Somogyi Néplap, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-15 / 12. szám
lányoljuk a Balatont? Kétszeres igénybevétel, egyszeres díj Igazságtalan, korszerűtlen, a nagy társadalmi egyenlősdinek egy torz szüleménye a jelenlegi költségvetési elosztási rend. Soós Zoltán, a boglárleddei Városgazdálkodási Igazgatóság közelmúltban kinevezett vezetője nem fukarkodik a jelzőikkel, amikor a téma szóba kerül. Tősgyökeres balatoni lévén — meg'tetézve 11 éves tanácsi gyakorlattal — jól ismeri a magyar tengerrel kapcsolatos anomáliákat. Űj funkciójában nemcsak a város intézményeinek zavarta- laa működését kell biztosítania, hozzátartozik szinte minden, amely a helybeliek és az üdülőik közérzetét, hangulatát befolyásolja. Ha eredményes munkát akar végezni, nem elégedhet meg a felülről leosztott pénzekkel — az igazgatóságnak vállalkozni, esetleg kockáztatni kell. Érthető tehát az indulata. — Még ebben az évben is az a koncepció érvényesül, hogy a központi támogatás — azaz a tanács költségvetésének jelentős része — a helyi lakosság számától függ. Érzékeltetésül: a Balaton-parti lakosság száma 150 ezer körül van, s egy-egy nyári napon 800 ezer, egy millió üdülővendég veszi igénybe azt az infrastruktúrát, amely még igazán ki sincs épülve, vagy már korszerűtlen. Könnyű tehát kiszámítaná, hogy a csúcsidőszakban hatszoros, éves szinten pedig a duplája ezeknek a kihasználtsága. A gáz, víz, villanyfelhasználás igazolja ezt az állításomat, — másfél, kétszerese az országos átlagnak. A helyi tanácsoknak kötelességük a kereskedelemről és közművekről gondoskodni. Ezért támogatnunk kell az áfészt, a Füszértet, a közművek létrehozását. Mindezt abból a pénzből, amelynek nagysága az állandó lakosok számától függ. Ez a mérleg egyik serpenyője. A másikban pedig: aki itt termeli meg a jövedelmet, nagyrészt máshoz adózik. Az idegenforgalmi bevételek legkevesebb egyharmada a Balatonon. realizálódik. A tatisztikai kimutatások szerint a nyugati turista 22—23 dollárt költ naponta nálunk. Számításaink szerint — a vendégéjszakákat figyelembe véve — így körülbelül 3 milliárd dollár marad Magyarországon, ennek egyharmada a Balatonon. A kereskedelmi szálláshelyek száma elenyésző, miridössze 20 százaléka az összesnek. A vendégek jelentős része tehát a magánszférában kap szállást. Az állami támogatások csökkenésével napjainkban mintegy 15—20 forintból termelünk ki egy dollárt a Balaton partján. Ezért is felháborító, hogy a költségvetés szinte semmit nem fordít vissza a bevételből beruházásokra, holott csak a fenntartásra a jelenleginek a kétszeresét kellene költenünk. Attól félek, hogy három—hat éven belül padlóra kerül az infrastruktúra, s a világkiállítás időpontjában leszünk a legrosszbab helyzetben. A szubjektív elemek — utak, járdák, parkok — látványa lehangoló. Rosszabb idő esetén szinte megbénul a parton a közlekedés, kánikulában pedig vízkorlátozást kell bevezetni. Meggyőződésem, hogy az idegenforgalmat önállóan kell kezelni, s ami bevételt hoz, arra állandóan figyelnünk kell. Boglárlellén pillanatnyilag úgy néz ki, hogy a turizmus 3 milliárd forint pénzforgalmat jelent évente, melynek mintegy kétharmada tiszta jövedelem. A kettőmilliárd forintból legalább 400 millió a befizetett jövedelemadó, melyből a .város mindössze 81 milliót kapott vissza. Vajon mi lenne, ha a Balaton-parti települések nyáron bezárnák kapuikat, s nem fogadnának egy időre vendéget? Tényleg, mi lenne? Süli Ferenc Figyelmeztető sztrájk lesz Ára: 4,30 Ft XLVI. évfolyam, 12. sióm _____________9&PILM>— A közlekedési dolgozók türelme elfogyott Csütörtökön 7-től 9-ig — Szünetelő helyi és távolsági járatok Tegnap felkereste szerkesztőségünket Kerekes Imre, a Közúti Közlekedési Szakszervezet Kapós Volánnál működő alapszervezetének titkára és az alábbi tájékoztatást adta: A Közúti Közlekedési Szakszervezet 1990. január 18-án (csütörtökön) 7—9 óráig figyelmeztető sztrájkot hirdetett. A sztrájk országos. Érinti a Volán vállalatok és a KKSZ-be tömörült többi közlekedési, szállító, csomagoló vállalat, intézet teljes munkavállalói körét. A sztrájk a Minisztertanács figyelmeztetésére irányul. Okai időben messze nyúlnak vissza. A központi szaKönyvakció Romániába A siófoki Gáz- és Olaj- szállító Vállalat akciót szervez dolgozói, valamint a siófokiak részére azzal a céllal, hogy az így egybegyűjtött, magyar nyelvű könyveket eljuttassa a Romániában élő magyarságnak. Felhívással fordultak a város lakosságá- hez, intézményeihez, szervezeteihez, hogy csatlakozzanak az akcióhoz. Elsősorban a magyar és a világirodalom klasszikus műveit, mese-, gyermek- és ifjúsági könyveket, lexikonokat, enciklopédiákat várnak február 20- áig a vállalat központi irodaházába, a Tanácsház u. 5. szám alá. bályozórendszerek hatásaként a közlekedés napjainkra válság-ágazattá lett. Ez kifejeződik egyrészt a járművek állapotában; annyira elöregedtek, hogy már- már veszélyeztetik az utasok biztonságos, megbízható szállítását, másrészt olyan alacsony bért tudnak a közlekedési vállalatok fizetni, hogy a műhelyekben többségében csak egészen fiatal, kevés gyakorlattal rendelkező szakmunkásokat tudnak foglalkoztatni. Vonatkozik mindez a belföldi teherautó- fuvarozásra is. Az autóbusz- vezetők körében hasonló okból állandósult a létszám- hiány. Havi 220—270 órát dolgoznak, ALACSONY A BÉR, TÚLÓRAPÓTLÉK NINCS. Óriási a fluktuáció. Viszonylag kisebb gyakorlattal rendelkező gépkocsivezetők is autóbuszra kerülhetnek, mégsem elég az autóbusz-vezető. Mindezen tényezők hatására a közúti közlekedési ágazat gazdasági és forgalombiztonsági szempontból végveszélybe került. A szak- szervezet évek óta jelzi, 1988 óta pedig követeli a Minisztertanácstól a válsághelyzetet előidéző szabályozás megváltoztatását. Szerette volna érvek alapján rendezni a kérdést, ezért az 1988 óta kisebb helyi sztrájkokban kicsúcsosodó munkavállalói elégedetlenséget inkább csitította. 1989 őszétől folyamatosan lehet hallani közúti közlekedési sztrájkhelyzetekről (Győr, Kecskemét, Békéscsaba, Nyírség stb.). A Közúti Közlekedési Szakszervezet 1989 novemberi kongresszusa utolsó figyelmeztetésnek szánva nyílt levelet intézett az ideiglenes köztársasági elnökhöz és a Minisztertanács elnökéhez, melyben megfogalmazta a tagság követeléseit. A miniszterelnök szintén — nyílt levélben — adott válasza érdemben nem foglalkozik a súlyos helyzet megoldásával, így nem maradt más lehetőség; mint az országos méretű figyelmeztető sztrájk. A közlekedési dolgozók türelme elfogyott. A saját és egyben a tömeg- közlekedést igénybe vevő utazóközönség érdekében is kénytelenek sztrájkolni egészen addig, amíg valódi eredményt nem érnek el. Az autóbusz-közlekedés két órás leállítása az utazóközönségnek sajnos sok nehézséget okoz. Az autóbuszvezetők (már eddig is) a sztrájkig visszalevő időszakban is TÁJÉKOZTATJÁK AZ UTASOKAT A VÁLTOZÁSOKRÓL. A sztrájk ideje alatt a helyi autóbuszjáratok nem közlekednek! Az autóbusz- állomásokra a még 7 óra előtt visszatérő járatokat viszik utolsóként a gépkocsi- vezetők. 9 órát követően pedig a menetrendben meghirdetettek szerint indulnak majd el, természetesen az autóbuszállomásokról. A helyközi (távolsági) közlekedésben az eltérő adottságok és a sajátos körülmények miatt nem oldható Igaztalan vádaskodások (3. oldalon) Csőd vagy reformlépés? (5. oldalon) 1990. január 15., hétfő Falugyűlést tartottak, tornacsarnokot avattak Lengyeltótiban. (Riportunk a 4. oldalon) meg, hogy valamennyi járat autóbuszállomáson várakozzon. Többsége ott, jónéhány azonban fordulóállomáson. 28 db pedig járat útközben várja meg a sztrájk végét. Több, fél 7 és 7 óra között közlekedő járattal biztonságból a gépkocsivezetők már el sem indulnak. Lesznek ugyaniakkor olyanok is, amelyekkel fontos utasérdekek miatt csak 7 óra után állnak le a járat végállomásán. A változásról a vállalat hivatalos menetrendi hirdetményt ad ki tö/bb ezer példányban, amelyet január 15- étől a legszélesebb körben terjeszt az utazók körében, és megküldi a tanácsoknak, iskoláknak, nagyobb vállalatoknak és intézményeknek. Kérik a tisztelt utazóközönséget, fogadják megértéssel a közúti közlekedésben dolgozók figyelmeztető sztrájkját. A nehézségek csökkentése érdekében kérik, hogy a 7— 9 óráig helyközi vagy helyi autóbusz közlekedést igénylők január 18-án lehetőség szerint halasszák el az utazásokat 'későbbi időpontra, vagy más megoldást keresve legyenek segítségükre. A Duna Intercontinental Szállóban január 13-án aláírták a Suzuki személygépkocsikat gyártó vegyes vállalat alapmeg- állapodását. Képünkön Suzuki Omsamu (j), a japán autógyártó cég tulajdonosa és Lepsényi István, az Autókonszern Rt. ügyvezető igazgatója ÁZ INFLÁCIÓ ES TET3E A VIDÉK JÖVŐJE Megalakult az agrárszövetség mikei szervezete ... hazánk demokratikus átalakulása csak a város, a vidék és a mezőgazdaság egyenjogúsításával valósulhat meg. (Az ACRE alapszabályából) Szombat délután mintegy százan zsúfolódtak össze a mikei művelődési ház termében, hogy előzetes szándék szerint, megalakítsa az Agrár reformkorok Egyesülete a helyi szervezetét. A Himnusz hangjai után Kovács Lajos ideiglenes levezető elnök köszöntötte a megjelenteket és a meghívottakat. — Az előzetes 122 aláírás, és a most megjelent 91 fő hű bizonyítéka annak, hogy a falu gondjai igenis érdeklik a lakosságot, sorsuk formálásába a továbbiakban bele kívánnak szólni. A napirendi pontok elfogadása után Ács Gábor ismertette az AGRE alapszabályait. {Folytatás a 3. oldalon)1 1 í.
