Somogyi Néplap, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-07 / 290. szám

4 A TERMÉKEK FELÉT ÉRINTI Somogyi Néplap 1989. december 7., csütörtök HATVAN ÉVE EGYÜTT GyémánHakodalom a Cserben Hat évtized pergett le az­óta, hogy Szabó Mária és Fehete Károly egymás ujja­ra húzta az aranykarikát. A 17 éves, szőke leányt 1929. december 7-én — az esküvő napján — hintó várta Ka­posváron a Kölcsey utcai ház előtt. Az öt évvel idő­sebb vőlegény mirtuszból és fehér szegfűből kötött cso­korral kérte ki kedvesét. A kétszobás, Cseri úti ház 53 éve békés otthonuk. Az élet mindent megadott, ám a legszebb örömtől, a gyermektől megfosztotta őket. Az együtt töltött hatvan évről faggattam a házas­párt. Azt mondják, csoda, hogy sikerült megőrizniük egymást, hiszen kijutott ne­kik a betegségekből. — A II. világháborúban szerzett nyavalyáimat még most is érzem — sóhajt a férj. — A feleségem 9 éve szívritmus-szabályozóval él. A parányi szerkezetet a nyáron ki kellett cserélni: éppen akkor, _ amikor én a mosdósi szanatóriumban fe­küdtem. A múltban kalandozunk. — Hentesként végeztem — mondja a ház ura —, S1930- tól lettem önálló a húsipar­ban. A Kölcsey utca 1. szám alatt levő Gruber-féle fiók­üzletetet vettem át. Pár hó­nap után egy háromszobás lakást béreltünk, ott üzlet- helyiséget is ki tudtunk alakítani. 1936-ban itt, a Cseri úton felépítettük a sa­ját házunk egy részét. A műhelyhez és az eladótér­hez 12 négyzetméteres szoba csatlakozott. 1938-ban — igaz, újabb bankkölcsönök­kel — építettem egy istál­lót is; lovakat és kocsit vá­sároltam, azzal szállítottam haza alkalmanként a vágó­hídról az 50—60 kilogramm húst. — Amikor elkezdődtek a bevonulások, én vezettem az üzletet — folytatja a fele­ség. — A férjem megjárta Jugoszláviát, Romániát, a Felvidéket, majd a Don- kanyart... Sok éjszakát sírtam át nélküle, amíg 1943-ban végleg hazajött. Tevékeny évek következ­tek. Gépeket vettek a hús- feldolgozáshoz. Nem éltek „társasági életet”, de uta­zásra, pihenésre, szórako­zásra mindig jutott idő is, pénz is. 1950. július 18-án vették el a megélhetést je­lentő üzletet; a fiatalasz - szony másnap Martyn dok­tor rendelőjében kötött ki... — Az élelmiszer-kiskeres­kedelmi vállalatnál kaptam munkát — mondja a férj. — A feleségemet azonban az idegállapota miatt seho­vá sem mertem elhelyezni, s ma nem kap nyugdíjat.­A most 82 esztendős férfi házi műhelyében fúr-farag: szépíti otthonukat. Gyakran ül le írógépe mellé, hogy rímekbe fogja a világról al­kotott véleményét. A stró­fákból pesszimizmus árad, és a szebbítés, jobbítás szán­déka. Lokálpatriótaként tett so­kat Cserért; legutóbb egy uszoda megépítését vetette föl. Az asszony — betegsége miatt — szinte sehová sem tud kimozdulni. Károly bá­csi, legutóbb is egyedül vit­te el Szekszárdon élő 88 éves nővérének a szegfű­csokrot. Ma, az évfordulón nem szállnak hintóra, a gyé­mántlakodalmon azonban biztos, hogy melegebb lesz a meghitt hangulat. Lőrincz Sándor Boltmúzeum nyílt Békéscsaba belvárosában. Az 1930-as évek Hangya szövetkezeti boltjainak hangulatát idézi. A békéscsa­bai áfész ugyanis — a megye 15 áfészével összefogva — fel­kérte dolgozóit régi bolti berendezések, használati tárgyak, korabeli áruk igyűjtésére, s két év alatt 1200 tárgyat szedtek össze. Ebből alakították ki — az országban egyedülálló — boltmúzeumot. Gondok szocialista exporttal Villáminterjú a Csepel igazgatójával Újabb érdekvédelmi egyesület alakult Nagyatádon Köztudomású, hogy a szo­cialista országokba irányuló export ma nem számít elis­merésre méltó tevékeny­ségnek. Ennek az az oka, hogy ezek az országok — különösen a Szovjetunió — igen jelentős összegekkel tartoznak. Megyénkben több olyan vállalat is van, amely a szo­cialista országokba jelentős mennyiségű terméket expor­tál. Rossz hír számukra, hogy a kormány nemrég bejelen­tette: jövőre egymilliárd ru­bellel kell csökkenteni a szocialista exportot. Közöt­tük van a Csepel Egyedi Gépgyár Kaposvári Gyára is. Akkerman József igazgatót kérdeztem: — Mennyit exportálnak a Szovjetunióba évente? — Kétszázmillió forintnak megfelelő mennyiségű árut szállítunk. Ez mintegy a fe­le a kaposvári gyár kapaci­tásának. — Nemrég azt hallottam, hogy anyagilag büntetik a szocialista exportot. Igaz ez? — Igen. Már az idén is úgynevezett büntetőadóval sújtotta a kormányzat. A kaposvári gyár emiatt mint­egy 30—35 millió forinttól esik el. Emellett mintegy 5 százalékos veszteséget je­lentett a rubelárfolyam csök­kentése. — Mit szól a tervezett egymilliárd ruhelos export­visszafogáshoz? — Tovább hehezíti a hely­zetünket. Ha ez valóban bekövetkezik, mintegy 20 ezer munkanélkülivel szá­molnak a gépiparban. A balatoni régió érdekvédelme Balatoni szövetség alakul címmel november 21-én a So­mogyi Néplap hírt adott egy új érdekvédelmi szerv megala­kulásáról. A riportalany — dr. Piliszár Tibor —, a Siófoki Városi Tanács titkára mint a szövetség alapszabályának szer­kesztője elmondta, hogy „a Balaton védelme a partján levő települések önkormányzatának összehangolt intézkedését igényli”. Örvendetes, hogy a szövetség tagja minden üdülő­hely, a közigazgatás hierarchiájában elfoglalt szervezeti for­májától függetlenül. A szövetség megalakulása a rögzített célkitűzések fontossága mellett azért is figyelemre méltó, mert plasztikusan érzékelteti, hogy a Balaton önálló gazda­sági régió és egységes vezetésre lenne szüksége. Ha idegenforgalmi-földrajzi szempontból nézzük a Ba­latont, minden arra mutat, hogy nem lehet megfelelően irá­nyítani három megye útján, amelynek más-más a „profil­ja”, az anyagi lehetősége, Idegenforgalmi tapasztalata és szakismerete. Ajánlatos lenne — szakítva a megyerendszer­hez való ragaszkodástól — megyei szintű egységes igazgatás alá vonni a Balaton régióját, amely magában foglalná a volt siófoki, fonyódi, keszthelyi, tapolcai és balatonfüredi járá­sokat. Nemcsak a szövetség érzi az egységes fellépés szüksé­gességét, hanem azt már korábban Is igyekeztek megoldani. Ezért alakult meg két ízben is a Balatoni Intéző Bizottság, de sem a múltban, sem a jelenben nem tudta megoldani azokat a kívánságokat, melyeket egy körzet igényel. Az ön­álló régiók egységes közigazgatási körzetté alakítása nem új­keletű. Ezzel foglalkozott Markos György professzor és aki­emelkedő tehetségű Bibó István is. A hagyományokhoz való ragaszkodás azonban nem fogadta el javaslatukat. A Keszt­helyi Múzeumban őrzik a Testvériség című lap 1919. április 13-i számát, amely arról tudósít, hQgy: „A Munkás-, Kato­na- és Földmunkás Tanács március 30-án tartott ülésén Fo­dor Imre elvtárs indítványára elhatározta, hogy Balaton me­gye felállítását fogja kérni a Belügyi Népbiztostól Keszthely székhellyel, amelyhez az összes, 30 km körzeten belül fekvő községek tartoznának. Pámer István Mór elvtársat bízták meg, aki el is utazott, hogy a kérelmet személyesen terjessze a belügyi népbdatos elé.” Íme, egy 70 év előtti vélemény! Hosszú lenne kifejteni és külön tanulmányt igényelne a Balaton megye előnyeinek felvázolása és a szükséges fej­lesztések leírása. De az eddigi tudományos állásfoglalások és a fent említett kísérletek, továbbá a Balaton egységes fej­lesztésének, működésének igénye előbb-utóbb szükségessé te­szik ennek a régiónak az egységes közigazgatási irányítását. Dr. Ormándi István A szentlászlói Búzakalász Mgtsz boldogasszonyfai Olcsó Áruk Boltjába érkezett — nyugati hálás ruha, kg-os áru, ^ — nagymennyiségű osztályos ,férfi- ^s női cipőáru — női hótaposó, bundás gyermekcipők stb. JÖT, SOKAT, OLCSÓN! Nyitva tartás: kedd, szerda, péntek 8—16 óráig csütörtök 8—18 óráig szombaton 8—12 óráig (Hétfő szünnap) VÁRJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT! (107295) — Van ilyen veszély önöknél is? — Nem kizárt, de szeret­nénk elkerülni, hogy embe­reket kelljen elbocsátani. — Mit lehet tenni? — Teljes erővel a nyugati és belföldi piacok felé kell fordulnunk. — Hogyan lehet ezt ilyen gyorsan megtenni? — Egy-két hét alatt nem tudjuk megvalósítani, de ha egy kis időt nyerünk, nem reménytelen az ügy. — Hogyan lehet időt nyer­ni? — Ahhoz, hogy egyáltalán esélyünk legyen, az szüksé­ges, hogy továbbra is enge­délyezzék számunkra a szo­cialista exportot Némely vállalathoz megérkezett a letiltó rendelkezés. Tehát ha ilyet nem kapunk, meg tudjuk kezdeni a váltást. Mindenekelőtt abba kell hagynunk azoknak a termé­keknek a gyártását, ame­lyek veszteségeket okoznak és növelnünk kell azok ará­nyát, amelyek a Szovjetunió­ban is, de más piacokon is jól eladhatók, s megfelelő ellentételt kaphatunk értük. Ilyennek számítanak azok a termékek, amelyeket mi fej­lesztettünk ki. Persze ne­hézségeink itt is vannak; el­sősorban azért, mert az alapanyaggyártók egyre- másra emelik az árakat. Pél­dául az öntvényárak az utóbbi időben több mint a duplájára nőttek. — Mennyire partnerek e törekvések megvalósításá­ban a gyár dolgozói? — Remélem, hogy azok lesznek, hiszen mindenkinek alapvető érdeke, hogy boldo­guljunk. Területi munkás­gyűléseket tartottunk. Eze­ken elmondtuk a jót is, rosszat is, nem titkoltuk, hogy baj van. Ebből csak közös erővel kerülhetünk ki. (Szegedi) (Tudósítónktól.) A nagyatádi helyőrségi klubban a napokban újabb — városi kezdeményezésű — egyesület tartotta alakuló ülését, mégpedig a fegyve­res erők és testületek nyug­állományú tagjainak érdek- védelmi egyesülete. Az ala­kuló ülésen 38-an írták alá a belépési nyilatkozatot, és héttagú vezetőséget válasz­tottak. Elnöke Tóth János, ügyvezető titkára pedig Kálmán Ferenc lett, mind­ketten nyugállományú hon­véd alezredesek. Az egye­sület alapszabályában- töb­bek között a következő cé­lokat tűzi maga elé; „Pár­toktól, politikai csoportosu­lásoktól- függetlenül, a tör­vényességet betartva védi mindazoknak az erkölcsi és anyagi érdekeit, akik társa­dalmi tevékenységük, a fegyveres testületekben el­töltött szolgálati viszonyuk alapján kerültek nyugállo­mányba, illetve azok gyer­mekei, özvegyei — és ta­gokká váltak. Fontos felada­tuknak tekintik a tagok — csalódok — összefogását, közművelődési igényeik ki­elégítését, a rászorulók szo­ciális segélyezését, a bete­gek látogatását, a gondjaik megoldásában való közre­működést.” Az egyesület legfőbb szer­ve a közgyűlés; ezt évente legalább egyszer összehív­ják. A vezetőség — terv szerint havonta, s ha szük­sége®, rendkívül is tart ülést —, hivatott a közgyű­lési határozatok és az alap­szabály szellemében a napi feladatokat ellátná. Az egye­sület költségeit a tagdíjak­ból és a szponzorok hozzá­járulásaiból fedezik. Az új atádi szervezet a helyőrségi klubban kapott helyet, ahol számos alkalom nyílik arra, hogy a tagok részt vegyenek a közművelődési rendezvé­nyeken, a szervezett kirán­dulásokon. A KAPOS VOLÁN pályázatot Hirdet a Teherforgalmi Kft. ügyvezetői munkakörének betöltésére Az állás 1990. január 1-jén betölthető; a kinevezés öt évre szól. A kft. ügyintézőjének feladata: a gazdálkodó egység belföldi közúti áruszállítási, rakodási feladatainak, gazdálkodásának, működésének megszervezése, irányítása. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: — lehetőleg szakirányú felsőfokú diploma vagy középiskola felsőfokú szaktanfolyami végzettséggel, — legalább 3 év vezetői gyakorlat • — tiszta erkölcsi bizonyítvány Bérezés: megegyezés szerint. A pályázat tartalmazza a, pályázó részletes önélet­rajzát, szakmai életútját, a szakmai végzettségét ta­núsító okiratait, a kft. működtetésére vonatkozó szak­mai elképzeléseit. A pályázatokat a személyzeti osztály vezetőjéhez kell benyújtani, a megjelenéstől számított 2 héten belül. Érdeklődni: KAPOSVÁR, Füredi út 180. Telefon: 16-111/247-es mellék (141772) VISSZHANG

Next

/
Thumbnails
Contents