Somogyi Néplap, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-03 / 2. szám

1990. január 3., szerda SOMOGYI NÉPLAP 3 Dr. Ádám Antal alkotmánybíró. Erre a tisztségre az Országgyűlés választotta meg a pécsi Janus Panno­nius Tudományegyetem híres alkotmányjogász profesz- szorát. Apró egyetemi dolgozószobájában a mennye­zetig ér a könyvespolc: tanulmányok, könyvek, vasta­gon takarják az öreg íróasztalt és a tárgyalóasztalt is. Az Alkotmánybíróságról szóló írása ennek az új — 1990. január 1-jétől működő — jogintézménynek nemcsak a feladatát, hanem a történetét is felvázolja. Ae Alkot many bírótág föladata lesi AZ ALKOTMÁNYSÉRTÉSEK FELTÁRÁSA ÉS KIKÜSZÖBÖLÉSE Írta: dr. Ádám Antal egyetemi tanár, az Alkotmánybíróság tagja 1. Korszakunk egyik számos országiban észlelhető jellem­zője az alkotmány és* az al­kotmányosság felértékelődé­se. Szinte valamennyi álla­mi szerv, minden szervezett politikai erő, a legtöbb tár­sadalmi érdekközösség és az egyén is arra törekszik, hogy alapvető jogait, önállóságá­nak kereteit, függetlenségé­nek összetevőit, kivívott jó­gáinak biztosítékait a leg­felsőbb fokozatú jogi nor­ma, a jogalkotó szervekre is kötelező alkotmány hatá­rozza meg. Ezzel magyaráz­ható, hogy az alaptörvényes- ségi szabályozás egyre több tárgykörre terjed tói, az al­kotmányok egyre terjedel­mesebbé válnak, gyakran kiegészülnek, ültetve új al­kotmányok születnek. A polgári fejlődés, a bal­oldali, a szociális és a de­mokratikus mozgalmak, a függetlenségi küzdelmek, valamint az emberi jogiok fajtádnak és garanciádnak meghatározására irányuló nemzetközi jogi együttmű­ködés alapján kialkultak azok az alapvető jogi köve­telmények — így pl. a nép­szuverenitás érvényesülése, az államhatalmi ágak elvá­lasztása és egyensúlyozása, az alapvető emberi és ál­lampolgári jogok biztosítá­sa, a többpártrendszerű sza­bad választásokon nyugvó parlamentáris kormányzati rendszer, a közigazgatás tör­vényhez kötöttsége és a köz­igazgatási bíráskodás, a te­lepülési és egyéb alapközös­ségek érdekvédelmi és ön- kormányzati rendszere stb. — amelyekhez az alkot­mánynak és a jogrendszer­nek igazodnia kellL Csak az az állam minősül demók- ratikus és alkotmányos jog­államnak, amely megfelel ezeknek az elveknek és kö­vetelményeknek. Ennek ér­dekében - mellőzhetetlen, hogy ezeket a korszerű al­kotmányos elveket az alap­törvény megállapítsa. Az al­kotmány előírásai azonban — más normáikhoz hason­lóan — tevékenységgel — pl. az alkotmányba ütköző jogszabályalkotással — vagy mulasztással sérelmet szen­vedhetnek. Az alkotmánysértések fel­tárásának és kiküszöbölésé­nek intézményeként fejlő­dött ki Európában az első világháború után és terjedt el a második világháborút követően az Alkotmánybíró­ság. Megjegyzem, hogy az Amerikai Egyesült Államok­ban szokásjog! alapon ala­kult ki a rendes bíróságok csúosfórumakénf működő Legfelsőbb Bíróságnak az a tevékenysége, hogy bizonyos esetekben felülvizsgálja a konkrét ügyek kapcsán meg­támadott törvények alkot­mányosságát. Egyes orszá­gokban pedig a parlament által megbízott bizottság gyakorol bizonyos alkotmá­nyossági felügyeleti jogokat. Az ilyen bizottságok azon­ban dömítési joggal rendsze­rint nem1 rendelkeznek. Ha­sonló szervnek minősíthető az 1984 óta szerény eredmé­nyességgel működő hazai Alkotmányjogi Tanács isj, amely 1989. december 31-én megszűnt. 2. A tizenöt tagú Alkotmány­bíróság öt tagját november 23-án választotta meg az Országgyűlés. Az 1990 tava­szán megválasztandó új parlament tízre emeli az . Alkotmánybíróság megvá­lasztott tagjainak létszámát. A testület hiányzó ö,t tagja pedig öt év múlva nyeri el megbízatását. A vázolt meg­oldás egyrészt lehetővé te­szi, hogy az Alkotmánybíró­ság a róla szóló törvény elő­írásainak megfelelően 1990. január 1-jén megkezdje működését. A tagok egyhar- madá megválasztásának időbeli elkülönülése révén a küenc évre szóló megbíza­tás léjárta ugyancsak" eltérő időpontban következik be. Ezáltal érvényesülhet az Al­kotmánybíróság működésé­ben a személyi állomány folytonosságának és ritmi­kus megújulásának követel­ménye. Az Alkotmánybíróság füg­getlenségének több ígéretes garanciáját határozza meg a módosított alkotmány és a törvény. Az Alkotmánybí­róság a parlamenttől nyeri megbízatását, de semmilyen szervnek nincs alárendelve, egyetlen szervnek sem fele­lős és senkinek sem köteles beszámolni. Döntése nem fellebbezhető meg és vala­mennyi állami szervre — ezek között a parlamentre, az államfőre és a kormány­ra is — kötelező. Füg­getlenségét és alkotmá­nyos működését emellett szigorú összeférhetetlen­ségi redelkezések és köteles­ségek garantálják. Az Alkot­mánybíróság tagját az Or­szággyűlés előtt hivatalba lépésekor tett esküje az al­kotmány feltétlen megtartá­sára és kötelességei lelkiis­meretes teljesítésére kötele­zi. Az Alkotmánybíróság tag­ja nem lehet országgyűlési képviselő, tanácstag, más állami szervnél nem tölthet be tisztséget, érdekképvise­leti szervnél vezető funk­cióit és nem lehet párt tag­ja. Az Alkotmánybíróság hatásköréből fakadó felada­tokon kívüli politikai tevé­kenységet nem folytathat, politikai nyilatkozatot nem tehet. Tudományos, oktató, irodalmi és művészeti tevé­kenység kivételével más ke­reső foglalkozást nem foly­tathat. Ha az Alkotmánybí­róság tagjának megválasz­tott személlyel kapcsolatban összeférhetetlenségi ok áll fenn, azt a megválasztását követő tíz napon belüli meg kell szüntetnie. Ennek meg­történtéig nem gyakorolhat­ja a tisztségéből' eredő jog­körét. Ha pedig az összefér­hetetlenség megszüntetésére előírt kötelezettségét nem teljesíti, az Alkotmánybíró­ság teljes ülése határozat­ban állapítja meg az érin­tett személy alkotmánybíró­sági tagságának megszű­nését. Az Alkotmánybíróság teljes ülése kizárással szüntetheti meg annak a tagjának a megbízatását, amelyik neki felróható ok­ból nem teljesíti feladatait, jogerős ítéletben megállapí­tott bűntettet követett el. vagy más módon méltatlan­ná vált tisztségére. Ki kell zárni az Alkotmánybíróság tagjai közül ' azt, aki egy évig nem vesz részt a tes­tület munkájában. A törvény hét feladatcso­port ellátását hárítja az Alkotmánybíróságra. Egyben Tehetővé teszi, hogy későbbi törvények újabb teendők elvégzésével bízzák meg az Alkotmánybíróságot. A je­lenlegi hatásköri jogok kö­zül kiemelkedik a jogsza­bályok alkotmányosságának utólagos elbírálása. Jogsza­bály alkotmányellenességé­nek megvizsgálását és az alkotmányellenesnek tartott jogszabály teljes vagy rész­beni megsemmisítését bárki kezdeményezheti. A bíró az eljárás felfüggesztése mel­lett köteles az Alkotmány­bíróság eljárását kezdemé­nyezni, ha az előtte folya­matban lévő ügy elbírálása során olyan jogszabályt keli alkalmaznia, amelynek al­kotmányellenességét észleli. Aki szerint a bíróság által folyamatban levő ügyében alkalmazandó jogszabály al­kotmányellenes, az kérheti, hogy a bíró tegye meg az említett felfüggesztő és kez­deményező lépéseket. Jelentős az az újszerű ren­delkezés, amely szerint ha a Minisztertanács rendeleté­nél alacsonyabb szintű jog­szabállyal szemben az ügyész óvást nyújtott be és az ügyészi óvással a normatív aktust kibocsátó szerv nem ért egyet, köteles ez a szerv az óvást elbírálás végett az Alkotmánybíróság elé ter­jeszteni és arról az' ügyészt értesíteni. Az Alkotmánybíróság az alkotmányellenes törvény vagy egyéb jogszabály tel­jes vagy részbeni megsem­misítéséről szóló határoza­tát a Magyar Közlönyben, illetve abban a hivatalos lapban hirdeti ki, amely­ben a megsemmisített nor­matív rendelkezés eredeti­leg megjelent. A jogszabály megsemmisítése nem,érinti a megsemmisitő határozat ki­hirdetése előtt létrejött jog­viszonyokat és a belőlük származó jogokat, illetve kötelezettségeket. Kiemelkedő alakzata az alkotmánybírósági eljárás kezdeményezésére irányuló jogoknak az „alkotmányjo­gi panasz.” Ennek igény- bevételére az jogosult, aki­nek az alkotmányban biz­tasított jogai alkotmányel­lenes jogszabály alkalmazása folytán szenvednek sérel­met. Alkotmányjogi pa­nasszal az alkotmányelle­nesnek vélt jogszabályon nyugvó jogerős határozat kézbesítésétől számított hat­van napon belül, és csak akkor lehet fordulni az Al­kotmánybírósághoz, ha a sérelmet szenvedő az egyéb jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, illetve más jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Jogosult az Alkotmánybí­róság arra is, hogy határidő megjelölésével felhívja fel­adatának teljesítésére azt a szervet, amely jogszabály- alkotó kötelességének el­mulasztásával idézte elő az alkotmány megsértését. Ha­sonló módon kötelezheti az Alkotmánybíróság feladatá­nak teljesítésére azt a szer­vet is, amely a nemzetközi szerződésből származó jog­alkotói kötelességének vég­rehajtását mulasztotta el. Az érintett szervek -indít­ványára dönt az Alkotmány- bíróság — a bíróságok kivé­telével — az állami szer­vek közötti hatásköri ösz- szeütközés megszüntetésé­ről. Fontos feladata és joga az Alkotmánybíróságnak, hogy hivatalból vagy meghatáro­zott szervek, illetve tiszt­ségviselők indítványára el­végzett alapos vizsgálat alapján teljesen vagy rész­ben megsemmisítse az azo­nos vagy magasabb fokoza­tú jogszabállyal kihirdetett nemzetközi szerződésbe üt­köző jogszabályt. Különös rendeltetése az Alkotmánybíróságnak, hogy az Országgyűlés, annak ál­landó bizottsága vagy ötven. országgyűlési képviselő in­dítványára alkotmányelle­nesség szempontjából meg­vizsgálja a törvényjavaslat aggályosnak tartott rendel­kezéseit. Ha az Alkotmány- bíróság a törvényjavaslat aggályosnak tartott rendel­kezésének alkotmányelle­nességét állapítja meg, az alkotmányellenességet az Országgyűlés, vagy a tör­vényjavaslatot benyújtó szerv, illetve személy köte­les megszüntetni. Az Or­szággyűlés az ügyrendjét — annak elfogadása előtt, az aggályosnak tartott rendel­kezés megjelölésével — az Alkotmánnyal való össz­hangjának vizsgálata céljá­ból megküldheti az Alkot­mánybíróságnak. Az Alkot­mánybíróság alkotmányel­lenességet megállapító ál­lásfoglalása ebben az eset­ben is az alkotmányellenes­ség megszüntetésének köte­lezettségét hárítja a parla­mentre. Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök indít­ványára megvizsgálja az Országgyűlés által elfoga­dott, de az államfő által még ki nem hirdetett tör­vény aggályosnak tartott rendelkezését. Ha az Alkot­mánybíróság a törvény kér­désesnek tartott rendelke­zése alkotmányellenességét állapítja meg, a köztársasá­gi elnök a törvényt mind­addig nem hirdetheti ki, amíg az Országgyűlés az al­kotmányellenességet meg nem szünteti. Az Ország- gyűlés, a köztársasági elnök és a Minisztertanács nem­zetközi szerződés megerősí­tése előtt kérheti az adott szerződés alkotmányossági vizsgálatát. Ha az Alkot­mánybíróság a nemzetközi szerződés egészének vagy valamely rendelkezésének alkotmányellenességét álla­pítja meg, a szerződés mind­addig nem erősíthető meg, amíg a nemzetközi szerző­dést kötő szerv vagy sze­mély az alkotmányellenessé­get meg nem szünteti. Az utóbb említett felada­tok és jogok gyakorlásával az Alkotmánybíróság előze­tes normakontrollt valósít meg és elősegíti, hogy az érintett törvény, az Ország- gyűlés ügyrendje, illetve nemzetközi szerződés ne legyen alkotmányellenes. Elvileg azonban az ilyen tevékenység lehetővé tétele vitatható. Hiszen a vázolt eljárással az Alkomtánybí- róság részesévé válik a tör­vény, az ügyrend, illetve a nemzetközi szerződés tar­talma megállapításának. Ha az ilyen normát alkotmá­nyossági szempontból utó­lag az arra jogosultak meg­támadják, felvethető a meg­alkotásukban előzetesen közreműködő Alkotmány- bíróság elfogultságának kér­dése. Joga az is az Alkotmány- bíróságnak, hogy a törvény­ben meghatározott szervek és tisztségviselők indítvá­nyára ae Alkotmány egyes rendelkezéseit kötelezően értelmezze. Az értelmező határozatot a Magyar Köz­lönyben ki kell hirdetni. A vázoltak alapján meg­állapítható, hogy az Alkot­mánybíróság az államhata­lom megosztására, a hatal­mi ágak — tehát a törvény­hozó, az államfői, a végre­hajtó és a bírói igazság- szolgáltató hatalom — el­választására épülő magyar jogállam olyan új hatalmi centruma, amely egyedi ügyintézéssel, büntető vagy polgári ítélkezéssel nem foglalkozik, hanem arra hi­vatott, hogy előzetes állás- foglalásával, kötelező al­kotmányértelmezésével, ha­tásköri jogvitát eldöntő ha­tározatával előmozdítsa az alaptörvény érvényesítését, megsemmisítse az alkot­mányellenes, illetve az al­kotmányban rögzített alap­jogokat sértő jogszabályok és nemzetközi szerződések előírásait. Az Alkotmánybíróság ha­tásköre — amint erre már utaltam — nem lezárt. Va­lószínűsíthető, hogy fa meg­alkotandó önkormányzati törvény, a nemzetiségekről és az etnikumokról, az egy­házakról és a felekezetekről kibocsátandó sarkalatos tör­vények az alkotmányosság érvényesülését célzó néhány újabb döntési joggal ru­házzák föl az Alkotmánybí­róságot. Marosvásárhelyi találkozások (Folytatás az 1. oldalról.) — Rengeteget, főleg; a fal­vakban, Ott is sok a blokk­iaké és semmijük sincs. El­hiszi, hogy a kétéves gye­rekem még nem látott va­jat? — Mi az, hogy blokklakó? — Tömbházban lakik — a faluban. A kerteket elvet­ték, és odarakták a tömbö­ket. — Változott az élet ae el­múlt naipokban? — Mélyet, fájdalmasat sóhajt. — Látszólag jó lesz, de nem biztos. _ ? — Nekünk, magyaroknak több jogunk lesz, de szerin­tem nem sokkal '. — Mihez képest? — Mondok egy példát: én 1979 óta az országot nem tudtam elhagyni. Azt kér­dezték először, hogy miiért nem vagyok férjnél. Amikor férjhez mentem, azt, hogy miért nincs gyerekünk ... Nem lehetett kilépni az or­szágból. Volt nyugatról1 dol­lárom, de nem tudtam el­menni. Kértem kitelepedést. Másféle éve semmi válasz, azonkívül, hogy nem. — Mit remélnek a ma-- gyarok a mostani változá­soktól? — Egyenlőséget. De félek attól is, hogy nem lesz meg, mert megesznek bennünket. * * * — Mi volt itt Marosvá­sárhelyen az elmúlt napok­ban? — December 21-én este fél 10 és 10 óra között erős lövöldözés. Lőttek a posta­tetőről', a templomtoronyból az óra mellől és a Grand Hotel tetejéről. Ott, ahol lövöldöztek, most gyertyák égnek, azok emlé­kére, akik életüket veszítet­ték. Az utcán katonák vi­gyázzák a rendet és a pol­gári őrség Egyik tagjával a megyeházán, találkoztam. Veres Zoltánnak hívják és fontosnak tartja közölni, hogy anyai nagyapja szé­kely volt. Kissé törve beszé­li mán a magyart. — Csütörtökön éjszaka az utcán voltam szolgálatban. Há hiszi, ha nem, az em­berek cigarettát, kaját hoz­tak nekünk. Régen nem volt ilyen. Nem is néztek ránk. — Hogyan, győzött itt a forradalom? — Ügy, hogy elfoglalták a várost, és securitatét. — Ki? — A nép... Mást nem tudok mondani, neveket sem. — Milyen most az ellá­tás? — Jó, nagyon jó. Olyasmi vön az üzletekben, amiről a nép nem gondolta, hogy létezik. Sajt egyáltalán nem volt, hús sem, amit szaba­don lehetett venni. A cso­koládét nem ismerték a gye­rekek. Csak száraz, rossz csokoládé volt — korpából. — Honnan vám ez most? — A raktárakból. — Azt tapasztalom én, hogy az emberek nagyon megfontoltak. — Mások lettek, meg van­nak változva, segítenek egy­másnak, széles mosollyal köszönnek. — Hogyan lesz ezután? — Én azt hiszem, sokkal jobban mint eddig ... * * * Neveket nem mindig ír­taim, mert él még a félelem. Egy nevet viszont beszélge­tőtársaim nem ejtettek ki soha a szájukon. Ha róla volt szó, csak jelzőt hasz­náltak, ilyeneket: la diktá­tor, a. zsarnok... Kercza Imre

Next

/
Thumbnails
Contents