Somogyi Néplap, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-07 / 290. szám

1989. december 7„ icsiitSrtök________________________________SOMOGYI NÉPLAP 5 Krénusx-győzelem Budapesten EZ JÁTÉKOS MUNKA VOLT „A Trubadúr nem ment rosszul" A Pécsi Nemzeti Színház vendégjátéka Siófokon — Magunkhoz ölelve vit­tük az ajándékot, gondolom, nem kis feltűnést keltve a metrón — emlékezett moso­lyogva dr. Király Lajosné, a Krénusz János Általános Iskola tanára. Hogy milyen ajándékot? Azt a gazdag jutalmat, amely a „Tiszán innen — Dunán túl” című országos zenei műveltségi verseny döntője elsődíjasának járt: személyenként hat hangle­mezt és hat értékes köny­vet. Beszélgetőpartnereink a győztes csapat tagjai, dr. Király Lajosné felkészítő tanár által irányított lelkes diákok. Nevezetesen Bara- csi Krisztina, Zomi Enikő, Decsi Gabriella, Kása Beáta. Mikié Róbert és Zsoldos Ka­talin betegsége miatt nem volt jelen az „élménybeszá­molón”. Az országos döntőt két megmérettetés előzte meg: a megyei forduló és a területi döntő. — 1987. május 22-e és 1988. május 21-e — vágta rá a versenyek időpontját A krónikus mozgásszervi megbetegedések nagy fájda­lommal járnak, gyakran kényszerítik ágyba az em­bereket. E betegségek kon­zervatív kezelése hosszú időt vesz igénybe, és nem minden esetben biztosítja a gyógyulást... Az úgyneve­zett ortopédsebészet fel­adata, hogy a veleszületett fejlődési redellenességeket, valamint a hosszan elhúzó­dó és mozgáskorlátozottság­gal együtt járó krónikus és gyulladásos megbetegedése­ket műtéti úton oldja meg. A ma már rutinszerűen végzett operatív beavatko­zások lényegesen javítják a beteg állapotát, és ami szin­tén nagyon fontos, erősen csökkentik a táppénzes na­pok számát. Megyénkben ez év no­vember elsejéig mégsem volt önálló osztálya az orto­pédsebészetnek, pedig Ka­posváron szép hagyománya volt a gyógyászat eme ágá­nak, Előbb létesült ugyanis ortopédosztály, mint bal­eseti sebészet. Az évek mú­lásával azonban a sebészet és a traumatológia fejlesz­tését ösztönözték, az ortopéd- sebésze); lassacskán elsor­vadt. Az elmúlt években a traumatológiai sebészeten belül működött 10 ággyal az ortopéd sebészet. Az igénye­ket természetesen nem elé­gítette ki az ellátásnak ez a kényszerformája; a somo­Krisztina. — Azért tudom ilyen pontosan, mert egybe­esett a táncversenyekkel. Ugyanis a Flamingo társas­táncklub tagja vagyok. — A verseny tartalmát, jellegét nehéz összefoglalni — hallottuk a tanárnőtől. — Rendkívül sokoldalú föl­készültséget igényelt: a ki­bővített tananyagra épülő elméleti kérdések mellett számos „kemény” gyakorlati feladatot kellett megolda­nunk. — Az a tekerőlant azért nem volt az igazi — nevet­tek össze a lányok. — Az egyik fordulóban né­pi hangszereket kellett meg­szólaltatni — magyarázták aztán. — Nekünk a tekerő­lant jutott. A versenyen „dí­jazták” a szép magyar be­szédet is, s a gyorsaság, a pontos helyzetfelismerés si­kert hozott. A pontszámok szerint a győzelem fölényes volt: a 242 általános iskola 1936 diákja között nem haj­szálon múlt a mi csapatunk győzelme. gyi betegek többsége más városokba ment. A pécsi klinikán például jelenleg is 300 beteg vár csípőprotézis­re. A kórház vezetése és a megyei tanács egészségügyi osztályának támogatásával sikerült létrehozni az orto­pédsebészeti osztályt. Az újonnan létesült osztályról dr.. Mike György osztályve­zető főorvos tájékoztatott. — A három kórteremben összesen húsz ággyal léte­sült osztályon azokat a be­tegeket látjuk el, akiknek műtéti megoldást javasol­tunk. A felnőttbeteg-ellátás- ban a protetika kerül elő­térbe. Csípő- és térdprotézi­sek beültetését is tervezzük, de korrekciós csontműtéte­ket is el tudunk végezni. A különböző fejlődési rendel­lenességek (csípőficam, ge­rincferdülés, dongaláb) mű­téti megoldását ugyancsak szeretnénk elvégezni. Ezek­re a műtétekre leggyakrab­ban gyermekkorban kerül sor. Egyelőre azonban a gyermekosztályon helyezzük el műtét utáni gondozásra az apróságokat. A műtéti blokkban még hiányoznak azok a fontos diagnosztikai, valamint a beavatkozásokhoz szükséges műszerek, amelyek a kor­szerű ortopédsebészet tar­tozékai. A milliós befekte­tést igénylő eszközkészlet­— Az igazsághoz tartozik, hogy nagyon jó helyen, a zsűri szeme előtt ültünk — mondja szerényen a tanárnő —, tehát ha jelentkeztünk, minket biztosan észrevették. A többes szám természete­sen nem azt jelenti, hogy a pedagógus aktívan segít­hetett diákjainak, ö a ven­dégek között, távol a gyere­keitől ült. A döntőben igen komoly fölkészülést igénylő kérdé­sek, feladatkörök voltak. Többek között zeneműrész­letek felismerése, épületek zenei vonatkozásának is­mertetése, • népdalok ének­lése szöveggel és szolmizál­va, emlékezetből... — A magyar énekes nép­szokások közül nekünk a villőzés jutott — emlékezett az egyik kislány, s mindjárt röviden ismertette az ehhez fűződő hagyományokat. De a kis csapat ugyanilyen pro­fi módon tudott beszélni az újévről és a karácsonyról, a vízkeresztről és a Gergely- járásról is. — Mi volt ez számotokra: munka vagy játék? — Játékos munka — mo­solygott Kosa Beáta. — Na­Horváth Istvánná tanács­elnök levelet küldött szer­kesztőségünkbe, s ebben be­számolt arról, hogy decem­ber 3-án fölavatták a má­sodik világháború katonai és polgári áldozatainak em­lékművét Kutason. A szertartás gyászmdsével kezdődött a római katolikus templomban, majd — az emlékmű előtt — színvona­las műsorral folytatódott. Az emlékmű leleplezése után az egyházi személyek igét hir­dettek, fölszentelték, megál­hez sponzorokra lenne szük­ség. — A térd ízület-sebészet­nek egyik virágzó ága az arthroscopia. E műszer se­gítségével — magyarázza a főorvos — műtét nélkül is be lehelt „kukucskálni” a beteg ízületbe, de alkalmas arra is, hogy kisebb beavat­kozásokat — porckorongsza­badást — megoldjunk vele. Az így végzett műtétek után a kórházi kezelés ideje, va­lamint a táppénzes napok száma is nagymértékben csökken. 4—6 hét helyett 1—2 hét múlva már mun­kába állhat a beteg. A műtétek mielőbbi el­végzéséhez a társadalombiz­tosításnak is egyre nagyobb érdeke fűződik. A végleges tervek szerint 40 ágy áll majd a betegek rendelkezé­sére. A valutáigényes esz­közkészlethez a kórház gaz­dasági igazgatója próbálja biztosítani a fedezetet. Át­meneti megoldásként a traumatológia műszereit használják a műtéteknél. Az orvosellátottság nagyon jó. Három szakorvos és két szakvizsga előtt álló orvos, valamint nyolc szakképzett nővér látja el a betegeket. A műtősöknek, nővéreknek, gyógytornászoknak tovább­képzést szerveznek. — A komplex betegellá­táshoz hozzá tartozik a re­habilitációs és fizioterápiás háttér is — jegyzi meg a gyón szívesen tanultunk, s bár a tavalyi területi döntő sokkal izgalmasabb volt, örülünk a sikernek. — Nekem azért rettene­tesen izgalmas volt — fűzte hozzá dr. Király Lajosné. — Mi sarkallta a tanárnőt arra, hogy a rengeteg plusz­munkát, energiát és időt igénylő versenybe benevez­ze diákjait? — Már a kiírást olvasva tudtam, hogy ezt nem sza­bad kihagyni. Azt is tud­tam, hogy a Krénuszba sok ügyes és szorgalmas diák jár, s az eredmény bizonyít­ja, hogy tehetségesek is. Iskolarendszerünk, sajnos, megnehezíti a tehetséggon­dozást; délutánonként több­ször az angol- és a német- órák rovására ültünk össze tanulni. A „finis” utolsó he­tében mindennap foglalkoz­tunk a versenyfeladatokkal. S ami még nagyon fontos, ezek a gyerekek nemhogy nem izgultak, nem bénította őket lámpaláz, hanem hatá­rozottan élvezték is a ver­senyt. Visszatekintve fárasz­tó volt mindannyiunknak, de megérte... dották a jelképes sírokat. Az áldozatok egyik túlélő sors­társa mondott beszédet. Az emlékmű a hozzátar­tozók, a község lakossága és a gazdasági egységek anya­gi támogatásával készült el Szigetvári György terve alapján, Dabóczi József és Egyed Béla kőfaragó kivi­telezésében. Az emlékművön negyven­hat hadba vonult és a he­lyi harcok, aknarobbanások során meghalt negyven­főorvos. Sajnos országosan is nagy a hiány a szakkép­zett gyógytornászokból. Itt, a rehabilitáción mindössze két szakképzett van, a töb­biek szakképzetlenek. Dr. Mike György főorvos 17 évig dolgozott a pécsi ortopédklinikán és pályázat útján nyerte el a kaposvári osztály vezetését. — Mindig az volt a vá­gyam, hogy önálló legyek — mondja. — Erre most Ka­1853. január 19-én, a ró­mai Teatro Apailóban zajos sikert aratott egy zenedrá­ma ősbemutatója. A szerző, Giuseppe Verdi szokásos szűkszavúságával táviratoz- ta egyik barátjának: „A Trubadúr nem ment rosz- szul.” Századunk egyik leg­nagyobb Manricója, Leo Slezák így vélekedett az operáról: „Hogy ebben a da­rabban mi történik, arról még nekem sincs a leghal­ványabb fogalmam sem.” Való igaz, a spanyol roman­tikus dráma alapján készült librettó — amely magán vi­seli a műfaj minden jelleg­zetességét (regényes kör­nyezet, titokzatos születési körülmények, bosszú, párbaj életre-halálra...) — nem mentes a logikai buktatók­tól. A történet kerete hite­les. 1409-et írtak, nemrég halt meg I. Márton, Aragó­nia királya. Az országban polgárháború dúlt a trón örökléséért. Ebben a környe­zetben : füstölgő máglyák tövében, cigánytáborban, ősi vár udvarán szövi a cselek­mény fonalát a roncolei kocsmáros fia, aki különös négy polgári áldozat neve szerepel. Kegyeleti hellyé nyilvánították az emlékmű környékét, és az áldozatok nevének felolvasása közben helyezték el a gyerekek a kilencven szál piros szegfűt, a hozzátartozók pedig a ko­szorúkat, virágokat. Ki­lencven gyertyát gyújtottak az áldozatok emlékére. A megemlékezés után refor­mátus istentisztelet zárta a második világháborús áldo­zatok „jelképes” temetésé­nek napját. posváron nyílt lehetőség. Szeretném elérni, hogy be­induljon az ambuláns ren­delés és a megye nagyobb városaiban legalább heti egy alkalommal az osztályon dolgozó orvos kollégáim lás­sák el a betegekét, végez­zék el a szűrővizsgálatokat. Tervezzük továbbá, hogy a csípőficam vizsgálatára be­vezessük az ultrahang-diag­nosztikát. Várnai Ágnes vonzódást érez a spanyol miliő iránt (bizonyítja ezt számos más operája az Er­námtól a Végzet hatalmán keresztül a Don Carlosig.) Verdi eleven indulatokból felfakadó gyönyörű meló­diákkal feledteti a dramatur­giai szakadékokat. A Pécsi Nemzeti Színház siófoki vendégjátékán valóságos hús-vér emberek küzdel­mét keltette életre a muzsi­ka. — Az sem baj, ha az egész opera egyetlen számból áll, és nem lesz benne sem du­ett, sem kórus, sem finálé — biztatta a szerző egykoron a szövegkönyv íróját, Sal­vatore Cammaranót, majd Emanuele Bardarét az újsze­rűségre —, de a cselekmény merész, a jellemek különö­sek legyenek. A partitúrát aztán a műfaj elemeinek sa- vával-borsával fűszerezte. A Hirsch Bence vezényel­te Pécsi Szimfonikus Zene­kar kiváló partnerként szol­gálta az előadás sikerét. A romantika izzó vagy éppen lefojtott szenvedéllyel üzenő világát varázsolták a sze­replők mögé. A Luna grófot megszemélyesítő Vághelyi Gábor már a darab első tak­tusaiban elhitette velünk: a Trubadúr sematikusan áb­rázolt „fekete” vagy „fe- hér”hősei közül ő a sötétet képviseli. Nem elvakult sze­relem, hanem a féltékenység tetteinek mozgatórugója. Vetélytársának (majd csak a darab végén derül ki, hogy ők ketten testvérek) alakját Karizs Béla érdemes mű­vésznek több síkon sikerült megformálnia: hősies és érzékeny, elszánt és lírai volt a siófoki Manrico. Hangszálai igazából az első felvonás félidejére „mele­gedtek be” — ettől kezdve fényes tónus jellemezte a hőstenort. Leonóra szerepé­ben Sajdy Júliát láthattuk — Sargarto grófnője alakjá­ban — a zeneszerző meg­rendítő vallomást tett min­den virágzó szépség halálos végzetéről. Leonóra érzé­kenyre, védtelenre sikerült. Színek, foltok, erőgócok áll­tak egymással szemben a színpadon. A három ember szerelmét Verdi a háttérbe szorította: mindössze 23 ütemnyi szakaszra foghat­juk rá, hogy szerelmi kettős! A szerző a cigányasszonyt tartja a legizgalmasabb ka­rakternek; számára egyetlen nyugodt pillanatot sem hagy a partitúra. Benei Katalin Azucenája tette rám a leg­nagyobb hatást: a színésznő mesterien formálta meg az őrület szélére kergetett, kettős szenvedélytől lán­goló asszonyt. A drámai alt a Manrico iránt érzett anyai szeretet és az apját megbosszulni akarás szorítá­sában vergődve egy vadul lobogó máglya kísérteties fényéhez volt hasonlítható. Az est fénypontja kétség­kívül a Miserere volt, amely­nek önmagától diadalittas dallamsorait — a szerző idegrendszerének minden tudását-báját — féltőn, de a dráma sodrásának engedve idézte meg az érzékeny együttes. A lényegre figye­lést jelentősen megkönnyí­tették Vata Emil Jászai-dí- jas szimbolikus díszletei. Eck Imre Kossuth-díjas ren­dező nagyvonalúan segítet­te, hogy Verdi szellemét be­fogadhassa a közönség. Végletes szenvedélyek, vi­haros érzelmek. A szerző a forma vasbilincsével kell ösz- szefogja a mindent elsöpörni akaró melódiákat. Ezért a Trubadúrban (Azucena elbe­szélésén túl) minden jelenet jól érzékelhetően le van zárva. Vagyis minden jele­net után lehet tapsolni. A közönség sűrűn élt a lehető­séggel. Czcne Attila Ortopédsebészet Kaposváron Csípő- és térdprotézist is beültetnek Tamasi Rita Kilencven gyertyát gyújtottak EMLÉKMŰ A HÁBORÚ ÁLDOZATAINAK KUTASON

Next

/
Thumbnails
Contents