Somogyi Néplap, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-18 / 15. szám
1990. január 18., csütörtök SOMOGYI NÉPLAP 3 TÁJÉKOZTATÓ Országgyűlési képviselőket választunk! A Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke az alkotmány 30/A paragrafusa 1/ pontja alapján az országgyűlési választásokat 1990. március 25. napjára kitűzte. A múlt év december 23-án kihirdetett határozat, valamint az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény megteremtette az alkotmányos berendezkedésű jogállam megvalósításának alapvető feltételeit. Á jelöléstől a voksig A modern demokratikus jogállam jellemzője, hogy az állampolgárok mind közvetlenül — a névszavazás, a népi kezdeményezés jogának gyakorlásával —, mind a képviseleti testületek létrehozása útján részt vesznek a hatalom gyakorlásában, az ország ügyeinek intézésében. Vegyes választási rendszer A választójogi törvény a megváltozott társadalmipolitikai viszonyainkhoz igazodva vegyes választási rendszert tartalmaz, amikor rögzíti, hogy az egyéni választókerületekben megválasztott, valamint a pártok listáin szereplő mandátumhoz jutott képviselők együttesen alkotják a 386 fős Országgyűlést. Minden választópolgárnak két szavazata van, így a választás napján két szavazólapot kap. Az egyikkel az egyéni választó- kerületi jelöltre, a másikkal a pártok megyei listájára szavazhat. Annak érdekében, hogy az egyéni és a területi választókerületekben semmiféle szavazat se sikkadjon el, a törvény bevezette a mandátumot nem eredményező szavazatok országos számbavételét, amely a pártok országos listaállítási lehetőségével történik meg. A szabályozás erednie nyeként országosan 176 képviselő egyéni választó- kerületből, 152 területi választókerületből (megyei pártlistáról) és 58 képviselő országos listáról kerül be a legfelsőbb hatalmi-képviseleti szervbe. Somogybán: hat egyéni választókerület A választójogi törvény Somogy megyére hat egyéni választókerületet, valamint a területi választókerületi listán megszerezhető öt mandátumot állapított meg. A Minisztertanács a legutóbbi ülésén az egyéni és területi választókerületek sorszámát, székhelyét és területét rögzítette, amely a Magyar Közlönyben való kihirdetése után, a helyben szokásos módon is a lakosság tudomására lesz hozva. Mindez azért szükséges, mert a választójogosultak egyéni választókerületi jelöltet csak abban az egyéni választókerületben ajánlhatnak, amelyben az állandó — ennek hiányában ideiglenes — lakóhelyük van. Ez a rendelkezés biztosítja, hogy kizárólag olyan jelöltet támogassanak ajánlásukkal, akire a szavazás napján voksukat is leadhatják. Választási rendszerünkben továbbra is meghatározó az egyéni jelöltállítás. Az egyéni választókerületben a választópolgárok jelölhetnek, továbbá azok a társadalmi szervezetek, amelyek megfelelnek a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló rendelkezéseknek. Az 1989. évi XXXIII. törvény szerint azok a társadalmi szervek tekinthetők pártoknak, amelyek nyilvántartott tagsággal rendelkeznek és a nyilvántartásba vételüket végző bíróság előtt kinyilvánítják, hogy a pártokról szóló törvény rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek ismerik el. Bár ez a rendelkezés kifejezetten a pártok bírósági bejegyzéséről (nyilvántartásba-ivételé- ről) nem szól, de nyilvánvaló: ahhoz, hogy a választási szervek a jelöltekkel kapcsolatos bejelentéseket és nyilvántartásokat érdemben el tudják bírálni, szükséges a pártok nyilvántartásba vételére irányuló bejelentés ismerete, amely általában a bírósági bejegyzést tartalmazó végzés vagy annak kivonata közlésével igazolható. A megyei választási bizottság munkáját támogató tanácsi szakértő- bizottság, mint korábban, ismételten felajánlja a választásban érintett társadalmi szerveknek, hogy a pártszerű működésüket tanúsító nyilatkozatokat, ha a megyei választási bizottsághoz eljuttatják, azokat valamennyi egyéni választási bizottsághoz — illetve a helyi tanácsok végrehajtó bizottságai útján —, a szavazatszámláló bizottságokhoz továbbítja, mentesítve a pártokat az adminisztrációs .terhektől. Jelöltek a listán Somogy megyében területi listán jelöltet csak azon pártok indíthatnak, amelyek leglább két egyéni választó- kerületben jelöltet állítottak. A területi listák alapján a pártok maximum öt mandátumot szerezhetnek, azonban ennek kétszeresét, tehát 10 főt lehet jelölni. Amikor a választópolgár a területi listára szavaz — függetlenül attól, hogy a listán a pártok neveit követően a képviselőjelöltek nevei szerepelnek —, lényegében egy adott pártra adja le a voksát! A listákra leadott szavazatok alapján a választójogi törvényben meghatározott módon a megyei választási bizottság állapítja meg, hogy melyik párt hány képviselői mandátumot szerzett. A megyei listát állító páft maga dönti el, hogy személy szerint kit akar a listán szerepeltetni és milyen sorrendben. A pártlistára leadott szavazás érvényességét nem érinti, ha a szavazás alkalmával a jelöltek sorrendjét megváltoztatják, a listáról a jelölt nevét kihúzzák, illetőleg a listához újabb nevet hozzáírnak. A választójogosultak az országos pártlistára közvetlenül nem szavaznak. A hat egyéni választókerületben nemcsak a párt vagy itöbb párt által együttesen támogatott jelöltek, hanem független jelöltek is indulhatnak. A független jelöltek egyetlen párthoz sem tartoznak, hanem a választójogosultak vagy a párttá nem szerveződött társadalmi szervezetek támogatásával rendelkeznek, illetve ezt kívánják elnyerni. Az ajánlás szerepe A választójogi törvény szakít a korábban oly sok kritikát kapott jelölőgyűlés intézményével. Helyette az egyéni választókerületben a pártok által támogatott, illetve független jelölt állításához (jelöléséhez) legalább 750 választópolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlása szükséges. Ez a szabályozás a jelöltségért indulók számára már egy előzetes megméretést jelent, hogy személyiségükkel, programjukkal élve- zik-e a választójogosultak bizalmát. Hangsúlyozottan szeretném kiemelni, hogy az ajánlás megtételére kizárólag a választójogi törvény által megállapított „Ajánlási szelvény” szolgál. A választópolgár csak egy egyéni választókerületi jelöltet ajánlhat, és csak aD- ban az egyéni választókerületben, amelyben az állandó — ennek hiányában ideiglenes — lakóhelye van. Felmerül, hogy miért ilyen pontosan körülírt az ajánlás megtételére irányuló szabályozás? Azért, mert ennek alapvető garanciális jelentősége van az esély- egyenlőség biztosítására, a más jelöltet hátrányos helyzetbe hozható visszaélések kizárására. Az „Ajánlási szelvény” a választójogosultságról szóló értesítés, az úgynevezett „kopogtatócédula” szerves része, amely a jelöltet ajánlásával támogató személy nevét, személjú számát, lakhelyét központilag kinyomtatva tartalmazza. Mivel kizárólag egy példányban kerül az állampolgárhoz, eleve kizárt az ezzel való visszaélés lehetősége. A törvényi szabályozás demokratizmusát bizonyítja, hogy az állandó lakhellyel nem rendelkezők számára — egyes becslések szerint országosan ezek száma több tízezerre tehető — az ideiglenes lakóhelyükön biztosítja a közügyekben való részvételt, így a jelölt aján_ lási jogát, a szavazati jogot. A választás lebonyolításában érintett állami szervek legsürgősebb napi feladata a választójogosultsággal rendelkezők nyilvántartásának összeállítása, az ebbe való felvételről az érdekeltek kiértesítése. Ez alapos, körültekintő, teljes körű és hibamentes munkát igényel. A választójogi törvény a belügyminisztert jogosította fel, hogy a választások állami feladatainak megszervezését, technikai lebonyolítását, a törvényben meghatározott határidőket, határnapokat rendeletileg megállapítsa és a sajtóban közzétegye. E rendelet alapján valameny- nyí helyi tanácsnál a választók nyilvántartását 1990. január 24-e és február 3-a között közszemlére kell tenni és a nyilvántartásba történő felvételről szóló értesítést a választópolgároknak január 24-ig meg kell küldeni! E határidőknek több vonatkozásban is rendkívül nagy jelentőségük van! A névjegyzék A választójogosultak a névjegyzékkel kapcsolatos kifogásaikat (nyilvántartásból való kihagyás vagy az oda való felvétel miatt) ezen időszak alatt tehetik meg a helyi tanács vb-tit- káránál. Ezúton is kérjük megyénk választópolgárait, hogy akik január 31-ig az értesítést nem kapják kézhez, haladéktalanul forduljanak a lakóhelyük szerint illetékes helyi tanács vb-titkárához. A választójogosultak az értesítéssel együtt, annak perforált részeként kapják kézhez a képviselőjelöltek támogatását szolgáló „Ajánlási szelvényt”. Az értesítés tartalmazza a szavazóhelyiség címét, amely a választójogosultak eligazodását szolgálja. Megyénkben a helyi tanácsok végrehajtó bizottságai 466 szavazókört alakítottak ki, amely az eddigi tapasztalatokat figyelembe véve biztosítja a szavazásnapi feladatok zökkenőmentes, időben történő végrehajtását. A választásban érintett pártok és független jelöltek részére az elkövetkezendő hetekben meghatározó lesz a jelölésükhöz szükséges „Ajánlási szelvények” ösz- szegyűjtése. Erre január 24-e és február 23-a között kerül sor. Mivel az Állami Népes- ségnyMvántartási Hivatal az ajánlásokhoz szükséges kopogtatócédulákat és annak perforált szelvényrészét folyamatosan tudja a helyi tanácsok rendelkezésére bocsátani, előfordulhat, hogy ez az érdekeltek részére január 24-ig kikézbesítésre nem kerül. A jelöltekre vonatkozó ajánlások összegyűjtésével kapcsolatos esélyegyenlőség érdekében — bár jogszabály erről nem rendelkezik .— indokolt, hogy a helyi tanácsok vb- titkárai a helyben működő társadalmi szervezeteket, pártokat, valamint már általuk ismert független jelöltként fellépőket kellő időben értesítsék, hogy a kopogtatócédulák kikézbesítése a tanács működési területén mikor kezdődik meg. Amennyiben — s ennek érdekében. mindent megteszünk — a kopogtatócédulát és az ajánlási szelvényt már január 24-e előtt kikézbesítik, a pártok, illetve a független jelöltek csak ezt követően kezdhetik el a gyűjtésit! Mikor és hol nem gyűjthető a szelvény? A választójogi törvény a választási kampány keretében szabályozza és bármely választópolgár részére lehetővé teszi az „Ajánlási szelvények” gyűjtését. Külön is kiemelem, hogy nem gyűjthető jelöltet ajánló szelvény: — munkaidőben, munka- viszonyból fakadó munka- végzési kötelezettség teljesítése közben; — a fegyveres erőknél és a fegyveres testületeknél szolgálati viszonyban lévő személyektől a szolgálati helyen vagy u szolgálati feladat teljesítése közben; — a tömegközlekedési eszközön; — az egészségügyi intézmény betegellátó részlegében. Fontos rendelkezés, hogy az ajánlási szelvényért ellenértéket felajánlani, kérni és adni tilos! A fentiekben ismertetett rendelkezések megsértése miatt a választójogi törvény kifejezett hátrányos következményeket nem tartalmaz. Ezért a pártok által kilátásba helyezett etikai kódex rendelkezései, illetve a pártok és a független jelöltek önkorlátozó megállapodásai az irányadóak, hogy mennyire érvé ny es ülnek a választások szabadságát, tisztaságát biztosító jogszabályi rendelkezések. Zaklatás nélkül! A jelöltajánlás a választópolgár szabad elhatározásán alapul, erre senki nem kötelezheti. A jelöltet ajánló szelvényeket az állampolgárok zaklatása nélkül szabad csak gyűjteni. Mindebből következik, hogy az ajánlószelvények gyűjtése az állampolgárok személyi jogainak megsértését nem eredményezheti (véleményének kialakításában senki nem korlátozható), az állampolgárok zaklatásának fennállását pedig mindig a konkrét helyzet alapulvételével kell megítélni. Mivel aligha képzelhető el, hogy a választó- polgárok . napközben az „Ajánlási szelvényt” maguknál hordják, ezért a zak- Hatásmentes ajánlási ívek összegyűjtése másként történhet egy városi lakótelepen, mint egy mezőgazdasági településen, ahol a téli időszakban az állampolgárok jelentős része napközben is otthon tartózkdik. Fontos rendelkezés, hogy az egyéni választókerület jelöltjeit, valamint a pártok területi és országos listáit február 23-ig kell az illetékes választási szervnél közvetlenül bejelenteni. Várható, hogy a pártok a bejelentésnek eltérő határidőkben tesznek eleget, hiszen az egyéni választókerületben történő jelöltállítás teszi csak lehetővé a megyei pártlista állításait és ennek a megyei választási szervhez történő bejelentését. Ennek megtételével egyidejűleg csatolni kell az egyéni választókerület esetében a jelöléshez legalább 750 választópolgárnak az aláírásával hitelesítet ajánlását, valamint a jelölt nyilatkozatát, hogy választójoga van, a jelölést elfogadja és nincs olyan tisztsége, amely ösz- szeférhetetlen a képviselői megbizatással, illetőleg megválasztása esetén arról lemond. . Ekkor kerül arra sor, hogy a pártok és a független jelöltek bejelentik, hogy kit delegálnak a megyei tanács által már megválasztott egyéni és területi választási bizottságokba, s ők e bejelentéssel a választási szervek tagjaivá válnak. A választási bizottságok február 26-ig nyilvántartásba veszik, illetőleg elutasítják azt a jelölést, amely a törvényes feltételeknek nem felel meg, majd február 28-ig közszemlére teszik a jelöltek nevét. Széles mozgástér A törvényi szabályozás mind a választópolgárok, mind a pártok számára széles körű mozgásteret biztosít a választási kampányhoz, ennek keretében a tömegtájékoztatási eszközök igénybevételéhez. A választás kitűzésétől március 23-án 24 óráig hirdethetnek választási programot, népszerűsíthetnek jelöltet, szervezhetnek választási gyűlést. Ezúton is kérjük a pártokat és a jelölteket, hogy a plakátok elhelyezésekor a központi jogszabályokban és a helyi tanácsrendeletekben foglaltakat, továbbá a műemlékvédelmi és a város- (település-)képi követelményeket vegyék figyelembe! A belügyminiszteri rendelet a Magyar Távirati Irodára, a Magyar Televízióra és a Magyar Rádióra külön szabályokat állapított meg a jelöltet állító pártok választási felhívásának széles körű tudatosítására, a pártok vá 1 asz t ási programjain ak, összefoglalóinak közlésére. Ügy gondolom: hogy a megye lakossága döntő többségéhez eljutó Somogyi Néplap — a pártokkal és a független jelöltekkel együttműködve — hasonló elvek érvényesítésével nagymértékben hozzájárulhat az országgyűlési képviselői választások előkészítéséhez, törvényes lebonyolításához. E tájékoztatással megyénk lakossága ismereteinek gyarapítását, az elkövetkezendő időszak közéleti kérdéseiben való felelősségteljes állásfoglalások kialakítását kívántam elősegíteni. A szavazás napját megelőző feladatokról — szükség szerint azt megelőző időszakban is — kérve a Somogyi Néplap segítő közreműködését, a lakosságot ismételten tájékoztatni kívánjuk. Dr. Iharos Csaba a megyei tanács vb-titkára a Megyei Választási Szakértőbizottság vezetője Hatalmas vágógépet készítenek a Tungsram Rt. győri gépgyárában — nemzetközi kooperációs szerződés alapján — Szaúd-Arábia részére. A géppel, amely hamarosan el; készül, a csőgyártáshoz szükséges vaslemezeket vágják majd. (MTI-fotó — Matusz Károly felv.)
