Somogyi Néplap, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-21 / 302. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP 1989. december 21., csütörtök TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS Világszerte tiltakoznak (Folytatás az 1. oldalról.) az útra lépjen; csak egymással összefogva, kitartó szívóssággal kerülhetünk ki abból a bajból, amelybe jutottunk. Ezután Nagyiványi András, az építési és közlekedési bizottság előadója ismertette a testület kedd esti ülésén kialakított állásfoglalását a lakásgazdálkodással kapcsolatban. A kormány nevében Ke- .menes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke válaszolt a vitában elhangzottakra. Határozathozatal következett. A lakáscélú állami kölcsönök utáni 1990. évi adófizetésről szóló törvény- javaslatot az Országgyűlés 212 igen, 69 nem szavazattal és 54 tartózkodással elfogadta. Ezt követően a lakásgazdálkodási rendszer reformjáról és az 1990. évi intézkedésekről szóló határozatról szavazott a parlament. A határozati javaslatot ugyancsak többségi szavazattal fogadták el. A törvény szerint a lakás- vásárlás, lakásépítés és egyéb, lakáson végzett építési munkák céljára nyújtott kamatmentes vagy kedvezményes kamatozású állami kölcsönre a fennálló tartozás alapján a magán- személyt 1990. évre adókötelezettség terheli. Nem kell adót fizetni a többi között az öt éven belül megkötött kölcsönszerződéseknél; ha az egy főre jutó havi jövedelem a létminimumot (1990-ben a 4300 forintot) nem haladja meg, illetve a három vagy több gyermekes családok és a 70 éven felüli nyugdíjasok esetében. Az adó mértéke a kölcsönszerződés megkötését követő tíz évig a havi törlesztőrészlet 50, a kölcsönszerződését követő tíz év eltelte után 100 százaléka. Ha egy lakásra több kölcsöntartozás áll fenn, az adót a legmagasabb havi törlesztőrészlétű kölcsöntartozás után kell megfizetni. Az Országgyűlésnek a lakásgazdálkodási rendszer reformjáról és az 1990. évi intézkedésekről elfogadott határozata értelmében a lakbérek 1990. február 1-jé- től átlagosan 35 százalékkal növekednek. Expozé a „krízisköltségvetésről” Ezután — a tárgysorozat ■ nak megfelelően — az 1990. évi költségvetésről 6zóló törvényjavaslatot tárgyalta az Országgyűlés. A gazdasági válság kezelésére hatáNémeth Miklós lemondott MSZP elnökségi tagságáról Németh Miklós kormányfő Lemondott MSZP elnökségi tagságáról: A kormány elnöke a Minisztertanács vasárnapi ülésén ismertette lemondólevelét, amelyet eljuttatott Nyers Rezsőnek, a Magyar Szocialista Párt elnök én dk. Az MSZP elnöksége a kormány költségvetését nagy vonalakban elfogadta ugyan, de a lakáskoncepciót elutasította. Az MTI-nek a miniszterelnök környezetéből szerzett szerdai értesülései szerint Németh’ Miklós levelében rögzíti, hogy megérti az MSZP pártpolitikai indíttatású álláspontját e két kérdésben, ugyanakkor hangsúlyozza: neki, mint a Minisztertanács elnökének össznemzeti érdekeket kell képviselnie. Ezért döntött az MSZP elnökségi tagságáról való lemondása mellett. a temesvári vérengzés miatt rozott, kemény intézkedéseket tartalmazó „krízisköltségvetést” Békési László pénzügyminiszter terjesztette elő. Kifejtette: csak egy szigorú, a mély gazdasági válság következményeit érvényesítő költségvetés jóváHorn Gyula külügyminiszter beszél hagyása esetén van esély a gazdasági összeomlás elkerülésére, az ország külső finanszírozására, azaz a válságból való kilábalás esélyének megőrzésére. így a jelenlegi költségvetés krízis-költségvetés, amelynek legfontosabb célja a gazdaság működőképességének megőrzése, a csőd elkerülése. Ezért ez a költségvetés terheket ró a vállalatokra, költségvetési intézményekre és a lakosságra egyaránt. Csökkentik a nemzetközi kötelezettségeket A pazarló és szociálisan is igazságtalan lakásfinanszírozási rendszer módosítása, átalakítása miatt a Nemzetközi Valutaalap követelményei között előkelő helyet foglal el a lakásszektornak nyújtott támogatások mérséklése is. Az eredeti elképzelésben a lakóházfenntartás, illetve az 1989 előtti kedvezményes hitelek támogatásának több mint 11 milliárd forintos csökkentése szerepelt. ■ A parlament kompromisszumos döntése alapján ez közel 5 milliárd forinttal kisebb lett, ugyanakkor mérséklődött az ellentételezés is. A deficit és az adók növelése nélkül — a kompromisszumos parlamenti döntés következményeként — a költségvetésben csaknem 4 milliárd forinttal kell csökkenteni a tervezett kiadási előirányzatokat. A kormány azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy 20 milliárd forintról 18 milliárd forintra csökkentse a költségvetés 1990. évre tervezett nemzetközi kötelezettségeit. A 2 milliárd forintos csökkentés azt jelenti, hogy jövőre Magyarország már nem vesz részt egyetlen internacionalista jellegű segélyakcióban sem, és csökkenti a rubel elszámolású országoknak nyújtandó kormányhitelek összegét is. Ezen kívül 400 millió forinttal javasolják mérsékelni a védelmi kiadásokat és 300-300 millió forinttal a pártok, a társadalmi szervezetek támogatását. Ez utóbbi javaslatot a terv- és költségvetési bizottság nem támogatta, a tartalék nagyobb mértékű csökkentését ajánlja. Ettől függően a tartaléknak vagy 700 millió, vagy 1,3 milliárd forintos csökkentésére kerülhet sor. Ezzel együtt ugyanakkor a lakással nem rendelkező fiatalok támogatását a tervezett 3 milliárd forinttal változatlanul növelni fogják. 45 helyett 25 százalékos kedvezmény Van még egy tényező, amely befolyásolhatja a végelszámolás során a folyó esztendő költségvetési hiányának mértékét. A lakásfinanszírozási rendszer módosítása törvényszerűen együtt jár az eddigi gyorsított lakáshitel törlesztésre ösztönző feltételek felülvizsgálatával is. Jelenleg az összes hiteltartozás 45 százalékát elengedi az állam akkor, ha a hiteltartozást egy összegben fizetik vissza az adósok. Ez a konstrukció ösztönöz a gyors visszafizetésre, de kétségkívül a nagy jövedelműeknek kedvez. A hiteltörlesztések felemelése után ez a nagymérvű kedvezmény már nem tartható, csökkentését napirendre kell tűzni. Ez a terv, mint annyi más, hetek óta kint van az utcán. Az elmúlt két hétben tömegessé vált a hiteltartozások visszafizetése, az emberek hosszú sorokban állnak az OTP-fiókok előtt. Eddigi információink szerint 2 hét alatt több mint 15 milliárd forintnyi lakáshitelt fizettek vissza. A tömeges visszafizetés természetesen hosszú távon csökkenti a költségvetés terheit, de növeli a folyó esztendő várható hiányát. Tételesen elszámolni mindezzel majd csak a zárszámadás keretében lehet. A pénzügyminiszter arról tájékoztatta az Országgyűlést, hogy a 45 százalékos kedvezményt 25 százalékra csökkentik. A költségvetés kiadásai előirányzatai rendkívül erőteljes takarékossági kényszert közvetítenek a közkiadások szférájában, a költségvetési intézmények terüieténi Az • egészségügyben január l-jétől) sor kerülhet az orvosok és egészségügyi középkáderek bérének átlagosan 30 százalékos emelésére. Érmek keretében a kormány teljesíti ígéretét és gondoskodik az adóvitában felmerült ügyeleti díjak emeléséről is. Sor kerül; az egészségügyi intézményekben az élelmiszer-, az energia- és gyógyszerárak növekedésének teljes körű ellen- tételezésére is. Lehetőség nyílik a műszerpark fejlesztésére, az egészségügyi intézményhálózat korszerűsítésére. Az oktatásban dolgozó pedagógusok január l-jétől átlagosan 25 százalékos béremelésre számíthatnak. Miként az egészségügyben, így az oktatásban is folytatja a kormány az 1989-ben megkezdett bérnövelő programját. Ezenkívül1 az élelmiszer áremelések fedezetéről az oktatásban is gondoskodik a költségvetés1. Javítja az oktatás tárgyi feltételeit számos olyan objektum, amelyet az MSZP ad át oktatási célokra. Több lesz a nyugdíj A nyugdíjak differenciált, a családi pótlék 300 forintos emelésére január l-jétől nyílik lehetőség. Április 1- jétől sor kerül' a családi pótlék kiterjesztésére. Ez a juttatás állampolgári jogon jár majd minden gyermeket nevelő családnak. A SZOT követelésének teljesítésére pillanatnyilag a kormány nem lát lehetőséget. Január l-jétől1 nem tudjuk 500 forinttal növelni gyermekenként a családi pótlékot, hiszen ennek 6 milliárd forintos fedezete a költségvetésben nem áll rendelkezésre. Halasztott bérliberalizálás Már az adótörvények parlamenti vitájában is felmerült a bérszabályozás teljes liberalizálása, azaz a bérnövekmény-adó megszüntetése 1990-ben. A bérliberalizálás szándéka nem idegen a kormánytól. Ellenkezőleg, végig akar - menni a megkezdett úton. Racionálisabbnak látszik tehát a 90-es esztendőben megvalósuló tulajdonosi re(Folytatás a 3. oldalon) német kölcsön sorsáról egyetlen felelős kormány- tisztviselő sem adott eddig felvilágosítást. Ribánszki úr egy békéscsabai beszédében az ellenzéket „szarházi, nyikhaj taknyosok” néven emlegette. Az MSZMP előtt már a hetvenes évek elején kirajzolódtak egy fenyegető válság körvonalai, képtelen volt azonban arra, hogy levonja a megfelelő konzekvenciákat. Ehelyett nyugati kölcsönök mértéktelen felhalmozásával meghosszabbította uralmát, bebizonyítva, hogy a saját érdekeit a nemzet érdekei elé helyezi. Amikor pedig végre beismerte tehetetlenségét, ebben (Folytatás az 1. oldalról.) szik és megsértik az emberi jogokat, eltorlaszolják a szabad véleménynyilvánítás lehetőségeit. A Magyar Szocialista Párt Országos Elnöksége elítéli a Romániában élő emberek, köztük a magyar kisebbség sanyargatását, méltóságuk megtiprását, életük és biztonságuk veszélyeztetését. Ezért a fő felelősség nyilvánvalóan a Román Kommunista Párt jelenlegi vezetését terheli. Mindezek miatt a Magyar Szocialista Párt Országos Elnöksége és parlamenti képviselői a pártközi kapcsolatok felfüggesztését határozzák el, és ezt érvényesnek tartják mindaddig, amíg gyökeres fordulattal nem változik meg az aggasztónak ítélt helyzet. Döntésükben a párttagság széles körének véleményére, így az MSZP budapesti értekezletének állásfoglalására is támaszkodnak. A nap folyamán újabb tüntetések robbantak ki több városban, így Temes- várott, . Bukarestben, Kolozsvárott és Aradon — állította egy romániai születésű nyugatnémet állampolgár, aki vonattal jutóit ki Romániából. Temesvárról érkezett, és Vrsac jugoszláv határállomáson nyilatkozott az AFP francia hírügynökségnek. Elmondása szerint szerda reggel Temesvár még mindig a katonák ellenőrzése alatt állt. Az üzemekben nem dolgoztak, az üzletek többsége nem nyitott ki, és a város- központban kormos, kiégett házfalak, vémyomok láthatók. * * * A NATO-országok kormányai a lehető legkeményebben elítélik a román biztonsági erők bevetését a népi tüntetések elnyomására — hangsúlyozta szerdám a szövetség székhelyén közzétett nyilatkozatában Manfred Wörner NATO-főti'kár. A - szövetségesek egyiben megdöbbenésüket fejezik ki az emberéletekben esett súlyos veszteség miatt, amellyel az akció járt. * * * Amennyiben megerősítést nyernek azok a hírek, hogy a romániai megmozdulásoknak halálos áldozatai vannak, a Szovjetunió csak legmélyebb sajnálkozásának adhat hangot — jelentette ki szerdai sajtóértekezletén Vagyim Perfiljev, a szovjet külügyminisztérium tájékoza népharagtól való félelem volt a motiváló erő. Az NDK, Csehszlovákia és Bulgária népeinek elementáris erejű megmozdulásai bizonyítják, hogy az MSZMP előrelátása megalapozott volt. Most újra próbálkoznak, nem törődve azzal, hogy a népszavazáson a választók túlnyomó többsége elutasította az általuk — törvénytelenül a szavazást közvetlenül megelőző napon — hirdetett négy „NEM”-et. Az MSZMP bebizonyította, hogy — miként a Bourbonok a nagy francia forradalom után — semmit sem tanult és semmit sem felejtett. Reméljük, a nép sem felejtette el az elmúlt harminchárom évet ’ és a parlamenti választásokon ezt be is fogja bizonyítani. Krehán Gyula SZDSZ Kaposvári Szervezete tatás! főosztályának helyettes vezetője. A szovjet külügyi szóvivő utalt a Temesvárból és Aradról1 érkezett hírekre, de megjegyezte, hogy nem rendelkeznek teljes, csak „előzetes” információval az eseményekről. Román, részről1 fokozott érdeklődés nyilvánult meg az iránt, miként foglal állást a szovjet külügyminisztérium. A moszkvai sajtó- központ előtt román zászlóval1 ellátott diplomataautó volt látható, a jelek szerint tehát — szokatlan módon — a moszkvai román nagykövetség elfeő számú diplomatája is megjelent a sajtóértekezleten. * • • Valószínűleg mór nincs az élők sorában Tőkés László, a temesvári református egyházközség lelkésze. Ezt Milam Opoczensky, a Református Világiszövetség fótit-, kára közölte a Deutschlandfunk nyugatnémet rádióállomás gepfi jelentése szerint. A főtikár magyaroszági és jugoszláviai személyek közléseire alapozott értesülései valószínűsítik azt a feltételezést, hogy a lelkészt a román biztonsági szolgálat emberei á börtönben meggyilkolták. A főtitkár egészen biztosnak azonban csak azt az információt nevezte, amely szerint Tőkés László terhes felesége a román hatóságok embereinek kezétől elszenvedett súlyos bántalmazások hatására elvetélt. * * * A tragikus romániai események voltak középpontban a helsinki folyamat 35 országának részvételével folyó bécsi bizalom- és biztonságerősítési tárgyalások szerdai plenáris ülésén, amellyel lezárult a megbeszélések hathetes negyedik fordulója. Az ezúttal is zárt ajtók mögött tartott ülésről Martin Vukovich nagykövet, az osztrák küldöttség vezetője sajtóértekezletén elmondta, hogy valamennyi felszólaló elítélte a Ceausescu- rendszer cselekményeit. Élesen megbélyegezte a román szervek fegyveres fellépését Magyarország, Lengyelország és Bulgária képviselője, a szovjet felszólaló pedig hangoztatta, hogy a helsinki záróokmánynak az emberi jogokra vonatkozó rendelkezéseit éppúgy teljesíteni kell, mint a többit. * * * Különös balesét történt szerdán délután a budapesti román nagykövetség előtt. A követség területéről kihajtott egy személygépkocsi, amely — az első rendőri jelentések szerint — előbb rövid időre megállt, majd nagy sebességgel elindult és találkozott az épület elé vont, 15—20 emberből álló élőlánccal. Egy — mini később bebizonyosodott — román állampolgárságú tüntető a kocsi tetejére vágódott, s négy-öt méterrel arrébb leesett az úttestre. Seicarescu Dinu Jancut, a hazánkban, Bicskén engedéllyel tartózkodó román állampolgárt, aki könnyű sérüléseket szenvedett, mentő szállította a központi Országos Baleseti Intézetbe; ott ellátták. A hétfőn este a Hősök terén rendezett tüntetés folytatásaként tartózkodnak — azóta is — román és magyar állampolgárok a román nagykövetség épülete előtt, emberi jogokat követelő feliratos táblákkal, és gyertyákat égetve az utóbbi napok romániai áldozatainak emlékére. A demonstráció résztvevői között négyen éhségsztrájkot folytatnak. Egy régi-új párt születésnapjára! Az MSZMP, amely azzal kezdte pályafutását, hogy egy idegen hatalom hadseregének közreműködésével megdöntötte a törvényes magyar kormányt és azzal fejezte be, hogy ez év őszére, az országot gazdasági csődbe juttatta, pár hónapos ■tanácstalanság után újra rendezni próbálja megtizedelődött sorait. Vasárnapi kongresszusuk több hozzászólója újra ellenforradalomnak minősítette 1956-ot. Csak komédia volt tehát a június 16-i gyászszertartás, ahol az MSZMP is lerótta kegyeletét? Ribánszki Róbert kijelentette: „Az MSZMP-nek nincs oka szégyenkezni múltja miatt!” Valóban nincs? Akkor miért semmisítették meg lápis sietséggel a múlt dokumentumait tartalmazó iratok tonnáit? Tanulságos a párt szellemi elitjének egymáshoz való viszonya is. Ribánszki korábban puccsistának nevezte Grószt, köpönyegforgatónak Bereczet. Berecz elhatárolta magát Ribánszki nézeteitől. Grósz megvált Berecztől, mint KB-titkár- tól. Most azonban összefogtak, hogy újra bekerüljenek a hatalom sáncaiba. Grósz úr dicstelen romániai tárgyalásaira, egymásnak ellentmondó szónoklataira valamennyien emlékezünk. A Budapesti Sportcsarnokban fehérterrorral ijesztgette hallgatóit, ha teret engednek az ellenzéknek. A miniszterel- • nöksége alatt általa felvett egymiiliárd márka nyugatSZDSZ-reflexió
