Somogyi Néplap, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-06 / 289. szám
1989. december 6., szerda Somogyi Néplap A vaníliás sodó utóélete A Háromfai Községi Közös Tanács november 30-án megtartott ülésén a testület határozott kérése volt, hogy a tisztségviselők tiltakozzanak a Somogyi Néplap november 29-én megjelent Kidobtak Háromfán című cikkben foglaltakra. A cikk, amelyet Nagy Jenő újságíró írt, teljesen elferdítve tartalmazza a tényeket. 1989. november 26-án (az országos népszavazás délelőttjén), amikor a „bajkeverő vaníliás galuska” hatása javában tetőzött a községben — akart az újságíró nyilatkozatot kérni a körzeti főorvostól, akkor, amikor a váróban — mint írja is — még többen várakoztak, mivel a körzeti főorvos vasárnap is nyitva tartotta a rendelőjét, bár már kora reggel a hozzá beérkezett újabb hívásokat ellátta. Igaz, hogy az újságíró és munkatársa bemutatkozott, de a háromfai körzeti főorvos erre figyelni sem tudott megfeszített munkája során, nemhogy reagálni, sőt kidobni a sajtó embereit. Fehér köpenyben végezte munkáját, hiszen a sürgős ellátásra minden jelentkező betegnek igazán szüksége volt. Mivel az újságíró hozzá kéréssel nem fordult, így arra nem is válaszolhatott. Reagált azonban a Somogy Megyei Közegészségügyi, Járványügyi Szolgálat vezető főorvosa, aki kabátban tartózkodott a rendelőben, és ő küldte ki az újságírókat onnan. Ügy gondoljuk, az újságíró nem választotta meg helyesen a riportkészítés időpontját. A Somogy Megyei Közegészségügyi, Járványügyi Szolgálat vezető főorvosa már ezit megelőzően minden lényeges kérdésről és adatról tájékoztatta a sajtót, a rádiót, és ennek köszönhetően ebben az időpontban már az egész ország a rádió útján tájékozódhatott a sajnálatos eseményről. Ezt a tényt közölte is az újságíróval. Dr. Hantost Ignác körzeti főorvos több mint három évtizede végzi gyógyító, megelőző munkáját a községben a lakosság nagy megelégedésére. A lakosság hozzá fűződő ragaszkodását, tiszteletét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy megbízták a tisztségviselőket annak intézésére, hogy a körzeti főorvos — aki korhatáros — ne vonuljon nyugállományba, mert a községnek továbbra is nagy szüksége van munkájára. Azon a november 25-i napon, amikor a fertőzés már jócskán éreztette hatását, bár nem volt ügyeletes, a hozzá korán reggel beérkezett bejelentésekre tettel reagált, s mire nyilvánvalóvá vált a fertőzés, 6orra ellátta a betegeket. Ezen a napon több mint félszáz beteget kezelt, s másnap — vasárnap — egész nap rendelt. Sajnálattal vennénk, ha az újságcikk, s e lázas napokban lejátszódó különböző „valótlan” kijelentések arra az elhatározásra juttatnák dr. Hantos! Ignác körzeti főorvosunkat, hogy nyugállományba vonul, s a községnek meg kellene tőle válni. Ezúton is köszönjük főorvosainknak a több évtizedes, fáradhatatlan munkáját abban a reményben, hogy velünk marad és továbbra is vigyáz egészségünkre. Merjük remélni, hogy a cikk írója és mindazok, akik kétségbe merték vonni annak a körzeti főorvosnak a munkáját, aki már csaknem egy éve orvosírnok nélkül dolgozik, a krízise« időszakban pedig ápolónő és védőnő nélkül, a Somogyi Néplap hasábjain megkövetik. Ezt joggal várja Háromfa község közös tanácsának testületé és lakossága. Tisztelettel: A Háromfai Községi Közös Tanács testületé é<s a község lakossága • * * (Helyet adtunk készséggel a háromfai tanács titkára által hozzánk eljuttatott kérésnek, ám megjegyezzük, hogy az újságíró — aki nem szenzációhajhász passzióból, hanem ugyancsak munkáját végezve, a tájékoztatás érdekében kereste fel a rendelőt — mindenekelőtt bemutatkozott! Nem tudhatta, hogy kitől kapja azután a kiutasító dorgatóriumot. s nyilván nem akarta feleslegesen zavarni az orvosi rendelést sem. Cikkében korántsem marasztalta el végzett munkája miatt az általa feltételezett főorvost. Valóiban igaz: tiszteletre méltó az, . hogy nyugdíjas éveiben is közimegelégedésre ellátja hivatását. Aztán pedig, hogy miért orvosímok, ápolónő és védőnő nélkül volt kénytelen dolgozni, nem csupán a jó okkal megérdemelt köszönet segíthet, hanem az erre illetékesek intézkedése is. — A szerk.) * * • A rádió híradásából értesültünk arról, amit önök is megírtak november 27-i számukban Tömeges ételmérgezés Háromfán címmel. Az érintettek iránt érzett sajnálatunk mellett meglepődtünk, amikor azt olvastuk, hogy majdnem 150 háromfai, bakházi és taranyi gyermek, illetve felnőtt betegedett meg. Meglepetésünket az okozta, hogy a taranyi intézmények (óvoda, általános iskola) gyermekei nem fogyasztottak vaníliás sodó- val tálalt aranygaluskát. Nálunk ugyanis más volt az ebéd. Az említett ételt egyébként évek óta nem főzik a konyhánkon. Az említett három községnek a tanácsa közös, de a konyhánk önálló. A taranyi gyermekek nem étkeznek a háromfai intézménynél. A felnőtt lakosság sem jár oda étkezni. Ezután azt kérdezem, hogy a 150 háromfai, bakházi és taranyi beteg közül hány fő volt a taranyi? Tisztelettel: Kozma Miklósné a Taranyi Általános Iskola igazgatója Szép példák varázsával Németh Magdolna az ádándi népfőiskolán Holnaptól városi tévé Kaposváron Várospolitikai műsor egy órában 8760 lakásban fogható Csütörtökön sugározza első, kísérleti műsorát a Kapos Tv-nek nevezett városi televízió. Az adás előtti utolsó technikai megbeszélésen megtudtuk: a csütörtökön 6 órakor kezdődő egyórás műsor a B I. sáv C 2- es csatornáján (a jugoszláv 2 program mellett) fogható abban a 8760 lakásban, amely a sávházi nagyközösségi antennarendszerhez tartozik. Berkics János, a tévé vezetője elmondta: karácsony előtt még egy alkalommal jelentkeznek, januárban és februárban egy-egy adást terveznek, majd tavasztól rendszeres lesz a csütörtöki adás. S hogy miért az utolsók között lett televíziója Kaposvárnak? A szervezők a településszerkezettel magyarázták: a város nagyobb hányadát nem lehetett volna ellátni műsorral, hiszen tavaly csak 3000 lakás volt a kábelhálózaton. Otolecz Árpád az IKV termelési igazgatóhelyettese elmondta: a vállalat 1985 elejétől folyamatosan köti össze a város nagyközösségi rendszereit. Ügy építették ki a hálózatot, hogy a városi tévé is üzemelhessen. Az IKV 14 millió forintot fordított eddig a saját fejSzáméi Lajos: A korrupció, a protekció és a többi... lesztésá pénzéből — tehát nem a lakbérekből — a tévéantenna-hálózatra. A munkát folytatják és várhatóan 10 ezer lakás már a közeljövőben foghatja a Ka- pos-tévé műsorát. Végső céljuk az, hogy a helyi kisadóval besugározhatóvá tegyék a várost és környékét. A hálózatépítés mellett a televíziástúdiók felállítása a legnagyobb feladat. Mint beruházó a Kaposvár Városi Tanács egyebek között 14 millió forint értékű devizával támogatta a televíziót; ebből a pénzből korszerű technikai eszközöket tudnak vásárolni. Berkics János hangsúlyozta, hogy az első adások még nem a korszerű technikával készülnek és nincs meg az állandó személyi állomány sem. Egyelőre lelkes amatőrök dolgoznak s ha nem vetekszenek a Magyar Televízióval akkor ez pillanatnyi nehéz helyzetük következménye. Most lehetőségüknek a maximumát adják. A csütörtöki egy órában többek között Papp János kaposvári tanácselnök köszöntőjét halihatják majd a város lakói és a pártok képviselői szólalnak meg: mit várnak a helyi tévétől. Megemlékeznek Mensáros Andorról és híradóblokkot, kereskedelmi és kulturális információkat sugároznak. Már az adás napjától várja a szerkesztőség a nézők észrevételét, a stúdió székhelyén: a Kilián György Városi Művelődési Központban személyesen vagy a 19- 845-ös telefonon. V. Zs. Rousseau Emilét a természetességet igazoló élethelyzetek, alkalmak tanították a helyes viselkedésre és a szükséges ismeretekre. Tolsztoj teljes szabadságot akart adni a gyermek lelki és testi fejlődésének. Németh László kiindulópontnak a családot tekinti. Lánya, Magdolna az ádándi Berzsenyi Dániel Közművelődési Egyesület népfőiskoláján tartott nagyszerű előadást helyi tanároknak édesapja pedagógiai munkásságáról. Németh László számára nem létezett szakadék az oktatás és a nevelés között. „Én nevelni sem akartam mással, mint az óra varázsával.” — írta. Lányait is szép példák varázsával nevelte. Németh Magdolna, aki Arany balladáin és a János vitézen cseperedett fel s tízéves korára eredeti nyelven olvasott német, francia, latin és orosz meséket, Kanadából érkezett. Korábban természettudományokat tanított középiskolás diákoknak — ma nyugdíjasként édesapja szellemi hagyatékának rendezésével foglalkozik. — Neisz Péternek, az egyesület közművelődési al- elnökének színes bevezetőjét követően Németh Magdolna beszélt s.z enciklopédikus nemzetnevelőről, az aktív pedagógusról, majd az idősödő íróról, aki leszűri életének tapasztalatait. — Az osztály nélküli társadalom csak mint értelmiségi társadalom valósulhat meg — idézte édesapját, majd így folytatta: nincs annál károsabb, ha valaki az iskolában félműveltséget sajátít el, ahelyett, hogy képességének megfelelő szakmát szerezne. Az lenne szükséges, hogy minél magasabb szinten állapodjon meg a nemzeti műveltség nivellálódása. 11—12 éves korban valahol elveszítjük a gyerekeket — folytatta, pedig Magyarország (mint kis nemzet) egyetlen reménye, hogy magasan kvalifikált honpolgárai legyenek. Mint választási lehetőséget üdvözölte a 4+8 osztályos rendszer bevezetését, de aggodalmát fejezte ki: a középiskolában nehezebb megtartani a diákokat, mint az általános iskolában — a 4+8 a műveltségi szint további csökkenéséhez vezethet. Németh Magdolna elmondta, hogy 1945 óta, amikor megjelent édesapjának „A tanügy Rendezése” című munkája, most lát először lehetőséget arra: a Németh László-i elmélet és a mai magyar iskolarendszer valósága közötti szakadék áthidalható legyen. Ehhez elsősorban az szükséges — hangsúlyozta —, hogy a tantestületek autonóm módon maguk döntsenek úgy: apám pedagógiai elmélete alapján szervezik munkájukat. Czene Másodéves egyetemi hallgató koromban egymás között suttogtunk Száméi professzor könyvéről, amely a „Közélet tisztaságáról” címen közkézen forgott az évfolyamon. Én is — akkor még tabuként elhallgatott szaftos közéleti korrupciókra, pletykákra éhesen vettem kezembe a könyvet, de helyette a közélet e szdvé- nyét tudományos igénnyel elemző munkát olvastam — élvezettel — végig. Az ősz elején került a könyvesboltokba Száméi Lajos újabb könyve A korrupció, a protekció és a többi ... címmel: ez az előző mű néhány alapgondolatának felhasználásával elemzi közéletünk vadhajtásait. A társadalmunkban létező korrupció, protekció definiálásán, a jelenségek elemzésén túl életszerű példákból győződhetünk meg ezeknek társadalmi morált romboló hatásáról. Az író megggyőző érveléssel cáfol egyes „népszerű nézeteket”, például azt, amely a korrupció kizárólagos okaként kezeli a hiányt. „Ezzel a hamis feltevéssel, ami nem igazolható, szembe kell szállni, mert látóhatáron kívülre helyez korrupciót kiváltó tényezőket, s ezzel velük szemben eszköztelenné teszi mind a társadalmat általában, mind a korrupció ellen fellépni hivatott szerveket különösen.” A könyv tárgyal több olyan „nehéz kérdést” is, amely ma foglalkoztatja a közvéleményt, például lakáskiutalás, telekodaítélés, adóbehajtás, orvosi paraszolvencia, egyetemi felvételi. Mindez önmagába forduló moralizálgatás lenne csak, ha mindössze megállapításokat olvashatnánk a korrupcióról, a protekcióról és a többirőL Ezeken túl azonban jogi megoldásokat, garanciarendszert is javasol a közéleti torzulatok kiküszöbölésére. Ezért is jólesett olvasni a könyvet! Szélsőségektől, megalapozott vagy megalapozatlan kritikáktól hemzsegő napjainkban ilyen higgadt, pénzt nem, csak okos, megfontolást igénylő javaslatokat várunk valamennyien. E könyv bizonyíték arra, hogy lehet súlyos társadalmi problémákat tudományos igénnyel és felelősséggel, mégis népszerűén, sőt szórakoztatóan tárgyalni. Ezért ajánlom jó szívvel nemcsak jogászoknak, hanem minden, a közélet iránt érdeklődő embernek ezt az élvezetes olvasmányt. Lamperth Mónika 40 éve alakult meg a Horvátországi Magyarok Szövetsége, amely értékes kulturális, oktatási és művelődési tevékenységet fejt ki, főként a Dráva-szögben és Szlavóniában élő magyar nemzetiség körében. Az évforduló alkalmából Eszéken kedden ünnepséget rendeztek, amelyen részt vett Rátkai Ferenc művelődési államtitkár és Tabajdi Csaba miniszterhelyettes, a Minisztertanács nemzeti és etnikai kisebbségi kollégiuma titkárságának vezetője. Jelen volt Györke Sándor belgrádi magyar nagykövet. Rátkai Ferenc értékes könyvgyűjteményt nyújtott át a szövetségnek. % A SZÍNHÁZI VARRODÁBAN Üjabb bemutatóra készül a kaposvári Csiky Gergely Színház: Schiller „Ármány és szerelem” című művét Mohácsi János állítja színpadra. Andi varrodában már az utolsó öltések készülnek a Cselényi Nóra által megálmodott jelmezeken Csobod Péter képriportja