni? — Pontosan. A naplófő­könyv bevezetése például egy évet sem bírt ki: me­gint visszahozták a pénztár- könyvet. A kereskedőnek egy-két évre van szüksége a megtanulásához, de a vál­tozás olyan gyakori, hogy követhetetlen. Ezért elég sok a szabálytalanság. Most, amikor növekszik az admi­nisztráció, a kereskedő a saját idejét áldozza fel pa­pírmunkához vagy admi­nisztrátorokat, reszortoso- kat vesz fel, s ez is költség­gel jár. Mi azt kezdemé­katonák arra figyelmeztet­nek, hogy soha nem szabad háborút folytatni. Forster Gyula• katolikus esperes a béke fontosságát, egymás nagyobb megbecsü­lését hangsúlyozta. Minden halottért egy szál gyertyát gyújtottak a diákok, s a hozzátartozók, a jelenlévők helyezték el virágaikat, ko­szorúikat. Az ünnepség, végén a köz­ségi tanács, a Hazafias Nép­front, a Kisgazdapárt, és az MSZMP helyi szervezetei­nek képviselői koszorúztak. Fotó: Kovács Tibor myeztük, hogy maradjon meg az áfa-átalány. Meg­változtatták. Eddig is volt a kereskedőknek, az iparos­nak számlaadási kötelezett­sége, ha ezt tőlük kérték, de az, hogy mindenkinek kötelezően adni kell, meg azt, hogy a kereskedő pénz­tárgépet állítson be ... Ez több száz embert riaszt el a kereskedéstől. 1986-ban, amikor a jövedelemadó-áta­lányt bevezették, a szakmá­nak csaknem a fele jövede­lemadó-átalányt fizetett. Egyik évről a másikra 30 százalékkal több adót fizet­tek be a kereskedők és az iparosok, cserébe pedig egy­szerűbb adminisztrációt kaptak. Ezt szeretnénk most elérni, hiszen a 2300 somo­gyi magánkereskedő mint­egy felét érinti a változás. — Mit vár a Kisosz a sztrájktól? — Ez üzletbezárás, mivel tudomásom szerint a sztrájktörvény erre a ré­tegre nem vonatkozik. Azok a kereskedők, akik csatla-, koznak a munkabeszünte­téshez, a saját jövedelmük­ről mondanak le. Nem kompenzálja azt a szak- szervezet, és nincs sztrájk­alap sem. — Mi lesz a közellátással ebben a két napban? — A magánkereskedők többsége nem élelmiszert árul. A vegyeskereskedés — vállalva az ellátásért a fe­lelősséget — kinyit 6 órakor és nyitva lesz 8-ig, 9-ig, hogy a tejet, kenyeret ki tudja adni, például a kiste­lepüléseken. L. G. Kovács Lajos, a Marcali 'Költségvetési Üzem igazga­tója határozottan leszögezte, hogy náluk befejeződött az egyenlősdi. — A közeljövőben 13. ha­vi bért fogunk fizetni, de csak a legjobbaknak. El kell végre jutnunk odáig, hogy a teljesítmény fizetésben tük­röződő megbecsüléséről ne csak beszéljünk. A Marcali Költségvetési Üzem jelentős számú mun­kaerőt köt le. Jelenleg 170-en dolgoznak a cégnél, na­gyobbrészt az építőiparban. A száz fős ágazat gáz- és központifűtés-szerelés, . bá- dogosmünkák kivételével mindent vállal, ami a profil­jába fér. Az igazgató elis­meréssel szólt az asztalosok­ról, kik kiváló minőségben készítenek egyedi, íves aj­tókat, ablakokat is. Munká­jukkal hamarosan a marcali Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt olajfinomí­tóinak részére rövidesen — várhatóan már január vé­gén — megkezdődik az Iraktól vásárolt kőolaj szál­lítása az Adria-távvezeté- ken. A tröszt megbízására a Miner,alimpex kötött szerző­dést az iraki partnerrel, mintegy 200 ezer tonna kő­olaj behozatalára. A Közel- Keletről hajón érkezik a nyersanyag Jugoszlávia Krk- szigeti kikötőjébe, ahonnan posta látogatói is megismer­kedhetnek. — Most egy húszlakásos OTP-s ház nyílászáróit gyártják, de nemcsak ők, hanem az épületlakatosok is elismerésre méltó munkát végeznek. Üzemünk termé­szetesen nemcsak kivitele­zéssel foglalkozik. Több mint 500 állami la­kás kezelése tartozik hozzá­juk, s ugyanígy gondozniuk kell a nem lakás célját szol­gáló bérleményeket is. Fog­lalkoznak parkfenntartás- bal, és rájuk hárul a köz- tisztasági munka. — 1980-ban mindössze 600 ezer forint volt a nyeresé­günk, 2—3 év,e viszont rend­szeresen 6 millió körül van. S ha már eredményesen ’működünk, ezt a dolgozók­kal pénzben is érzékeltet­nünk kell — mondta az a Yugoszlavenszki Naftavod olajszállító vállalat továb­bítja az Adria-távvezetéken Magyarországra. Ezen a vezetéken tavaly a magyar fél 1,2 millió tonna szovjet kőolajat tranzisztált •Jugoszláviának. Az idén pe­dig', hosszú ideje — 1980 óta — első alkalommal kerül Sor arra, hogy a jugoszláv partner közreműködésével kap a magyar fél olajat a ’vezetéken. juL Az igazi profiknak való a PROGRESS, a nagy hatékonyságú, negyedik generációs (4 GL), relációs adatbáziskezelő-rendszer. Nagygépes kényelmet nyújt (adatszótár, saját nyelv, saját editor stb.) IBM PC-n és kompatibilis gépeken. A Progress teljes visszaállító képességgel rendelkezik A Progress fejlesztő és futtató változata már kapható IBM PC kompatibilis számitógépekre MS—DOS-rendszerhez. Tekintse meg 1990. január 24-én 10.00-14.00 óráig tartandó SZAKMAI BEMUTATÓNKAT! Tájékoztatás, tanácsadás. Szakembereink állnak rendelkezésükre! 7400 KAPOSVÁR, Ady E. u. 7. Telefon & Fax: 82/11-442 ju£­M micnoctfiTEn (107739) Lajos Géza Bürokrácia helyett olcsóbb árakat! KÉT NAPRA BECSUKTÁK A MAGÁNKERESKEDÉSEKET Iraki kőolaj érkezik az Adriai-távvezetéken

Next

/
Thumbnails
Contents