Somogyi Néplap, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-18 / 15. szám

SOMOGYI NÉPLAP 1990. január 18., csütörtök "V* A Medosz a vidék érdekébon Az áremelkedés nem a mezőgazdaságnak kedvez A múlt hét végén tartot­ta kongresszusát a Medosz. Az országos fórumon meg­alakult a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízgazdálkodá­si Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége. Dr. Gala bár Emillel, a Medosz megyei titkárával :a kongresszus tapasztalatairól beszélget­tünk. — E kongresszuson az életszínvonal, az életkörül­mények romlásából indultak ki az előterejsztés készítői és a hozzászólók. Amikor tárgyaltak, akkor nagyon rekvéseit, mer.t a terheket kemény szavakkal ítélték el, ostorozták a kormány politikáját, gazdasági tö- egyedül a dolgozókra hárít­ja. Megfogalmazódott az is, hogy ezeknek a terheknek a viselői ugyan mindenkép­pen a dolgozók, de nem mindegy, hogy miképp ró­ják rájuk. Van-e esély ar­ra, hogy később majd ezek a terhek csökkennek és a helyzet javul? Azt nem látják, hogy ez a többlette- her-viselés, ez az egyre nö­vekvő áldozat valami ered­ményt is hoz. — Miképp állt ki a kong­resszus a falu fölemelkedé­se mellett? — Az életkörülmények és az életviszonyok változásá­hoz kapcsolódó nagyon fon­tos dolog, hogy a mezőgaz­dasági, erdészeti, vízügyi dolgozók nagy hányada vi­déken!, azon belül falun élő ember. Rájuk külön terhe­ket ró a társadalom és azok a többéves mulasztások, amelyeket eddig is el kellett viselni, y Sajnos, ezek mind ■ .nehezebben viselhetők el, ^ ' >m|nd''több gondot okoznak. Az eddigi terhiekhez pedig .újábbak társulnak, köztük például a munkahelyszerzés nehézségei. A gazdaságtalan tevékenységek felszárfi olása elkezdődött, ilyen módon az egyes ipari tevékenységek inkább beszűkülitek. A me­zőgazdaság Somogybán is a melléküzemági tevékenysé­gekkel próbált lehetőséget találni az alaptevékenység­ből megszerezhető, jövedel­mek kiegészítésére. Ez most beszűkül', elveszik a mun­kahely, elveszik ez a jöve- delemkonpenzációs lehető­ség. így minden teher több­szörösen sújtja a falun élő­ket. Szakszervezetünk a vi­dék, a falu embereinek, dol­gozóinak, munkavállalóinak az érdekein keresztül akar mindent megközelíteni, hi­szen még a bér-jövedelmi viszonyok is szorosan, kap­csolódnak a lakóhelyhez, a régióhoz és ilyen szempont­ból Somogy hátrányos hely­zete egyértelmű. Az infra­struktúra fejletlen, tehát még a jövedelmi lehetősé­geket is korlátozza, nem számíthatunk nagy vonzás­ra, ha ipart telepítenek; a külföldi tőke érdeklődése is csak szerényebb lehet, leg­följebb a Balaton-part, az, ámely vonzaná a külföldi tőkét. Más területeink pe­dig csak az intézkedések jó­részt hátrányos következ­ményeit látják. — A kongresszuson részt­vevők egyértelműen elítélték azokat a köröket, amelyek az élelmiszer-termelőket marasztalják el a fogyasztói árak emeléséért. — Valóban külön érdekes és izgalmas, hogy az élelmi­szerárak szabaddá tétele milyen értékelést kapott a szakszervezetünk, a munka- vállalók szemszögéből. Mi­közben ugyanis a jövede­lempozíciójuk javulási esé­lyét igyekszik felvillantani a szabad ár és a növekvő élelmiszerár, tehát úgy lát­szik, hogy növekszik a me­zőgazdaság mozgástere, jö­vedelempozíciója, ugyanak­kor a mezőgazdaság érintett vállalatai, az ott dolgozók pontosan tudják, hogy nem így van. Az ipari termékek ára, minden költség — köz­tük az energiáé —, tehát mindennemű tehernöveke­dés, az adózás terhei tették szükségessé az árak emel­kedését. Hatalmas tétel ága­zatunkban a 19 milliárd To- nintos éves 'támogatáscsök­kenés, az, amely most a magasabb élelmiszerárak mögött van. Tehát nőm a mezőgazdaság haszna lesz ebből nagyobb, hogy emel­kedtek az árak. Ez csak az ágazatra terhelt költségek csökkenő támogatásának kompenzálását szolgálja, így a jövedelempozíció javulá­sát nem biztosítja. Az egyes emberek is — mint a ter­melők — pontosan érzik, hogy miközben bizonyos termékek ára némileg emel­kedik, aközben a költségek nagyobb mentékben növe­kednek, akkor sajnos, ebből nem lehet meggazdagodni a hobbikért nél nagyobb mező­gazdasági tevékenységet folytatóknak sem. Hozzá kell! még azt is tenni, hogy az élelmiszer-ipari áraknak az emelkedése piacszűkítő hatású, akár a külső, akár a belső piacokat nézzük, te­hát nem javítja az ágazat pozícióit ez az áremelkedés. Visszahatása, az inflációra gyakorolt gerjesztő hatása pedig mindenegyes munka­vállalónkat hátrányosan érinti, nagyon 6Újtja. Itt mór nemcsak a hagyomá­nyosan emlegetett nehézsor­sú rétegekről — a nyugdí­jasokról, a nagycsaládosok­ról; a pályakezdőkről —van szó, hanem itt már a ’kö­zépkorosztály lehetetlenül el. Az eltartottak száma még egy nagy jövedelműnél is előidézhet olyat, hogy nem éri el az egy személyre jutó jövedelem a létminimum szintjét. — Milyen feladatot ró a kongresszus állásfoglása a szakszervezetre ? — Szövetségbe tömörült szakszervezetünk azt tűzte célul, hogy saját eszközei­vel föllép minden- olyan inflatorikus áremelkedéssel szemben, amit el lehet ke­rülni. Igyekszik kivédeni a túlzott, nagy áremelkedést, aztán olyan közhangulatot igyekszik teremteni, amely ennek fékezője lehet. Azt is látjuk természetesen, hogy marad az árak emelkedő tendenciája, az infláció meg­fékezése pedig rövid távon nem lehetséges. A Medosz éppen ezért az áremelkedé­sekkel szembeni béremelke­déseket követeli, mégpedig olyan módon, hogyha piaci árak alakulnak ki, akkor ehhez piaci bérek is tartoz­zanak.? A költségvetési kap­csolaté szervezetekben, vál­lalatoknál, intézményekben meghatározott bérfejlesztést követelünk, a gazdálkodó vállalatoknak, szövetkeze­teknek pedig megfelelő po­zíciót. A környezeti viszo­nyok, a szabályozás, az adók, a jövedelemelvonás olyan mértékét tudjuk elfogadni, amely lehetővé teszi, hogy a termelő ember bér- -és jö­vedelmi viszonyai a csalód megélhetését lehetővé te­gyék. Lajos Géza Püspök lesz vagy miniszter Tőkés László? TEMESVÁRI JOGAIBA VISSZAHELYEZTÉK Biztonságát testőrök szavatolják — Mi a helyzet Székelyudvarhelyen ? Legutóbbi erdélyi segély­szállításunk alkalmával, áthaladva Kolozsváron, néhány percre sikerült ta­lálkoznunk Tőkés Lászlóval, aki testőrei társaságában éppen átutazóban járt a szülői háznál. Ekkor vála­szolt kérdéseinkre. — Ügy hírlik, hogy a bu­karesti kormányba kisebb­ségi ügyekkel foglalkozó mi­niszternek választották. El­fogadja-e ezt a megtisztelő felkérést? — Én elsősorban lelkész szeretnék maradni; ettől függően vállalok csak poli­tikai szerepet, mert többet ér az egyház mandátuma még politikai szempontból is, mint egy miniszterség, amely mindig ki van téve a változásoknak, politikai szélfúvásnak. — Mindkét (nagyváradi, kolozsvári) egyházkerület püspök nélkül maradt. Mi lenne a véleménye esetle­ges megválasztásáról? — Mind a két helyre ja­vasoltak engem. Válaszom az volt, hogy ne egy egyén szubjektív döntésén múljék, hogy melyiket vállaljam el. Jelölőimnek azt mondtam: beszéljék meg egymás kö­zött, rendezzék törvényesen, hogy melyik egyházkerület­ben kívánnak indítani. Én nem akarok konjunktúralo­vag lenni. Ha az egyházi Felmentették a pócspetri ügy hat vádlottját A Fővárosi Bíróság, dr. Strausz János tanácsa szer­dán ítéletet hirdetett az 1948. június 3-i pócspetri rendőrgyilkosság körülmé­nyeinek tisztázásra foly­tatott perújítási tárgyalás utolsó napján. Hatályon kí­vül helyezte a Budapesti Büntetőtörvényszék mint rögtönítélő bíróság 1948. június 11-i ítéletének Asz­talos Jánosra és Királyfalvi (Kremper) Miklósra vonat­kozó részét, s őket szándé­kos emberölés bűntette mi­att emelt vád alól fölmen­tette. Ugyancsak hatályon kívül helyezték a Népbíró­ságok Országos Tanácsa egy évvel későbbi ítéletének Be- licza Gyulára, Kusnyér Já­nosra, néhai Konzili Pálra és néhai Szmolinka Jánosra vonatkozó részeit, s fölmen­tették őket az ellenük társ­tettesként elkövetett bűn­pártolás vétsége miatt emelt vád alól. (Az akkor elítélt 23 személy közül a Legfőbb Ügyészség hét vádlott javá­ra terjesztett elő perújítási indítványt. Egyikük, Orosz János ügyét1 azonban —be­tegsége miatt — felgyógyu­lásáig felfüggesztették.) Ismertették Péter Gá­bornak, a Belügyminisztéri­um államvédelmi osztálya akkori vezetőjének tárgya­láson kívül megtett tanú- vallomását is. Péter Gábor — egyebek között — kije­lentette: „Rákosi, sajnos megveretett embereket, be­leavatkozott mindenbe. Ö irányította a pócspetri ügyet is.” Később, a börtönben jöttem rá — mondotta Pé­ter Gábor —, hogy ezzel a perrel az egyházakat akar­ta „megrendszabályozni”. Székelyudvarhelyi kapu rend és választás úgy hoz­za, bármelyik kerületben el­vállalom a püspökséget. — Bölcs döntés lenne. Addig milyen tervei van­nak? — Én temesvári lelkész vagyok és voltam. Jogaim­ba visszahelyeztek. Vissza­megyek tehát oda. A riport készítésekor je­lentette a Marosvásárhelyi Magyar Rádió: feliratok je­lentek meg a temesvári ut­cákon: „Tőkés László, visz- szavárunk!” * * * Az MDF debreceni és haj­dúhadházi szervezete, vala­mint a balatonkeresztúr— balatonmáriafürdői és a svájci luzerni kantonban működő magyar egyesület által gyűjtött adományokkal, a pápai református nagy­könyvtár és a csetényi re­formátus lelkész könyvado­mányaival Székelyudvarhe­lyen is jártunk. Találkoz­tunk a helyi Nemzeti Meg- mentési Front ideiglenes ta­nácselnökével, Kolumbán Gáborral. Magyarországon és Romániában nyugtalan­ságot keltettek a közelmúlt e térségből érkező hírei is Mint ismeretes, a román külügyminisztérium jegy­zéket juttatott el a magyar tárcához, miszerint Szé­kelyudvarhelyen és Székely- keresztúron magyar állam­polgárok által szított nemze­tiségi zavargások halálos ál­dozatokat is követeltek. A front elnöke a következőket mondta ei: a hír nem igaz, december 22-e óta semmi­féle zavargásra nem került sor. A kormány tájékoztatását arra a diktatúra idején meg­szokott stílusú följelentésre alapozta, amelyet három volt párt- és állami akti­vista tett a Csíkszeredái ro­mánok nevében. (Jelenleg Az út mentén ügyészségi vizsgálat folyik ellenük terrorista cselek­mény vádjával.) A följelentés szerint azért ölték meg a székelyudvar­helyi szekuritáté-főnököt, mert román volt. Valójában pedig — bár a biztonságiak közül a vezető mérsékelt volt — a személye jelkép lett, s mikor kilépett a nép közé, bármi lett volna is a nemzetisége, a tömeget nem lehetett fékezni. Udvarhely környékén összesen hat em­bert öltek meg: három ma­gyart és három románt, ezek mind közismert szadis­ták voltak, a köznép „verő­gépei”. Kolumbán Gábor szerint a külügyminisztérium el­hamarkodottan döntött, ami­kor a hírt nyilvánosságra hozta. A román külügymi­nisztérium pedig — értesü­lése szerint — bocsánatot kért a magyar féltől, mert nem ellenőrzött informáci­ókra alapozva kérte fel a magyar felet, hogy határol­ja ■ el magát állampolgárai nemzetiségi ellentéteket szí­tó székelyföldi tevékenysé­gétől. Szabó Lukács — Újhelyi Mária beszámolója és fel­vételei TÖBBSZÖRÖS A FALUN ÉLŐK TERHE ■ ■■ ■ --------------- ■■■„......— ........... , ■........-k C lub Tihany A CLUB TIHANY RT. — külföldi érdekeltségű vegyes vállalat —­1990. III. 1. — V. 1. közötti belépéssel FÖLVESZ szakács éttermi segédmunkás szobalány németül beszélő elektroműszerész (stúdiós) és kertész munkakörű dolgozókat. Nyugdíjasok jelentkezését is várjuk! Magas kereseti lehetőséget és munkásszállást biztosítunk. Cím: Olub Tihany Rt. TIHANY ■ Rév u. 3. 8237 (107659)

Next

/
Thumbnails
Contents