Somogyi Néplap, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-15 / 12. szám

1990. január 15., hétfő SOMOGYI NÉPLAP 3 22-23 százalékos áremelés a GMV-nél Igaztalan vádaskodások TÁPOK LESZNEK, SZEMESTERMÉNYBŐL INGADOZÓ ALIGELLÁTÁS A Somogy Megyei Gabo­naforgalmi és Malomipari Vállalat január 15-ével ár­emelést hajt végre az általa forgalmazott termékek kö­rében. Az átárazást megelő­ző leltározási feladatok so­rán a kereskedelem ellátása nem volt mindenben zavar­talan, ezért kósza hírek ter­jedtek el megyeszerte. Zá­rolta-e készleteit a GMV, hogy így jusson többletbevé­telhez? — kérdeztük Perge Istvánt, a megyei GMV ke­reskedelmi igazgatóhelyet­tesét. — Alaptalan a vádasko­dás: határozottan vissza kell utasítani! 1989 végéig kötött áron láttuk el a kereskedel­mi egységeket, egyértelműen ráfizetésesen, hiszen majd­nem a felvásárlási áron ad­tuk tovább a terményeket. Az igazgatóhelyettes sza­vaiból kiderült, hogy a meg­növekedett keresletet vizs­gálva megállapították: nagy­mértékű spekulatív felvásár­lások kezdődték a megyében is. Ezt úgy akadályozták meg, hogy csökkentették a szemes termény-kiszolgálá­sokat. MEGTERMETT, MÉG SINCS? Somogy jelentős kukori­ca- és búzatermesztő megye. A statisztikai hivatal ada­tai szerint tavaly búzából 280 ezer 486 tonnányit, ku­koricából pedig 380 ezer 220 tonnányit termesztettek a so­mogyi nagyüzemek. — Vajon mekkora készle­teket halmozott fel a GMV az aratások befejeztével? — Sajnos — szándékaink­kal ellentétben — jóval ki­sebb mennyiségeket adtak át a gazdaságok a vállalatunk­nak, mint a korábbi évek­ben. Kukoricából 115 ezer tonnát sikerült felvásárolni a korábbi 170—180 ezer ton­nával szemben, búzából pe­dig 180 ezer tonnát a 210— 220 ezerrel szemben. Ez a mennyiségkiesés alapvetően meghatározza az éves -gaz­dálkodást. — Hová tűnt a megter­mett mennyiség? — Egyes gazdaságok saját maguk állítják elő az állat- állományuk részére a külön­böző keveréktakarmányo­kat ezeknél a készletek meg is vannak. Az elmúlt évben növekedett az idegen felvá­sárlószervezetek száma, amelyek a megyéből jelen­tős tételeket vásároltak fel. — Az állatállomány csök­kenése ellenére mégis nö­vekvő kereslet tapasztalható a GMV-termékek, és a sze­mestermények iránt. Mivel magyarázható ez? — Igaz, hogy az állatál­lomány csökkent a megyé­ben, de a használaton kívül helyezett istállók hasznosí­tására, több helyen magán- vállalkozás keretében, pél­dául pulykanevelésbe kezd­tek. A Bárdibükki Állami Gazdaság, a kecskeméti BOV, a zalaegerszegi BOV szervezésében nagyarányú pulykanevelés folyik, amely­hez szerződéses kötelezett­ségünk a megfelelő tápok biztosítása. Ilyen, és ehhez hasonló igények miatt a ko­rábbi évek 80 ezer tonnányi t keveréktakarmányával szemben az igény 100 ezer tonnára nőtt. ÖRÖKSÉG ÉS ÁRKÉPZÉS — A december 31-ével megszűnt Gabonatröszt mi­lyen exportkötelezettsége­ket hagyott a GMV-re? —. Kukoricából tőkés ex­portot nem engedélyeztek. Ami külföldre került, az a szocialista országok egymás közötti szerződésein alapuló teljesítés volt. A kereske­delmi tétel búzákat 155 dol­láros tonnánkénti áron si­került értékesíteni, ebből még vannak elszállítanám készletek, melyeket lehetet­lenség volna ma itthon fo­rintért piacra dobni, az or­szág dollárszükségletei ezt nem engedik. — Hogyan alakulnak a Somogy megyei GMV árai január 15-e után? — Köztudomású, hogy de­cember 19-én a Teszöv-nél 12 megye termelőszövetkeze­tei szándéknyilátkozatot fo­galmaztak meg, hogy 6200 forintos tonnánkénti ár alatt kukoricaeladási szerződést ne kössenek. Jelenleg a spe­kulatív szabadpiaci ára a kukoricának 6500 forint. A GMV-nél 6250 forintos áron dolgozzuk be a különféle tá­pokba a kukoricát. De sorol- haltom a többi termény be­dolgozási árát is. Búzát 591, rozsot 540, zabot 534 és ár­pát 522 forintos áron dolgo­zunk be mázsánként. — Hogyan jelentkezik ak­kor önöknél a szabadpiac? — Eltökélt szándékunk, hogy a mindenkori felvá­Hozzávetőlegesen mintegy ezer megawattnyi erőművi kapacitást kell kiépíteni az elkövetkezendő évekbem — az ezredfordulóig — ahhoz, hogy — átlagosan évi 1,3 százalékos növekedéssel szá­molva — elegendő villamos- teljesítmény álljon a . ma­gyar fogyasztók rendelkezé-' sére — mondta Réseh Pál, a Magyar Villamos Művek Tröszt termelési igazgató- helyettese az MTI munka­társának annak kapcsán, hogy az MVMT-nél elké­szült az a munkaprogram, amelynek alapján az elkö­vetkezendő évek erőműfej­lesztéseit valósítják meg. Jelenleg Magyarországon 6780 megawatt erőművi csúcsteljesítményt igényel­nek az ipari és a háztartá­si fogyasztók. Ez az ezred­fordulón várhatóan mintegy 7700 megawatt lesz. A tel­jesítménynövekedés előre­tartási ár a jelentkező át­lagár legyen, piaci árainkat is az átlagárakhoz kívánjuk igazítani. Már most elmond­hatom, hogy a szomszédos megyék árképzését ismerve, Baranyánál 1—2 százalék­kal, Zalánál 4—5 százalék­kal olcsóbban adjuk hétfő­től a takarmányokat. — A Zalai Hírlap tudósí­tása szerint a zalai GMV termékeinek árát 22—30 szá­zalékkal emeli. Mennyi lesz az emelés Somogybán? — Néhány keveréktakar­mánynál a bekevert import­fehérje mennyiségétől füg­gően lehetnek nagyobb elté­rések, korábbi árainkhoz ké­pest ez a tolerancia 15—30 százalékig terjed. összes­ségében Somogybán az ár­emelkedés 22 százalékos lesz. HOGYAN TOVÁBB? — Búzából már adottak a vetésterületek. Kukoricából nutjd a tavaszi piaci és ár­viszonyok ismeretében dön­tenek a termelők. Mit tesz a GMV pozíciójának meg- Itartása érdekében? — Eszközállományunk fenntartása, a gazdálkodás egy bizonyos nagyságrend­hez lett kialakítva. Ha ez csökkenne, akkor valamilyen formában csökkentenünk kellene az eszközállományt, de a létszámot is. Szeret­nénk elkerülni annak lát­szatát, hogy vállalati érdelén ként tüntessünk fel esetleges megszüntetéseket. Tudómét sül kell venni, hogy a to­vábbiakban csak népgazda­sági exportkötelezettsége­ink, közellátási kötelezettsé­geink vannak, valamint azo­kat a nagyüzemeket, akik nekünk adták el terményei­ket el kell látnunk keverék- takarmányokkal. Minden to­vábbi árunk a piacon jele­nik meg. láthatólag évi 1,3 százalékos lesz. Ezért mintegy 1000 me­gawattnyi új erőművi ka­pacitásit kell megteremteni az országban az ezredfor­dulóig. Ezt a teljesítmény­többletet a lehető legkisebb építési önköltséggel, beru­házási ráfordítással a ru­galmasságú igényeknek meg­felelően kell létrehozni. Ah­hoz, hogy a növekvő köve­telményeknek megfelelhes­sen a villamosenergia-ipar, számba kell venni azokat a kockázati tényezőket, ame­lyek befolyásolják a szük­séges többletkapacitás ki­építését. A jelenlegi helyzetet is­merve, elkerülhetetlennek látszik újabb erőművi blok­kok fokozatos üzembe he­lyezése. A rendelkezésre ál­ló információk szerint a leggazdaságosabban az úgy­nevezett kombinált ciklusú gáz-gőzturbinás erőművek — Mit tud mondani a jövö ellátásról, mivel indokolja a kialakult hiányhelyzetet? — A múlt hetekben vol­tak bizonyos mértékű ellá­tási problémáink. Egy keve­rőüzemünk teljes rekonst­rukció alatt áll, egyben karbantartási munkákat kellett végezni. Ezek kieső termelését más megyékből próbáltuk biztosítani, három szomszédos megyéből szállí­tottunk keverékeket, ezek­nek a fuvarköltségeit átvál­lalta a vállalat. Emellett je­lentkezett a korábban már említett spekulatív felvásár­lás, amellyel szemben tehe­tetlenek vagyunk. A sza­badpiac nyitotta ezt a lehe­tőséget, ezeknél a különbö­ző szervezeteknél nem je­lentkeznek azok a költségek, amelyek a vállalatot terhe­lik, így kedvezőbb az ár­ajánlatuk. Az elmúlt évben Somogyból a búza mintegy 15—20 százaléka, a kukorica 30—35 százaléka idegen csa­tornákon keresztül került felvásárlásra. Meg kell ta­lálnunk a módot e meny- nyiség visszaszerzésére. Je­lenlegi készleteink ismere­tében megnyugtathatom a közvéleményt, hogy a keve­réktakarmányokból az igé­nyek szerinti ellátást bizto­sítani fogjuk az új termésig. Szemesterményekből vi­szonylag szolid készleteket tudunk felajánlani a keres­kedelmi forgalomba. A GMV vezetésének tö­rekvései érthetőek. Felvá­sárlásuk beszédes bizonyíté­ka a kezdeti bizonytalanság­ban topogó gazdasági szer­kezetátalakulásnak. Még akkor is, ha közellátási kö­telezettségeik megszűnőben vannak. Ám minden bi­zonytalanság a siker gátja­ként nehezedik tűrőképes­ségre. M. T. építhetők fel. Az elektro­mos energia előállítása ezekben a leggazdaságosabb, a költség mintegy harmada az atom- vagy a szénerőmű­vekhez viszonyítva. Azért is kell az említett változat mellett dönteni, mert ezek kisebb — 100—150 mega­wattos — egységekben is felépíthetők. Így fokozato­san követni lehet a növek­vő energiaigényeket anél­kül, hogy nagyobb beruhá­zásra szükség lenne. A hazai energiaprogram megvalósításánál a kocká­zati tényezőkkel ajánlatos számolni. Ilyen például az importtól való függőség, amely jelenleg egyértelmű­en a szovjet energiarend­szerrel kapcsolatos. Ezt a függést a szakemberek sze­rint mérsékelni kell, még­pedig úgy, hogy hazai több­letkapacitást építünk ki, viagy megteremtjük a nyu­gati elektromos energiabe- hozatal lehetőségét. A Somogy Megyei Ál­lategészségügyi- és Élclmiszercllenőrző Ál­lomás központi labora­tóriuma új épületbe köl­tözött. A tágas, korsze­rűen berendezett labor, analitikai, mikrobioló­giai, toxikológiai és ra­diológiai vizsgálatok el­végzésével segíti az állo­más munkáját. Fotó: Kovács Tibor A vidék jövője (Folytatás az 1. oldalról) Magyar István, a Böhö- nyei Állami Gazdaság igaz­gatója, a Somogy megyei választmány elnökhelyette­se tájékoztatót adott az egyesület országos és me­gyei szervezettségéről: — Meg kell végre akadá­lyoznunk, hogy mások dönt • senek a falun élőkről. — mondta. A továbbiakban sürgette a megyei szerveződés felgyor­sítását, hogy átfogó szerve­zetként tudjon az egyesület a választási kampányba be­kapcsolódni. Beszámolt az Agro-tv adásának hamaro­san történő indulásáról is, mellyel az egyesület a tájé­koztatási monopóliumok el­len kíván harcba szállni. Dodonka József, az előké­szítési munkákról adott szá­mot. Ismertette az országo­san kialakult válsághelyze­tet, amely nemi kerülte el a mikéi termelőszövetkezet sem. — A kitermelhető nyere­ség mára már nem éri el az egyszerű újratermeléshez szükséges javakat. Emelteti a vidék jövedelmi viszonyai a fővárossal szemben műid negyedannyiak. Tájékoztatójában a terme­lőszövetkezet elnöke el­mondta, hogy 1976 óta 40 milliárdnyi támogatást von­tak meg a mezőgazdaságtól, az agrárolló mára már ka­szává vált. Továbbra is folytatódik az ágazatot súj­tó elvonások, kormányzati döntések sora.-7- A mesterséges életszín­vonal-politika kényszerhely­zete visszahat a mezőgaz­daságra ! A beszámolóból kiderült, hogy valójában több volt az elvonás, mint a támogatás, és a tavalyi mintegy 1 mil­liárd dolláros külkereske­delmi aktívum ellenére az országban több mint 500 ter­melőszövetkezet megkezdte saját vagyonának felélését. Ez az út vezet a csődhöz! Az inflációg erjesztésről szólva Dodonka József _ki- fejtette, nem az ágazat tette kritikussá a helyzetet. A me­zőgazdaság saját szükségsze­rűsége miatt kényszerült az árait emelni, s inflációt az gerjeszt,' aki ide juttatta az ágazatot. — Szervezett támadás fo­lyik a mezőgazdaság ellen. A kormányzat felelősségelhá­rításként a város és a falu egymásnak ugrasztására készül — mondta a megyei választmány elnökhelyettese. Az állampolgári megíté­lésről szólva kijelentette: a falu egységesen visszauta­sítja az alacsonyabb rendű- séget. Követelik a javak képződésük szerinti vissza­osztását! Követelik a kor­rekt tájékoztatást,, a kor­mányzat mielőbb ismertesse az adósságállomány újabb növekedésének ágazati bon­tását. Ezekhez a követelésekhez az egvetlep fegyver a há­rom és fél millióra tehető szavazatok száma, melyet ha kell, a falun élők latba vetnek javaik, elismerésük kicsikarására. — A falu későbbi képé­nek kialakítása érdekében kell ma harcba szállnunk, mert esetleg fiaink, unoká­ink fogják rajtunk számon kérni, ha most nem vesszük saját kezünkbe sorsunk for­málását. 'Az aláírások azt mutatják, a falu népe érti, tudja, mit kíván tenni a jövőben — féjezte be Do­donka József. Acs Gábor a harmincasok nevében kezdte a hozzászó­lását, melyben, kiállt az ak­tív politizálás mellett. — Csepp vagyunk a ten­gerben, de a sok cseppből képződő ár helyére teheti nemcsak a falut, hanem az ágazatot is. Keszthelyi Károly pedagó­gus őszinte csodálkozását fejezte ki az összetartozási igény ilyen nagy száma mi­att. Szerinte soha ilyen mér­tékű mozgósítás nem sike­rült még Mikében. A még mindig rejtett anyagi és tár­sadalmi tartalékokról kije­lentette : — Most. érkezett el az ideje az önnön sorsformá­lásnak, de a hamarosan megalakuló önkormányzattal szorosan együttműködve kell ezt végrehajtani. A szenvedélyes hangulatú alakuló ülés a vezetőség megválasztásával ért véget. Az AGRE mikei szerveze­tének ‘ elnöke Ács Gábor. titkára Vörös József lett. mellettük öt fő képviseli a falut a választmányban. (Mészáros) Régi kérőlapra nem adnak új útlevelet A itabi ügyfélszolgálati irodában hetente egyszer (szerda délután) útlevél ké­szítésére, személyi igazol­vány cseréjére is lehetőség van. Az itt élőknek nem kell 30 kilométert utazni Siófokra, hogy ügyüket in­tézhessék ... A lakók panaszolják: a szerdai ügyfélfogadáson a hatóság nem fogadta el a december végén vásárolt útlevélkérőlapot. A tabi postahivatalban pedig csak a régit árusították még azon a napom is. Szőke István rendőr őr­nagy, a siófoki kapitányság osztályvezetője: — Január 1-jém lépett életbe a kül­földre utazásról és az útle­vélről szóló törvény, amely új útlevélkérőlap használa­tát teszi szükségessé. Ezért nem fogadtuk el a korábban kiadottat. A Belügyminisz­térium útlevéloszfályámak információja szerint ugyan­is az ország összes postahi­vatalában lennie kellene az új formanyomtatványokból, hiszen a terjesztésére a pos­ta kapott megbízást. Megér­tem és sajnálom az állam­polgárt, amiért nem tudtuk útlevél iránti kérelmét tel­jesíteni ... Pdtakfalvi János, a tabi postahivatal vezetője: — Jogos a háborgás. Hoz­zánk a nyomtatványok a posta budapesti értékcikkhi­vatalától érkeznek és az út­levélkérőlap formanyomtat­ványát csak csütörtökön . (január 11-én) kaptuk meg. Azt nem tudom, hogy a nyomtatványokat milyen szisztéma szerint küldik szét a postahivatalok között. Mi vétlenek vagyunk. Még „szerencse", hogy a postán is a posta kézbesít. Biztosan ettől a gyorsaság. (Krutek) Bővítik a hazai erőmű-kapacitást

Next

/
Thumbnails
Contents