Somogyi Néplap, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-15 / 12. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP 1990. január 15., hétfő Milyen összetételű lesz az új magyar Országgyűlés? Budapesten a Külügyminisztériumban január 13-án Horn Gyula magyar és Jíri Dienstbier csehszlovák külügyminiszter kétoldalú szerződést írt alá, a jogsegélyről, a polgárjogi, családjogi és büntetőjogi ügyekre vonatkozó kapcsolatok szabályozásáról. Király Károly nyilatkozata Budapesten Minél inkább közeledik az országgyűlési képviselő-' választások időpontja, annál gyakrabban hal 1 hat-o 1 va shat az állompolgár a különféle jelölési módokról. Már tavaly októberben, az alkotmány és a választójogi törvény módosításának időszakában kitűnt: a jogállam és a parlamenti demokrácia megteremtésének folyamatában nyilvánvalóan olyan politikai képviseletre van szükség, amelyben a személyek alkalmassága, hitelessége, megbízhatósága mellett a különböző politikai pártok befolyásoló, politika- formáló ereje növekszik. Mindezeket figyelembe véve a választójogi törvény vegyes választási rendszert tartalmaz. Eszerint választ majd márciusban az ország 176 képviselőt egyéni választókerületben, 152 parlamenti képviselői helyet a területi listákon szerezhetnek meg a pártok, további 58 mandátum sorsa pedig az országos listákon dől el. A háromféle jelölési módról Kara Pál, az Országos Választási Bizottság titkára tájékoztatta az MTI munkatársát. Mint mondotta: az egyéni választókerületben a választópolgárok jelölhetnek, továbbá azok a társadalmi szervezetek, amelyek megfelelnek a pártok működéséről és gazdálkodásáról szól» törvény rendelkezéseinek. Itt két vagy több párt közösen is állíthat jelöltet. Az egyéni választó- kerületek száma 176, a legtöbb Budapesten (32), Pest megyében (16), Borsod-Aba- új-Zemplén megyében (13) található, a legkevesebb pedig Nógrád megyében (4). Az egyéni választókerületben induló jelöltek közül — akár függetlenek, akár egy, esetleg több párt vagy szervezet színeiben indulnak — a szavazópolgároknak egy személyre kell félreérthetetlenül voksolniuk. Az egyéni választókerületben az első választási fordulóban az a jelölt lesz képviselő, aki az érvényes szavazatok több mint felét megkapta, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület polgárainak több mint a fele szavazott. A választáskor a szavazó- polgárok még egy szavazócédulát kapnak majd, ez lesz az úgynevezett területi lista. Ezeken a listákon csak a pártok indíthatnak jelölteket. Ilyen területi listát az a párt állíthat, amely a fővárosban legalább 8, Pest megyében 4, Borsod-Abaúj- Zemplén megyében 3, a többi megyében kéj egyéni választókerületben- állított jelöltet. A területi listák alapján 152 képviselői helyen osztozhatnak majd a pártok. A területi választókerületeket figyelembe véve a legtöbb mandátumot Budapesten (28), Pest megyében (14) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (11). míg a legkevesebbet Nógirád, Tolna és Vas megyében (4—4) lehet. Amikor a választópolgár a területi listára szavaz, lényegében egy pártra adja le voksát A pártokra leadott szavazatokat országos és területi szinten összesítik, s a törvényben rögzített számítási mód alapján állapítják meg, hogy melyik párt hány képviselői mandátumot szerzett meg. A területi választókerületben a pártok listáinak jelöltjei a leadott szavazatok arányában, a szavazólapon szereplő sorrend-ben jutnak mandátumhoz, feltéve, hogy a választópolgárok • több mint fele szavazott. A harmadik jelölési mód az országos lista. Ilyen listát azok a pártok állíthatnak, amelyek a 20 területi választókerület (Budapest és a 19 megye) közül legalább hétben- állítottak listát. Ezekre azonban a választó- polgárok közvetlenül nem szavaznak. Az országos listán megszerezhető 58 mandátumot rendkívül bonyolult arányszámítási rendszer alkalmazásával töltik be. Király Károly, a romániai Nemzeti Megmentési Front Tanácsának elnökhelyettese — aki gyógykezelés céljából tartózkodik Magyarországon — az elmúlt napok romániai tüntetései kapcsán nyilatkozatot juttatott el a Magyar Távirati Irodához. Ebben kifejti álláspontját a Románia előtt álló legsürgetőbb feladatokról. Szükségesnek tartja, hogy áprilisban választásokra kerüljön sor, tehát minél hamarabb a nép bizalmát élvező kormány vezethesse az* országot.' A köztársasági elnöki választásokat -később tűzzék ki, viszont a Secun- tate feloszlatása, a rendőrség átszervezése január végéig történjék meg. Király Károly szükségesnek ítéli a volt kommunista párt végrehajtó bizottsági tagjainak, valamint a párt megyei első titkárainak és titkárainak internálását , és bíróság elé állítását. Február során az összes vállalati vezetőséget újjá kell választani Romániában. A Nemzeti Megmentési Front Tanácsának tagijait a bukaresti és a megyei bizottságok válasszák újjá oly módon, hogy minden tag legalább 10 ezer állampolgár bizalmát élvezze. A Nemzeti Megmentési Front Tanácsa ne vegyen részt az áprilisi választásokon. . Az ideiglenes kormány kellő mennyiségben biztosítsa a lakosság élelmiszer-, energia-, ruházati cikk- és fütő- anyagellátását — szól a nyilatkozat, amelynek befejező mondatai a következők: „Személyesen teljes bizalommal vagyak Ion Iliescu elnök iránt, aki néphű, becsületes, jól képzett európai gondolkodású személyiség, aki az átmeneti időszakban biztosítani tudja az ország helyreállítását és a nemzetközi kapcsolatok fenntartását. Kérem ugyanakkor honfitársaimat, hogy legyenek teljes bizalommal az elnök iránt, támogassák tisztségében, élvezze mindannyiunk bizalmát, mert ez a biztosítéka a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa jó működésének.” Kommunistaellenesség, jobboldaliság SZDSZ-ÁLLÁSPONT Grósz Károly — volt MSZMP-fő titkár — pártja legutóbbi kongresszusán- veszélyes helyzetre hívta fel a figyelmet, miközben az „ellenzéki” pántokat kommu- nistaellenességgel és jobbol- da-lisággal vádolta. Ezek súlyos vádak voltak 40 évig hazánkban, ma viszont, tekintettel az elmúlt évtizedek közgondolkodást és értékítéletet gátak közé szorító, megnyomorító politikájára, magyarázatra szorulnak. Az SZDSZ kezdettől fogva következetesen a kommunista pártállam ellenfelének tekinti magát. Elutasít mindenféle egypárti diktatúrát, legyen az fasiszta vagy . kommunista. Nem ért egyet egyetlen párt kizárólagos hatalmával, a pártok munkahelyi jelenlétével, a párt és az állam egybefonódásá- val, párthadsereg (SA, SS, ÁVH, KGB, Securitate stb.) felállításával. -Erről — néhány antidemokratikus párt görcsös tiltakozása ellenére — november 26-án megkérdeztük a népet. Azok, akik 40 év szavazási „választási” komédiáit feledve, hittek egy új, demokratikus választásban, eljöttek, és választottak. Az a négy és fél millió állampolgár, aki nemet mondott, nem egy pártra, hanem egy politikára mondott nemet. Mi avval', hogy többpártrendszert hirdetünk, olyan jogért harcol-uok, amelyben a kommunista párt is ugyanolyan jogokkal rendelkezik, mint a többi politikai szervezet. A nép eddigi, és majdani döntéséért pedig ne a népet hibáztassuk ! Nem vagyunk kommunisták, de ezzel nem is büszkélkedünk. Kommu- nizmuseJ-lénesek vagyunk, de ezzel nem dicsekszünk. Van egy programunk, mely- lyel hisszük, hogy jobbítunk az országi, a nép sorsán: ezt vállaljuk. Ha ebben támogatókra találunk, örömmel vesszük. Azokat pedig, akik politikánkkal nem értenek egyet, tiszteljük, mint politikai ellenfelet. Ennyit a kommu n is tael len ességről. Gxósz Károly a Mai Nap riporterének a következőket mondta: „...jobboldali az, aki a kapitalizmus visszaállítására, polgári restaurációra törekszik.” Ebben sincs igaza. A nép elutasítja azt, ami eddig volt, és mást akar! Olyan társadalmat, ahol törvények által szabályozott keretek között akat élni. Ahol, ha dolgozik, nincsenek megélhetési problémái, nem felülről mondják meig, mi az, ami nekik jó, nem szabályozzák agyon- a gazdaságot, hogy az töin-kremenjen, nem egy szűk hatalmi elit kiszolgálójává alacsonyítják le. Olyan társadalmat, ahol a munkaerő is áru, ahol megkövetelik a minőségi munkát, de meg is fizetik, ahol az emberek jogai és lehetőségei nem párttagságuk függvénye, ahol a tan-uilás egyéni akarat, nem pedig zűrzavaros pontrendszer és különféle kapcsolatok irányítása alatt áll. Lehetne sorolni a végtelenségig, s ha ez jobb- oüüaliság, akkor ezt is vállaljuk. Nem tudjuk, milyen kapitalizmusra gondolt, de bízunk benne, hogy nem a klasszikus formájára, hanem arra, ami jelenleg Európában működik, s amelyet Marx a kommunizmus előtti lépcsőfoknak nevezett. Mi egy erős szociális ellenőrzés alatt álló modern- piacgazdaságot akarunk, amelyet nevezhetünk kapitalizmusnak is. Tökéletesen igaza van- abban, hogy ez sem elfogadható, mivel itt is vannak, és lesznek is szegények és munkanélküliek. A mi leendő szegényeink és munka- nélkülijeink nem fognak a hasonló elnevezésű nyugatnémet vagy svéd rétegek színvonalán élni. Legalábbis még néhány évig biztosan nem. V-iszont erről nem azok a pártok tehetnek, amelyek változtatni akarnak az eddigi rendszeren. Negyven- évig félredobtunk mindenféle gazdasági törvényszerűséget, kirekesztettük magunkat abból a folyamatból, ahová most. ha megkésve is, de be akarunk jutni. Nehéz, nagyon nehéz évek várnak ránk. Hisszük, hogy a népnek lesz türelme, kitartása és ereje ezeknek az éveknek az elviselésére. Meg vagyunk győződve arról, ha olyan kormányunk, olyan vezetésünk lesz, amely élni fog hazánk adottságaival, a magyar ember munkabírásával, a magyar értelmiség , eszével, akkor ezek az évek nem fognak sokáig tartani. Az MSZMP-nek is fejet kell, hajtania a nép akarata előtt, és tudomásul keli vennie, hogy hazánkban demokratikus alapokon nyugvó többpártrendszer van. Ismét lehet, és kell politizálni. A politizálás viszont nem azt jelenti, hogy más pártokat minősítünk, hanem kidolgozunk egy programot az ország, a nép élete, fejlődése érdekében. Ezt a programot — a többi párthoz hasonlóan — választásra visszük a nép elé, s a nép döntését tudomásul vesszük. Magyarország ne váljon politikai pártok harcterévé. A pártokat ne uszítsuk ellenségként egymásnak, maradjanak azok ellenfelek, akik tisztességes, becsületes módon küzdenek egymással, de egymásért, a népért, a hazáért. Szeretném hinni, hogy az MSZMP megtisztulva terhes örökségétől, egyike lesz azon- demokratikus pártoknak, amelyek most magukra vállalják az ország nehéz helyzetének jobbítását, még ha tőle „jobbra” is. Egyébként az eddig baloldaliak által vezetett országok jelenlegi helyzetét tekintve, nem hiszem, hagy dicséret lenne bármelyik pártot is baloldalinak minősíteni. Csapó Tamás SZDSZ Kaposvári Szervezete Elszámolást, do nőm leszámolást Vastagh Pál az MSZP kezdeményezéséről Nagy visszhangot kiváltó bejelentést tett a Magyar Szocialista Párt elnöksége: semmiféle közösséget nem vállalnak az elmúlt korszak olyan közismert 'vezetőivel, mint Biszku Béla, Gáspár Sándor, Korom Mihály, Németh Károly, Pullai Árpád. Álláspontjuk szerint szükség van egy parlamenti ad hoc bizottságra, amely előtt vagyonnyilatkozatot kellene tenni valamennyi, az elmúlt tíz évben hivatalban volt állami vezetőnek, országos és megyei pártvezetőnek, illetve fővárosi és megyei tanácselnöknek. A közvélemény meglehetősen tanácstalan atekintet- ben, hogy valójában mi is fog történni? Vastagh Pált, az MSZP vidéki titkárát arra kértük, részletezze pártja állásfoglalásának tartalmát. — Azzal kezdem, amiről eddig a sajtóban alig esett szó: állásfoglalásunknak a mára, illetve a jövőre vonatkozó részével. A politikai élet tisztasága, az MSZP erkölcsi hitele érdekében kezdeményeztük, hogy pártunk valamennyi mai vezetője és vezető testületéinek tagjai tegyenek vagyonnyilatkozatot. Ezek a nyilatkozatok a napokban meg is születtek. Javasoljuk hogy tegyék meg ugyanezt a szocialista párt képviselőjelöltjei is. Ami a múltat illeti, elsősorban azoknak a politikusoknak a nevét sproltuk fel, akiket az elnökség véleménye szerint politikai felelősség terhel a reformok lefékezésében. Az ő esetükben vizsgálatnak kell tisztáznia a személyes felelősséget. Ezért javasolja az elnökség, az MSZP parlamenti képviselőcsoportjának, hogy az kezdeményezze: mindazok, akik 1980 óta parlamenti képviselők, miniszterek, ái- lamtitkárok, állami főhivatalnokok, megyei tanácselnök, párttitkárok voltak, tegyenek utólagos vagyonnyilatkozatot. Jóllehet egy ilyen nyilatkozat igazából akkor nyújt teljes képet, ha egy korábbi vagyoni állapothoz lehet hasonlítani, ám ennek hiányában is következtetni lehet arra, hogy egy adott beosztással járó jövedelem mekkora vagyon legális megszerzésére volt elegendő. Ahol konkrétan bizonyítható a korrupció, a hatalommal való visszaélés, ott büntető eljárást kell kezdeményezni. — A vidéki Magyarország korábbi állami, politikai vezetői közül ezek szerint kevesen tartoznak majd abba a körbe, ahol erre a vagyonnyilatkozatra sor kerülhet. Márpedig összefonódás, korrupció, hatalommal való visszaélés a kisebb településeken talán több volt — s meglehet van még ma is — mint a fővárosban. Megeshet, hogy még aktív, vagy már nyugdíjas, ám kiváló kapcsolatokkal rendelkező emberekkel kell szembefordulniuk egykori vagy jelenlegi beosztotj'aiknak. Elképzelhető, hogy sok helyütt kevés lesz ehhez a bátorság, másutt meg .talán túlságosan is elszabadulnak az indulatok. Mi a véleménye erről? — Erre kétségtelenül számítani lehet, és a szocialista párt helyi szervezeteinek tudatosan vállalniuk kell a kezdeményezést, miként az elnökség vállalta ezt országosan. De mi nagyon fontosnak tartjuk, hogy ne boszorkányüldözés kezdődjön. El kell választani a politikai természetű felelősség megállapítását a korrupciós ügyektől. Az előbbi esetben a nyilvánosság útján a párt helyi szervezeteinek el kell határolódniuk az adott személy korábbi intézkedéseitől, állami, politikai döntéseitől. Ahol pedig bizonyíthatóan korrupciós ügyekről, hatalommal való visszaélésiről van szó, ott a büntetőjog szabályai szerint kell eljárni. A közélet megtisztításában országosan is, de vidéken különösen már eddig is rendkívüli szerepük volt a tömegközlási eszközöknek. A lakosságot irritáló visz- szaéléseket még a nagy politikai változások előtt elkezdték feszegetni. Több megyében kifejezetten a helyi újságok határozott fellépése indította el az erjedést. Erre a nyilvánosságra most is nagyon számítunk. De hadd tegyem hozzá, csak a megfontolt és tényeken alapuló írások segítenek igazán. — Szóba került a vagyonnyilatkozat intézménye. Nem gondolják, hogy az Önök kezdeményezésének az a része, amelyik a jelenre és a jövőre vonatkozik, nem fog igazán tetszést aratni? Például a többi párt körében, amelyeknek Önök szintén javasolták, hogy vezetőik, leendő képviselőik tegyenek hasonló vagyonnyilatkozatot. Arra gondolok, hogy manapság a magántulajdont, a vagyont a vagyonosodást, egyre . inkább privát ügyként kezeli a társadalom, főleg annak a jobb módú része. — Itt nem az a kérdés, hogy kinek mekkora vagyona van, hanem az, hogy politikai, állami tisztséget betöltve nem használja-e az ezzel járó lehetőségeket, a hatalmat, vagyona gyarapításához. Márpedig ennek akár menet közben, akár a hivatalból való távozáskor csak az lehet a mércéje, hogy az adott időszakban miként gyarapodott az illető párt vagy állami funkcionárius, hivatalnok anyagilag. Egyébként más demokratikus országokban, ahol, Ugyancsak vannak gazdag emberek, ez bevett szokás, kialakult mechanizmussal, rendszeres vizsgálatokkal. A vagyoni helyzet valóban magánügy. Ez természetesen mindaddig áll így, amíg valaki közszereplést, politikai funkciót nem vállal. Aki nem akar politikus lenni, annak valóban csak az adóhatósággal van elszámolni- valója. De aki állami vagy pártfunkciót vállal, annak a nyilvánosság előtti vagyoni elszámoltatást is vállalnia kell. Ennek nálunk is természetessé kell válnia, ez a közéleti, politikai erkölcs egyik pillére. — Az MSZMP-nek ezzel a kezdeményezésével kapcsolatban elhangzott olyan megjegyzés, hogy nem több mint választási fogás. Miért pont most hozták nyilvánosságra az öt nevet, és miért csak ezt az ötöt — ezt is szóvátették. — Az, hogy mi választási fogás és mi nem, éz megítélés kérdése. Tény, hogy a mi pártunkon belül már a kongresszuson szenvedélyes viták alakultak akörül, hogy legyen-e etikai bizottság, és miként számoljunk el a múlttal. Tulajdonképpen egy éve mondjuk, hogy elszámolásra van szükség. Pozsgay Imre kaposvári beszédében fogalmazta meg ezt először. S azt is hozzátette, hogy elszámolásra, de nem leszámolásra van szükség! Ami pedig a névsort illeti, a megnevezett politikusok valóban különösen nagy szerepeit játszottak a reformfolyamat megtör panásában. Megnevezésük ugyanakkor nem jelenti azt, hogy másokat nem terhel politikai felelősség. Egyébként a mi állásfoglalásunk egyben az egész Lázár-korszaktól, annak hibás gazdaságpolitikájától is elhatárolódik. Márpedig ez a korszak tizenkét évig tartott. Pusztai Éva
