Somogyi Néplap, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-03 / 2. szám
1990. január 3., szerda SOMOGYI NÉPLAP 3 Dr. Ádám Antal alkotmánybíró. Erre a tisztségre az Országgyűlés választotta meg a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem híres alkotmányjogász profesz- szorát. Apró egyetemi dolgozószobájában a mennyezetig ér a könyvespolc: tanulmányok, könyvek, vastagon takarják az öreg íróasztalt és a tárgyalóasztalt is. Az Alkotmánybíróságról szóló írása ennek az új — 1990. január 1-jétől működő — jogintézménynek nemcsak a feladatát, hanem a történetét is felvázolja. Ae Alkot many bírótág föladata lesi AZ ALKOTMÁNYSÉRTÉSEK FELTÁRÁSA ÉS KIKÜSZÖBÖLÉSE Írta: dr. Ádám Antal egyetemi tanár, az Alkotmánybíróság tagja 1. Korszakunk egyik számos országiban észlelhető jellemzője az alkotmány és* az alkotmányosság felértékelődése. Szinte valamennyi állami szerv, minden szervezett politikai erő, a legtöbb társadalmi érdekközösség és az egyén is arra törekszik, hogy alapvető jogait, önállóságának kereteit, függetlenségének összetevőit, kivívott jógáinak biztosítékait a legfelsőbb fokozatú jogi norma, a jogalkotó szervekre is kötelező alkotmány határozza meg. Ezzel magyarázható, hogy az alaptörvényes- ségi szabályozás egyre több tárgykörre terjed tói, az alkotmányok egyre terjedelmesebbé válnak, gyakran kiegészülnek, ültetve új alkotmányok születnek. A polgári fejlődés, a baloldali, a szociális és a demokratikus mozgalmak, a függetlenségi küzdelmek, valamint az emberi jogiok fajtádnak és garanciádnak meghatározására irányuló nemzetközi jogi együttműködés alapján kialkultak azok az alapvető jogi követelmények — így pl. a népszuverenitás érvényesülése, az államhatalmi ágak elválasztása és egyensúlyozása, az alapvető emberi és állampolgári jogok biztosítása, a többpártrendszerű szabad választásokon nyugvó parlamentáris kormányzati rendszer, a közigazgatás törvényhez kötöttsége és a közigazgatási bíráskodás, a települési és egyéb alapközösségek érdekvédelmi és ön- kormányzati rendszere stb. — amelyekhez az alkotmánynak és a jogrendszernek igazodnia kellL Csak az az állam minősül demók- ratikus és alkotmányos jogállamnak, amely megfelel ezeknek az elveknek és követelményeknek. Ennek érdekében - mellőzhetetlen, hogy ezeket a korszerű alkotmányos elveket az alaptörvény megállapítsa. Az alkotmány előírásai azonban — más normáikhoz hasonlóan — tevékenységgel — pl. az alkotmányba ütköző jogszabályalkotással — vagy mulasztással sérelmet szenvedhetnek. Az alkotmánysértések feltárásának és kiküszöbölésének intézményeként fejlődött ki Európában az első világháború után és terjedt el a második világháborút követően az Alkotmánybíróság. Megjegyzem, hogy az Amerikai Egyesült Államokban szokásjog! alapon alakult ki a rendes bíróságok csúosfórumakénf működő Legfelsőbb Bíróságnak az a tevékenysége, hogy bizonyos esetekben felülvizsgálja a konkrét ügyek kapcsán megtámadott törvények alkotmányosságát. Egyes országokban pedig a parlament által megbízott bizottság gyakorol bizonyos alkotmányossági felügyeleti jogokat. Az ilyen bizottságok azonban dömítési joggal rendszerint nem1 rendelkeznek. Hasonló szervnek minősíthető az 1984 óta szerény eredményességgel működő hazai Alkotmányjogi Tanács isj, amely 1989. december 31-én megszűnt. 2. A tizenöt tagú Alkotmánybíróság öt tagját november 23-án választotta meg az Országgyűlés. Az 1990 tavaszán megválasztandó új parlament tízre emeli az . Alkotmánybíróság megválasztott tagjainak létszámát. A testület hiányzó ö,t tagja pedig öt év múlva nyeri el megbízatását. A vázolt megoldás egyrészt lehetővé teszi, hogy az Alkotmánybíróság a róla szóló törvény előírásainak megfelelően 1990. január 1-jén megkezdje működését. A tagok egyhar- madá megválasztásának időbeli elkülönülése révén a küenc évre szóló megbízatás léjárta ugyancsak" eltérő időpontban következik be. Ezáltal érvényesülhet az Alkotmánybíróság működésében a személyi állomány folytonosságának és ritmikus megújulásának követelménye. Az Alkotmánybíróság függetlenségének több ígéretes garanciáját határozza meg a módosított alkotmány és a törvény. Az Alkotmánybíróság a parlamenttől nyeri megbízatását, de semmilyen szervnek nincs alárendelve, egyetlen szervnek sem felelős és senkinek sem köteles beszámolni. Döntése nem fellebbezhető meg és valamennyi állami szervre — ezek között a parlamentre, az államfőre és a kormányra is — kötelező. Függetlenségét és alkotmányos működését emellett szigorú összeférhetetlenségi redelkezések és kötelességek garantálják. Az Alkotmánybíróság tagját az Országgyűlés előtt hivatalba lépésekor tett esküje az alkotmány feltétlen megtartására és kötelességei lelkiismeretes teljesítésére kötelezi. Az Alkotmánybíróság tagja nem lehet országgyűlési képviselő, tanácstag, más állami szervnél nem tölthet be tisztséget, érdekképviseleti szervnél vezető funkcióit és nem lehet párt tagja. Az Alkotmánybíróság hatásköréből fakadó feladatokon kívüli politikai tevékenységet nem folytathat, politikai nyilatkozatot nem tehet. Tudományos, oktató, irodalmi és művészeti tevékenység kivételével más kereső foglalkozást nem folytathat. Ha az Alkotmánybíróság tagjának megválasztott személlyel kapcsolatban összeférhetetlenségi ok áll fenn, azt a megválasztását követő tíz napon belüli meg kell szüntetnie. Ennek megtörténtéig nem gyakorolhatja a tisztségéből' eredő jogkörét. Ha pedig az összeférhetetlenség megszüntetésére előírt kötelezettségét nem teljesíti, az Alkotmánybíróság teljes ülése határozatban állapítja meg az érintett személy alkotmánybírósági tagságának megszűnését. Az Alkotmánybíróság teljes ülése kizárással szüntetheti meg annak a tagjának a megbízatását, amelyik neki felróható okból nem teljesíti feladatait, jogerős ítéletben megállapított bűntettet követett el. vagy más módon méltatlanná vált tisztségére. Ki kell zárni az Alkotmánybíróság tagjai közül ' azt, aki egy évig nem vesz részt a testület munkájában. A törvény hét feladatcsoport ellátását hárítja az Alkotmánybíróságra. Egyben Tehetővé teszi, hogy későbbi törvények újabb teendők elvégzésével bízzák meg az Alkotmánybíróságot. A jelenlegi hatásköri jogok közül kiemelkedik a jogszabályok alkotmányosságának utólagos elbírálása. Jogszabály alkotmányellenességének megvizsgálását és az alkotmányellenesnek tartott jogszabály teljes vagy részbeni megsemmisítését bárki kezdeményezheti. A bíró az eljárás felfüggesztése mellett köteles az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezni, ha az előtte folyamatban lévő ügy elbírálása során olyan jogszabályt keli alkalmaznia, amelynek alkotmányellenességét észleli. Aki szerint a bíróság által folyamatban levő ügyében alkalmazandó jogszabály alkotmányellenes, az kérheti, hogy a bíró tegye meg az említett felfüggesztő és kezdeményező lépéseket. Jelentős az az újszerű rendelkezés, amely szerint ha a Minisztertanács rendeleténél alacsonyabb szintű jogszabállyal szemben az ügyész óvást nyújtott be és az ügyészi óvással a normatív aktust kibocsátó szerv nem ért egyet, köteles ez a szerv az óvást elbírálás végett az Alkotmánybíróság elé terjeszteni és arról az' ügyészt értesíteni. Az Alkotmánybíróság az alkotmányellenes törvény vagy egyéb jogszabály teljes vagy részbeni megsemmisítéséről szóló határozatát a Magyar Közlönyben, illetve abban a hivatalos lapban hirdeti ki, amelyben a megsemmisített normatív rendelkezés eredetileg megjelent. A jogszabály megsemmisítése nem,érinti a megsemmisitő határozat kihirdetése előtt létrejött jogviszonyokat és a belőlük származó jogokat, illetve kötelezettségeket. Kiemelkedő alakzata az alkotmánybírósági eljárás kezdeményezésére irányuló jogoknak az „alkotmányjogi panasz.” Ennek igény- bevételére az jogosult, akinek az alkotmányban biztasított jogai alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán szenvednek sérelmet. Alkotmányjogi panasszal az alkotmányellenesnek vélt jogszabályon nyugvó jogerős határozat kézbesítésétől számított hatvan napon belül, és csak akkor lehet fordulni az Alkotmánybírósághoz, ha a sérelmet szenvedő az egyéb jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, illetve más jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Jogosult az Alkotmánybíróság arra is, hogy határidő megjelölésével felhívja feladatának teljesítésére azt a szervet, amely jogszabály- alkotó kötelességének elmulasztásával idézte elő az alkotmány megsértését. Hasonló módon kötelezheti az Alkotmánybíróság feladatának teljesítésére azt a szervet is, amely a nemzetközi szerződésből származó jogalkotói kötelességének végrehajtását mulasztotta el. Az érintett szervek -indítványára dönt az Alkotmány- bíróság — a bíróságok kivételével — az állami szervek közötti hatásköri ösz- szeütközés megszüntetéséről. Fontos feladata és joga az Alkotmánybíróságnak, hogy hivatalból vagy meghatározott szervek, illetve tisztségviselők indítványára elvégzett alapos vizsgálat alapján teljesen vagy részben megsemmisítse az azonos vagy magasabb fokozatú jogszabállyal kihirdetett nemzetközi szerződésbe ütköző jogszabályt. Különös rendeltetése az Alkotmánybíróságnak, hogy az Országgyűlés, annak állandó bizottsága vagy ötven. országgyűlési képviselő indítványára alkotmányellenesség szempontjából megvizsgálja a törvényjavaslat aggályosnak tartott rendelkezéseit. Ha az Alkotmány- bíróság a törvényjavaslat aggályosnak tartott rendelkezésének alkotmányellenességét állapítja meg, az alkotmányellenességet az Országgyűlés, vagy a törvényjavaslatot benyújtó szerv, illetve személy köteles megszüntetni. Az Országgyűlés az ügyrendjét — annak elfogadása előtt, az aggályosnak tartott rendelkezés megjelölésével — az Alkotmánnyal való összhangjának vizsgálata céljából megküldheti az Alkotmánybíróságnak. Az Alkotmánybíróság alkotmányellenességet megállapító állásfoglalása ebben az esetben is az alkotmányellenesség megszüntetésének kötelezettségét hárítja a parlamentre. Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök indítványára megvizsgálja az Országgyűlés által elfogadott, de az államfő által még ki nem hirdetett törvény aggályosnak tartott rendelkezését. Ha az Alkotmánybíróság a törvény kérdésesnek tartott rendelkezése alkotmányellenességét állapítja meg, a köztársasági elnök a törvényt mindaddig nem hirdetheti ki, amíg az Országgyűlés az alkotmányellenességet meg nem szünteti. Az Ország- gyűlés, a köztársasági elnök és a Minisztertanács nemzetközi szerződés megerősítése előtt kérheti az adott szerződés alkotmányossági vizsgálatát. Ha az Alkotmánybíróság a nemzetközi szerződés egészének vagy valamely rendelkezésének alkotmányellenességét állapítja meg, a szerződés mindaddig nem erősíthető meg, amíg a nemzetközi szerződést kötő szerv vagy személy az alkotmányellenességet meg nem szünteti. Az utóbb említett feladatok és jogok gyakorlásával az Alkotmánybíróság előzetes normakontrollt valósít meg és elősegíti, hogy az érintett törvény, az Ország- gyűlés ügyrendje, illetve nemzetközi szerződés ne legyen alkotmányellenes. Elvileg azonban az ilyen tevékenység lehetővé tétele vitatható. Hiszen a vázolt eljárással az Alkomtánybí- róság részesévé válik a törvény, az ügyrend, illetve a nemzetközi szerződés tartalma megállapításának. Ha az ilyen normát alkotmányossági szempontból utólag az arra jogosultak megtámadják, felvethető a megalkotásukban előzetesen közreműködő Alkotmány- bíróság elfogultságának kérdése. Joga az is az Alkotmány- bíróságnak, hogy a törvényben meghatározott szervek és tisztségviselők indítványára ae Alkotmány egyes rendelkezéseit kötelezően értelmezze. Az értelmező határozatot a Magyar Közlönyben ki kell hirdetni. A vázoltak alapján megállapítható, hogy az Alkotmánybíróság az államhatalom megosztására, a hatalmi ágak — tehát a törvényhozó, az államfői, a végrehajtó és a bírói igazság- szolgáltató hatalom — elválasztására épülő magyar jogállam olyan új hatalmi centruma, amely egyedi ügyintézéssel, büntető vagy polgári ítélkezéssel nem foglalkozik, hanem arra hivatott, hogy előzetes állás- foglalásával, kötelező alkotmányértelmezésével, hatásköri jogvitát eldöntő határozatával előmozdítsa az alaptörvény érvényesítését, megsemmisítse az alkotmányellenes, illetve az alkotmányban rögzített alapjogokat sértő jogszabályok és nemzetközi szerződések előírásait. Az Alkotmánybíróság hatásköre — amint erre már utaltam — nem lezárt. Valószínűsíthető, hogy fa megalkotandó önkormányzati törvény, a nemzetiségekről és az etnikumokról, az egyházakról és a felekezetekről kibocsátandó sarkalatos törvények az alkotmányosság érvényesülését célzó néhány újabb döntési joggal ruházzák föl az Alkotmánybíróságot. Marosvásárhelyi találkozások (Folytatás az 1. oldalról.) — Rengeteget, főleg; a falvakban, Ott is sok a blokkiaké és semmijük sincs. Elhiszi, hogy a kétéves gyerekem még nem látott vajat? — Mi az, hogy blokklakó? — Tömbházban lakik — a faluban. A kerteket elvették, és odarakták a tömböket. — Változott az élet ae elmúlt naipokban? — Mélyet, fájdalmasat sóhajt. — Látszólag jó lesz, de nem biztos. _ ? — Nekünk, magyaroknak több jogunk lesz, de szerintem nem sokkal '. — Mihez képest? — Mondok egy példát: én 1979 óta az országot nem tudtam elhagyni. Azt kérdezték először, hogy miiért nem vagyok férjnél. Amikor férjhez mentem, azt, hogy miért nincs gyerekünk ... Nem lehetett kilépni az országból. Volt nyugatról1 dollárom, de nem tudtam elmenni. Kértem kitelepedést. Másféle éve semmi válasz, azonkívül, hogy nem. — Mit remélnek a ma-- gyarok a mostani változásoktól? — Egyenlőséget. De félek attól is, hogy nem lesz meg, mert megesznek bennünket. * * * — Mi volt itt Marosvásárhelyen az elmúlt napokban? — December 21-én este fél 10 és 10 óra között erős lövöldözés. Lőttek a postatetőről', a templomtoronyból az óra mellől és a Grand Hotel tetejéről. Ott, ahol lövöldöztek, most gyertyák égnek, azok emlékére, akik életüket veszítették. Az utcán katonák vigyázzák a rendet és a polgári őrség Egyik tagjával a megyeházán, találkoztam. Veres Zoltánnak hívják és fontosnak tartja közölni, hogy anyai nagyapja székely volt. Kissé törve beszéli mán a magyart. — Csütörtökön éjszaka az utcán voltam szolgálatban. Há hiszi, ha nem, az emberek cigarettát, kaját hoztak nekünk. Régen nem volt ilyen. Nem is néztek ránk. — Hogyan, győzött itt a forradalom? — Ügy, hogy elfoglalták a várost, és securitatét. — Ki? — A nép... Mást nem tudok mondani, neveket sem. — Milyen most az ellátás? — Jó, nagyon jó. Olyasmi vön az üzletekben, amiről a nép nem gondolta, hogy létezik. Sajt egyáltalán nem volt, hús sem, amit szabadon lehetett venni. A csokoládét nem ismerték a gyerekek. Csak száraz, rossz csokoládé volt — korpából. — Honnan vám ez most? — A raktárakból. — Azt tapasztalom én, hogy az emberek nagyon megfontoltak. — Mások lettek, meg vannak változva, segítenek egymásnak, széles mosollyal köszönnek. — Hogyan lesz ezután? — Én azt hiszem, sokkal jobban mint eddig ... * * * Neveket nem mindig írtaim, mert él még a félelem. Egy nevet viszont beszélgetőtársaim nem ejtettek ki soha a szájukon. Ha róla volt szó, csak jelzőt használtak, ilyeneket: la diktátor, a. zsarnok... Kercza Imre
